Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
1983. szeptember 29. Képújság 3 Hústermelés, fogyasztás, export IH. Nemcsak többet - jobbat is Darabos szén helyett Brikettgyári helyzetkép Az öreg gőzmozdony nyugdíjba megy Tény és való, hogy a vágóállat-termelés fejlődése alapozta meíg hazánkban a kiegyensúlyozott 'hús- - és húskészítmény-ellátást. A húsipar tavaly összesen 276 ezer tonna tőkehúst és húskészítményt értékesített itthon, az idei tervek szerint pedig 285 ezer tonnát ad át a belkereskedelemnek. Ezt a mennyiséget egészítik ki a mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek húsfeldolgozói, amelyék ugyancsak tőkehússal és tájjellegű készítményeikkel segítik a lakosság egyenletes ellátását. Érdemes kísérletezgetni új termékek bevezetésével is, mégpedig olyanokkal, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók pénztárcáját is. Sokan vannak, akiknek meg kell gondolniok, hogy miből mennyit vásároljanak. Rajtuk segít, ha több olcsó húskészítményt hoz forgalomba a húsipar és a kereskedelem. A DIÉTÁSOKTÓL AZ ÍNYENCEKIG Különösen két vállalat jár élen a hazai fogyasztásra szánt új termékek bevezetésében: a Zalai és a Győr .megyei Húsipari Vállalat. A Zalahús Vállalat nemrégiben készítette el például az új diabetikus felvágottjait, amelyek rövidesen forgalomba kerülnek. Ezek között megtalálható a diétás parizer, a diétás sonka, valamint a diétás májas, amely a Diabe- tes Társaság javaslatai alapján készült. E termékekből nemcsak ellátási körzetében, hanem az ország más vidékeire is szállít, ám más megyék húsipari vállalatai is átvehetik a termékek gyártási jógáit, ha megteremtik hozzá a szükséges technológiai és higiéniai feltételeket. A Győr megyei Húsipari Vállalat jól csomagolható tubusos húskészítményeket hoz forgalomba. Ennél a vállalatnál kísérletezték ki a húske- nyér-családot: a szegletes formájú készítményben petrezselyem, szalonna és paprika is van. Különleges, egy hónapig elálló bélbe töltik a legkeresettebb felvágottjaikat, hogy a hétfői ellátás is zavartalan legyen. Az ínyencekről sem feledkeztek meg. Aszpi- kos sortkát, pulykacombból készült felvágottat, hajdinás csípős hurkát, tanyasi füstölt májast gyártanak. Tegnap Szekszárdon, a régi ■megyeháza dísztermében tartotta ülését iaz Építőipari Tudományos Egyesület Országos Elnöksége. Az ülésen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Líi- povsizlki Gyula, a városi párt- bizottság titkára és Kovács János, a városi tanács elnöke. Az elnökségi ülést dr. Márkus Miklós, ■ az ETE főtitkára nyitotta meg. Elmondta. hogy a hagyományoknak megfelelően, minden évben más városban üléseznek, ahol megvitatják és értékelik a területi titkárok beszámolóit, különös tekintettél a rendező városra, illetve megyére. Most a választás Tolna megyére, illetve székhelyére, Szekszárdra esett, itt elsősorban a mi megyénk és Dél-Dunántúl építőiparával ismerkednek. A megnyitó után dr. Kálmán Gyula, a MTESZ Tolna megyei Szervezetének elnöke üdvözölte a vendégeket, és felhasználta az alkalmai* hogy tájékoztatást adjon a MTESZ tevékenységéről a mi me- g vénkiben. Az ülés keretében beszámolták a regionális titkárok. Rajtuk kívül az építőiparban, A választék bővítése a feltétele annak, hogy a húskészítmények fogyasztása növekedjék, s ne tőkehúsból vásároljanak többet a hazai üzletekben. A