Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

12 NÉPÚJSÁG 1983. október 1. i MAGAZIN Ji k MAGAZIN | ■ | MAGAZIN I i i ? ,MAGAZIN ' 111 ^ MAGAZIN ".>1 Hí Wmqmrns? magazin mMzmsémgm Mmm MAGAZIN 4- v#*, Sil'l MAGAZIN : Ifi MAGAZIN /­MAGAZIN 11 MAGAZIN MAGAZIN Túl népszerű az ezres... Két hónapja nagy várako­zás előzte -meg a zöldhasú bankók megjelenését. A nem­zeti bank, a pénzintézetek és a postahivatalok az új bank­jegyektől várták, hogy — a gyorsabb feldolgozás révén — csökkentse a pénzforgal­mazás tetemes költségeit. A vállalatok bérszámfejtői, s borítékoló! saját .munkájuk könnyebbségét remélték, hi­szen gyorsabb ötezer forintot öt darab ezresből, mint tíz öt­százasból borítékolni. A vára­kozásoknak az új bankó ele­get tett, olyannyira, hogy hir­telen túlságosan is sok került a forgatóimba belőle, ugyanis a vállalatok az ország minden részében elsősorban 1000-es címletekben hozták el a fize­téseket. Így az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egy csapásra vették át az öt­százasok helyét a pénzforga­lomban, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre többször tárták szét a kezüket az üzletek pénztá­rosai, mondván: „nem tudok váltani, kisebb pénzt kérek”. Előbb-utóbb bezárt a kassza, mert átszaladt a bajba került pénztáros a szomszéd üzletbe egy kis apróért. Persze, addig növekedett a másik kasszánál a sor, s fogyott a vásárlók tü­relme. De nekünk, vásárlók­nak kevésbé megfogható je­lek is arra utaltak, hogy túl­zottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett a másnapi üzletnyitásra tarta­lékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — miután nem kerül a betétszámlára — még nem is kamatozik. Nem várt veszteség ez minden kereske­dőnek. A nemzeti bank szakem­berei látva a tornyosuló fel­hőket, először a pénzintéze­teknek adtak a kértnél keve­sebb ezrest. Ezután a bérfize­téskor is megváltoztatják a vállalatok által kért címlet­összetételt, hasonló megfonto­lások .miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —, és nehezebb lesz ismét a bérszámfejtők dolga, valószínűleg mindannyian jobban járunk majd. w Uttalan utakon A Mercedes „G” család Világszerte hatalmas ösz- szegeket költenek útépítésre, mégis évről évre növekszik a terepjáró gépkocsikat gyár­tó cégek száma, új típusokat bocsátanak ki, és egyre töb­bet adnak el belőlük. Van­nak köztük speciális sze­mélyautók éppen úgy, mint nehéz tehergépkocsik és te­repvontatok, amelyek hasz­nálati körét a gazdasági élet minden területén fokozódó gépesítés és az egyre nehe­zebben hozzáférhető termé­szeti kincsek kiaknázásának növekvő szükségessége nagy­mértékben bővítette. Nem kevés azoknak a magánem-. bereknek a száma sem, akik saját használatra vásárolnak terepjáró személygépkocsit. Egyesek a munkahelyük megközelítésére tudják jól használni, mások a szabad idő kedvük szerinti eltölté­sére, vadászatra, túrára szánják a terepjárót, sokak számára pedig az egész csu­pán divatkérdés. Az ő au­tóik nem ritkán inkább csak terepjárónak néznek ki, de tulajdonságaik alapján vol­taképpen nem is azok. A nyugatnémet Mercedes „G”-család tagjainál a „G”- betű a terepjárót jelentő né­met szó (Gelándewagen) rö­vidítése. Egy sorozatba tar­tozó négy autóról van szó, ebből kettőben dízelmotor, a másik kettőben benzinmotor található. Mindegyik kocsi kétféle tengelytávval kapha­tó, kívánságra összkerék- meghajtással, amellyel a ko­csi 80 százalékos (!) emelke­dőt is képes megmászni. Mindegyik kocsiban négyfo­kozatú váltómű van, kiegé­szítve egy elosztóművel az összkerékhajtáshoz, és egy 2,14:1 áttételű terepfokozat­tal. Mindkét tengely merev kivitelű rudazattal kitá­masztva és csavarrugókkal, ezenkívül differenciálzárral ellátva készül. Nem minden­napi érdekességnek számít, hogy a négyfokozatú, kézi­kapcsolású váltó helyett au­tomata sebességváltóval is szállítják mindegyik válto­zatot. A csúcsmodell, a 280 GE, 110 kW (150 LE) teljesít­ményű. Szuperbébik — X per 6 plusz 6 egyenlő 9, mi az X? Ez az egyenlet még sok felnőttnek is gondot okoz. A 15 hónapos John Sampar azonban pillanatok alatt megoldja, ö egyike annak