Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
1983. október 15. Képújság 9 Műemlékvédelem Dubrovnikben Korszerű turbinák Növekszik-e az átlagéletkor? Az idei nyáron a pusztító erdőtüzek veszélyeztették Dubrovnikot, az Adria keleti partvidékének legszebb gyöngyszemét. Ennek kapcsán ismét több szó esik a négy évvel ezelőtti 1979. áprilisi földrengésről is. Emberéletet nem követelt a földrengés, de anyagiakban igen nagy kárt okozott. A Mercalli-skála szerint 7 fokos heves földmozgás megbontotta az óváros talajviszonyait, szinte alapjaiban ingatta meg Dubrovniknak ezt a műemlékekben igen gazdag részét. A házak támfalai megrepedezek, alapjai elmozdultak. A gyönyörű épülethomlokzatok, a tetők tartószerkezetei deformálódtak, számos szobor, díszítőelem tönkrement. A Pile és Ploca tér közötti hatalmas fákkal bekerített és szinte minden egyedében műemlék jellegű óváros gyakorlatilag életveszélyessé vált. A nemzetközileg nyilvántartott és védett műemlékek négyötöde — 1376 műemlék jellegű épület közül 1071 olyan mérvű kárt szenvedett a földrengés alkalmával, hogy szinte teljes felújításra szorul. Ilyen mérvű újjáépítés magasfokú szervezettséget, természetesen sok-sok pénzt, valamint szakértelmet és időt igényel. Mivel a földrengés közvetlenül az idegenforgalmi szezon nyitásakor pusztított, a mok helyreállítását. Ennek köszönhető, hogy a hercegi palota, a székesegyház, a tanácsháza, a zeneiskola, a Rózái kolostor építése, a megrepedezett várfalak megerősítése már szépen halad. A városba látogató turista ma már, ha nem is maradéktalanul, de teljes szépségében élvezheti a XVI. századi Ragu- za hangulatát. Az újjáépítés nem látványos, nem is lehet az. Ügy végzik, hogy közben ne zavarják az óváros mindennapos életét, a turisták nyüzsgését, ne tegyenek kárt semipi- ben. Dubrovnikban még a főutca kockakövei is nyiván- tartott műemléki egyedek. Ezért a gépkocsiforgalom már régóta tilos a várfalon belül. Az építőanyagot, a követ, cementet, gerendákat valahogyan persze mégis csak oda kellett szállítani és a magasabb épületekhez szükség van az építődarukra is. Mindössze két daru használatát engedélyezték. Az anyagot kistraktorokkal, kézi erővel szállítják, azt is természetesen éjszaka, amikor a turistaforgalmat, az üzletházak, kulturális intézmények, múzeumok, képtárak, egyházi létesítmények tevékenységét kevésbé zavarják. A világhírű dubrovniki Nyári Játékok programjából a földrengés óta egyetlen előadás sem maradt el. A város A demográfus véleménye a reális lehetőségekről Az elektromos áramot előállító erőművekben a hőenergiát turbina alakítja át mechanikai energiává, ennek villamos energiává történő átalakítását az erőmű szive, a generátor végzi. A generátor forgórésze egy egyenárammal gerjesztett nagy teljesítményű elektromágnes, amely a turbinával való közvetlen kapcsolata révén másodpercenként 50 teljes körforgást végez. A generátor állórésze egy nagyméretű vasmag, amelynek e célra kiképezett csatornáiba, hornyaiba helyezik el a generátor állórészének tekercselését. Az állótekercsek- ben a belső térben körben forgó mágnes feszültséget gerjeszt. Ha a generátor kapcsain jelentkező feszültségre fogyasztót kapcsolunk, akkor a fogyasztó méreteitől függő nagyságú terhelőáram alakul ki a generátor tekercsrendszerében. Egy 200 megawattos generátor teljes súlya körülbelül 280 tonna. Az állórész tekercseiben gerjesztett feszültség nagysága körülbe- lü 16 ezer volt'. A generátor — technológiai feladatának teljesítése közben — úgy viselkedik, mint egy villamos kályha: az áram hatására a tekercsanyag ellenállásán jelentős mennyiségű hő, úgynevezett veszteségmeleg keletkezik. Ezt megfelelő hűtőközeggel kell eltávolítani, mert a melegedés károsítja a szerkezeti és szigetelőanyagokat. A korszerű, nagy teljesítményű generátoroknál az állórész jól vezető vörösrézből készített meneteiben nagy tisztaságú, desztillált hűtővíz kering, amelyet a gép testén kívül elhelyezett szivattyúk keringtetnek, a visszahűtésről pedig külön hűtőrendszer gondoskodik. Alapvetően negatív tendenciákat figyelhetünk meg az utóbbi években, a főleg az iparilag fejlett országokban lezajlott demográfiai jelenségekben. Jelesül a születésszám csökkenéséről, az átlagéletkor növekedésének fékeződéséről, időnként pedig az átlagéletkor megrövidüléséről van szó. — A Szovjetunió népességének száma ez idő szerint több mint 271 millió főt tesz ki — mondta ezzel kapcsolatban Galina Kiszeljova, a neves szovjet demográfus. — Az utóbbi években a gyarapodás mértéke évi 0,8 százalékos, vagy abszolút számokban kifejezve 2 millió 200 ezer fő. Ez az egyik legmagasabb az iparilag fejlett országok között. AKTÍV NÉPESEDÉSI POLITIKA — Mindemellett azért a statisztika a születések számának csökkenését rögzíti a Szovjetuniónak elég jelentős részén, különösen a legnagyobb városokban... — Valóban. A Szovjetunióban, miként az iparilag fejlett országok többségében, a sokgyermekes család már a múlté. Ez természetes is, hiszen a gyógyszerek tökéletesedésének eredményeképpen a gyermekkori halandóság a minimumra csökkent, a szülők biztosra veszik, hogy minden gyermekük fel fog növekedni. Megszűnt az is, hogy a sokgyermekes családokban a szülők utódaikban előrehaladott éveik létalapjának eszközét látták. Ma a szovjet állam minden polgárának biztosítja a munkát, az ingyenes gyógyszerellátást, öregkorra pedig a nyugdíjat. Más szóval: a születések számának csökkenése teljességgel természetes folyamat, a szociális fejlődés következménye. Ám a születésszám csökkenésének problémája nem egyszerűen kevesebb gyermeket jelent, hanem azt, hogy az egyes családokban az ország jelentős részében egy-két gyermekre csökkent a szám. Ha az ilyen tendencia eléggé hosszasan fennmarad, akkor a gyermektársadalom száma kevesebb lesz, mint a felnőtteké, a szülőké, s megkezdődik a népesség természetes csökkenése. Ezért a szovjet állam aktív népesedési politikát folytat, amely a születésszám növelésére irányul. ANYA- ÉS GYERMEK- VÉDELEM — Miben fejeződik ki ez kézzelfoghatóan ? — Mindenekelőtt nem valami kampányban, hanem a családok tervszerű — s az állam gazdasági lehetőségei nö- vekedtével — állandó segítésére. Például a jelenlegi ötéves tervben (1981—85) részben fizetett szabadságot vezettek be gyermekgondozásra a kicsi egyéves korának eléréséig, ezenkívül törvény van az első és minden kövét- kező gyermek születésével kapcsolatos pénzbeli támogatásra. (Korábban az ilyen pénztámogatást csupán a negyedik gyermek születése után adták.) Növelték azoknak az asszonyoknak a szabadságát, akiknek két vagy több gyermekük 12 éven aluli. Lényegesen bővül az iskoláskor előtti intézmények hálózata. Mindemellett a gyermekellátás állami költségei az óvodákban és a bölcsődékben a 80 százalékot teszik ki, s csupán a költség egyötödét fizetik a szülők. Javulnak a családos nők munkafeltételeit könnyítő lehetőségek, rövidítették a munkanapot, van nem teljes munkahét is, valamint otthoni munkaalkalom is. — A hetvenes években egyes tekintélyes szovjet tudósok arról beszéltek, hogy az emberi átlagéletkor a közeljövőben kiterjed a 80—90 évre. Sajnos ezek a prognózisok nem bizonyultak igaznak. Mit gondol miért? A HALANDÓSÁG MODERN TÍPUSA — Mielőtt még válaszolnék kérdésére, emlékeztetek rá, hogy a forradalom előtti Oroszországban (1917. októberéig) nagyon magas volt az általános és különösen a gyermekhalandóság. A gyermekek 43 százaléka meghalt ötéves koráig, s Európában az átlagéletkor itt volt egyike a legalacsonyabbaknak, mindössze 32 év. A szovjethatalom alatt a társadalmi-gazdasági képzésnek az intenzív ingyenes és kedvezményes gyógyszerellátásnak, a rendszeresen foganatosított járványügyi intézkedéseknek, a gyermek- és anyavédelem rendszerének köszönhetően a lakosság általános halandósága a harmadára, á gyermekhalandóság majdnem egytizedére csökkent. A történelmi léptékkel mérve nem nagy negyven esztendő alatt az emberi átlagéletkor a Szovjetunióban több mint a kétszeresére nőtt, s a hetvenes évek elejére 70 lett. A halandóság ilyen gyors csökkenése és az átlagéletkor ilyen gyors növekedése rendkívüli optimizmushoz vezetett a jövőre vonatkozó következtetésekben. Jelenleg a Szovjetunióban kialakult a halandóság úgynevezett modern típusa, amely a szív-érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, traumák és más nem fertőző természetű betegségek — mint halált előidéző okok — legyőzésével jellemezhető. Emellett a szovjet és a külföldi tudomány eredményei, a tömeges kórmegelőző szűrések — amelyek célja a daganatos megbetegedések korai észrevételezése — oda vezettek, hogy az ilyen fenyegető okokkal kapcsolatos halandóság mutatói az emberiség életében az utóbbi évek során állandósultak. BEFOLYÁSOL AZ ÉLETFORMA — Demográfus szemmel milyenek a kilátások az emA hercegi palota újra régi reneszánsz látogatóit pompával fogadja felújítását külön köztársasági bizottság irányítja. A felújítási terv az Országos Műemlékvédelmi Intézetben készül, szakbizottságok irányításával. Elkészítették az óváros szeizmikai elemzését, város- rendezési tervét, infrastruktúráját. Véglegesítették a város tíz legjelesebb műemlékének felújítási tervét is, sőt annak egy részét már meg is valósították. Az urbanisztikai terv szerint az óvárosi lakóházakat turistalétesítményekké, lakosztályokká kívánják alakítani. Ehhez persze lakást kell biztosítani a jelenlegi bérlőknek, kölcsönt kell nyújtani a mágánkézben levő házak tulajdonosainak. Vagyis hát: pénz, igen sok pénz kell. Az eddig felhasznált 4 milliárd dinár mellé további 23 milliárd dinárnyi összeget kell — mégpedig az 1982-es árfolyamok alapján. Ez meghaladja Dubrovnik város, sőt az egész Horvát Szocialista Köztársaság anyagi lehetőségeit. Ahhoz, hogy Dubrovnik újra a régi szépségében varázsolja elénk az Illír reneszánsz csodálatos hangulatát és hogy teljes biztonsággal ellent tudjon állni egy esetleges újabb, c. Mercalli-skála szerint 8-as erősségű földrengésnek is — össze kell fognia Jugoszlávia valamennyi köztársaságának. aDUIUNoJ béri élet meghosszabbodására? — A demográfia szorosan kapcsolódik a népesség egészségi helyzetéhez, s a népességügy mindig a szovjet állam figyelmének homlokterében állt. Az SZKP KB 1983. júniusi ülésén Jurij Andro- pov a társadalmi és a gazdasági tervekben igen fontos tényezőként szólt az egészségről, amellett hangsúlyozta azt is, hogy az egészségügyben különleges figyelmet érdemel a betegség megelőzése. Ugyanakkor nem volna helyes feltételeznünk, hogy az átlagéletkor meghosszobbodá- sa a sorsnak valamiféle ajándéka az emberek számára, mint az időnek a társadalmi és gazdásági fejlődésből az egészségvédelem eredményeiből adódó szava: az emberi egészség és az életkor időtartama sok vonatkozásból függ az életformától is. Például a dohányosok tízszer gyakrabban betegszenek meg rákban, mint a nemdohányzók. A szív megbetegedéséből következő halandóság háromszorta nagyobb azoknál, akik kevésbé mozgékony életformát élnek, szemben azokkal, akiknek életvitelét az aktivitás, a mozgás jellemzi. — Nem kívánok fantasztikus elképzelésekbe bocsátkozni az emberi átlagéletkornak a közeljövőben bekövetkező meghosszabbodásával kapcsolatban — mondta befejezésként Galina Kiszeljova. — A kívánatos folyamat reális útjaira szeretnék rámutatni: nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a szovjet népesség egészség- védelmével kapcsolatos állami rendelkezések alapján. város vezetői nagy dilemma előtt álltak. A károkat nem lehetett eltitkolni. A megrongálódott, lakhatatlanná, sőt megközelíthetetlenné vált házak, középületek és egyéb műemlékek közvetlenül veszélyeztették a lakosok, a turisták testi épségét. A veszélyeket mégis úgy kelllett elhárítani, hogy az idegenforgalmi érdekek se szenvedjenek csorbát. Becslések szerint Dubrovnik, egymagában az ország egész évi idegen- forgalmi bevételi tervének tizenkét százalékát hozza. Ez Jugoszlávia mai valutáris gondjait tekintve igen fontos tényező. Már a földrengés utáni órákban megalakult a helyreállítási bizottság, amely elsősorban a közvetlen veszélygócokat kutatta fel. Gyorsan intézkedtek: a súlyosabban megrongálódott lakóházakat kiürítették, a középületeket, kulturális intézményeket lezárták. Meghatározták az újjáépítés sorrendjét és mértékét. ötéves és tízéves tervet készítettek és a tervezéssel egy időben nyomban elkezdték a legfontosabb objektuKépünkön egy Csehszlovákiában, a plseni Skoda Művekben készülő generátor állórésze. Teljesítménye 220 megawatt, átmérője 7 méter, magassága 4,7 méter, súlya 201 tonna. Dubrovnik óvárosát alapjaiban ingatta meg a földrengés
