Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

A KÉPÚJSÁG 1983. október 14. Tudósítóink írjak Faiskolai lerakat Dombóváron Dombóváron állandóan nö­vekszik a kiskert-tulajdono­sok száma. A közelmúltban kiállításon mutatták be leg­szebb termékeiket a műve­lődési központban. Most a városi tanács költségvetési üzemének kertészete a jobb gyümölcsfa- és díszfaellátás biztosítása érdekében szerző­dést kötött az ország három legjobb faiskolájával, így az alsótekeresi gyümölcs- és díszfaiskolával, a Balaton- boglári Állami Gazdaság szőlőoltványtelepével és a szombathelyi örökzöld fais­kolával. A kertészetbe már érkez­nek a facsemeték, amelyeket gondosan levermelnek, hogy az ősz folyamán a lakosság igényét maradéktalanul ki­elégíthessék. A szállító fais­kolák márkaneve garancia a minőségre és a tájba illő faj­taválasztékra. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István A kertészet dolgozói levermelik a díszfacsemetéket Részlet a kiskert-tulajdon osok termékbemutatójáról _________________________________I T öbb, mint egymillió a napközi fenntartására A Bonyhádi Cipőgyár évente jelentős összeget ál­doz szociális célokra és be­ruházásokra. A munkaerő megtartása érdekében szé­leskörűen gondoskodnak ar­ról, hogy a dolgozók családi és magánélete rendezett, és viszonylag gondtalan legyen. A vállalat a napközit 1951- ben létesítette, akkor 52 gyer­mek elhelyezéséré tudtak megfelelő helyet biztosítani. Két óvónő és két dajka látta el a gyerekeket — igen ne­héz munkával. Ezekben az években a szülők térítési díj­ként csupán napi egy forin­tot fizettek. A napközi otthon korsze­rűsítése, fejlesztése évről évre jelentős mértékben gya­rapodott. Nagyon sok milliót áldozott a gyár azért, hogy ma már a gyerekek száma elérte a száz főt. A munkát most tizennégyen látják el. De nemcsak a cipőgyári dol­gozók gyermekei kapnak el­helyezést, hanem más dolgo­zók gyermekeinek is van erre lehetőségük. Jelenleg 11 „ide­gen” gyerekkel foglalkoznak. A gyerekek étkeztetését az üzemi konyha látja el, ko­ruknak megfelelő ételt kap­nak, így a reggeli, ebéd, és uzsonna kiváló minőségben biztosított a részükre. A vállalati napközi otthon évi fenntartásának költsége közel egymillió-kétszázezer forintot tesz ki. Most már a szülők napi 4—23 forintot fizetnek, keresetük arányá­ban. A napközi otthonhoz négy foglalkoztató terem, egy előkészítőkonyha, négy mos­dó, betegszoba, szertár tarto­zik. Most kilenc óvónő és négy dajka foglalkozik a gyerekekkel. A napköziben központi fűtés van. Az or­vosi ellátás is megoldott, az üzemorvos végzi el a gyer­mekek egészségi ellenőrzé­sét. HORVÁTH JÓZSEF A munkaerőhelyzet Tolnán Megyei viszonylatban is jelentős gazdasági, politikai tényező az MSV és a PATEX tolnai gyára. E körülményt figyelembe véve nem mind­egy, hogy milyen e gyárak­ban a munkaerőhelyzet, a létszám mennyiségi, minő­ségi alakulása. Az elmúlt évek során mindkét üzemben igen je­lentős rekonstrukciót hajtot­tak végre. Ennek eredménye­ként a nagyfokú létszámhi­ány szinte a minimálisra csökkent. Mindkét gyárban 10—15 fő az effektív szük­séglet, tehát e körülmény nem befolyásolná a tervtel­jesítéseket. Sokkal nagyobb gondot je­lent a munkaerő minőségi összetétele. A fonógyárban például a kilépett dolgozók helyére olyan dolgozók jön­nek, akik a legritkább eset­ben rendelkeznek a 8 általá­nos iskolai végzettséggel. Ezek begyakoroltatása éve­ket venne igénybe, de addig­ra már nincsenek a gyár ál­lományában. A PATEX-nél hasonló a helyzet, csak az összetétel más. Itt a fiatal szövőmunkások mennek el — elsősorban gyesre —, és ha visszajönnek — egy-két gyermek után —, már nem vállalják a három műszakot. S a helyükre kerülő fiatalok­nak