Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

2 Képújság 1983. szeptember 2. PANORÁMA Honecker a leszerelésről és a fegyverkezésről „Jelszavunk nem a fegy­verkezési hajsza, hanem a kelet-nyugati leszerelés, nem a konfrontáció, hanem a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés” — jelentette ki Erich Honecker csütörtökön, a ber­lini villamos készülékek gyá­rában megrendezett nagygyű­lésen. A nemzetközi békenap al­kalmából tartott beszédében az NSZEP KB főtitkára, ál­lamfő sajnálkozással állapí­totta meg, hogy a Szovjet­unió és a szocialista országok leszerelési kezdeményezései nem találtak kellő visszhang­ra egyes NATO-országok és az Egyesült Államok vezető köreiben. „A nukleáris fegy­verkezési hajsza kezdemé­A külországokban, szerte a világon működő magyar egye­sületek, klubok, iskolák sok­féleképpen segítik, de az ed­diginél is jobban serkenthet­nék honfitársainkat magyar­ságtudatuk megőrzésében. Ez az értékelés csütörtökön hangzott el a Magyarok Vi­lágszövetségének elnökségi ülésén, amelyre tizenkét or­szágból összesen húsz egyesü­leti vezető érkezett a napi­rendi téma megvitatására: hogyan tehetik szorosabbá kapcsolataikat az óhazával a külföldi magyarok ottani szervezetei, ehhez milyen se­gítséget kérnek, hogyan tud támogatást adni az MVSZ. Bognár József akadémikus, a világszövetség elnöke be­vezetőben tájékoztatást adott a nyugat-európai országokból, az Egyesült Államokból, Ka­nadából és Uruguay-ból ér­kezett vendégeknek belpoliti­kánk időszerű témáiról, az ország előtt álló gazdasági feladatokról és társadalom­nyezői még .mindig arról áb­rándoznak, hogy a népek aka­rata ellenére olyan útra kényszeríthetik a világot, ahonnan nincs visszatérés” — mondotta. Ha Nyugat-Németországot az amerikai rakéták támasz­pontjává változtatják, akkor kiújul annak veszélye, hogy német földről háborút indít­sanak a Szovjetunió ellen. „IVÍagától értetődő, hogy ezt nem nézhetjük, és nem is nézzük majd tétlenül... Ha sor kerül a telepítésre, elke­rülhetetlenek az ellenintéz­kedések. Ez a Német Demok­ratikus Köztársaságnak is vi­lágos álláspontja” — hang­súlyozta Erich Honecker. politikai törekvésekről. Ezt követően Szűts Pál, az MVSZ főtitkár-helyettese vitaindító­jában egyebek között úgy fo­galmazta meg a hazai állás- foglalást: mi azt várjuk a külföldön élő magyaroktól, hogy legyenek jó polgárai be­fogadó hazájuknak, és ameny- nyire tudják, őrizzék meg a magyarságukat, ápolják az óhazával való kapcsolataikat. Ilyen szellemben munkálko­dik immár 13 esztendeje az egész világra kiterjedő anya­nyelvi mozgalom is, amely egyre szélesebb körben igyek­szik bevonni a külföldi egye­sületeket és hasonló közössé­geket a magyarságtudat éb­rentartásába, a magyar nyelv és kultúra, a magyar irodalom és művészet megismertetésé­be, terjesztésébe. A vitában — amelyben az MVSZ vezetőivel együtt a külföldiek is kifejtették véle­ményüket — szó esett arról: ha a második, harmadik ge­Az NDK nem akarja ilyen fejlemények bekövetkezését. Mindaddig lehetséges a meg­állapodás, amíg a NATO nem fogott hozzá a rakétatelepítés­hez. A szónok méltatta Jurij Adropov legújabb javaslatát, majd a Német Szövetségi Köztársaság vezetőihez for­dult. A nyugatnémet politikusok is elfogadják azt az elvet, hogy német földről nem in­dulhat ki újabb háború — ál­lapította meg. Felszólította a nyugatnémet kormányt arra, hogy „ismét vizsgálja felül álláspontját és munkálkod­jék egy kölcsönösen elfogad­ható megoldás javára. A to­vábbi tárgyalás jobb a továb­bi fegyverkezésnél”. nerációt is meg akarjuk ma­gyarnak tartani, hathatós for­mákban kell közelíteni hoz­zájuk. Tudati ráhatásokkal előbb az óhaza és népe iránti pozitív érzelmeket kell fel­kelteni bennük, s azután ér­zelmi úton is, közvetlen él­mények nyújtásával lehet elő­idézni a fiatal nemzedékben a magyarság tudatos vállalá­sát. A formák, módszerek kö­zé tartoznak a Magyarország­ról gyakran kiutazó művész- csoportok előadásai csakúgy, mint az itthon rendszeresen szervezett nyári üdültetések, .magyar nyelvtanfolyamok kint élő gyermekek részére. Felvetődött annak az igénye is a világszövetségi megbeszé­lésen, hogy az egyesületek, klubok ne csak Budapesttel, Magyarországgal erősítsék a kapcsolatokat, hanem egymás között is folytassanak infor­mációcserét munkájukról, mindennapjaikról, szervezeti életükről. BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke befejezte évi rendes szabadságát. * Az antifasiszta világnap alkalmából, az őszi szolidari­tási akciósorozat nyitánya­ként nagyszabású békenagy­gyűlést tartottak csütörtökön a Danuvia Gorkij Művelődé­si Központban. A széksorok­ban fővárosi dolgozók százai foglaltak helyet, akik részvé­telükkel is megerősítették a béke ügye iránti elkötelezett­ségüket. A megjelenteket Ju­hász Gábor, a Danuvia MSZMP Bizottságának tit­kára köszöntötte, majd Var­ga Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det. GENF A palesztin kérdéssel fog­lalkozó genfi konferen­cián csütörtökön fel­szólalt dr. Domokos Má­tyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Rámuta­tott, hogy a konferencia ösz- szehívása lehetőséget ad a palesztin nép melletti nem­zetközi szolidaritás újabb ki­fejezésére és olyan intézke­dések elfogadására, melyek­kel az ENSZ hozzájárulhat a palesztin kérdés megoldásá­hoz. A magyar diplomata be­számolt a palesztin népnek nyújtott magyar segítségről, a konferencia magyarországi előkészületeiről és a magyar nemzeti előkészítő bizottság tevékenységéről. rOma Az észak-olaszországi Reg- gio Emíliában csütörtök dél­után megnyitották az Olasz Kommunista Párt lapjának ünnepét, az UNITA-feszti- vált. Az eseménysorozaton ez alkalommal is politikai és kulturális programok várják a látogatókat. A Népszabad­ság pavilonjában gazdag do­kumentáció tájékoztat Ma­gyarország gazdasági életé­ről, s az országunk iránt ér­deklődő vendégek felvilágo­sítást kaphatnak politikai, kulturális és idegenforgalmi kérdésekről is. Az MVSZ elnökségi ülése Magyar vezetők üdvözlő távirata Vietnam nemzeti ünnepén Le Duan elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Troung Chinh elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság Államtanács elnökének, Pharn Van Dong elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének. Hanoi . Kedves elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a füg­getlenség kikiáltásának és a népi hatalom megszületésének 38. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsá­nak, és a testvéri vietnami népnek. A magyar kommunisták, egész népünk őszinte elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a vietnami nép — pártja vezetésével — az ország függetlenségének kivívásában és megvédésében, a társadalom és a gazdaság szocialista át­alakításában eddig elért. Szívből kívánjuk, hogy a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusa által kitűzött nemes cél­jaik maradéktalanul teljesüljenek. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a délkelet-ázsiai térség békéjének és bizton­ságának a megszilárdítására irányuló következetes külpoli­tikáját. Meggyőződésünk, hogy a pártjaink, országaink és népeink közötti hagyományos testvéri barátság és sokoldalú együtt­működés töretlenül fejlődik tovább a marxizmus-leninizmus és az internacionalizmus elve alapján népeink és a szocializ­mus egyetemes ügye javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek a szocializmus építésé­ben, a nemzetközi béke és a társadalmi haladás közös ügyé­nek szolgálatában. KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZl PÁD a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, BAZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkal- nából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvo- ölte Nguyen Huu Tho'-t, a Vietnami Szocialista Köztársaság emzetgyűlésének elnökét. A Szakszervezetek Országos Tá­rcsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Orsza- os Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság es az Országos gan-kormányzat nem haj­landó figyelembe venni. Európa azonban érthetően nem rakétákat, hanem meg­állapodást óhajt, hiszen a nyugat-európai országokban pontosan tudják, hogy az amerikai rakéták telepítése esetén a Szovjetunió — ígé­retéhez híven — ellenintéz­kedéseket fog tenni. Az ész­szerű korlátozás, vagy a be­láthatatlan végű rakétaver­seny az alternatíva, s ez a tárgyalási sikernek szabott határidő, az év vége köze­ledtével fokozódó nyugtalan­ságot kelt a nemzetközi poli­tikai életben. Épp ezért ke­rült mostanában szóba is­mét egy lehetséges megálla­podási forma, amelynek kör­vonalait tavaly nyáron a Genfben tárgyaló amerikai és szovjet küldöttség két ve­zetője egy erdei „munkasé­ta” során dolgozta ki. Esze­rint a NATO elállna a