Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
1983. szeptember 3. Képújság 13 Mese az ismeretlenről, aki mindig azt mondja, hogy uhu DEÁK MÓR: Felnőttem a hegyekig Felnőttem a hegyekig, anyám szava hazavisz: Felnőttél már kisfiam, eredj útnak úttalan ... Felnőttem a hegyekig, anyám szava hazavisz: anyám szaván utazom — s rózsa kísér utamon. ZALÁN TIBOR: Vattacukor Vattacukor szála száll lengeti a déli szél Mire a nap délre áll addigra tán célhoz ér / Száll ezüst kereng a szál röpteti magasba szél Míg a hold az égre száll Vattacukor célhoz ér. Volt egyszer, nem is olyan régen, és nem is olyan mesz- sze, két jóbarát. Háromkere- ki faluban éltek, és éppen ezért mindenki ismerte őket. A két jóbarát közül az egyiket Pufócinak, a mási: kát pedig Szöszmósznak hívták. Pufóci a világ legéhesebb és legtorkosabb fiúja volt, míg Szöszmósz a világ leg- lustábbjának a hírében állt, de legfőképpen aludt. A két jóbarát, ezenkívül csak abban különbözött, hogy Szöszmóc Pufócink, míg Pufóci Szöszmósznak volt a barátja. Néha össze is vesztek ezen, hogy ki kinek a barátja, de ez a veszekedés csak addig tartott, amíg Szöszmószt el nem nyomta az álom, és ez igen rövid idő alatt általában be is következett. fgy élt, éldegélt a két jóbarát Háromkerekiben. Egyszer azonban az egyik éjjelen, amikor a hold mandulagyulladása miatt sápadtan bugyolálta be magát egy felhő csücskébe, Pufóci felriadt legmélyebb szendergé- séből. De most nem az éhség gyötörte, mint általában, hanem félelmetes huhogást hallott. — Ki az? — kérdezte resz- keteg hangon Pufóci. — Uhu — válaszolt az Ismeretlen. Pufóci sebtiben magára ráncigálta a kihízott ruháit, és elrohant, egyenesen Szösz- mószhoz. — Eressz be! Baj van! — rázogatta Pufóci a kilincset, s vele együtt az egész ajtót. — Mi a szösz?! — hortyan- tott fel Szöszmósz, és a másik oldalára fordulva aludt tovább. Szöszmósz egyenletes horkolását hallva Pufóci berohant, és rázogatni kezdte jóbarátjának a pizsamagallérját, minek következtében Szöszmósz busa feje ide-oda billegett a nyakán. — Ide figyelj! Szöszmósz! Valaki huhog az ablakom alatt. És ha azt kérdezem tőle, hogy ki az, csak annyit mond, hogy uhu. — Aha — toldotta meg Szöszmósz. — Akkor az egy bögöly. Pufóci szeme kikerekedett az ámulattól. — Gondolod? — Na persze. Füles bögöly — jegyezte meg Szöszmósz, és akkorát ásított, hogy Pufócinak erősen bele kellett kapaszkodnia az asztal szélébe. nehogy beleszédüljön barátja mélységes gyomrába. — Füles bögöly? — ismételte Pufóci. — Uhu — szólalt meg az ismeretlen. Pufóci gondolkodott egy darabig, majd nagy sokára újra rázogatni kezdte barátját. — Te, Szöszmósz! Akkor ez az ismeretlen az, aki olyan szemtelen, mint a piaci bögöly? — Nem. Az a piaci bagoly — riadt föl Szöszmósz, majd mérgesen rittyentett barátjára. — Hagyj már békén! Aludni akarok! — Uhu — szólalt meg újra az ismeretlen. — Ne huhogj, Pufóci, hanem aludj! — könyörgött Szöszmósz. és ebbe a könyörgésbe bele is izzadt. — Nem én voltam — mondta sírásra görbült szájjal Pufóci —, hanem az az undok füles bögöly. — Bagoly, te oktondi! Pufóci ekkorra már zokogott. — Most bagoly, vagy bögöly? A háromkereki templom tornya ebben a pillanatban ütötte