Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

a Képújság 1983. szeptember 9. Szekszárd Új műsorfüzet „Több, mint 15 év telt el azóta, hogy az első műsorfü­zet megjelent. Ezen idő alatt a tájékoztató alakja, tartal­ma többször megváltozott. Célja, feladata azonban ma is szoros: orientáló hatású, 'sokrétű tájékoztatás. A ko­rábbi Szekszárdi műsor ezt a feladatot már nem tudta be­tölteni, éppen ezért szüksé­gessé vált a helyzetnek, a szükségletnek jobban megfe­lelő műsorkalauz megjelente­tése." — írja a szeptember elején új formátumban meg­jelent műsor előszavában Kovács János, a szekszárdi Városi Tanács elnöke. Valóban örülhetünk a tar­talomban kibővült, áttekint­hető füzetnek, amely a koráb­binál jóval többet ad a kul­turális és egyéb programok iránt érdeklődőknek, amely szigorú rendszerezésben tar­talmazza a várható esemé­nyeket, tájékoztatja a Szek- szárdon és a környéken élő­ket a különféle tanfolyamok­ról, klubok és művészeti cso­portok, szakkörök, baráti kö­rök, tanfolyamok indulásáról; ezenkívül részletesen ismer­teti a megyeszékhely más közművelődési intézményei­nek programját, nyitva tartá­si idejét. Ugyancsak közli a sporteseményeket, felhívja a figyelmet, hogy a kutatással foglalkozóknak milyen segít­séget nyújtanak az intézmé­nyek. A műsorfüzet erényei közé tartozik, hogy az idegent, aki a városba érkezik, „kézen- fogja", s „elvezeti" a már em­lített programokra, valamint felkelti az érdeklődést a lát­nivalókra, esetenként a ki­rándulási lehetőségekre. A műsorkalauz hirdetései is jó­részt kapcsolódnak a progra­mokhoz. A Szekszárdi műsor formá­tumát illetően lehetne némi vita, ugyanis a korábbi kis­méretű füzetecske jól elfért egy női retikülben, autóstás­kában, vagy éppen zsebben, viszont az újat — lévén két­szer akkora, mint az elődje — nem.egyszerű az embernek magával hordania. Ennek el­lenére joggal bízhatunk ab­ban, hogy a füzetet gyakran és sokan forgatják, mégpedig azzal a szándékkal, hogy ki­ki meglelje benne a számára legjobb, legérdekfeszítőbb programokat. — h — PannóátadásNémetkéren (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ünneplőbe öltözött iskolá­sok és felnőttek érkeztek a községi tanácsháza nagyter­mébe. Meghívott vendégek, kedves ismerősök, barátok, szakértők és műkedvelők fog­lalták el a még üresen ha­gyott székeket, hogy részesei lehessenek Staub Ferenc né­metkéri festőművész pannója átadásának. A pannó olyan táblafestményt jelent, amely­nek kerete fából készült és falborításra használják, mé­rete pedig nagyobb 10 négy­zetméternél. István József, a Tolna me­gyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd az iskolások köszöntő­je következett. „Feri bácsit” sokan isme­rik és becsülik megyénkén túl is. Életében először most olyan művet készített, amely kizárólag szülőfaluja tulajdo­nát képezi. A mester ezzel az alkotás­sal is hű maradt önmagához. A tőle megszokott szolid, pasztellszínekkel formázta meg a három generációt áb­rázoló pannót. Elsősorban nem figurális festő, hanem a táj rajongója, ezen a képen mégis az alakokra helyezte a hangsúlyt, a hátteret úgy komponálta, hogy a műélve­ző figyelmét ne terelje el a fő témáról. Falusi életmódot, viseletét vitt a mester a fal­ra. Pannója ezentúl az eskü­vők alkalmával, a meghitt és boldog percekben ott lesz csendben, némán meghúzód­va a fiatalok életindulásakor. NAGYFALUSI ALBERT Befejeződtek az idei ásatások A mai nappal véget ér az idei ásatási évad Ozorán, mely ismét szép eredményeket hozott. Ezek közül a la­ikus számára is mutatósabb a gótikus, kőkeresztes ab­lak, mely a csatlakozó részek helyreállítása után szé­pen dokumentálja majd a hatalmas épület eredeti, pa­lota