Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
6 KÉPÚJSÁG 1983. szeptember 29. Cselgáncs Géhl (ASE) országos bajnok A piros nyakkendős magyar bajnok, Géhl Tamás Miskolcon, az MVSC tornacsarnokában rendezték meg az 1983. évi cselgáncs úttörő országos bajnokságot. A hat tatamin 24 egyesület 312 versenyzője mérte ösz- sze tudását a különböző korcsoportokban. Megyénk színeit az Atomerőmű SE fiataljai képviselték — sikerrel. A paksiak közül Géhl Tamás aranyérmet, Hirth Attila és Feil Csaba bronzérmet nyert, míg Hanoi Péter súlycsoportjában ötödik lett. Az egyesületek közötti összesített pontversenyben a paksiak az előkelő negyedik helyen végeztek, maguk mögé utasítva sok „A” és „B” kategóriás szakosztályokat. A paksi versenyzők helyezései: 41 kg: ...3. Feil Csaba. 45 kg: ...3. Hirth Attila. 53 kg: ...5. Hanoi Péter. +53 kg: 1. Géhl Tamás. Kosárlabda Főpróba vasárnap A Szekszárdi Dózsa kosárlabda-csapata október 2- án 18 órakor a Zrínyi utcai tornacsarnokban előkészületi mérkőzésen lép pályára a többszörös jugoszláv bajnok, Monting Zagreb együttese ellen. A jugoszlávok, akik most már válogatottaiakkal kiegészülve szerepelnek Szekszárdon, a BSE vendégeként a Tanács Kupára érkeztek hazánkba. Az igen magas növésű és kulturált játékot felvonultató gárda ellen a dózsás lányok már a sibeniki tornán pályára léptek. Ott a szekszárdiak tisztes vereségét követően a zágrábiak vezető edzője elégedetten szólt a mérkőzés színvonaláról, a lila-fehérek helytállásáról. Veterán atléták versenye Október 1-én szombaton délelőtt 11 órától Szekszárd lesz a házigazdája a veterán atléták találkozójának. A szervező bizottság várja a 35 éves, vagy annál idősebb nők, illetve a 40 éves, vagy annál idősebb férfiak, egykori Tolna megyei atléták jelentkezését. A szekszárdi verseny teljes bajnoki programot tartalmaz, az értékelés ötéves korcsoportos bontásban történik, helyszíni nevezést a rajt előtt egy órával korábban még elfogadnak. Már nem az élvonalban, de még „tűzkö A dobogó tetején Vágóné Kucserka Mária Idén Szekszárdon rendezték meg a BM dolgozóinak országos atlétikai versenyét. A szervezők jól felkészültek, méltóképpen fogadták a már hagyományos tömegsportverseny résztvevőit. Az indulók között két „nagy” nevet is találtunk, akik korábban aktív versenyzőként a sportág legjobbjának bizonyultak az országban. Bár a mindennapos testedzéssel már felhagytak, a sport szeretete, a mozgás igénye még él bennük. „... A MOZGÁSRA mindig SZAKITOK IDŐT” Vágóné Kucserka Mária, a gerelyhajítás egykori országos bajnoka és csúcstartója a helsinki EB-n hetedik, a müncheni olimpián tizedik, 1974-ben Rómában az Univer- s;ádén hatodik helyen végzett. A világranglista első tíz helyezettje között szerepelt.— A sporttal nem szakított ma sem . .. — Nem bizony. 1976-ban született a nagyobbik fiam, akkor hagytam fel a versenysporttal. Bár a munkahelyi leterheltség, családi kötelezettségek miatt kevés a szabad időm, a mozgásra mindig szakítok időt. Alkalomszerűen családommal, gyerekeimmel együtt tömegsport-versenyeken veszünk részt. — A BM-spartakiádon sem először indult? — A Budapesti Rendőr-főkapitányság csapatának tagjaként már évek óta indulok ezeken a versenyeken, melyek eddig minden alkalommal rendkívül jó, baráti hangulatban zajlottak le. Az ország különböző pontjairól érkezők mór ismerősként üdvözlik egymást, újabb barátságok szövődnek és erősödnek meg. De a küzdelemre is ez a légkör jellemző. Teljes a sportszerűség, a fair play-nek megfelelően. Hiszen helyezéstől függetlenül, itt már akkor is nyer az ember, ha rajthoz áll — edzettebb szervezetet, nagyobb ellenállóképességet. — Milyen sportágban