szintén évek kellenek, mire begyakorolnak, s akkor ők is férjhez mennek. összességében mindkét gyáregységről elmondhatjuk, hogy megfelelő létszámmal rendelkeznek, azonban mun­kaerőgondjaik egyre inkább nehezednek. SCHAFFLER ÁDÁM Úttörővezetői továbbképzés A faddi általános iskola nevelőtestületének tagjai két­napos önkéntes úttörőveze­tői továbbképzésen vettek részt Balatonszepezden, a szekszárdi járási úttörőtá­borban. Itt ismerkedtek meg az 1983/84-es mozgalmi év fő feladataival, elkészítették a munkaterveiket, vetélkedő­kön vettek részt. A program­ban szereplő kirándulás so­rán megtekintették Tácon a gorsiumi ásatásokat, Bada­csonyban a Kisfaludy-házat, hazafelé pedig egy kellemes fürdéssel frissítették fel ma­gukat Gunarason. A gazdag és változatos program lehetővé tette a ne­velők elméleti és gyakorlati felkészültségének mélyítését, ugyanakkor hozzájárult a hétvége kellemes eltölésé- hez. Koleszárné Acsádi Julianna Köszönet az edénycsomagokért A Bonyhádi Zománcáru- gyár 1983. évi brigádvezetői értekezletén, amelyen az éves munkaverseny-felada- tokat beszélték meg, a Pan­non brigád felhívással for­dult a vállalat szocialista brigádjainak tagjaihoz. A felhívás lényege: segítsük a budapesti Marcibányi téri mozgássérült fiatalokat a családalapításban. A felhí­vást a brigádértekezlet el­fogadta és megtörtént a fel­ajánlás is. Az új lakásba köl­töző fiataloknak családon­ként edénycsomagot küldtek a brigádok — írta Kovács Mátyásné tudósítónk, aki mellékelte a következő kö­szönő levelet is, amelyet Be- kő Lajosné, a mozgássérültek országos intézetének igazga­tója küldött a Bonyhádi Zo- máncáru^vár szocialista bri­gádjainak. „Intézetünk fiataljai ne­vében ezúton szeretnénk kö­szönetét mondani a zománc- árugyár szocialista brigád­jainak azért a segítségért, amit nyújtottak. Intézetünk 220 férőhelyes országos -intézmény. Felada­tunk a képzés, oktatás, vala­mint a foglalkoztatás. Sok olyan fiatal volt már intéze­tünkben, akiknek képzése (rehabilitációja) befejeződött, viszont mozgásállapota miatt intézetünkből nem volt ki­helyezhető. Szükséges volt valami megoldás. így jutottunk el a lakásépítő szövetkezet meg­alakulásához. Nagy örömünkre szolgál, hogy fiataljaink révbe jut­nak. megkezdhetik önálló életüket. Anyagilag sokba ke­rült nekik, hiszen a belépési összeg, a bútorozás mind, mind sok forintot felemész­tett. így nagyon nagy örömet jelentett részükre az edény­csomag, amit a brigádok összeállítottak. Külön-külön köszönetét mondunk a: Pan­non, a Munkácsy, a Sziklai Sándor, a Veres Péter, a Zal­ka Máté, a Zója, az Üj tech­nika, a Kállai Éva, a Teleki Blanka, a Május 1., a Vasas, a Kilián György, a Perczel Mór, az Alkotmány, a Mar­tos Flóra, az Allende, a Blá- thy Ottó, a Csonka János, a Fáklya, a Kossuth, a Tyeres- kova és a November 7. bri­gádnak, valamint a Bonyhá­di Zománcárugyár szerszám- készítő vállalati gazdasági munkaközösségének. További munkájukhoz erőt, egészséget és sikereket kívánunk.” Mennyibe kerül a bizalom? Nem egyszer előfordul, hogy olvasóink panasszal for­dulnak hozzánk. Ilyenkor meghallgatjuk a panaszost, majd kérdéssel fordulunk ahhoz, akire a panasz vonat­kozik. Most is ez történik. K. K. a saját maga és lakótársai nevében egyaránt dühös. Ami nem szokása, most iratokat lobogtat: — Naponta ott jár el a szekszárdi Mészáros Lázár utca 1. számú ház előtt, ön is, tehát tudja, hogy átépí­tettek bennünket! — kezdi. — Tudom! Nagyon szépen sikerült. — Kívülről csakugyan, bár épp elég sokáig tartott. De belülről... ? — Mi volt belülről? — Azt \hagyjuk, hogy mi volt! Mi lesz! — Ugyan mi? Kiderül azért, hogy azt se hagyjuk egészen, ami volt. Rosszul működött a fűtés, fáztak. Az elmaradt