Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 251. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 23., vasárnap Mai számunkból TAKARÉKOSSÁG A VÁLLALATOKNÁL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) HAZAI TÁJAKON (4. old.) A DRÁMA A NEVELÉSBEN (5. old.) TANÁCSI lakások eladAsa szekszArdon (3. old.) Iparunk és a népgazdaság r „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.” E reform­korban született gondolat ma sokkal inkább érvényes, mint másfél évszázaddal ezelőtt. S bár hazánkat jó akarattal sem nevezhetjük óriásnak, a legrosszindula- túbb elemzők sem mondhatják nemzetünket félkarú­nak. Erről győződhetett meg mindenki, aki az ipari miniszter parlamenti beszámolóját és az azt követő vitát hallgatta. Meggyőző számok és adatok bizonyították, hogy ha­zánk gazdaságában az iparnak meghatározó szerepe van. Itt dolgozik az aktív keresők egynegyede, itt jön létre a nemzeti jövedelem 40 százaléka — s ebben nincs benne az élelmiszer- és építőanyagipar adata. Az ipar ezernyi szállal fonódik össze a gazdaság és a tár­sadalom többi részével is — hangsúlyozta az ipari mi­niszter expozéjában. Az iparban dolgozók, valamint a gazdasági és tár­sadalmi élet más területein tevékenykedők számára is nyilvánvaló, hogy a gazdaság működését, fejlődését minden területen meghatározó ipar teljesítménye el­sőrendű, alapvető jelentőségű az egész népgazdaság számára. S ezt a meghatározó helyet csak fokozza, hogy a gazdaságok szerkezetében — nemzetközi méretek­ben is, de a magyar gazdaságban is — nagyarányú át­rendeződés. megy végbe. Az iparnak is jelentős pálya- módosítást kell végrehajtania, alkalmazkodva az új vi­lággazdasági feltételekhez. Mindenképpen fokoznunk kell iparunk hatékonysá­gát, korszerűségét, versenyképességét — ezt a hozzá­szólások is egytől egyig hangsúlyozták. Az ipar hélyét és szerepét a népgazdaságban a párt központi bizottságának július 6-i ülésén elfogadott do­kumentumban határozták meg hosszabb időre érvér nyes tartalommal. Az akkor hozott és azóta széles kör­ben is ismertté vált határozatokhoz aligha kell vala­mit hozzátenni. Még szelektívebb iparfejlesztés, kevesebb cél, de ar­ra az erők fokozott koncentrálása, a hazai adottságok megfontoltabb és célratörőbb figyelembevétele, az or­szág természeti kincseinek és szellemi erőforrásainak ésszerűbb, gazdaságosabb hasznosítása, a mikroelek­tronika és biotechnológia minél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása a cél. Feladatunk továbbá, hogy a számunkra oly fontos nemzetközi munkamegosztásba aktívabban bekapcsolódjunk. Erről esett szó az or­szággyűlés legutóbbi ülésén, erről beszélt a miniszter, s ehhez kapcsolódott — ha áttételesen is — az ülés má­sodik napirendi pontja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója .is. Hogyan köthető e két téma? Egyszerű a felelet. Néz­zük meg, milyen országos témákat vizsgált — egye­bek között — 1983-iban a KNEB. A lakosság áruellátá­sának helyzete: az energiagazdálkodási program vég­rehajtása; a gazdaságos anyagfelhasználás és techno­lógiakorszerűsítési kormányprogramban megfogalma­zott alumínium- és cement-takarékosságra vonatkozó feladatok végrehajtása, és így tovább. Es a megyei vizsgálatok közül néhány: Bács-Kiskun megyében az exportérdekeltség helyzetét a megye ipari üzemeiben; Borsod megyében a munkaerő-gazdálkodás tapasztala­tait a kohászatiban; Csongrád megyében az alacsony hatékonyságú vállalatok helyzetét; Fejér megyében a természeti kincsek hasznosítását; Győr-Sopron me­gyében az ipari hulladékok gyűjtését és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását; Tolna megyében a mun­kafegyelem helyzetét a munkaidőveszteségek alakulá­sát és okait; Vas megyében a szellemi termékek hasz­nosítását; Veszprém megyében a korszerű irányítási és szervezési módszerek alkalmazásának tapasztalatait vizsgálták. A fővárosban pedig a vállalati, szövetkezeti bérgazdálkodási, bérpolitikai helyzetet. Ez korántsem teljes, mindössze az idei munkát jellemző és mégis te­kintélyt parancsoló felsorolás is bizonyítja: a két té­mát nem öncélúan tűzte egyazon ülés napirendjére az országgyűlés. Nem csekély megelégedéssel mondhat­ta a KNEB elnöke: a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban tá­mogatja a politika és az állami vezetés munkáját. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és vizsgált szervek körében egyaránt. Politikai felelősséggel végzett munkájával alapozta meg tekintélyét, vívta ki a dolgozók, a közvélemény megbecsülését.” Ezt a megállapítást a hozzászólók megerősítették. Számos példa hangzott el — és nemcsak az ipar terüle­téről —, amely bizonyította, hogy miképpen segítették a népi ellenőrök a hibák feltárását, hogyan járultak hozzá javaslataikkal a bajok orvoslásához, a minő­ség, a szervezettség, a hatékonyság javításához — mindahhoz, amiről az első napirendi pont tárgyalá­sakor is oly sok szó esett. Az országgyűlés befejezte .munkáját. Az igazi mun­ka azonban csak most kezdődik el. ÁRVÁI TIVADAR Az SZVSZ felhívása Tüntetések világszerte a rakétatel építések ellen Az NSZK-ban nem végle­ges adatok szerint több mint egymillióan tüntettek szom­baton az amerikai rakéták tervezett telepítése és a fegy­verkezési verseny ellen. A megmozdulások békésen, kü­lönösebb incidensek nélkül zajlottak le. Bonnban, a központi nagy­gyűlés színhelyén, mintegy 500 ezren gyűltek össze. Több mint százezer tüntető tizen­egy kilométeres távolságon körülzárta a kormánynegye­det, tiltakozva a telepítés el­len és követelve a genfi tár­gyalások meghosszabbítását. Willy iBrandt, a bonni gyű­lésen elmondott beszédében a többi között feltette a kér­dést: a Szovjetunió készsé­gét fejezte ki közép-hatótá­volságú fegyvereinek csök­kentésére, miért nem fogadja el ezt az ajánlatot a Nyugat? Brandt határozottan óvott az amerikai rakéták telepítésé­nek megkezdésétől, mivel az rendkívüli mértékben meg­nehezítené a megegyezést. Az amerikai hadsereg Európában állomásozó stutt­garti főparancsnoksága és a Pershing—2-es rakéták befo­gadására kijelölt Neu-Ulm-i amerikai laktanya között a nyugatnémet és a nemzetkö­zi békemozgalom 150 ezer tagja 110 kilométeres hosz- szúságú emberláncot képe­zett, követelve a telepítésről való lemondást. Szombaton valószínűleg minden idők legnagyobb bé­ketüntetését tartották Lon­donban, legalább 200 ezer résztvevővel. Az egész napos megmozdulás tetőpontja a Hyde-parki nagygyűlés volt. Közös akciót kezdtek az amerikai békemozgalmak is a hét végén: az Egyesült Ál­lamok több városában pén­tektől kezdve tömegmegmoz­dulásokon tiltakoznak a kö­zepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése el­len. „Ne telepítsenek új ame­rikai rakétákat Nyugat-Euró- pába, szereljék le az összes