el az éjfélt. Az ismeretlen rászállott Szöszmósz ablakpárkányára, bekacsintott hatalmas szemeivel Pufócira, és mielőtt elröppent volna, csak annyit mondott, azt is búcsúzóul: UHU. SZŰCS MARIANN Klubdélutén Gyufarejtvény Négy gyufát úgy vegyetek el, hogy a megmaradók öt négyzetet alkossanak. A házban lakó barátok, iskolatársak, ismerősök számára rendezzetek klubdélutánt. Alkalomszerűen, vagy egy-egy eseményhez kötötten (születésnap, névnap, egyéb ünnep). Ezek a rendezvények jó közösségformálók, a máskor félrehúzódók is szívesen részt vesznek a közös játékban, ha ügyesen megszervezitek. Ilyenkor mégjobban megismerhetitek egymást, esetleg új barátságok is szövődhetnek: A kezdeményezők döntsék el közösen, mikor lesz a klubdélután, játékdélután, szülinap stb. Állítsátok ösz- sze a programot, készítsetek színes plakátot a lépcsőházba vagy kis meghívókat, melyekkel az ünnepeltet, az ismerősöket meghívjátok. A helyszínt színes napír- csíkokkal vagy ha felnőtt segítő is van, lampionokkal díszíthetitek. A helyszín lehet egy lakás, a lépcsőház előtere, őrsi búvóhely, vagy az iskola, kultúrház kölcsönkért terme is. Osszátok fel egymás közt a feladatokat: legyen gazdája a meghívóknak, a teremnek, a játékoknak, a büfének (ezt önként — kis irányítással — összeadhatjátok: zsíros kenyér, lángos. oogácsa, limonádé). Ügyeljetek arra, hogv az egész összejövetel a játékosság jegyében teljék el! Játszani mindenki szeret: gyerek. felnőtt egyaránt. Már a belépő is lehet meglepetés. A meghívóra írjátok rá, hogy a belépő egy „ajándék”. Ez az „ajándék”, egy új játék. egv tréfás vers. találós kérdés is lehet. Ezzel azt éritek el, hogy a „műsor” egy részét már készen kapjátok, s mindenki szerepel — még azok is, akik félrehúzódnak. A vendégeket a kijelölt házigazda fogadja. A programot pedig írjátok le, sőt mór az előr-e elkészített plakát mellé is kifüggeszthetitek, hogy mindenki lássa. Míg a társaság gyülekezik, a mókamester játszhat az ottlévőkkel. Ha új játékötletet hozott „ajándékba” va- lamelyikőtök arra jó alkalom ez az idő, hogy bemutassa, megtanítsa a többinek. Keressetek a játékkönyvekben olyan ötleteket, amelyeket az adott helyen a társaság eljátszhat. Készítsetek műsort is, de ez 20 percnél ne legyen hosz- szabb. Állhat vidám jelenetekből, villámtréfákból, játékos vetélkedőkből. Kedves Ötlet az is, ha magatok készítette meglepetést adtok egymásnak (gyurmafigurát, sókerámiát, fakanálbábut, filcből, papírból készült jelzőket, emblémákat). Ha kicsik is vannak, lehet egy szép mesét elmondani. A hangulatot emeli, ha közösen énekeltek egy-két dalt. A tánchoz a zenét szolgáltathatja magnó, lemezjátszó. Ügyeljetek arra, hogy sose legyen közietek unatkozó! Bármennyire vidám a mulatság, egyszer be kell fejezni. Már előre közöljétek, hogy meddig fog tartani, s áll jótok a szavatok! Így a vendégek is jó érzéssel távoznak, s a szülők is elégedettek lesznek. A teremben illik rendet hagyni, a díszítést, a büfé maradványait eltakarítani, a kölcsönkért eszközöket visszaadni, a segítőknek megköszönni munkájukat. HORVÁTH EDIT Egyszer a hatalmas padi- sah összegyűjtötte a seregét, és hadba indult. Az út hetedik napján az egyik lovas széttaposott