Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
1983. október 13. KÉPÚJSÁG 5 Nyomda és termékei. ^ stb.) nyomtatására, nyomtatássár való sokszorosítására berendezett üzem a nyomda, írja a Magyar nyelv értelmező szótára. Hazánkban az első, vagyis a budai nyomdát Mátyás király tudós alkancellárja, Karai László budai prépost állíttatta fel Hess Andrással. A későbbit ben egyre több nyomda létesült. Pontosan 125 esztendeje működi szekszárdi, melynek termékeivel a megyében élők nap mint nap ta Kozhatnak, de eljut belőlük a megye-, sőt az országhatáron túlra A múlt és a jelen Szekszárdion 1858-ban jött létre az Üjfalussy nyomda, azaz a Szekszárdi Nyomda Vállalat történetét ettől az időtől számítjuk. Az Űjfalus- sy nyomda 1900. január 1-én beolvadt Molnár Mór nyomdájába, s gyors fejlődésnek indult az új irányítás alatt, s tekintélyes nagyüzemmé fejlődött. Termékei közül a legnagyobb hírnevet a naptárak szerezték. Kitűnő gyártmányaiért a lipcsei és a párizsi kiállításokon elismerő okleveleket kapott. Érdemes megemlékezni az akkori munkáslétszámról: az 1903-ban megjelent Nyomdász évkönyv és útikalauz a következőkben rögzítette a nyomda munkásainak — akiknek a napi munkaidejük 9 óra volt — számát és berendezési tárgyait: 4 szedő, 2 szedőtanonc, 1 gépmester és nyomó, 2 segédmunkás, 1 gépmester és nyomó- tanonc. Az üzem két nyomógéppel rendelkezett. Igazán nem az összehasonlítás szándékával említjük a mai létszámot, hanem elsősorban azért, hogy a mai nyomda dolgozóit illetően összképet adjunk elsősorban a végzettséget illetően. Tehát: a nyomdának 247 dolgozója és 50 tanulója van. Az említett 247-ből 214-en sorolLassan ebben az évben is elérkezik a sokakon elhatalmasodó ősz végi, tél eleji betegség, a naptárláz. Ugyan, mivel is gyógyítható? Nem aszpirinnel vagy antibiotikummal, hanem egy-két (sok) csinos és könnyen kezelhető, kis helyen is elférő zsebnaptárral, avagy elegáns határidőnaplóval. November végén, december elején elkezdik „kihordani”, elküldeni ezeket az okos és hasznos reklámtárgyakat az „illetékesek” ... s akihez nem érkeznek meg, hát az maga megy eléje, bekopogtat különböző cégekhez, akiktől „gyógyírt” várhat. Mi Benizs Sándorhoz, a Szekszárdi Nyomda Vállalat igazgatójához kopogtattunk be. Persze, nem naptárt kérni, hanem a naptárról beszélgetni. Első mondatai jellemzőek és mosolyt fakasztó- ak voltak. — Az év közepén új titkárnő jött a vállalathoz. Egyszerűen nem tudtunk neki 1983- as naptárt keríteni. Végül vásárolt egyet a papírboltban ... Persze, ennek megvan az egyszerű magyarázata, de mielőtt elmondanám, ne röstellje megkérdezni néhány munkatársunkat, hogy hányas esztendőt írunk. A válaszok között elsősorban 1985-öt hall, majd néhány 1984- et, s némi gondolkodás után jön a találat, az 1983. Szekezárdi Nyomda tatnak a fizikai állományba. Közülük 147 a szakmunkás, 37 dolgozónak van középfokú végzettsége, a mérnökök száma pedig három. Folytatva még a hőskor megidézését, mindössze any- nyit, hogy 1908-tól részvénytársasági formában működött a nyomda, majd a húszas évektől a Budapesti Franklin Társulat érdekköréhez tartozott, majd később ismét részvénytársasággá alakult. 1949. december 31-én államosítottuk. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején — három szakaszban — rekontsrukcióra került sor az épületet és a gépi berendezést illetően egyaránt. A magasnyomó gépparkot fokozatosan az ofszet ívnyomógéppark váltotta fel. A Szekszárdi Nyomda első volt az országban, ahol a — Ugyanis nálunk már augusztus, szeptember táján megkezdtük az 1985-ös naptárakra felvenni a megrendeléseket, október elejére megérkeztek a konkrét anyagok, s ezekben a napokban már a nyolcvanötös naptárakat szedjük. Tehát a nyomdai naptárláz egészen más, mint a „civil” életben dúló. — Hány naptárt készítenek itt évente? — Termelésünk hetven százalékát a naptárak teszik ki. Például az Állami Biztosító részére már évtizedek óta az első negyedévben szállítunk: körülbelül 200 ezer asztali, határidő- és zsebnaptárt. A PIÉRT ugyanezen naptárfajtákból az első félévben várja a szállítást, s közel 15 millió forint értékben. — Hol tervezik a naptárakat? — Kilencven százalékban vállalaton belül. A gyártáselőkészítő csoport munkatársai és újítóink jól kihasználják a naptárak tervezésénél is a fényszedés adta lehetőségeket. A Szekszárdon készült szép kivitelű naptárak nemzetközi elismerését jelentette, hogy a brémai nemzetközi naptárkiállításon — ahol 24 ország 475 naptára szerepelt — két szekszárdi naptár oklevelet nyert. PVC-hegesztéssel nyomdaipari úton kísérleteztek. Ezek a termékek elegánsak, tetsze- tősek és országosan elismertek. A nyomda életében az 1976-os esztendő hatörkövet jelent. Ugyanis 1976. július 1-étől készül ofszet rotációs nyomógépen a Népújság, amely formai vonatkozásban sokat lendített a lapelőállítás színvonalán. Ugyancsak ebben az évben — a Diatyp kézi fényszedőgép üzembe helyezésével — megkezdődött a fényszedés alapjainak lerakása. Engedtessék meg még néhány szám felsorolása, amelyek — a nyomdai berkekben csöppet sem járatos olvasóknak is — hűen reprezentálják a termelés nagyarányú emelkedését, fölfutását. Míg 1971-ben az évi összes termelés 554 tonna volt — ebből 257 tonna az újság —, 1981-ben az évi termelés 1036 tonnára emelkedett — ebből az újság 464 tonna. Az államosítás óta a vállalat 19 alkalommal kapott „Élüzem” és „Kiváló Vállalat” címet. Lesz mit megünnepelni a nyomda fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Művészet is — Idén ismét félezerre tehető azok száma, akikkel gyarapodott a nyomda- és papíriparban dolgozó szakmunkások családja... — olvassa Cseszák Imre szb-tit- kár annak a minikönyvnek a bevezetőjében, amelyet a Nyomda-, a Papíripari és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete 1983-ban adott ki a végzős szakmunkástanulók tiszteletére. Ebben a kis könyvecskében a Szekszárdi Nyomda tizenkét tanulójának neve is szerepel. Könyvkötők, fényképészek, retusőrök. A szakmáról beszélgetünk Cseszák Imrével. Ő maga véletlenül került a pályára, de közel három évtizede itt van már. Az elsők között volt, aki a felszabadulást és az államosítást követően nyomdásztanuló lett. Érettségizett, technikusi minősítést is szerzett, most géptermi főművezető. — Az államosítás előtt nagyra becsült szakma volt a mienk — meséli Cseszák Imre. — A nyomdászokat munkásarisztokráciának bélyegezték. Akkor sokan elhagyták a pályát, azóta a szakmunkásképzés természetesen folyamatos. — Milyen feltételekkel lehet tanuló valaki a nyomdában? — Csak érettségizett tanulót veszünk fel. Ez azonban néha azzal a veszéllyel jár, hogy végzés után nem marad szakmunkásként gép mellett a fiatal, hanem keresi az utat a továbbtanulásra, ami érthető és természetes dolog. — Vannak-e nyomdászdinasztiák, akad-e olyan család, ahol apa és fia is nyomdász ebben a nyomdában? — A Harasztiék, Vadászék, Hernerék, Soósék... lehet sorolni az ilyen családokat. A