háziasszonyok munkáját is segíti, ha több készterméket állít elő a húsipar, erre pedig annál is inkább lehetőség van, mert elegendő a feldolgozó kapacitása és rendelkezésre áll e szükséges alapanyag is. PIACNYERÉS NEHÉZ HELYZETBEN Mindenesetre úgy kell gazdálkodnunk a hússal, hogy a hazai ellátás mellett megnövekedett exportfeladatát is teljesíthesse az ágazat. Idén ugyanis mintegy nyolc százalékkal kell növekednie a húsipar dollár elszámolású exportjának. Ezért a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű élőállatot, húsit és húskészítményt kell előállítani. Kedvező, hogy a húsipar és a baromfi-feldolgozó ipar szoros együttműködést alakított ki nemcsak a mezőgazdasági termelőkkel, hanem a termékeiket exportáló Terimpex Külkereskedelmi Vállalattal is. Közös erővel törekszenek a piacok bővítésére, új területek feíkutatására, és mind több áru megismertetésére, eladására. így sikerűit elérni, hogy a hagyományos cikkek, a szalámi, a gyulai, a dobozolt sonka mellett a sertéshús és a marhahúsrészek, valamint az élőállatok képezik ezt a választékot, amelyekkel ma a legigényesebb piacokon is jelen vagyunk. A világpiacon az idén tovább csökkentek a hús és húskészítmények árai. Külföldi vevőink azonban bíznak a magyar húségazat szállító- készségében, pontosságában, így még a nehéz helyzet ellenére is újabb piacnyerésekről beszélhetünk. Az idén egyebek között a tavalyi hatezer tonnával szemben tizenkét ezer tonna dobozolt sonkát szállít a magyar húsipar az Amerikai Egyesült Államokba. ahol ebben az évben Pick-szalámival is megjelenhetünk. Jogos az a remény, hogy 2—3 év alatt megháromszorozható az Egyesült Államokba exportált húskészítményeink mennyisége, s e termékek értéke elérheti az évi 100 millió dollárt. A legutóbbi termékbemutató, és az azt követő tárgyalások az építéstervezésben dolgozó fiatalok helyzetéről dr. Lux László egyetemi tanár adott tájékoztatást az elnökségnek. Tolna megyét Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Szek- szárd várost Rápoiti Árpád városi műszaki elnökihelyettes mutatta be. Mindketten részletesen szóltak az elért eredményekről, a alapján feltehető, hogy az amerikaiak vevők lesznek -a magyar debrecenire, még a virslire is. Ennek azonban meg kell teremteni a technikai feltételeit. MEGFONTOLTAN ÉS RUGALMASAN Eredményes tárgyalásokat folytatott a húsipar és a Terimpex Máltában is. Lehetőség van arra is, hogy bővüljön az export a fejlődő országokkal. A közel-keleti országok az eddiginél több bárányt, birkát, vágómarhát vesznek, ha akkor, és olyan minőségben szállítunk, amikor, és amilyet a vevő kíván. És -nemcsak vágóállatokat lehet ezekbe az országokba exportálni. Húskészítmény-exportunkat is növelhetjük a közel- keleti országokba, amennyiben — az ottani vallási előír ás óikhoz is igazodva — a felvágottakat marhából, birkából, baromfiból készítik. Legutóbb például a szaúd- arábiai kereskedőkkel folytatott tárgyalásokat a baromfiipar és -a Terimpex baromfihúsból készített virsli szállítására. Külkereskedőink, valamint a feldolgozó ipar szakemberei számára nyilvánvaló, hogy nem elég csak hagyományos cikkekre, tehát a téliszalámira, a dobozolt sonkára, a gyulai kolbászra alapoznunk, ha azt akarjuk, hogy továbbra is dinamikus ütemben növekedjen exportunk. Újabb és újabb termékeket mutatunk be a Közös Piac országaiban