jellegét. A jelenlegi jelvezető út alatt, a mai fő­bejárat tengelyétől kissé eltolva előbukkan a vár híd­ja, három pillér és a farkasverem csonkjai. Ez szintén helyreállítható lesz. Gyarapodott az értékes faragvá- nyok gyűjteménye is, ezúttal elsősorban az Ozorai Pipó által épített és a török idején elbontott régi plébánia- templom „jóvoltából”. Féld István az ásatást vezető régész elmondotta, hogy az idén is munkaerőhiánnyal küzdött. Nagy segítsé­get jelentettek viszont a szekszárdi tanítóképző végzős hallgatói. O. I., Fotó: Cz. S. Újonnan feltárt gótikus ablak Kőfaragvány Pipó korából Előkerült a vár hídja Szövetségben - a turizmus fejlesztéséért A turizmus nem pusztán divat lett az utóbbi évtizedek­ben, hanem világszerte az igen jövedelmező üzletágak közé tartozik. A turizmus fejlesztése mindenütt — így nálunk is — országos érdek. A fejlesztéshez részint elengedhetet­len az egyes utazási irodák tevékenységének koordinálá­sa, részint nagyon fontos e különálló vállalatok egységes képviselete a nemzetközi porondon. Ezt a szerepet tölti be hazánkban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, amelynek elnökével, Meszlényi Gézával a szövetség tevékenységéről beszélgettünk. — Az egyes utazási iro­dák kínálatának gazdago­dása arra utal, hogy a turisták megnyerése érde­kében konkurálnak egy­mással. Miért kell, és ho­gyan lehet a tevékenysé­güket összehangolni? — A konkurencia elsősor­ban az úgynevezett idegenfor­galmi termékek kínálatának bővülése szempontjából hasz­nos az országnak. De az iro­dák nem lehetnek inkorrek­tek egymással szemben, nem ajánlhatnak egymás alá, te­hát nem kínálhatnak példá­ul egy száz dolláros szállodai szobát kilencvenért, mert ha ebben konkurálnának egy­mással, a népgazdaság járna rosszul. Emelhetik viszont a szolgáltatásaik színvonalát, s különböző árakon kínálhat­ják például a gulyáspartit, a vízisízést és más idegenfor­galmi termékeket. Az irodák tevékenységének koordinálá­sa egyébként vállalati érdek is, hiszen például azáltal, hogy szövetségünk közremű­ködésével megismerik egy­más partnerlistáját, elkerül­hető, hogy az irodákat egy­más kárára használják ki a külföldi partnerek. Nagyon sok tekintetben közös az ér­dekeltség. Ennek érvényesí­tése érdekében a szövetség­ben minden utazási iroda képviselve van. Rendes tagok a teljes jogú utazási irodák és a fővállalkozó kempingek, de vannak szavazati joggal nem rendelkező, rendkívüli tagok is. Ilyen például a Da­nubius, amely szállodaipari vállalat ugyan, de beutaztatá- si joggal rendelkezik. A ma már tizenegy éves szövetség a munka összehangolása ér­dekében különféle bizottsá­gokat működtet: a nemzetkö­zi kapcsolatok, a kereskedel­mi kapcsolatok bizottságát, továbbá propaganda, jogi. eti­kai, közlekedési bizottságot, amelyeknek vezetője mindig valamely vállalat megbízott­ja, tagjai pedig az egyes vál­lalatok jogászai, propagandis­tái és más illetékes szakem­berei. A bizottságok hajtják végre azokat a feladatokat, amelyeket számukra a szö­vetség előír. A Magyar Utazá­si Irodák Szövetsége e bizott­ságok segítségével dolgoz ki, illetve véleményez egyes, az idegenforgalommal kapcso­latos rendelkezéseket még a megjelenés előtti stádiumban az Országos Idegenforgalmi Hivatal számára. — Milyen szerepe van a szövetségnek a nemzet­közi kapcsolatok fejlesz­tésében, s miért fontos fej­leszteni ezeket a kapcsola­tokat? — Egy példával érzékeltet­hetem a kapcsolatok fejlesz­tésének fontosságát. Minden évben megrendezik a nem­zetközi idegenforgalmi bör­zét. Jövőre az osztrák és a jugoszláv szövetséggel ködö­sen olyan programot dolgo­zunk ki, amelynek ezen a börzén remélhetőleg nagy ke­letje