szakma szépségéről őket már nem kell meggyőzni. Mert van abban valami szépség, hogy egy kéziratból mindenki számára olvasható, esztétikus megjelenésű újság, vagy éppen könyv kerül ki. Nevezhetjük a nyomdászatot művészetnek is. A betű, a könyv művészetének... Újságok, kiadványok, meghívók Amikor oldalösszeállításunkat terveztük, megkaptuk a nyomda egy havi termékeiből álló kollekciót. (Természetesen minden anyagból 1—1 darabot.) Népújság és naptár nem volt közöttük. S még így is meglehetősen nagy volt a csomag, olyany- nyira nagy, hogy cipelése nem kifejezetten női feladat. Mint másik írásunkban említettük, a Szekszárdi Nyomda hetven százalékban naptárakat gyárt. Ezenkívül ott nyomják a Tolna megyei Népújságot, a kilenc megyei üzemi lapot, a kéthavonta megjelenő Egészség című országos folyóiratot, három országos üzemi lapot és három megyei folyóiratot. Ezenkívül számtalan rendkívüli kiadvány is az ő munkájukat fémjelzi. Meg kell emlékezni a helytörténeti munkáról is, melyben fontos feladata van a nyomdának: a megyei levéltár, a könyvtár és a múzeum kiadványai készülnek ott. A kulturális igényeknek megfelelően készítik rendszeresen a műsorfüzeteket, meghívókat és a különböző méretű plakátokat. Sokan keresik meg a nyomdát, hogy megrendeljék a lakossági szolgáltatás keretébe tartozó esküvői meghívókat, névjegykártyákat stb. Ezek általában 2—3 hét alatt készülnek el. Szemben a gyászjelentéssel, amelynek átfutási ideje mindössze 12 óra. Naptárláz Kismamaműszak Táblába kerülnek a könyvtestek Ha a krónika és az emlékezet nem csal, akkor elmondható, hogy a Szekszárdi Nyomdában vezették be a városba először a kismamaműszakot. Az 1971-es indulástól kezdve összegyűlt tapasztalatok alapján elmondható, hogy jól döntöttek az üzem vezetői. Ma a kismamák 90 százaléka dolgozik a kötészetben, természetesen egy műszakban. Belépésünkkor hangos te- refere, vidám élcelődés hallatszik. Mindennapi kép ez. De nemcsak a nyelvek peregnek gyorsan, hanem a kezek is tevékenyek. Különböző könyvtestek táblába helyezését, késztermékek csomagolását végzik a szorgos asszonyok, akik hamarosan ki is mondják, hogy „szeretünk dolgozni”. Erre azonban már a kijelölt dohányzó- helyen kerül sor, ahol a kismamaműszakról érdeklődöm. — Annyiból jó, hogy a gyerekeket reggel el tudjuk látni — kezdi Kovács Gáborné, majd hozzáteszi: Reggel nyolcra jövünk és fél ötig dolgozunk. így este is együtt van a család. Ki tudom kérdezni a leckét, segíthetek a tanulásban. — Van előnye és hátránya is — szól közbe Matus Já- nosné, majd továbbfűzi a gondolatot: A vállalat addig biztosítja ezt a lehetőséget, amíg a legkisebb gyerek el nem éri a tízéves kort. Tehát előny a gyerek, hátrány pedig a valamivel kevesebb fizetés miatt van. Kutatjuk tovább a hátrányokat, de végül is nem találunk többet. Inkább az előnye domborodik ki egyre jobban. — Iskolai tanítási szünetekben reggel hattól délután kettőig is dolgozhatunk, ha előzetesen kérjük ezt — mondja Horváth Istvánné és megtoldja: Év közben is lehetőség nyílik erre, ha van valamilyen probléma, de kilépőt is adnak. Az eddigieket erősíti meg Vanitsek Istvánné és Czibre Zoltánné egy emelettel feljebb, hozzátéve azt, hogy „kell ez a kismamáknak”, hisz a gyerekek nevelése, azokkal való foglalkozás így — egyműszakban dolgozva — jobban megoldható. Nyomdai rekonstrukció Mondhatjuk, hogy emberek ezred kezdenek úgy naponta a .munkához, hogy kézbe veszik a napilapokat, átfutják a címeket, átnézik á