Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

a Képújság 1983. október 21. ^ j8í TfjÉtt/tv _ jŰ^^B ^■íSjj^^H I ' így közlekedtünk 1983. I-III. negyedévében Az elsőbbségről t Tolna megye közútjain 1983. első háromnegyed évé­ben 355 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 21,6 százalékkal több, mint az előző év azonos idő­szakában. Januártól szeptember végé­ig a bekövetkezett balesetek­ből 22 halálos, 167 súlyos és 166 könnyű sérüléses kimene­telű volt. A halálos balese­tek száma kisebb mértékben csökkent, míg a súlyos sérü­léses balesetek 26 százalék­kal, a könnyű sérüléses bal­esetek pedig 24 százalékkal növekedtek. Közúti közlekedési balese­tek következtében 24 fő éle­tét vesztette, 203 fő súlyosan és 251 fő pedig könnyebben sérült meg. A meghaltak és megsérültek száma 16 száza­lékkal magasabb, mint az előző évben volt. Meg kell azonban említenünk, hogy az 1981. I—III. negyedévi bal­esetek számánál közel 10 szá­zalékkal kedvezőbbek az ez évi adatok. A balesetek kö­vetkeztében a személyi sérü­léseken túlmenően a becsült anyagi kár 4 588 250 forint volt, ami az előző I—III. ne­gyedévinek 121 százaléka. A balesetek számának nö­vekedése minden eddig eltelt hónapban meghaladta a 20 százalékot, legnagyobb mér­tékben január hónapban emelkedett a baleseti szám, amikor is 30 baleset történt, ami 67 százalékkal volt több, mint az 1982. januári. Az elő­ző év azonos időszakához ké- , pest a legkedvezőtlenebbül a dombóvári baleseti szám ala­kult, e területen több, mint kétszer annyi közúti közleke­dési baleset történt, mint a bázisidőszakban. Itt a halá­los kimenetelű balesetek szá­ma nem változott, míg a sú­lyos sérüléseké és a könnyű sérüléseké egyaránt 20 szá­zalékkal növekedett. Még el­szomorítóbb a kép Dombóvár város esetében, ha elmond­juk, hogy a sérültek száma közel háromszorosára emel­kedett. A baleseti szám ilyen mértékű növekedését elsősor­ban a személygépkocsi- (16 balesetet idéztek elő az elő­ző évi kilenccel szemben) és a motorkerékpár-vezetők (négy balesettel szemben 10- et okoztak az idén) szabály­talan közlekedése okozta.- Meg kell említeni azt is, hogy jelentősen emelkedett a se­gédmotorkerékpáros és a te- hergépkocsis baleseti elköve­tők száma is. A megyei bal­eseti szám vlátozását elsősor­ban a Szekszárd városi és járási balesetek alakulása tudja kedvezően vagy kedve­zőtlenül befolyásolni. Sajnos ez évben az utóbbi követke­zett be, a város területén csu­pán egy balesettel volt több, mint korábban, a járás terü­letén viszont 47-tel több volt a baleset (ez 64 százalékkal magasabb, mint az 1982. I—III. negyedévi adat). Külö­nösen elszomorító, hogy a ha­lálos balesetek száma kilenc­ről 14-re emelkedett a járás területén. A balesetek magas számát a személygépkocsi­vezetők (36-tal szemben 53), a motorkerékpár-vezetők (11­gyel szemben 25), a segéd- motorkerékpár-vezetők (hét­tel szemben 14), és a gyalo­gosok (kettővel szemben hét balesetet okoztak), figyelmet­len, gondatlan magatartása idézte elő. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet arra a tényre, hogy a szekszárdi járás balesetel­követői közül több mint minden harmadik személy it­tas állapotban volt a baleset elkövetése idéjen. Bonyhád város és járás köz­útjain közel 17 százalékkal több baleset következett be a bázisidőszaknál, meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szám az 1981. I—III. negyed­évinél lényegesen kedvezőbb, az is örvendetes, hogy a ha­lálos kimenetelű balesetek száma a tavalyi hatról egyre csökkent. Tamási járás területén 52 közúti baleset következett be, ami hat százalékkal maga­sabb, mint 1982. év hasonló időszakában, az 1981. évinél viszont közel 25 százalékkal kevesebb. A halálos balesetek száma itt is csökkent, az elő­ző évi néggyel szemben egy ilyen kimenetelű baleset tör­tént. A személygépkocsik