indult? — Gránáthajításban — kicsit rokon egykori sportágammal — első lettem. Versenyeztem még távolugrásban, nem különösebb dobogóeséllyel. kizárólag erőfelmérés céljából, itt hatodik helyezést értem el. Külön szeretném kiemelni a szekszárdiaktól tapasztalt szívélyes fogadtatást és a jó szervezést, ami hozzájárult ahhoz, hogy a versenyen kívül is szép élményekkel gazdagodjunk, maradandó emlékekkel térjünk haza. — Családjának kapcsolata a sporttal? — Nagyon sokat túrázunk, kirándulunk együtt, sikerült két fiunkba is átplántálni a természet szeretetét — olyannyira, hogy jelenleg mindketten (öt, illetve hat évükkel) erdészek szeretnének lenni. — Élsportolót szeretne belőlük? — Az mindenképpen jó, ha mozognak, edzenek, de azt majd maguknak kell eldönteni, hogy versenyszerűen sportoljanak-e. Ez áldozatokat is kíván. Az azonban biztos, hogyha úszni, cselgán- csozni, tornázni járnak egy ideig, olyan alapot kapnak, mellyel bármely sportágban elindulhatnak. — Talán éppen atlétikában ... ..PÁLYÁN MARADNI” Árva István, a 400 méteres gátfutás volt országos bajnoka és csúcstartója most más versenyszámokban állt rajthoz. — Milyen eredménnyel végzett? — fordultam az egykori klasszis atlétához. — Távolugrásban nem sikerült jó helyezést elérnem, ellenben a 4x400 méteres váltóban már kijött a lépés, győztünk! — volt a válasz. — Rendszeresen vagy alkalomszerűen tartja magát „kondiban”? — Hetente egyszer a szokásos kis csoporttal, barátokkal edzünk, egy-egy verseny előtt persze intenzívebben készülünk. Általában nehéz összeszedni az embereket, rábírni arra, hogy munka után. tévézés, pihenés helyett az aktív kikapcsolódást válasszák. E rendezvényeken így az egykori versenyzők, kiöregedett „profik” mellett elsősorban a fiatalok az állandó résztvevők. Érthetően ők könnyebben bevonhatók, kevesebb a családi kötöttségük. — Milyen versenyzési lehetőségeik vannak? — Ez az évente megrendezett BM-spartakiád jó erőfelmérést ielent mindannyiunk számára. A résztvevők hozzáállása, lelkesedése tükrözi a „küzdelem” komolyságát, az indulók teljes erőbedobással, tiszta szívvel igyekeznek helytállni. Ki-ki erejétől, előképzettségétől telve a legtöbbet igyekszik nyújtani. Itt egy cél lehet: minél tovább a „pályán maradni”, Az elmúlt években két alkalommal álltunk rajthoz a szocialista országok belügyminisztériumainak sportbajnokságán, csapatunk Csehszlovákiában a negyedik helyet szerezte meg, míg a Szovjetunióban bronzérmet nyertünk. Jövő évtől pedig szolgálati többtusa beindítását tervezzük. Hangsúlyozni szeretném, hogy a BM sportosztályától mind elvi, mind pedig szakmai szinten maximális támogatást kapunk. — Közvetett módon még mindig kapcsolatban áll az élsporttal... — Feleségem, Szuchi Katalin 250-szeres válogatott kosárlabdázó. Ez egy-egy hosszabb torna alkalmával nagyobb terhet ró rám két kisfiúnk gondozásában. A legnagyobb megpróbáltatást mégis az EB-mérkőzések jelentették, először Miskolcon, majd a sportcsarnokban izgulni, szurkolni. Talán idegesebb' voltam, mint a lányok. De végül az öröm mindennel felért... T. Zs. Megyei kézilabda-bajnokság Hőgyész még veretlen Lassan finiséhez érkezik a megyei kézilabda-bajnokság ez évi küzdelemsorozata. Á nőik mezőnyében a Zomba, férfiaknál a Hőgyészi HSC együttese a listavezető. A hő- gyésziek tddiig százszázalékos teljesítménnyel dicsekedhetnek, ez idáiig pontot sem veszítettek. Ezúttal két forduló mérkő- zéseirő számolunk be olvasóinknak. Mindkettőben akad több váratlan, meglepetésszerű eredmény, ezek közé tartozik, hogy az újonc Nagy- mányok legyőzte a Szedrest, hogy a Dialmandi MEDOSZ két ponttal tért haza Dombóvárról. A bajnoki cím megszerzése szempontjából cseppet sem közömbös rangadón a Simontornyai BTC 11-10-re verte laz öt büntetőt hibázó Tamási MEDOSZ gárdáját. Négy fordulóval az október 29—30-1 rájátszás előtt a női csapatok mezőnyében a jelenlegi listavezető Zomba, továbbá a Tamási és a Simontornya harcol az aranyéremért. A férficsapa- tóknál a hőgyésziek előnye jelenleg négy pont a Dombóvári Kesztyűgyár együttese előtt. Eredmények, nők: Tenge- lic—Tamási 6-26 (3-15), Dalmand—Gyönk 22-14 (10-7), Simontornya—Tamási 11-10 (7-4), Zomba—Szedres "21-13 (9-7), Dombóvári Spartacus— Dalmand 10-13 (4-6), Szedres —Dombóvári Spartacus 10-10 (6-6). Férfiak: Sárszentlőrinc —Hőgyész 45-35 (7-16), Nógrádi SE—Dunaföldvár II. 27-21 (17-7), Dombóvári Kesztyű—Nagymányak 32-21 (18-8), Fadd—Nagymányok 17-15 (7-5), Gyönk—H. Nógrádi SE 14-28 (9-13). Fadd— Sárszentlőrinc 36-15 (22-7), Szedres—Dombóvári Kesztyű 22-22 (14-14), Nagymányok— Szedres 18-14 (10-6). Ifjúsági mérkőzések: Nők: Tolnai VL—Zomba 25-5 (8-3), Szekszárdi Spartacus—Sc.mon- tonnya 32-9 (14-2), Dalmand— Gyönk 28-14 (15-6), Tengelic— Tamási 18-6 (8-3), Szedres— Dombóvár 2-6 (2-2), Dombóvár—Dalmand 9-14 (4-5), Zomba—Szedres 8-8 (5-4), Simontornya—Tamási 17-30 (7-14), Tolnai VL—Tengelic 21-7 (7-5), Gyönk—Szekszárdi Spartacus 14-26 (5-15). Férfiak: Sárszentlőrinc—Hőgyész 5-30 (3-17), Fadd—Sárszentlőrinc 11-10 (7-8), Szedres— Dombóvár 12-26 (3-11). A bajnokság állása: Felnőttek Nők: 1. Zomba 11 9 — 2 206-140 18 2. Tamási 10 8 — 2 174-107 16 3. S.tornya 10 7 1 2 161-106 15 4. Dalmand 11 6 — 5 157-148 12 5. Dombóvár 11 4 1 6 118-138 9 6. Szedres 12 3 3 6 185-215 9 7. Tengelic 10 3 1 6 131-141 7 8. Gyönk 11 — — 11 111-248 — Férfiak: 1. Hőgyész 10 ia — — 346-213 20 2. Dombóvár 11 7 2 2 268-215 16 3. Fadd 12 7 1 4 279-256 15 4. Nógr, SE 11 7 — 4 281-232 14 5. Szedres 11 5 2 4 295-272 12 6. S.lőrinc * 11 2 1 8 229-313 4 7. N.mányok 11 2 — 9 190-285 4 8. Gyönk 11 1 — 10 253-355 2 D.földvár II. 11 8 — 3 273-256 16 Megjegyzés: * = büntetőpontlevonás. Oldalhajó ’83 KISS — NAGY NAPJA A Nagymányok—Kisdorog „derbyn” mindkét csapatnak égető szüksége volt a bekasszírozható két pontra. A hazaiaknak a reménykeltéshez, a vendégeknek a felzárkózáshoz. A mányokiak óhaja látszott előbb teljesülni, de Bárdos egy ajándéklabdát a teljesen üres kapu mellé pöckölt. Ami nem sikerült a kisdorogi kapu előtt — bejött a másiknál. Formás vendégtámadás végén a csereként beállt Hosnyánszki jobb oldali beadását a berobbanó Kiss II. már nem hibázta el. A kisdorogi gólszerző öröme éppoly határtalan volt, mint csapattársaié. Örömre bú — tartja a közmondás... Történt pedig, hogy egy megismételtetett pontrúgást bravúrosan hárította a vendégek kapusa, Stölkler, ám a földetéréskor újfent nem volt szerencséje. Kificamodott a lába, gyors orvosi segítségre volt szüksége. A hazaiak kispadján helyet foglaló Sass kapus gyorsan beültette autójába a balszerencsés „kollégáját” — és irány a bonyhádi kórház. Ott régi ismerősként fogadták az orvosok a pácienst, miután az ősz hajú cerberusnak „vállficamügyben” ez volt a kilencedik esete. Az orvosi kezelés után a sérült kapuvédő furcsa kérdéssel állt elő: „Doktor úr, véleménye szerint ‘győztünk Nagy- mányokon?”