fotókat, és „indulhat” minden. Az átfutást, átnézést könnyíti megyénkben az új technológia, amellyel a Szekszárdi Nyomda egyebek között a Tolna megyei Népújságot is előállítja. Az évtizeddel ezelőtt megkezdett nyomdai rekonstrukcióról beszélgetünk a nyomda műszaki igazgatóhelyettesével, Györkei Lászlóval: — A kötészeti üzemet 1973- han építettük újjá, ezzel kezdődött tulajdonképpen a rekonstrukciós munkánk, amely még napjainkban is tart. Ebben az üzemben az összes kézi műveletet — a hajtogatást, az összehordást, és sorolhatnám még — gépesítettük. Tavasszal kezdte meg üzemelését az úgynevezett melegragasztó-kötőgép is. A kötészeti rekonstrukcióval párhuzamosan indítottuk az ofszeteljárást is, majd hozzáláttunk a fényszedéses technológia bevezetéséhez. — Ami annyit jelent... — ..., hogy a korábbi, a hagyományos melegseedéssel, az ólombetűkkel szemben, most közvetlenül másolható fotószedéssel oldjuk meg a feladatokat. A nyomdánk szedőkapacitásának 60 százaléka fényszedés. Az MFT 4000, a Diatext és a TPE 6001 típusú fényszedőgépeket 6 millió forintért vásároltuk a nyugatnémet Berthold-cégtől. — Ez minden bizonnyal a termelékenység növekedését és a .munkakörülmények javulását is eredményezte. Szedögép a laprészlegben — Három-négyszeresére nőtt a termelékenység, korszerűsödött a termékszerkezet és ez az újítómozgalomnak is lendületet adott. így például olyan új megoldások is születtek, amelyekkel hazai lemezhívót használhatunk nyugati import helyett. — A fejlesztési tervekről is hallhatunk? — Vásárolni szándékozunk több mint 7 millió forintért egy egymenetben két színt nyomó gépet. Ez a minőségi változás mellett gazdaságosabb anyagfelhasználást is eredményez. Építési beruházást is tervezünk, amely a jelenlegi zsúfoltságot oldaná, és magasabb szintű termelést is lehetővé tenne. Az épületbővítést az Arany János utca felé terjeszkedve oldhatnánk meg a következő két évben. Szocialista brigádok A 25 éves múltra visszatekintő brigádmozgalomról Falvai Ferenc párttitkárral beszélgettünk, akitől megtudtuk, hogy sikerült megfelelő tartalmat találni, illetve adni a célkitűzéseknek, és hozzájárulni ezzel a dolgozók aktivitásának, teljesítőképességének kibontakoztatásához. Az úgynevezett „hármas jelszó” alapján dolgozó kollektívák fő célkitűzései között szerepel a termékstruktúrát javító műszaki fejlesztési feladatok eredményes végrehajtása, új gyártmányoknál a gyártás és a piac bevezetésének meggyorsítása, a termelési költségek csökkentése az anyag és energiatakarékosság figyelembevételével, a minőség állandó javítása, a gépek állagának megóvása. Az üzem brigádjai közül tíz a szocialista cím tulajdonosa. Közülük kettő oklevéllel, kettő zászlóval és zöld koszorús jelvénnyel, 3 bronz, egy arany fokozattal rendelkezik. A Misztótfalusi brigád pedig a Vállalat kiváló brigádja cím büszke tulajdonosa. Az elmúlt évben az országos nyomdaipari munkavédelmi versenyen első helyezést értek el. Több olyan újítással rendelkeznek, ami a naptárgyártást meggyorsította. ök állítják össze a vállalatnál meghirdetett szakma ifjú mestere és a kiváló ifjú szakmunkás versenymozgalom szakmai kérdéseit, értékelik az üzemrészek közötti munkaverseny-mozgalmat. A nyugdíjasok megsegítésére minden évben kommunista műszakot szerveznek, s a többi brigádhoz hasonlóén, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat patronálnak. Az oldalt készítették: V. Horváth Mária, Decsl Kiss János, Ékes László és Cza- kó Sándor. \
