Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
a Képújság 1983. október 21. ^ j8í TfjÉtt/tv _ jŰ^^B ^■íSjj^^H I ' így közlekedtünk 1983. I-III. negyedévében Az elsőbbségről t Tolna megye közútjain 1983. első háromnegyed évében 355 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 21,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Januártól szeptember végéig a bekövetkezett balesetekből 22 halálos, 167 súlyos és 166 könnyű sérüléses kimenetelű volt. A halálos balesetek száma kisebb mértékben csökkent, míg a súlyos sérüléses balesetek 26 százalékkal, a könnyű sérüléses balesetek pedig 24 százalékkal növekedtek. Közúti közlekedési balesetek következtében 24 fő életét vesztette, 203 fő súlyosan és 251 fő pedig könnyebben sérült meg. A meghaltak és megsérültek száma 16 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. Meg kell azonban említenünk, hogy az 1981. I—III. negyedévi balesetek számánál közel 10 százalékkal kedvezőbbek az ez évi adatok. A balesetek következtében a személyi sérüléseken túlmenően a becsült anyagi kár 4 588 250 forint volt, ami az előző I—III. negyedévinek 121 százaléka. A balesetek számának növekedése minden eddig eltelt hónapban meghaladta a 20 százalékot, legnagyobb mértékben január hónapban emelkedett a baleseti szám, amikor is 30 baleset történt, ami 67 százalékkal volt több, mint az 1982. januári. Az előző év azonos időszakához ké- , pest a legkedvezőtlenebbül a dombóvári baleseti szám alakult, e területen több, mint kétszer annyi közúti közlekedési baleset történt, mint a bázisidőszakban. Itt a halálos kimenetelű balesetek száma nem változott, míg a súlyos sérüléseké és a könnyű sérüléseké egyaránt 20 százalékkal növekedett. Még elszomorítóbb a kép Dombóvár város esetében, ha elmondjuk, hogy a sérültek száma közel háromszorosára emelkedett. A baleseti szám ilyen mértékű növekedését elsősorban a személygépkocsi- (16 balesetet idéztek elő az előző évi kilenccel szemben) és a motorkerékpár-vezetők (négy balesettel szemben 10- et okoztak az idén) szabálytalan közlekedése okozta.- Meg kell említeni azt is, hogy jelentősen emelkedett a segédmotorkerékpáros és a te- hergépkocsis baleseti elkövetők száma is. A megyei baleseti szám vlátozását elsősorban a Szekszárd városi és járási balesetek alakulása tudja kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolni. Sajnos ez évben az utóbbi következett be, a város területén csupán egy balesettel volt több, mint korábban, a járás területén viszont 47-tel több volt a baleset (ez 64 százalékkal magasabb, mint az 1982. I—III. negyedévi adat). Különösen elszomorító, hogy a halálos balesetek száma kilencről 14-re emelkedett a járás területén. A balesetek magas számát a személygépkocsivezetők (36-tal szemben 53), a motorkerékpár-vezetők (11gyel szemben 25), a segéd- motorkerékpár-vezetők (héttel szemben 14), és a gyalogosok (kettővel szemben hét balesetet okoztak), figyelmetlen, gondatlan magatartása idézte elő. Külön fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a szekszárdi járás balesetelkövetői közül több mint minden harmadik személy ittas állapotban volt a baleset elkövetése idéjen. Bonyhád város és járás közútjain közel 17 százalékkal több baleset következett be a bázisidőszaknál, meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szám az 1981. I—III. negyedévinél lényegesen kedvezőbb, az is örvendetes, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma a tavalyi hatról egyre csökkent. Tamási járás területén 52 közúti baleset következett be, ami hat százalékkal magasabb, mint 1982. év hasonló időszakában, az 1981. évinél viszont közel 25 százalékkal kevesebb. A halálos balesetek száma itt is csökkent, az előző évi néggyel szemben egy ilyen kimenetelű baleset történt. A személygépkocsik által elkövetett balesetek száma egyedül e járás területén csökkent, az összes baleseti szám emelkedését a segédmotorkerékpárosok és a kerékpárosok gondatlansága, fe- lelőtlfensége idézte elő. Egyetlen járás, illetve város területén volt csökkenés a balesetek alakulását tekintve megyénkben, Paks város, illetve járás területén örvendetes, hogy a néhány év óta tartó kedvező tendencia itt tovább folytatódik. A közúti közlekedési balesetek okai: A megye területén az ösz- szes baleset 90 százalékát járművezetők, közel kilenc százalékát gyalogosok szabálytalan magatartása idézte elő. Mint minden évben, úgy ez évben is a baleseti okoknál első helyen a gyorshajtás áll, e balesetek nagy részében a türelmetlenség, a felelőtlen kockázatvállalás és a „rohanó élet” egyéb tüneteinek jelentkezése, valamint a saját járműveik tulajdonságainak nem kellő ismerete okozta. A relatív gyorshajtás a meghatározó e téren, a járművezetők túlzott önbizalma az esős, csúszós utakon is. A gyorshajtást az elsőbbségi jog meg nem adása követi, az összes baleset közel 20 százaléka következett be ez ok miatt, ez a mutató lényegesen magasabb, mint az előző években volt. E balesetek többsége belterületen fordult elő, a legtöbb, szám szerint 20 baleset következett be ezen ok miatt Szekszárd város belterületén. Növekedett a szabálytalan előzés és szabálytalan kanyarodás miatti baleseti szám is, e területen főként a segédmotorkerékpároknál van gond. Szabálytalan előzés, kanyarodás miatt a legtöbb baleset (17) Szekszárd járás területén volt. Gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek közel 12 százalékkal növekedtek. E vonatkozásban is a szekszárdi járás áll az élen, a tavalyi kettővel szemben az idén hat balesetet okoztak gyalogosok, tamási járásban előző időszakban hármat. Ez évben pedig hat balesetnél volt gyalogos az okozó. A közúti közlekedési balesetek okozók A közúti közlekedési balesetek okozói közül változatlanul első helyen állnak — a forgalomban betöltött nagyságrendüknek megfelelően — a személygépkocsi-vezetők. Az általuk előidézett balesetek száma a vizsgált időszakban 20 százalékkal növekedett. Az egy nyomon haladó járművek (motorkerékpár, segédmotorkerékpár és kerékpár) által elkövetett balesetek száma az átlagosnál jelentősebben emelkedett. A megyei növekedés elsősorban a szekszárdi és a dombóvári járásnál tapasztalható erőteljes baleseti szám emelkedése miatt következett be. A tehergépkocsi-vezetők a baleseteknek közel nyolc százalékát,, szám szerint 28-at okoztak. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 7,7 százalékos a növekedés. A gyalogos balesetet okozók száma 26-ról 31-re emelkedett. A szekszárdi járásban háromszor, a dombóvári és a tamási járásban kétszer any- nyi volt az elkövetők száma, mint a bázisidőszakban. Az általuk okozott balesetek bekövetkeztében legnagyobb szerepe az álló járművek mögötti figyelmetlen kilépésnek, illetve az úttestre való váratlan lelénésnek van. A gyalogos elkövetők túlnyomó többsége 14 év alatti, illetve 60 év feletti személy. A balesetek számának emelkedésén túl kiemelten kell szólni az ittas állapotban elkövetett balesetek számának növekedéséről. Országos szinten az előidézett balesetek közel 20 százalékát követik el ittas állapotban, Tolna megyében ez a szám 22 százalék. Ügy tűnik, hogy mindennemű erőfeszítés ellenére sem csökken a felelőtlen és másokat is veszélyeztető emberek száma.- Jellemző, hogy 1982. I—III. negyedévében ittas állapotban elkövetett balesetek száma 41 volt, addig ez év első háromnegyed évében 77. Ismételten megemlítem, hogy a szekszárdi járásban a növekedés mértéke négy és félszeres, a dombóvári járásban pedig két és félszeres. A hosszú ideig tartó jó idő, jó közlekedési lehetőség után várhatóan csapadékosabb időjárás lesz, ami viszont a baleseti veszélyhelyzetet növeli. Ez évben emelkedett a műszaki hiba miatt bekövetkezett balesetek száma, éppen ezért fel kell hívni a járművezetők figyelmét, hogy valamennyi jármű csak kifogástalan biztonsági berendezésekkel közlekedjen. A közlekedési balesetekről szóló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a balesetek jelentős hányada amiatt következik be, mert a járművezetők nem adják meg az útkereszteződésben az áthaladási elsőbbséget. Sajnos a fentieket igazolja a megyénk közlekedési helyzeté- női összeállított 1983. I. félévi statisztikai jelentés, illetve tájékoztató is. Az útkereszteződésben másmás .irányból érkező és egymás haladási Irányát keresztező járművek továbbhaladási sorrendjét a KRESZ 28. §-a szabályozza. A járművezetők képzése és továbbképzése során kellő részletességgel foglalkozunk az elsőbbségi szabályok egységes és helyes gyakorlati alkalmazásának kérdéseivel is. A járművezetők képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakem,berek véleménye szeriint a járművezetők az elsőbbségi szabályokat ismerik. Az e kérdéskörben felmerülő problémák egy része a gyakorlati alkalmazás egyes kérdéseinek nem egységes értelmezéséből adódik. Egy bizonyos hányaduk pedig a vezető figyelmetlenségére, egyes közlekedők agresz- szivitására vezethető visz- sza. Ez utóbbi megállapításhoz talán egy kérdés illene: vajon a figyelmetlen, esetleg agresszív tulajdonságokkal rendelkező vezetők a saját életüket és testi éppsé- güket sem féltik? Szerencsére ők vannak kevesebben, de ha ilyen közlekedő csak egy van, már az is komoly tragédia előidézője lehet, tehát ebben az esetben az egy is soknak mondható. Velük szemben —' ha még lehet — a nevelés, a továbbképzésekbe való bevonás; illetve végső esetben a törvény, a közlekedést ellenőrzők még nagyobb szigorával kell — saját érdekükben — fellépni. Néhány tanács az elsőbbségi szabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében: Az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Elsőbbségem a gyakorlati alkalmazás szempontjából csak akkor van, ha azt meg is adják. Az előnyös helyzetben lévő vezetőnek tehát meg kell győződnie arról, hogy az adott forgalmi helyzetben élnet-e ezzel a joggal. Az elsőbbség- adásra kötelezett vezető viszont azt a helyet, ahol elsőbbségadásra kötelezett, csak olyan sebességgel közelítheti meg, amely alkalmas lesz arra, hogy eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének, és a jármű sebességével másokat, ne tévesszen meg.- Amikor azt kell mérlegelni, hogy megadj ák-e az elsőbbséget, nagyon fontos kérdés a vezetők partnerismerete. E kérdés mérlegelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a bizonytalanul, nem célérthetőn mozgó partnerekre, a támogatásra szorulókra, (pl. tanuló vezetők) és a mindenáron továbbjutni akarókra, a türelmetlenekre. Egyenrangú útkereszteződések általában a gyérebb forgalmú területeken találhatók, ezeken a helyeken a vezetők egy bizonyos idő után megszokják, hogy nincs, vagy csak ritkán van forgalom jobbról. Ebből az következik, hogy a vezetők veszélyérzete jelentős mértékben lecsökken és egy idő után úgy közlekednek. mintha jobbról nem is jöhetne jármű. Ez a beidegződés, ez a rossz értelemben vett rutinból közlekedés igen veszélyes .Lehet. Ezeken a helyeken tehát a megszokottnál fokozottabb figyelemmel és elővigyázatossággal kéll közlekedni. Nem szabad a véletlenre bízni azt, hogy érkezik jármű jobbról, vagy sem. Gondosan ügyeljünk a megközelítési sebesség helyes megválasztására is. Ha az egyenrangú útkereszteződésben tisztázatlan forgalmi helyzet alakul ki, akkor a vezetők kölcsönösen felelősek a helyzet veszélytelen megoldásáért, a kölcsönös udvariasság alapján járjanak el. (Ez a megállapítás más tisztázatlan forgalmi helyzetben is fennáll.) Az utóbbi időben gyakran hallani és tapasztalni, hogy egyes járművezetők nem tesznek eleget, vagy nem helyesen tesznék eleget elsőbbségadási kötelezettségüknek, ott ahol az elsőbbség megadására „Elsőbbségadás kötelező”, vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező 1” jelzőtábla hívja fel a figyelmet. Márpedig a mai forgalmi viszonyok között ezt a felelőtlenséget senki sem engedheti meg magának. Azt a helyet, ahol „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla van elhelyezve, úgy szabad megközelíteni, hogy a vezető lassítással, szükség esetén megállással is eleget tudjon tenni elsőbbségadási kötelezettségének. Ha a kereszteződés előtt „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát helyeztek el, minden esetben meg kell állni, kivéve ha rendőr irányítja a forgalmat. A szabály gyakorlati alkalmazása szempontjából •kérdés lehet: Ilyen esetben hol kell megállni? Ha az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát útburkolati jel nélkül helyezték el, megállni ott kell, ahol a kereszteződés belátható, függetlenül attól, hogy a keresztező úton van forgalom, vagy nincs. A jelzőtábla szabályos elhelyezése esetén ha a táblát „STOP” vonallal együtt helyezték el, az útburkolati jel előtt kell megállni. Itt kell említést tenni a manapság már sajnos divatszámba menő tilos fényjelzésre is behajtókról. Annyi biztos, hogy ebben a kellő módon el nem ítélhető negatív közlekedési .magatartásban az egyik legfontosabb tényező a közlekedő ember önfegyelmének hiánya, a mindenáron való továbbjutás vágya. A tilos jelzésre behajtó nem egyszerűen csak figyelmetlen vezető, hisz a szabályozás egyértelmű. A zöld jelzést követő sárga fényjelzésnél is behajthat a vezető a kereszteződésbe, ha ahhoz olyan közel van, hogy már nem tud megállni. Ez a szabályozás tehát igen rugalmas, jól alkalmazkodik a gyakorlati élethez. Véleményem szerint a tilos jelzésire 'behajtás tudatos, szándékos cselekedetnek minősül. Feltétlenül említést kell tenni az elsőbbségről való lemondás kérdéséről is. Az elsőbbségről — a gyalogos és a vezető is — lemondhat, sőt bizonyos esetekben a forgalom zavartalansága érdekében indokolt és kívánatos is. Mit kell mérlegelnie a vezetőnek és hogyan kéll ésszerűen 'lemondani az elsőbbségről? Először is tisztázni keli, hogyha valaki az elsőbbségéről lemondott, azt vissza nem vonhatja. Ne bonyolítsuk tehát a helyzetet feleslegesen tovább azzal, hogy mindenáron túl akarjuk licitálni az elsőbbségről démonáét. — Ha le akarunk mondani az elsőbbségünkről, feltétlenül mérlegelni kell, hogy udvariasságunkkal nem hozunk-e másít veszélyhelyzetbe. — Meg kell állapítani azt is, hogy az adott helyzetben tud-e élni a kapott jogával az egyébként hátrányos helyzetben lévő partnerünk. —. Kérdés, hogy a partnerek mennyire szorulnak rá az udvariasságra. — Gondoljuk át azt is, hogy jelentős előnyre tennénk-e szert akkor, ha nem mondanánk le az elsőbbségünkről. — A forgalmi helyzetnek megfelelően fel kell mérni, hogy hány jármű részére célszerű lemondani az elsőbbségről, figyelembe véve, hogy a lemondás mindig csaík egy jármű javára szól, és mindenki csak a saját elsőbbségéről mondhat le. Ha több jármű részére akarok lemondani az elsőbbségemről, akkor ezt külön-külön kell megtennem, és az elsőbbség megadására csak az arról lemondó vezető részéről lehet számítani. — Az elsőbbségről vadó lemondást félreérthetetlenül — karjelzéssel, intéssel — jelezni kell. A fényjelzéssel való jelzés az ellentétes nemzetközi gyakorlat miatt fokozottan veszélyes művelet, tehát ne éljünk alkalmazásával. Balogh József MHSZ A baleset oka relatív gyorshajtás. Egy ember meghalt, kettő könnyen, egy súlyosan megsérült A szabálytalan kanyarodás következménye. A motorkerékpár vezetője súly os sérülést szenvedett