. A sérülés ellenére a játék persze folytatódott. A megüresedett kapuba a korábbi gólszerző, Kiss II. állt be. Kényszerből, merthogy a kisdorogi csapat kimerítette már cserelehetőségeit. Ekkor hátra volt még negyed óra a mérkőzésből. Tíz emberrel játszik az ellenfél, ráadásul nem is igazi kapus áll a háló előtt, ezt ki kell használni — mondogatták a mányokiak. Kitámadtak, úgy „most vagy soha” alapon. Reményeik így sem teljesültek, sőt, Fábián jóvoltából kishaján újabb gólt kaptak. A vékonydongájú gólszerző Kiss II-nek helyén volt a szíve a kapuban is. Minden megmozdulását megtapsolta a sportszerű közönség. Ha remegő lábakkal is, de kétszer kimondottan bravúrosan védett. Nem is igen akarta elengedni a pettyest, mert úgy vélte: ebben a helyzetben nem lenne jó „kétgólosnak” lenni... (bittner) KISKUTYA MEG A GÓLOK A Bonyhádi MSC—Boly mérkőzés előtt a melegítő játékosok közé beszaladt a pályára egy fekete-fehér foltos kiskutya, majd lefeküdt a fűre Zircher elé. A 9- es mezt viselő bonyhádi csatár lehajolt és megsimogatta a váratlan jövevényt. Hogy kabalából, vagy állatbaráti szeretetből tette-e, ne firtassuk! Ám ha kabaláról van szó, akkor a bonyhádi szurkolók minden hazai meccsre előkerítik a kutyust, merthogy szerencsét hozott. A sokáig sérüléssel küszködő Zircher ugyanis két remekbeszabott fejes góljával eldöntötte a két pont sorsát. Akadt más érdekesség is ezen a mérkőzésen. A hazai együttes — megszámoltuk — nem kevesebb mint 21 szögletet rúghatott a 90 perc alatt. Ha az időjárás is kegyeibe fogadta volna a focistákat, úgy egészen biztos, hogy ennyi szögletből gólok is születtek volna. A néha viharossá fokozódó széllökések azonban sokszor megtréfálták a labdarúgókat. A bólyi csapat 6-os mezében ismerős arc, Nagy Józsefé tűnt fel a bonyhádi szurkolóknak. Azoknak, akik ez idáig nem tudták, hogy hová távozott csapatuk tavalyi kitűnősége. Most hát felfedezhették új klubjában. Szó se róla, csábítgatták is visz- sza a mérkőzés után. Nagy ezen a vasárnapon egészen biztos, hogy szívesebben játszott volna piros-kék színekben. A teljesség igényéhez közelítve szólnunk kell a BMSC kapusáról, Mucska Gyuláról is. A bólyiak két százszázalékos gólhelyzetet dolgoztak ki. Mindkét alkalommal már csak Mucská- val nézett farkasszemet a gólra éhes csatár, ám a negyedik X-ét koptató kapus kitűnő érzékkel, nagyszerű reflexei segítségével hárított. Jó mérkőzést, nagyszerű egyéni teljesítményeket tapsolhattak meg ezen a szeles vasárnap délutánon a futball bonyhádi rajongói. (szabó) 191 FIZETŐ NÉZŐ! Nem tudni, hogy másutt is ekkora-e a közömbösség a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás iránt, mint Dombóváron. A dombóvári fiatalok ugyanis cseppet sem rajonganak érte. Emiatt aztán igencsak gondban volt vasárnap a DVMSE ifjúsági csapatának edzője, Iván József. A szekszárdiak csapat- kapitánya már-már vitte volna magával a mérkőzésjegyzőkönyvet, hogy ők is beírják összeállításukat, amikor csupán kilenc név szerepelt a DVMSE együttesében. így aztán türelmet kellett kérni a vendégektől, míg végül, ha nehezén is, de összeállt a hazaiak kezdő tizenegye. Ha valaki ránéz a megyei ifjúsági bajnokság tabellájára, az ezek után már ne csodálkozzon azon, hogy miért állt az utolsó helyen a hajdanán szebb napokat látott DVMSE ifi legénysége. A DVMSE—TÁÉV SK találkozón írd és mond 191 néző váltott belépőt, közülük is jó néhányan 15 perccel a befejezés előtt már hazaindultak. Nyerésre állt a hazai gárda és mégis? Igen, mert a dombóváriak szemlátomást lebecsülték a sereghajtót, amiért kis híján drágán megfizettek. A vendégcsapat a hajrában úgy nekibátorodott, hogy a levegőben lógott az egyenlítő góljuk. Azok a szurkolók, akik végig kitartottak, csak akkor sóhajtottak fel, amikor Hosszú a 88. percben belőtte a DVMSE harmadik gólját. „Győztünk, győztünk” — vigasztalták magukat a szurkolók, de ezt a 90 percet jobb lenne mielőbb elfelejteni. Igazuk volt. Ilyen produktummal ugyanis nehéz lesz visszacsalogatni a nézőket a pályára, pedig hát ugye manapság a sportban az egyik legfőbb cél megtölteni a lelátókat... (gaál)