lesz. A program Inn- comming club néven a há­rom ország különféle turisz­tikai lehetőségeit összehan­goltan kínálja majd. Egyéb­ként éppen az osztrák és a ju­goszláv utazási irodák szövet­ségével különösen élő a kap­csolatunk, emellett május­ban írtunk alá együttműkö­dési szerződést a svéd szö­vetséggel, folyamatban van a szerződéskötés a finnekkel, s hasonló együttműködés érde­kében felvettük már á kap­csolatot a belga és a spanyol utazási irodák szövetségével is. Ezek a kapcsolatok töb­bek között a kiutazó magyar turisták és az idelátogató kül­földiek érdekvédelmét is szolgálják. Ez azt jelenti például, hogy egy-egy jogos panasz esetén nem a turista, s nem is az utazási iroda, ha­nem az adott ország szövetsé­ge lép fel a panaszra okot adó vállalattal, szállodával szemben, továbbá, hogy az adott ország szövetsége kép­viseli és segíti is a turistát, amennyiben ellopják a ko­csiját, vagy más kár éri. — Mindez azt jelentig hogy az egyes nemzeti szövetségek kapcsolatá­nak a nemzetközi turiz­mus fejlesztésében van szerepe? — Azt is. Ezen belül külö­nösen jelentős az úgyneve­zett harmadik országból jövő turizmus fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy megállapodá­sunk értelmében például egy Bécsbe látogató japán turis­tának az osztrák szövetség propagandája magyarországi programot is kínál, mi pe­dig a hozzánk távoli ország­ból érkező külföldinek bécsi, belgrádi programot is aján­lunk. Mondok egy konkrét példát. A jövő év októberé­ben nálunk, Magyarországon rendezik az amerikai, turiszti­kai írók. újságírók közgyűlé­sét. A közgyűlés résztvevői­nek még ideutazásuk előtt olyan programot kínálunk, amelyben egy-egy fakultatív külföldi kirándulás is szere­pel. Hasonlóképpen jár el ilyen esetben az osztrák és a jugoszláv szövetség is, mert közös érdekünk, hogy a távo­li földrészről érkezők, ha már itt vannak, valamennyiünk országába eljussanak. Ide tar­tozik még valami. Egymás országának propagálásához fontos tudni, hogy az egyes szövetségek mit propagálja­nak. Ezt szolgálják az úgy­nevezett studytour-ok, tehát az idegenforgalmi szakembe­rek számára szervezett köl­csönös tanulmányutak. Az osztrák szövetség meghívásá­ra nemrégiben harminc ma­gyar idegenforgalmi dolgo­zó. nem vezető, hanem pul­tos, eladó, kereskedelmi szak­ember vett részt ilyen ta­nulmányúton, mi meg oszt­rák szakembereket hívunk ide hasonló céllal. Azt mutat­juk be, amit el akarunk adni; tehát nem az egyébként is kelendő budapesti, balatoni látnivalókat és lehetőségeket, hanem például Egerbe és a Dunakanyarhoz visszük őket. Ilyen kölcsönös tanulmány- utakat szervezünk már a ju­goszláv szövetséggel is, jö­vőre pedig svéd szakembere­ket látunk vendégül, illetve a mieink utaznak Svédor­szágba. — A Magyar Utazási Irodák Szövetsége külföl­dön valamennyi magyar utazási irodát képviseli. Ezzel kapcsolatban enged­jen meg egy- személyes kérdést, ön nemcsak a szövetség elnöke, hanem egyúttal az egyik utazási iroda igazgatója is. Nem származott ebből konflik­tusa? — Dehogynem. Igaz ugyan, hogy a főtitkár és egy admi­nisztrátor kivételével a szö­vetség valamennyi tagja, az elnököt is beleértve, vállala­ti dolgozó, tehát nem a szö­vetségben végzett munkáért kapjuk a fizetésünket, de ha én a szövetség elnökeként tárgyalok, bármilyen kecseg­tető lehetőség is kínálkozik, nem köthetek a Volántourist számára üzletet. Előfordult, hogy ezt nagyon sajnáltam. De valamennyi utazási irodát képviselni, a magyarországi turizmus egészének fejleszté­sét szolgálni megtisztelőbb feladat annál, semhogy visz- szaéljen vele az ember. Ezért van két névjegyem..,. ACZEL GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents