Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. szeptember 9., péntek Mai számunkból ILLÜZIÓK HELYETT REALITÁSOK (3. old.) BEFEJEZŐDTEK AZ IDEI ÁSATÁSOK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT NYÁR VÉGÉN GUNARASON (3. old.) ■■i Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A Minisztertanács felkérésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot. A széles körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módja legyen a tervezethez észrevételeket, javaslatokat tenni. Az alábbiakban közöljük a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szövegét. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az Országgyűlés a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése, a választási rendszer demokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele, a választások előkészítésének' lebonyolításának, valamint szervezeti és eljárási rendjének egyszerűsítése érdekében — az alkotmányos alapelveknek megfelelően — az alábbiak szerint szabályozza: I. FEJEZET A választójog 1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok (továbbiakban: helyi tanács) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. (2) A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok titkos szavazással választják. 2. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. (2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. (3) Nincs választójoga annak, a) aki elmebeteg, b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől, c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van. 3. § Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. II. FEJEZET A választás 4. § (1) Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. (2) A helyi tanácstagokat választókerületenként választják. A közös községi tanácshoz tartozó társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. 5. § (1) Minden országgyűlési választókerület egy ország- gyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ. (2) Az országos választási listán a Népköztársaság El- nöi Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) által meghatározott számú képviselőt választanak. (3) A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak. 6. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg. (2) A tanácsi választókerületek számát — e törvényben meghatározott keretek között — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Alternatív javaslat: A törvény keretei között minden helyi tanács saját maga állapítsa meg a tanácsi választókerületek számát. A választókerületek számától függ ugyanis az adott helyi tanács tagjainak a száma, márpedig indokolt, hogy a tanács saját létszámáról maga dönthessen. A javaslat ellen szól, hogy megvalósítása esetén a helyi tanácsok tagjainak száma egymástól indokolatlan mértékben eltérhetne, túl nagy létszámú tanácsok is létrejöhetnének. 7. § A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba kell venni; a nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba vétel miatt kifogást lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz. 8. § (1) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választó- polgárok jelölő gyűlései gyakorolják; minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek. (2) A jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a területén levő vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, hivatalok, intézmények (a továbbiakban: munkahely) dolgozói vehetnek részt. Alternatív javaslat Felmerült olyan szabálynak a felvétele, mely szerint a jelölő gyűléseken elsősorban a választókerület lakosai vehetnek részt. 9. § (1) A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyűléseken megjelent választó- polgárok egyharmadának a szavazatát. (2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. (3) Az elfogadott képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — felkereshetik a választóikat, részükre a Hazafias Népfront illetékes bizottságai vagy a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek szervezésében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén elérni kívánt céljaikat ismertessék. 10. § (1) Mindenki személyesen szavaz. (2) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet. 11. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácstag vagy más választó- polgár választható. (2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki. Alternatív javaslatok: 1. A hatályos törvény szerint a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó részének a helyi tanácstagok közül kell kikerülnie. Ezt a javaslat úgy módosítja, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagoknak csupán a többsége kell, hogy egyszersmind helyi tanácstag is legyen. Van olyan javaslat, amely szerint nem indokolt a tervezett módosítás, tehát továbbra is a helyi tanácstagok közül kerüljön ki a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része. 2. Felmerült az a javaslat is, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok területén lakók közül kerüljön ki, tekintet nélkül arra, hogy helyi tanácstagok-e vagy sem. Ennek megfelelően a (2) bekezdés végét a következőképpen kellene megszövegezni: „...többsége” — illetőleg az 1. pontban foglalt javaslat elfogadása esetén: „túlnyomó része” — a helyi tanácsok területén lakó választópolgárok közül kerüljön ki. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Várkonyi Péter beszéde Madridban Csütörtökön a második munkanapjába lépett a madridi találkozó külügyminiszteri szintű zárószakasza. A délelőtti ülésen elnöklő Os- kar Fischer, az NDK külügyminisztere elsőnek hazánk külügyminiszterének, dr. Várkonyi Péternek adta meg a szót, aki a többi közt a következőket mondta: Elnök úr, szeretném átadni önnek, valamint e találkozó valamennyi résztvevőjének a Magyar Népköztársaság kormányának üdvözletét. Köszönetét mondok Spanyolország kormányának a vendégszeretetért, a találkozó lebonyolításához biztosított kitűnő feltételekért. A vendéglátó állam építő erőfeszítéseinek méltó jutalma az, hogy Madrid neve úgy vonul be Európa történetébe, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat fontos állomása. Ez a megegyezés rácáfolt azokra a véleményekre, amelyek szerint az enyhülés időszaka a végéhez közeledik, sőt véget ért. A Magyar Népköztársaság kormánya ebből kiindulva pozitívan értékeli, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezi be a munkát. Évek múltával most születik ismét olyan kelet—nyugati megállapodás, ami önmagában is igen fontos fejlemény. A tárgyalások során gyakorta volt kétséges, hogy létrejön-e közös megállapodás. Kormányom elégedetten nyugtázza, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzésében és továbbvitelében ténylegesen fellelhető közös érdekek minden más érdeknél erősebbeknek bizonyultak, s lehetővé tették az álláspontok közötti különbségek kompromisszumos áthidalását. A magyar kormány megítélése szerint a madridi találkozó záródokumentuma alkalmas rá, hogy elősegítse a helsinki ajánlások végrehajtását, lehetővé tegye az előrelépést a Helsinkiben megkezdett úton. Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor ünnepélyesen megerősítem: a , Magyar Népköztársaság kormánya elfogadja a találkozó záródokumentumát. Bár az okmány több elemében nem tükrözi pontosan Magyarország álláspontját, mégis úgy látjuk, hogy az adott körülmények között ez az, ami reálisan elérhető volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem lehet mindig megtenni azt, amit kellene, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Ügy vélem, ebben az értelemben valamennyien annak tudatában térhetünk haza, hogy a lehetőségek határain belül jó programot fogadtunk el. A magyar kormány alapvető politikai elkötelezettsége, hogy lehetőségeihez képest mindent megtegyen a világbéke megőrzése és az enyhülés fenntartása és fejlesztése érdekében. Amikor szükségessé vált, delegációnk arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenféle vádaskodás csak veszélyezteti a találkozó eredményes befejezését. Indokolt tehát, ha emlékeztetek rá: nem rajtunk és szövetségeseinken múlt, hogy három évbe telt, amíg tető alá került a megállapodás. Szeretném kifejezni a magyar kormány elismerését a semleges és el nem kötelezett államoknak, illetve madridi küldöttségeiknek azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az eltérő álláspontok közötti kompromisszumok keresése, s általában a találkozó sikere érdekében kifejtettek. A gyakori eszmecserékben a magyar delegáció, úgy hiszem, kellő és méltó partner volt. Kormányom üdvözli és a madridi találkozó egyik legértékesebb eredményének tartja a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó konferencia közeli összehívását. A nyilvánvaló nehézségek lebecsülése nélkül is várakozással tekintünk a stockholmi konferencia elé, amely az európai biztonsági és együttműködési folyamat új dimenzióját nyithatja meg és meggyőzően bizonyíthatja közös szülőföldünk, Európa számára, hogy a nukleáris háborút, annak totális vagy korlátozottnak nevezett formáját nemcsak el kell, de el is lehet kerülni. Kormányom magáénak vallja azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerződés szervezete terjesztett elő az európai katonai szembenállás korlátozása és annak érdekében, hogy kontinensünkön csökkentsük és ne növeljük az atomfegyvert (Folytatás a 2. oldalon.) MOM és Százmillió forintot érő együttműködés A tolnai GÉM Műszeripari Szövetkezet fennállása óta arra törekszik, hogy mindig megújítsa termékskáláját, jól kamatoztassa műszaki szakembereinek tudását. Tavaly kezdték azt a munkát, amelynek végeredménye a mostani százmillió forintot érő termelés. A MOM-mal kötöttek szerződést egy - vezérlőkártya gyártására. Ezt a kis műszeralkatrészt beépítik a MOM nagy műszerébe és úgy adják a felhasználóknak. A memóriatároló egység szerelésére a szövetkezetben jól felkészültek, számos kisgépet szerkesztettek a munkához, ugyanakkor kiképezték a dolgozókat a nagy figyelmet. hozzáértést kívánó munka elvégzéséhez. A terveknek megfelelően halad a műszeralkatrész gyártása Tolnán. Idén- százmillió forintot érő egységeket adnak át a MOM-mak, ez a szövetkezet termelésének felét teszi ki. Bevezették a szalagszerű termelést a műszeralkatrésznél