a több­ezer „szuperbébinek”, akik sokszor még enni is alig tudnak önállóan, de már felismerik Bach muzsikáját, vagy Van Gogh képeit. A „szuperbébik” nem csodagyerekek, hanem olyanok, akiket „korai iskolai képzésben” részesítenek. Az Egyesült Államokban nincsen állami oktatás hatéves kor előtt. Ugyanakkor évi 2—4000 dollárért sok szülő kész arra, hogy csemetéjét beírassa iskola előtt „előképzésre", ahol a 3 éves gyerek megismerkedhet a tömegtájékoztatás alapjaival, vagy japánul, esetleg latinul tanulhat, elsajátíthatja mindazt, amivel a normális gyerekeket csak 6 éves korától traktálják. Ez a módszer óriási vitákat váltott ki az államokban. Egyes pszichológusok szerint a gyermekek 3 éves koruk előtt a leg­inkább érdeklődők, ezért héthónapos gyerekeket már be lehet vezetni a matematika rejtelmeibe és 11 hónaposán elkezdhet olvasni tanulni. A módszer ellenzői között találjuk Benjámin Spock-ot, aki ma is a legnagyobb tekintélyű gyermekpszichológus Ameriká­ban. Spock rámutatott, hogy a túl korai tanulás komoly stresszhatással jár és nem egy esetben találkozott olyan gye­rekkel, aki éppen emiatt szenvedett háromévesen súlyos depresszióban. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ez a folyamat — legalábbis az Egyesült Államokban — megállíthatatlan: 13 év alatt a há­roméves „iskolások” aránya 13 százalékról 27 százalékra nőtt, a négyéveseké pedig 28 százalékról 46 százalékra. Természetesen ezek a gyerekek olyan családokból származ­nak, ahol az évi jövedelem meghaladja a 25 000 dollárt. A módszer élharcosai „csupán” abban látnak veszélyt, hogy ily módon tovább növekszik az egyes társadalmi rétegek tanulási esélyei közti különbség. De máris javasolják, hogy szállítsák le a kötelező oktatás korhatárát 4 éves korra. Ennek a jelen­legi gazdasági helyzetben még nincs realitása. /I hót karikatúrája A kisokos Elektronikus zár Újfajta elektronikus zárat dolgoztak ki Kaliforniában a lakások, a hivatalok, a mű­szerek stb. biztonságos vé-“ delmére. A zár számbillentyű sorra! van ellátva, s a védett szekrény, helyiség, vagy épü­let csak akkor nyílik, ha a nyomógombokat megfelelő sorrendben nyomják meg. Próbálkozás, rossz sorrend megszólaltatja a riasztócsen­gőt. • A nyitást biztosító kód­szám másodpercek alatt mó­dosítható. A feltalálók sze­rint az új zár százszázalékos biztonságot nyújt, az elekt­ronika révén működése zaj­talan, és a nyitás folyamata még a legérzékenyebb mik­rofonnal sem hallgatható le. A lehetséges kombinációk száma 10 millió körül van, s ezek végigpróbálása minimá­lisan másfél évet venne igénybe. A zár nyugalmi ál­lapotban áramot nem fo­gyaszt, úgyhogy egyetlen te­leppel évekig használható. Elektronikus almák” Angol kutatók „elektroni­kus almákat” készítettek, amelyek adatokat szolgáltat­nak azokról a lökésekről és megrázkódtatásokról, ame­lyek a gyümölcsöt szedés és csomagolás közben érik. Az elektronikus alma nagyság­ra és súlyra megegyezik a valódi almával. Szilárd mű­bőr védi a belsejében lévő mérőrendszert. Az elektroni­kus almák keresztülvándo­rolnak a szedőgépeken, majd kézzel csúszdába dobálják őket, s onnan a gyűjtőtartá­lyokba kerülnek, mint a va­lódi almák. Az útközben el­szenvedett sérülésekről szol­gáltatott adatok alapján dol­gozzák ki a gépi szedés és csomagolás kíméletesebb módszereit. Az értékes fémhulladék Energia- és nyersanyagsze­gény időszakban élünk, ami arra kötelez bennünket, hogy minden nyersanyagforrást célszerűen használjunk ki. Ilyen nyersanyagforrásnak számít például a fémhulladék, amely rendszerint jóval ol­csóbb, mint a természetes ércalapanyag. E hulladékot — megfelelő előkészítés után — minél olcsóbban vissza kell vezetni a termelés vér­keringésébe. A leggyakrabban alkalma­zott megmunkálás a forgácso­lás. Itt az előgyártmány sú­lyának sokszor 30—50 száza­lékát forgács alakjában vá­lasztják le, mire késztermék lesz. A leválasztott forgácsok térfogata laza, alakja sze­rint 8—200 szorosa a tömör- fém térfogatának. A kis térfogatsúly miatt rakodása, tárolása, elszállítása gazda­ságtalan. így tehát mindazon munkahelyeken, ahol az esz­tergálási, marási, fúrási