ál­tal elkövetett balesetek szá­ma egyedül e járás területén csökkent, az összes baleseti szám emelkedését a segéd­motorkerékpárosok és a ke­rékpárosok gondatlansága, fe- lelőtlfensége idézte elő. Egyetlen járás, illetve vá­ros területén volt csökkenés a balesetek alakulását tekint­ve megyénkben, Paks város, illetve járás területén ör­vendetes, hogy a néhány év óta tartó kedvező tendencia itt tovább folytatódik. A közúti közlekedési bal­esetek okai: A megye területén az ösz- szes baleset 90 százalékát járművezetők, közel kilenc százalékát gyalogosok sza­bálytalan magatartása idézte elő. Mint minden évben, úgy ez évben is a baleseti okok­nál első helyen a gyorshaj­tás áll, e balesetek nagy ré­szében a türelmetlenség, a felelőtlen kockázatvállalás és a „rohanó élet” egyéb tüne­teinek jelentkezése, valamint a saját járműveik tulajdon­ságainak nem kellő ismerete okozta. A relatív gyorshajtás a meghatározó e téren, a jár­művezetők túlzott önbizalma az esős, csúszós utakon is. A gyorshajtást az elsőbbségi jog meg nem adása követi, az összes baleset közel 20 száza­léka következett be ez ok miatt, ez a mutató lényege­sen magasabb, mint az előző években volt. E balesetek többsége belterületen fordult elő, a legtöbb, szám szerint 20 baleset következett be ezen ok miatt Szekszárd vá­ros belterületén. Növekedett a szabálytalan előzés és szabálytalan kanya­rodás miatti baleseti szám is, e területen főként a segédmo­torkerékpároknál van gond. Szabálytalan előzés, kanyaro­dás miatt a legtöbb baleset (17) Szekszárd járás területén volt. Gyalogosok hibájából bekö­vetkezett balesetek közel 12 százalékkal növekedtek. E vonatkozásban is a szekszár­di járás áll az élen, a tavalyi kettővel szemben az idén hat balesetet okoztak gyalogosok, tamási járásban előző idő­szakban hármat. Ez évben pedig hat balesetnél volt gyalogos az okozó. A közúti közlekedési bal­esetek okozók A közúti közlekedési bal­esetek okozói közül változat­lanul első helyen állnak — a forgalomban betöltött nagy­ságrendüknek megfelelően — a személygépkocsi-vezetők. Az általuk előidézett balese­tek száma a vizsgált időszak­ban 20 százalékkal növeke­dett. Az egy nyomon haladó jár­művek (motorkerékpár, se­gédmotorkerékpár és kerék­pár) által elkövetett balese­tek száma az átlagosnál je­lentősebben emelkedett. A megyei növekedés elsősorban a szekszárdi és a dombóvári járásnál tapasztalható erőtel­jes baleseti szám emelkedése miatt következett be. A tehergépkocsi-vezetők a baleseteknek közel nyolc szá­zalékát,, szám szerint 28-at okoztak. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 7,7 százalékos a növekedés. A gyalogos balesetet okozók száma 26-ról 31-re emelke­dett. A szekszárdi járásban háromszor, a dombóvári és a tamási járásban kétszer any- nyi volt az elkövetők száma, mint a bázisidőszakban. Az általuk okozott balesetek be­következtében legnagyobb szerepe az álló járművek mö­götti figyelmetlen kilépés­nek, illetve az úttestre való váratlan lelénésnek van. A gyalogos elkövetők túlnyomó többsége 14 év alatti, illetve 60 év feletti személy. A balesetek számának emelkedésén túl kiemelten kell szólni az ittas állapotban elkövetett balesetek számá­nak növekedéséről. Orszá­gos szinten az előidézett bal­esetek közel 20 százalékát kö­vetik el ittas állapotban, Tolna megyében ez a szám 22 százalék. Ügy tűnik, hogy mindennemű erőfeszítés elle­nére sem csökken a felelőtlen és másokat is veszélyeztető emberek száma.