atomfegyvert Európában!” — ezekkel a jelszavakkal vonul utcára vasárnap Brüsszelben 200—300 ezer ember. Szombaton Bécsben is nagyszabású béketüntetések kezdődtek, sok tízezer ember részvételével. A tüntetők „emberlánccal” kötötték ösz- sze a bécsi amerikai és a szovjet nagykövetség épüle­tét, a jelképpel sürgetve a tárgyalásokat, a leszerelési megállapodásokat. Béketüntetést tartottak szombaton a NATO egyesült fegyveres erői norvégiai fő­hadiszállása előtt a norvég békemozgalom szervezetei is. Az ellen tiltakoztak, hogy Norvégiát bevonják a NATO nukleáris stratégiai terveibe. A tüntetők két órán át el­zárták az épület bejáratát. Atomfegyvermentes tele­püléssé nyilvánította Figuei- ra da Főz portugál várost a város tanácsa. A városi ta­nács egyúttal október 29-re béketüntetést hirdetett. Ugyanerre a napra béke­megmozdulósokat terveznek Lisszabonban és egy sor más városban is. Kanada több városában szombaton tízezres tömegek az ellen tiltakoztak, hogy az Egyesült Államok a kanadai légtérben robotrepülőgépeket próbáljon ki. A békemeg­mozdulások szervezőinek becslése szerint mintegy 50 ezer fő vonult fel Torontó, Ottawa, Vancouver és Mont- reál utcáin. A Szíriái fővárosban szom­baton a béke védelméről és a multinacionális vállalatok­kal szembeni lépésekről elő­terjesztett beszámolók feletti vitával folytatódott az SZVSZ irodájának 30. ülésszaka. Az ülésszak résztvevői fel­hívást fogadtak el, amelyben felszólítják minden ország dolgozóit és szakszervezeteit: „Tartóztassátok fel a fegyver­kezési hajszát!, Akadályozzá­tok meg a Pershing—2 raké­ták és a robotrepülőgépek te­lepítését!, Vegyétek elejét a rombolásnak és egy nukleáris tömegpusztításnak!”. Egyidejűleg akcióegységre szólították fel a szakszerve­zeteket a multinacionális vál­lalatok elleni harcban. A tanácskozáson részt vett Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke. Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke fo­gadta az SZVSZ és az egyes küldöttségek vezetőit, majd fogadást adott az ülésszak résztvevői tiszteletére. Az iroda ma rendkívüli ülést tart, amelyen a Szak- szervezeti Világszövetségnek a Szíriái nép melletti szoli­daritását Gáspár Sándor el­nök fejti majd ki a szíriai dolgozók meghívott képvise­lői előtt. Kedvezményes akció A burgonya tárolása Mözsön Megyénk legnagyobb bur­gonyatermelő szövetkezete a mözsi Űj Élet Téesz. Az egyik legfontosabb élelmezési cik­künket mintegy 200 hektáron termesztették ebben az év­ben. A betakarítást szeptem- ben közepén kezdték, még egy hétig eltart, amíg táro­lási helyére, vagy éppen köz­vetlenül a fogyasztóhoz ke­rül a krumpli. A szövetkezet mintegy 200 vagonnal adott át a Zöldértnek, de jelentős mennyiséget iMözsön, saját raktáraikban tárolnak. Az Üj Élet termelőszövet­kezet a gesztora a Kertészeti Gazdasági Társulásnak, ez a szervezet foglalkozik a keres­kedelmi értékesítéssel, az ő szervezésükben hirdették meg az idén is a kedvezmé­nyes vásárlási akciót. A me­gye szövetkezetei és üzemei számára 4 forint ötven fillé­res áron adják a burgonyát, harminckilós zsákokban. Ez az értékesítési forma az elő­ző években is bevált. Az idén 70 vagonnal áll a fogyasztók ■ rendelkezésére. Krumplicsúcs Mözsön az Üj Elet Termelőszövetkezetben Nagyság szerint ősz tályozzák a termést szállítójárműről a futó szalagra kerül a burgonya □ mm mmmmmrmmm

Next

/
Thumbnails
Contents