stb. műveletek eredményeként sok forgács keletkezik, érde­mes megszervezni a korszerű forgácskezelést. Ennek első lépése a különböző fémek forgácsainak egymástól való elválasztása, illetve már ele­ve fémfajtánként való gyűj­tése és tárolása. A következő művelet a kusza forgácshal­maz összezúzása. A korszerű — ütőgyűrűs vagy ütőkalapá­csos rendszerű — forgácstörő berendezések addig zúzzák a forgácsot, míg a törmelék egy megadott rostélynyíláson át nem esik. Ezt követően még forgácsörlő gépen is átbocsát- ják a törmeléket. Végül a brikettező prések 1500—4000 kg cm5 nyomással, kötőanyag nélkül tömörítik a megadott formára a szemcsés hulladé­kot. így a fémhulladékot ere­deti térfogatsúlyának 80 szá­zalékát elérő tömörségre le­het sűríteni. Egy automatikusan működő osztrák gyártmányú olajhid­raulikus forgácsbrikettprés a forgácsot 15—25 kilogramm súlyú brikettekké préseli; a gép teljesítménye óránként 5 tonna. A Margit-sziget messziről ragyog. A Margit-sziget szélén halk habok . .. Andrej Tarhanov szovjet-orosz költő „Alom” című verséből idézünk Bede Anna fordításában. Az idézet folytatását rejtvényünk megfej­tése adja. VÍZSZINTES: 2. Az idézet első folytatása. Zárt betűk: A, L, Á, V, N. 7 ..........élete” (Maeterlinck). 1 3. Okos. 14. Részben ráemel! 16. Évenként újra termő. 17. Játsz­ma (a teniszben). 18. Nagy erő­vel keresztülüt. 20. Liza egyne­mű betűi. 21. ír gépkocsik jelzé­se. 22. Nagyobb étkezés cseme­geszerű utolsó fogása. 23. Község Tokod közelében. 24. A stroncium vegyjele. 25. Régi aprópénzünk rövidítése. 26. Egyforma betűk. 27. A bányászott ásvány alatt lé­vő kőzet. 28. Nedves helyet ked­velő növény. 30. Hajlandóságból ráfordítja valamely célra. 33. Tüstént. 35. Tarka. 36. Kilociklus rövidítése (ford.). 37. Gépkocsi- típus. 38. Alsórész! 40. Minden konyhában megtalálható. 41. Kassa része! 42. A tantál vegy­jele. 43. Vulkáni aredetü kőzet. 46. Kalapanyag. 48. Szokatlan voltával feltűnik. 49 ............ meg­v énülünk” (Jókai) 50. Nemes ital. 52. Előd. 53. Továbbá. 54. Kiejtett betű. 55. Építészeti stílus. 56. Ne­ves bizánci hadvezér (505—565). 59. Kalibere. 60. Fordított kettős­betű. 62. Egyfajta brikett. 63. Éket ver bele. 64. Neves svéd Ázsia-kutató (Sven Anders, 1865—1952). 67. Petőfi egynemű betűi. 68. A haladás irányába. FÜGGŐLEGES: 1. „.. . Szaltán cárról” (Puskin). 2. Virág. 3. Or­vosság. 4. A német ábécé utolsó betűjének neve. 5. A jód és a kén vegyjele. 6. Másra hárítás. 8. Méregben van! 9. Lehár operett. 10. A hélium vegyjele. 11. Attila legidősebb fia. 12. A versidézet harmadik, befejező része. 15. A New York-i opera népszerű ne­ve. 18. Keresztül. 19. Viszonzás. 22. Megszólítás. 23. Üdítő ital. 24. Az idézet második része. Zárt betűk: H, A, A. 25. Ezen a „hegy”-en adótorony áll. 27. A fluor, a jód és a kén vegyjele. 29. Tetszelgő. 31. Kettőzve: cu­korka. 32. Nagyvárosi fény. 34. Izraeli légitársaság. 36. Dolgok váltogatása. 39. Ruhaanyag. 41. Vonatkozó névmás. 43. Négy hó­nap nevének végződése. 44. Hat­nak több mint a fele! 45. Lapos tűlevelű, piros termésű fenyő­féle. 47. Folyó az NSZK-ban. 48. Itt írta Vörösmarty legszebb bor­dalát. 51. Bolgár költő. 53. Kis folyóvíz. 57. Üjság. 58. Sári egy­nemű betűi. 59. összeszorított kézfej. 61. . . Blas, Lesage ka­landregénye. 63. Szatírának és késnek van. 65. Szolmizációs hang. 66. Az ismeretlen névjele. 68. Levegő része! Megfejtésként beküldendő a vízszintes 2., a függőleges 12. és a 24. számú sorok a Tolna me­gyei Népújság szerkesztőségének címére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Beküldési határidő: szep­tember 30. A levelezőlapra, borí­tékra kérjük, írják rá: Rejtvény. 37. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: „Sok­kal jobb szépnek lenni, mint jó­nak, de jobb jónak lenni, mint rútnak.” __ A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Lódi Sándor, I.regszemcse, Damjanich u. 41. 7095. Ifj. Létz Henrik, Bonyhád, Kossuth L. u. 86. 7150. Főnix Ildikó Fadd-Dombori 40. 7133. Gyeszat Ilona Tolna, Magas­part u. 8. 7130. Szathmáry Ta­más, Szekszárd, Alkotmány u. 51. 7100.

Next

/
Thumbnails
Contents