fűtési díjat azonban visszafizették nekik. Persze, a visszafizetés kötelesség, de nem kárpótlás', sőt, még csak nem is kár­térítés, mondjuk a megemelkedett villanyszámlákért. — És most? — Szeptember vége felé kifüggesztették a Városgaz­dálkodási Vállalat augusztus 18-án kelt levelét, mely szerint „a megépített fűtési rendszer hibáinak kiküszö­bölése érdekében a terveket felülvizsgáltattuk, és a hiba elhárítását megterveztettük”. — Mi ebben a baj? — Az időpont. Az, hogy a nyáron, amikor még a Nép­újságban is olvastam szabad fűtésszerelői kapacitás hirdetését, nem történt semmi. — De most történik! — Gondolja? A levél csak reményeknek ad hangot. Olvassa csak: „A kivitelezés szeptemberben elkészül, és így a következő fűtési idényben remélhetőleg nem kell az elmúlt télhez hasonló gondokat átélniük.” — Ez bármely vállalat becsületére váló, szép, emberi fogalmazás! — De ez már nem, amit október 13-án szögeztek ki: „Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy a Kivitelező Vállalat — Lakáskarbantartó KTSZ garanciális fűtésszerelési munkálatai miatt a próbafűtést elkezdeni nem tudjuk. Hőszolgáltatás kimaradásáért szíves elnézésüket kér­jük.” Most? Októberben? Huszonkét lakás talán nyolc­van, jórészt idős lakójától? Kezdhetjük újra kibontani a frissen betapasztott, lefestett kéménynyílásokat? Vá­sárolhatunk kályhákat? Ezenkívül mi mindebben a garanciális? Főleg pedig mikor lesz fűtésünk■> Az írásunk címében foglalt kérdés természetesen szó­noki. Nem vár választ, részben azért sem, mert tudjuk, hogy megfizethetetlen. Benkő Zoltán műszaki osztály- vezető (VGV) augusztus-szeptemberi levele azonban így zárul: „A javítási munkákkal kapcsolatos bármilyen kér­désükkel forduljanak vállalatunk műszaki osztályához.” Ügy gondoltuk, hogy huszonkét levél helyett meg­teszi ez a rövid írás is. A kérdést feltettük. O. 1. Virágok kerestetnek A kertészeti egyesülés, amely a hazai városi kerté­szetek összefogó szerve, ér­dekes megbízást adott a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Válla­latnak; a köztereken és az utcákon lévő, kőedényekben tenyésző virágegyütteseket kell a szakembereknek fe­lülvizsgálniuk és szakszerű javaslatot adni arra, milyen fajokkal, illetve azok kom­binációjával lehetne felolda­ni a jelenlegi szürkeséget, egyhangúságot, kedélytelen- séget. A vállalat szakemberei ki­terjedt vizsgálatokat végez* tek és arra a megállapításra jutottak: a kertészeknek va­lóban sok tennivalójuk lesz, hiszen a jelenleg alkalmazott virágdíszítés meglehetősen egyhangú, a városokra jel­lemző szürke szín egyhangú­ságát alig-alig oldja fel. A vállalat szakemberei ki­ültetésre egynyári virágokat javasolnak, mégpedig igen változatos színösszetételek­ben. Vizsgálták a virágok formáját is; melyek mutat­nának legjobban a kőtartók­ban. Hajózás iránt érdeklődők figyelem! A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat nagybe­ruházáshoz kedvező fizetési és munkafeltételekkel fel­vesz: 1. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszálykor­mányos, géphajókormányos és hajóvezető szakmába; 2. Gépházi munkakörbe vasipari szakmunkás-bizonyít­vánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat; 3. Hajós fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát vég­zett férfidolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyúj­tunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Budapesti Kavicstermelési Üig. Budapest, XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040/36. Dunai Kavicstermelési Üig. Budapest, XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040/43. Tiszai Vízépítési Uig. Szeged, Északi város 302. ép. Telefon: 23-033. (281)

Next

/
Thumbnails
Contents