Per- shingek telepítésétől, s' csak 75 cirkálórakétát hozna Eu­rópába, míg a Szovjetunió ugyanennyi rakétáját tarta­ná meg. E variációt hivata­losan egyik oldalon sem fo­gadták el, de sok szakértő szerint valószínűleg e köze­lében képzelhető el — ha eeváltalán lehetséges — a kompromisszum. Fontos lé­pést jelenthet a Szovjetunió legújabb jaavslata, amely szerint kedvező megállapo­dás esetén nemcsak leszerel­ni hajlandó rakétáinak meg­szabott részét, hanem az ázsiai területekre történő át­irányítás helyett meg is sem­misítené azokat. Ez az indít­vány már alighanem túl van a félúton. A genfi tár- gvalások kimenetelét eldöntő kérdés így most az, hogy a Reagan-kormány szintén hajlandó lesz-e végül eljönni idáig? AVAR KAROLY hordozóeszköz (tehát rakéta és repülőgép) maradjon. Az első amerikai enged­mény — az úgynevezett „közbülső megoldás” — idén tavasszal az volt, hogy valamivel kevesebb Pershin- get és cirkálórakétát telepí­tenek, ha a Szovjetunió le­szereli saját rakétáinak mintegy kétharmadát. Volta­képpen itt tartanak most a tárgyalások. Könnyen belát­ható, hogy Moszkva miért nem fogadhatja el ezt a ter­vet: a rendkívül veszedelmes, (mert igen gyors) fegyverek­kel az Egyesült Államok közvetlenül fenyegeti a szovjet területeket, míg a Szovjetunió erre csak a SALT—2 szerződésben kor­látozott stratégiai eszközeivel képes. Ekként az amerikai eurorakéták szovjet szem­pontból kétségkívül hadásza­ti fegyvernek minősülnek. Ezeket az érveket a látható­an a telepítésre, s nem a megegyezésre törekvő Rea­Rakétatárgyalások Genfben A döntő szakasz Szeptember 6-án folyta­tódnak Genfben az eurora- kétákról folyó tárgyalások. A mostani szakasz minden­képp döntőnek ígérkezik, hi­szen ezen az őszön eldől, hogy a mindenki számára megnyugtató és kívánatos megállapodással zárulnak-e a szovjet—amerikai tárgya­lások, avagy kudarccal vég­ződnek és megkezdődik az atomeszközök telepítése kon­tinensünk nyugati felén. Ebben a kritikus periódus­ban érdemes felmérni, hogy is áll a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról folyó tanácskozás. Emlékezetes: a NATO 1979 decemberében határozott úgy, hogy az állí­tólagos szovjet fölény ki- egyenlítésére amerikai raké­tákat telepítenek néhány nyugat-európai országba, ha 1983 végéig Washingtonnak és Moszkvának nem* sikerül megállapodásra jutni. A NATO e kettős — tár­gyalással és telepítéssel fog­lalkozó — határozata első­sorban a korszerűsített, SS— 20 kódjelű szovjet rakéták elhelyezésére hivatkozik, s az e kategóriában kimutatott szovjet fölényt kívánja el­lensúlyozni az amerikai atomeszközökkel, a Pershing —2 rakétával (hatótávolsága 1800 kilométer) és.az úgy­nevezett cirkálórakétával, vagyis a föld felett alacso­nyan repülő, radar irányítá­sú robotrepülőgéppel (ható- távolsága 2500—3000 kilo­méter). összesen 108 Per- chinget és 464 cirkálórakétát akarnak telepíteni Nyugat- Európában, s a jelentések szerint az előkészületek több országban (az NSZK-ban, Angliában) már meg is kez­dődtek. A tárgyalások eddigi sza­kaszait az jellemezte, hogy a Szovjetunió egyre-másra tett kompromisszumos javaslato­kat, míg az amerikai fél ezeket sorra elvetette. Wa­shington követelése eredeti­leg az úgynevezett „nulla­megoldás” volt: eszerint a telepítésre csak akkor nem kerül sor, ha a Szovjetunió leszereli összes közép-ható­távolságú rakétáját. Moszk­vai értékelés szerint ez a követelés alapvetően meg­bontaná az európai nukleá­ris egyensúlyt, hiszen rend­szerben maradnának a francia és az angol rakéták. Ezekről a fegyverekről azon­ban a NATO mindeddig nem hajlandó tárgyalni, azt állít­va, hogy azok „nemzeti vé­delmi eszközök”. A Szovjetunió logikus ajánlata ezzel szemben az volt, hogy hajlandó a francia és brit rakéták együttes szintjére csökkenteni saját rakétáinak számát, ha Wa­shington lemond a telepítés­ről. Moszkva ragaszkodott ahhoz is, hogy az atomtöltet- hordozó repülőgépek számát is egyenlítsék ki, oly módon, hogy mindkét oldalon 300— 300 közepes hatótávolságú A Stockholm—Moszkva—Minszk menet résztvevői. Tün­tetések, békemenetek tucatjait szervezték az elmúlt hó­napokban Európa-szerte az eurorakéták telepítése ellen. Nitze amerikai és Kvicinszkij szovjet delegációvezető kézfogása az egyik megbeszélés előtt A szárnyas rakéták bombázókról is indíthatók. Egy B— 52-esről történt kilövés pillanatai

Next

/
Thumbnails
Contents