- Jellemző, hogy 1982. I—III. negyedévé­ben ittas állapotban elköve­tett balesetek száma 41 volt, addig ez év első háromne­gyed évében 77. Ismételten megemlítem, hogy a szekszárdi járásban a növekedés mértéke négy és félszeres, a dombóvári járás­ban pedig két és félszeres. A hosszú ideig tartó jó idő, jó közlekedési lehetőség után várhatóan csapadékosabb időjárás lesz, ami viszont a baleseti veszélyhelyzetet nö­veli. Ez évben emelkedett a mű­szaki hiba miatt bekövetke­zett balesetek száma, éppen ezért fel kell hívni a jármű­vezetők figyelmét, hogy vala­mennyi jármű csak kifogás­talan biztonsági berendezé­sekkel közlekedjen. A közlekedési balesetekről szóló statisztikai adatok alap­ján megállapítható, hogy a balesetek jelentős hányada amiatt következik be, mert a járművezetők nem adják meg az útkereszteződésben az át­haladási elsőbbséget. Sajnos a fentieket igazolja a me­gyénk közlekedési helyzeté- női összeállított 1983. I. félévi statisztikai jelentés, illetve tájékoztató is. Az útkereszteződésben más­más .irányból érkező és egy­más haladási Irányát keresz­tező járművek továbbhala­dási sorrendjét a KRESZ 28. §-a szabályozza. A járműve­zetők képzése és továbbkép­zése során kellő részletesség­gel foglalkozunk az elsőbb­ségi szabályok egységes és helyes gyakorlati alkalma­zásának kérdéseivel is. A jár­művezetők képzésével és to­vábbképzésével foglalkozó szakem,berek véleménye sze­riint a járművezetők az el­sőbbségi szabályokat ismerik. Az e kérdéskörben felmerü­lő problémák egy része a gyakorlati alkalmazás egyes kérdéseinek nem egységes ér­telmezéséből adódik. Egy bi­zonyos hányaduk pedig a vezető figyelmetlenségére, egyes közlekedők agresz- szivitására vezethető visz- sza. Ez utóbbi megállapí­táshoz talán egy kérdés il­lene: vajon a figyelmetlen, esetleg agresszív tulajdonsá­gokkal rendelkező vezetők a saját életüket és testi éppsé- güket sem féltik? Szerencsére ők vannak kevesebben, de ha ilyen közlekedő csak egy van, már az is komoly tragédia előidézője lehet, tehát ebben az esetben az egy is soknak mondható. Velük szemben —' ha még lehet — a nevelés, a továbbképzésekbe való bevo­nás; illetve végső esetben a törvény, a közlekedést ellen­őrzők még nagyobb szigorá­val kell — saját érdekükben — fellépni. Néhány tanács az elsőbb­ségi szabályok egységes ér­telmezése és alkalmazása érdekében: Az elsőbbség továbbhaladá­si jog a közlekedés más részt­vevőjével szemben. Elsőbb­ségem a gyakorlati alkalma­zás szempontjából csak akkor van, ha azt meg is adják. Az előnyös helyzetben lévő ve­zetőnek tehát meg kell győ­ződnie arról, hogy az adott forgalmi helyzetben élnet-e ezzel a joggal. Az elsőbbség- adásra kötelezett vezető vi­szont azt a helyet, ahol el­sőbbségadásra kötelezett, csak olyan sebességgel közelítheti meg, amely alkalmas lesz ar­ra, hogy eleget tehessen el­sőbbségadási kötelezettségé­nek, és a jármű sebességével másokat, ne tévesszen meg.- Amikor azt kell mérlegelni, hogy megadj ák-e az elsőbb­séget, nagyon fontos kérdés a vezetők partnerismerete. E kérdés mérlegelése során ki­emelt figyelmet kell fordítani a bizonytalanul, nem célért­hetőn mozgó partnerekre, a támogatásra szorulókra, (pl. tanuló vezetők) és a minden­áron továbbjutni akarókra, a türelmetlenekre. Egyenrangú útkeresztező­dések általában a gyérebb forgalmú területeken találha­tók, ezeken a helyeken a ve­zetők egy bizonyos idő után megszokják, hogy nincs, vagy csak ritkán van forgalom jobbról. Ebből az következik, hogy a vezetők veszélyérzete jelentős mértékben lecsökken és egy idő után úgy közleked­nek. mintha jobbról nem is jöhetne jármű. Ez a beideg­ződés, ez a rossz értelemben vett rutinból közlekedés igen veszélyes .Lehet. Ezeken a he­lyeken tehát a megszokottnál fokozottabb figyelemmel és elővigyázatossággal kéll köz­lekedni. Nem szabad a vélet­lenre bízni azt, hogy érkezik jármű jobbról, vagy sem. Gondosan ügyeljünk a meg­közelítési sebesség helyes megválasztására is. Ha az egyenrangú útkereszteződés­ben tisztázatlan forgalmi helyzet alakul ki, akkor a vezetők kölcsönösen felelősek a helyzet veszélytelen megol­dásáért, a kölcsönös udvari­asság alapján járjanak el. (Ez a megállapítás más tisz­tázatlan forgalmi helyzetben is