egy hangyabolyt. A föld alól mérges kiáltás hallatszott: — Micsoda fajankó vezeti a sereget, hogy még az utat se ismeri? A padisah meghallotta a becsmérlő szavakat, szörnyű haragra gerjedt, és parancsba adta, hogy fogják el a felségsértőt. A katonák egy hangyát vezettek a színe elé. A nagyúr elámult: — Akkora, mint egy morzsa, és mégis milyen vakmerő! — Jobb kicsinek és bátornak, mint nagynak és ostobának lenni — mondta büszkén a hangya. — Milyen nagy a fejed! — csodálkozott tovább a padisah. — Hát igen, legalább van elég helye az eszemnek. — És miért olyan' vékony a derekad? — Az igazi dzsigit nem élhal a hasáért, mindig mértékkel eszik-iszik. — Mennyit eszel meg egy esztendőben ? — Elegendő egy szem búza. — Ezt aztán már nem hiszem! — Az igazi dzsigit sohasem hazudik — sértődött meg a hangya. — Könnyen ellenőrizhetem a szavaidat — mondta a padisah. — Skatulyába záratlak, és egy szem búzát rakatok melléd. Meglátjuk, mi lesz belőled esztendőre. A katonák megragadták a hangyát, bezárták egy skatulyába, és táplálékul odatettek neki egy búzaszemet. Eltelt az esztendő. A padisah kinyittatja a skatulyát, és álmélkodva látja, hogy az egész év alatt a hangya csak egy fél szem búzát fogyasztott el. — Miért csak a felét etted meg? — kérdezte. — Azért, mert megeshetett volna, hogy annak az ostobának, aki ide becsukatott, még egy évig nem jutok az eszébe. Úgyhogy minden eshetőségre számítva meghagytam egy fél szemet tartalékba — felelte a hangya. A Szekszárdi Húsipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi szakmákkal rendelkezők részére: HÚSIPARI SZAKMUNKÁS, VILLANYSZERELŐ, FŰTÉSSZERELŐ, TEHERGÉPKOCSI-VEZ ETÖ, 8 általános iskolát végzett férfi és női munkavállalók részére: HÚSIPARI BETANÍTOTT MUNKÁS, HÚSIPARI SEGÉDMUNKÁS, EXPORTRAKODŐ, ÁLLATGONDOZÖ MUNKAKÖRBE. Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaügyi osztályán. (61) Pályázati felhívás A Székszárdi Városgazdálkodási Vállalat VERSENYTÁRGYALÁSSAL SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE AJÁNLJA FEL A SZEKSZÁRD VÁROS KÖZPONTJÁBAN ÜZEMELŐ FIZETŐ GÉPKOCSIPARKOLÖKAT 1. sz. Garay tér 2. sz. Várköz—Piac tér 3. sz. |Arany J. u. 4. sz. ICsokonai u. A feladat a parkolók rendeltetésszerű üzemeltetése, díjbeszedés. A versenytárgyalásra a pályázatot a korábban meghirdetett augusztus 30-a helyett 1983. szeptember 19- ig lehet benyújtani. VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1983. szeptember 23-án, 9.00 óra. Szekszárd, Hunyadi u. 4. Isz. Részletes felvilágosítás, pályázati űrlap Szijjártó István komm. és gépészeti osztályvezetőnél beszerezhető. Szekszárd, Epresíkert u. 9. sz. Tel.: 15-511. (277) Kisállattarték, viszonteladók figyelem! Magas tápláló értékű ipari abrakikeverékkel vállalatunk hozzájárul az eredményes állattartáshoz. KIVÁLŐ IMINÖSÉGÜ: — SERTÉS- ÉS IBAROMFITÁPJAINK, — KONCENTRÁTUMAINK, — TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐINK TUDOMÁNYOS ALAPON KIDOLGOZOTT RECEPTEK ALAPJÁN KÉSZÜLNEK, BÉLTARTALMUK OPTIMÁLIS. Ha termékeinket vásárolja, állatait gazdaságosan ta- kanmányoZhatjia. Eredményes hizlalást kíván: Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szekszárd (263) A padisah és hangya
