Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! jfiBl ...B Ilii MSI : " ' "í I ...—^ I 1 V mm! . . 1 AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 245. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. október 16., vasárnap Mai számunkból a takarékossági világnap előtt (3. old.) AKIK NEM VOLTAK A FÓRUMOKON > (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK ~ (4. old.) SZÍNEK és formák AZ ŐSZI DIVATBAN (5. old.) X HÁROM GYŐZELEM AZ ÉVADZÁRÓN (6. old.) Élelmezési világnap „Ha adsz egy halat az é ezőnek, megmented az éhségtől, de ha megtanítod halászni, nem éhezik többé ... ” Dr. Papócsii László mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes idézte a régi bölcs mondást, csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján, amelyet a mai élelmezési világnap jegyében tartottak. Miért kell beszélnünk halról meg halászatról? Okai meglehetősen ismertek. Miközben a fejlett országokban 1969—71-től számítva, napjainkig 12 százalékkal nőtt az élelmiszertermelés, számos, afrikai és ázsiai fejlődő országban nem tudnak lépést tartani a rohamosan emelkedő népszaporulattal. Különösen Afrikában súlyosak a gondok, ahol ma 11 százalékkal kevesebb búza, kukorica, rizs áll az éhezők rendelkezésére, mint bő egy évtizeddel ezelőtt. Még ennél is katasztrofálisabb a helyzet a Szaharától délre fekvő országokban, az éhségövezetben. Hazánk sok más országgal azt hirdeti, hogy — a segélyek kiemelkedően fontos szerepét sem tagadva — mindenekelőtt abban kell segíteni, sokoldalúan támogatni e fejlődő országokat, hogy kellő ütemben növekedjék náluk az élelmiszer- termelés, tehát saját maguk tudják megoldani a problé-- májukat. Minthogy a most éhezőknek azonban most van szükségük az életet jelentő élelmiszer-szállítmányokra, ezért hazánk évi 220 ezer dollár értékű gabonát, húst, és más élelmicikket szállít ezekbe az országokba, a világélelmezési program útján. De minthogy valóban a nyomasztó gond gyökeres megoldása a célunk, mindenekelőtt éhhez nyújtunk átfogó segítséget. Így például tanfolyamok, konzultációk, szemináriumok sokaságának voltunk a házigazdája, amelyen az ENSZ élelmezésügyi világszervezetének, a FAO-nak a szakértői is részt vettek. Magyar szakértők utaztak a súlyos gondban lévő országokba, hogy fellendítsék az élelmiszertermelést. Csupán Algériában már több mint százötvenen dolgoztak. A fejlődő országők mezőgazdasági szakemberei tanulnak egyetemeinken. bővítik ismereteiket kutatóintézeteinkben. Mind jobban kibontakozik a nehéz helyzetben lévő fejlődő országokba irányuló magyar élelmezésügyi rendszerexport. Élelmiszerraktárakat, -tárolókat építünk ennek keretében, baromfigyárakat létesítünk, és — most már a szó szoros értelmében beszélve a halról — több országban szorgoskodunk azon, hogy az ott élők megismerkedjenek az intenzív édesvízi haltenyésztés mesterségével. Hazánk — a világ haladó országaival — e súlyos gond átfogó rendezésére törekszik. Ennek jegyében rendezzük meg az élelmezési világnapot október 16-án, amelyet — magyar javaslatra — tartanak meg a világ minden táján. MAGYAR Az úttörőmozgalom harmincöt éves múltjának emlékeit lapozzák a tanácskozáson megjelentek Befejeződött az NDN tanácsának ülése Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt a szekszárdi úttörőházban. Az Országos Űttörőtörténeti Bizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség rendezte azt a vándorgyűlést, amelyen tizenhárom megye honismerettel, úttörőmozgalommal foglalkozó képviselője is megjelent. A tanácskozás résztvevőit a Tolna megyei úttörők nevében a tamási pajtások, a felnőttek nevében pedig Temesi Ágnes megyei úttörőelnök köszöntötték. Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője mutatta be megyénket. A megyei honismereti tanács e'nöke, dr. Rosner Gyula, a megyei múzeum tudományos főmunkatársa tájékoztatót adott a megyei honismereti munkáról. A délutáni programban a honismereti táborokban készült filmeket vetítették le Bíró Mártonná előadásának kerekében. A tanácskozáson megjelentek a honosmereti táborokról kezdtek vitát, melynek vezetője Tóth Gábor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa volt. Ezután az úttörőmozgalomról beszélgettek az úttörőkkel, majd ismerkedési sétát tettek a városban. A tanácskozás helyszínén, az úttörőház aulájában úttörőtörténeti és honismereti kiállítást is rendeztek. Balatonaligán befejeződött a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülése, amelyen öt világrész nőszervezeteinek képviselői vitatták meg a nemzetközi nőmozgalom eredményeit, feladatait. Szombaton a Magyar Sajtó Házában Freda Brown, az NDN elnöke, Mir- jam Vire-Tuominen, az NDN főtitkára és Duschek Lajos- né az NDN pénzügyi ellenőrző bizottságának és a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a négynapos tanácskozásról. ElmondBonnból történt elutazása előtt Marjai József, a kormány elnökhelyettese hosz- szabb megbeszélést folytatott Gerhard Stoltenberg szövetségi pénzügyminiszterrel. Marjai József szombaton Münchenbe érkezett, ahol Anton Jaumann-nal, a bajor tartományi kormány gazdasági és közlekedési államminiszterével tárgyalt. Baták: az ülés központi témája a békéért folytatott harc erősítése volt. Az ülésen elhatározták, hogy küldöttségük a következő napokban felkeresi a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai delegációt, azért, hogy az NDN véleményét tolmácsolja: békés úton kell megoldják a nemzetközi vitás kérdéseket, konfliktusokat. A világ asszonyai nevében három dokumentumot fogadtak el. Az NDN tagszervezeteihez, s minden nőszervezethez és -mozgalomhoz intézett felhívást. jorország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere a Német Szövetségi Köztársaságon belül. A nap folyamán a Minisztertanács elnökhelyettese találkozott Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnökkel. A Minisztertanács elnökhelyettese befejezte NSZK-beli hivatalos látogatását és hazautazott Budapestre. Marjai József befejezte látogatását az NSZK-ban Az aszály miatt kevesebb a termés Őszi munkacsúcs a földeken Utólag kár keseregni az idei aszályon, hisz végül is a mezőgazdaság termelésének mindig meghatározója volt, hogy milyen volt az időjárás. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, közösen a termelési rendszerekkel már augusztusban elkezdte felmérni a károkat. Tudományos felmérés készül majd arról, hogy mit is tehettek volna az üzemek, s hogyha más években ismét aszály lesz, hogyan lehet kivédeni azt. Tény, hogy 100 milliméter csapadék hiányzik a talajból. S tény az is, hogy a hosszan tartó szárazság — függetlenül attól, hogy kedvezőtlen időjárási tényezőnek vagy aszálynak hívják — jelentősen befolyásolta azokat a kultúrákat, amelyeknél a termés képzéséhez csapadékra van szükség. Ilyen nyár és őszelő után nagyon nehéz a szántás, az őszi vetésű gabonák talaj- előkészítésénél a legfontosabb eszköz jelenleg a tárcsa. Az őszi árpát már elvetették az üzemekben, a búza vetése a terület 50 százalékánál tart. Javában folyik a betakarítás, a terméshozamok különösen a rossz vízgazdálkodású homokos területeken, Pusztahencse, Nagydoa-dg környékén lényegesen alatta maradnak a tervezettnek. Az aszály miatt jelentős a terméskiesés Iregszemcse és Felsőnyék környékén, valamint a dombóvári járásban. Az alföldi megyék hozamkieséséhez a Tolna megyeit nem lehet mérni, azonban alacsonyabb lesz mindenütt a termés ősziekből itt is. A megye kevés gazdasága kap idén gabonaprémiumot. Jó termés várható a Sárközben, — idén a víznyomásos területeken szépen díszlettek a kultúrák. A varsádi Dózsa Téeszben két E—512-es kombájn vágja a 314 hektár kukoricát, a terület több mint kétharmadán végeztek ezzel a munkával. A jelenleginél is gyorsabb ütemben haladhatnának, ha a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat minden mennyiséget át tudna időben venni. A szövetkezetben 30—35 vagon kukoricát tartalékolnak saját szükségletre, s ugyanennyi kerül a háztáji gazdaságokba is. Az árpa vetését 40 hektáron befejezték, a 320 hektár búzából eddig 120 hektáron került földbe a vetőmag. A vetést előreláthatólag október 20-a körül befejezik. A gépek járják a határt: készítik a talajt a vetéshez, szórják a műtrágyát, s végzik az őszi mélyszántást. Varsádon, ahol a szövetkezet összterülete 1300 hektár, ebből 900 hektár a szántó, a jövő évtől elkezdik a rekultivációt, s mintegy 10—15 hektár területet fordítanak termőre. Kölesden október 5-én befejezték a kukorica betakarítását, a 480 hektáron igen jó lett a termés. A másodvetésű pohánka betakarítása a hét elején indul. 200 hektáron termelték idén ezt a növényt. Hatvan hektáron fogtak lucernamagot. A legjövedelmezőbb idén a napraforgó volt, ha az értékesítés — mely az áfészen keresztül történik — megnyugtató módon rendeződik, a kölesdi magtárból is elszállítják. Igen jó termést takarítottak be Kölesden, ahol aszály nem, „csak” szárazság volt. Ha valamivel több csapadékot kapnak, a kukoricatermés hozama hektáronként 5—10 mászával is több lett volna. Gyönkön a Petőfi Téeszben 1100 hektáron vetnek gabonát, az árpa magja a földben van, s a búztaterü- leten is elvetették több mint 400 hektáron a magot. Az őszi mélyszántás tervezett területe 1500 hektár, ebből több mint 400 hektár készült már el. A legtöbb munkát itt is, mint másutt a kukorica-betakarítás adja. A legnagyobb gondot pedig az, hogy a betakarítást a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat fogadóképességéhez kell igazítani. Pohánkát — amit az édes-, illetve a sütőiparban használnak — 160 hektáron termeltek, s most kezdik szedni — ez a növény elég gyengén hozott a szárazság miatt. A másodvetésű siló- kukorica idén nem sikerült: már 50 centi magasan kihányta a címerét. Birkákkal legeltették le. A szövetkezetben az aszály 1 millió forint kiesést jelent — az előzetes becslések szerint. Igen nehéz a talajmunka, de a vetés is: a csoroszlyá- kat meg kellett súlyozni, s tárcsával járják a talajt, hogy a maghoz tapadjon a száraz föld. A kukoricatermés több mint 70 százalékát betakarították az üzemek. Claas Dominá- torral törik a kukoricát Hőgyészen. Országos óttörőtöiténeti vándorgyűlés Kiállítás, tanácskozás, vita