fennáll.) Az utóbbi időben gyakran hallani és tapasztalni, hogy egyes járművezetők nem tesz­nek eleget, vagy nem helyesen tesznék eleget elsőbbségadá­si kötelezettségüknek, ott ahol az elsőbbség megadásá­ra „Elsőbbségadás kötelező”, vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező 1” jelzőtábla hívja fel a figyelmet. Márpedig a mai forgalmi viszonyok kö­zött ezt a felelőtlenséget sen­ki sem engedheti meg magá­nak. Azt a helyet, ahol „El­sőbbségadás kötelező!” jelző­tábla van elhelyezve, úgy sza­bad megközelíteni, hogy a vezető lassítással, szükség esetén megállással is eleget tudjon tenni elsőbbségadási kötelezettségének. Ha a ke­reszteződés előtt „Állj! El­sőbbségadás kötelező!” jelző­táblát helyeztek el, minden esetben meg kell állni, kivé­ve ha rendőr irányítja a for­galmat. A szabály gyakorlati alkalmazása szempontjából •kérdés lehet: Ilyen esetben hol kell megállni? Ha az „Állj! Elsőbbségadás kötele­ző!” jelzőtáblát útburkolati jel nélkül helyezték el, meg­állni ott kell, ahol a keresz­teződés belátható, függetle­nül attól, hogy a keresz­tező úton van forgalom, vagy nincs. A jelzőtábla szabá­lyos elhelyezése esetén ha a táblát „STOP” vonallal együtt helyezték el, az útburkolati jel előtt kell megállni. Itt kell említést tenni a ma­napság már sajnos divat­számba menő tilos fényjelzés­re is behajtókról. Annyi biz­tos, hogy ebben a kellő mó­don el nem ítélhető negatív közlekedési .magatartásban az egyik legfontosabb tényező a közlekedő ember önfegyel­mének hiánya, a mindenáron való továbbjutás vágya. A tilos jelzésre behajtó nem egyszerűen csak figyelmet­len vezető, hisz a szabályo­zás egyértelmű. A zöld jelzést követő sárga fényjelzésnél is behajthat a vezető a keresz­teződésbe, ha ahhoz olyan kö­zel van, hogy már nem tud megállni. Ez a szabályozás tehát igen rugalmas, jól al­kalmazkodik a gyakorlati élethez. Véleményem szerint a tilos jelzésire 'behajtás tuda­tos, szándékos cselekedetnek minősül. Feltétlenül említést kell tenni az elsőbbségről való le­mondás kérdéséről is. Az el­sőbbségről — a gyalogos és a vezető is — lemondhat, sőt bizonyos esetekben a forga­lom zavartalansága érdekében indokolt és kívánatos is. Mit kell mérlegelnie a vezetőnek és hogyan kéll ésszerűen 'le­mondani az elsőbbségről? Először is tisztázni keli, hogyha valaki az elsőbbsé­géről lemondott, azt vissza nem vonhatja. Ne bonyolít­suk tehát a helyzetet feles­legesen tovább azzal, hogy mindenáron túl akarjuk li­citálni az elsőbbségről dé­monáét. — Ha le akarunk mondani az elsőbbségünkről, feltétle­nül mérlegelni kell, hogy ud­variasságunkkal nem ho­zunk-e másít veszélyhelyzetbe. — Meg kell állapítani azt is, hogy az adott helyzetben tud-e élni a kapott jogával az egyébként hátrányos hely­zetben lévő partnerünk. —. Kérdés, hogy a partne­rek mennyire szorulnak rá az udvariasságra. — Gondoljuk át azt is, hogy jelentős előnyre tennénk-e szert akkor, ha nem monda­nánk le az elsőbbségünkről. — A forgalmi helyzetnek megfelelően fel kell mérni, hogy hány jármű részére cél­szerű lemondani az elsőbb­ségről, figyelembe véve, hogy a lemondás mindig csaík egy jármű javára szól, és min­denki csak a saját elsőbbsé­géről mondhat le. Ha több jármű részére akarok le­mondani az elsőbbségemről, akkor ezt külön-külön kell megtennem, és az elsőbbség megadására csak az arról le­mondó vezető részéről lehet számítani. — Az elsőbbségről vadó le­mondást félreérthetetlenül — karjelzéssel, intéssel — je­lezni kell. A fényjelzéssel való jelzés az ellentétes nemzetközi gya­korlat miatt fokozottan ve­szélyes művelet, tehát ne él­jünk alkalmazásával. Balogh József MHSZ A baleset oka relatív gyorshajtás. Egy ember meghalt, kettő könnyen, egy súlyosan megsérült A szabálytalan kanyarodás következménye. A motorke­rékpár vezetője súly os sérülést szenvedett

Next

/
Thumbnails
Contents