is. A legutóbb például a Gyulai Húskombinát 25 új termékével aratott sikert a müncheni vásárlók körében. Megfontoltan, rugalmasan, a- piachoz igazodva növelhető az export még akkor is, ha egyre nehezebb piaci feltételek között, erős versenyben kell helytállnia a magyar húsiparnak. Ehhez azonban szükséges az árualapok növelése, a termelés gazdaságosságának a javítása, a vevők igényeihez való alkalmazkodás. Ezzel érhető el, hogy továbbra is kifizetődő, gazdaságos legyen a vágóállat-termelés, kiegyensúlyozott a hazai ellátás, s hogy a magyar húsipar megtartsa, erősítse a jóhírén alapuló külpiaci pozícióit. CS. F. gondokról és a jövő terveiről. Ma az Építőipari Tudományos Egyesület országos elnökségének tagjai megtekintik Szekszárd várost, a TÁÉV panelüzemét, és megnéznek két Tolna megyéről készült filmet. Az ülés munkáját színesítette a nyolc megye és két fővárosi tanácsi tervezővállalat tevékenységét reprezentáló fotókiállítás. Visszatértünk a szénhez, a fekete gyémánthoz. Ez a visszatérés is nem oly egyszerű, már csak azért sem, mert hűtlenségünk nagy árat kívánt. Itt vagyunk „télvíz idején”, s még mindig nem tökéletes az ellátás szénféleségekből. A mostani helyzetben leginkább a brikett tüzelésére kellene rátérnünk, de a háztartásokban lévő kályhák, kazánok pedig a darabos szénre terveztettek és gazdaságosan csak azzal használhatók. Közben a szénbányászat helyzetéből adódóan csökkent a darabosszén-felhoza- tal. A strukturális változtatás fűtés terén kemény gondokat jelez. A darabos szén bányászata több okból csökkent: bányáink már a mélyművelések ellenére is kimerülőben vannak. A bányászok létszámának csökkenésével, az ipar gépesítésének előretörésével együtt jár, hogy a szén por alakban érkezik a felszínre. A porszén még „nem” szén, azt valamilyen formában használhatóvá kell tenni. BRIKETTET KELL GYÁRTANI Valamikor a nagymányoki brikettgyárat évi 250 ezer tonna kapacitásra tervezték. Sokáig úgy látszott, hogy ezt a mennyiséget soha sem érik el, mert nem lesz akkora mennyiségre szükség az országban. Van! Az idén a gyár terveiben 280 ezer tonna brikett termelése szerepel, de a tényleges elvárás — ez nem kötelező, de illő betartani 300 ezer tonna körül van. Ha a kollektíva ezt teljesíteni tudja, akkor nyugodtan megemelhetjük a kalapunkat előttük. Mert ez akkor azt' jelenti, hogy a közel négyszáz fős kollektíva vasárnap is dolgozik és több pluszműszakot is vállal. Természetesen azt is meg kell még említeni, hogy a brikettgyár annak idején a Itt épül fel az új üzemrész nagymányoki szénre épült. De a nagymányoki bánya kimerült... Távolabbról kellett hozni a szenet, ez pedig nagyon megemelte a brikett önköltségét. Ebben az időben komoly veszélybe került az üzem. A veszély valóságos volt, hiszen a jobban felszerelt és korszerűbb hidasi üzemet például bezárták, illetve eladták. Ám jött az újabb szénidőszak, ami a jelenlegi ismereteink szerint még sokáig tart. Mert rájöttünk arra, hogy az olajat vagy a villamos energiát lakásfűtésre használni botorság. A szén drága, mert egyre nehezebb a felszníre hozni, de mégis olcsóbb. Tehát az igény megnőtt. A nagymányoki brikettgyár is ennek az igénynek kell, hogy megfeleljen. De hogyan? Elavult gépparkkal rendelkezik, meg muzeális értékű mozdonyokkal. Valamit tenni kell brikettgyárügyben — ezt időben észre is vették az illetékesek. BERUHÁZÁSBA FOGTAK... Beruházásba, de olyanba, amely teljes egészében átalakítja a gyárat. Erről Vaskuti Istvánnal, az üzem főmérnökével beszélgetünk. A főmérnök július elsejétől dolgozik Nagy- mányokon. A július elseje több szempontból is fontos dátum: a brikettgyár önállóvá vált. Addig a mázaszász- vári északi bányaüzemhez tartozott. Jól megvoltak egymással, de azért kölöncként szerepelt mindegyik üzem a másik nyakán. A bányászat is más, és a brikettgyártás is más. Az önállóság — továbbra is maradtak a Mecseki Szénbányák kebelében — együtt jött a beruházás kezdetével. — Tehát beszéljünk a beruházásról — kérem a főmérnököt. — Közel háromszázmillió forintot kell úgy beruháznunk a következő három évben, hogy jobb minőséget és nagyobb mennyiséget produkáljunk. A beruházás első feladata, hogy áttérjünk a forróbitumenes eljárásra. (A bitumenes eljárás azt jelenti, hogy a porszenet kötőanyaggal préselik össze, s a kötőanyag szerepét a bitumen látja el.) Jelenleg is bitumenes eljárással dolgoznak, de ez nem biztosít megfelelő minőséget. — A telep helyét a napokban tűzték ki, és itt, ezen a helyen 1985. január 1-től már csak ezzel az eljárással dolgozunk — mondja a főmérnök. Sok gondot okoz a szállítás. Az üzem és a vasútállomás között. Itt is korszerűsíteni kell. Azaz kiiktatni a mostani jó öreg mozdonyokat és korszerű szállítószalagokat kell beállítani. Természetesen a préskapacitást is növelni kell. A beruházás 1986-ban fejeződik be. A beruházás sokkal átfogóbb, mint ahogy az imént leírtuk. A lényeg, hogy 1986- tól Nagymányokról kifogástalan minőségű brikett kerül a fogyasztókhoz. SZAKEMBEREK ÉS A FIATALOK... Természetesen az anyagiak előteremtése, a gépek, a berendezések beszerzése is komoly gondot okoz. De a legnagyobb mégis a szakember-utánpótlás megteremtése. Mint említettük, hűtlenségünk a szénhez azt is eredményezte, hogy egyre kevesebben kívánták és kívánják az életüket eltölteni szenesmunkahelyeken. Mert ahol nem látnak jövőt, oda miért menjenek az emberek. De most itt van a jövő. A szénbányászat és a brikettgyártás előtt is. A beruházás megkívánja, hogy megfelelő szakemberutánpótlással rendelkezzen a gyár. Fiatalok kellenének. Olyanok, akik már nem is fizikai munkát végeznek, mert a beruházással egy időben csökken a fizikai és növekszik a szellemi munka igénye. Megkezdik hamarosan a brikettgyártó szakmunkásképzést, mert az új technológiát és technikát fogadni kell. Az önállóvá válással pedig — az előnyei ellenére — megnövekedett a gond is. A szakemberek nevelésével itt kell foglalkozni, megfogni úgy az embereket, hogy egy életre szóló munkát vállaljanak a brikettgyárban. Ehhez megvan minden lehetőség. A gyárban olyan szakemberek vannak és olyan műszaki gárda, amely zökkenőmentessé tette az önállóvá válást. Nem kellett „importálni” szakembereket, csak a főmérnök és a vezető könyvelő új ember. — De, nem győzöm hangoztatni, hogy nem a „nyakukra” jöttünk, hanem kollégáknak — mondja a főmérnök. Az a gyors váltás annak is köszönhető, hogy Lelovics István üzemvezető akkor is hitt a gyár megmaradásában, amikor senki, amikor 1976- ban csak 123 ezer tonna brikettet — ez volt a mélypont — gyártottak Nagymányo- kon. Ö azért a műszaki gárdát a gyárban tartotta... Hj—Gk ÉTE-elnökségi ülés Szekszárdon Készül a kiállítás az ÉTE-elnökség tiszteletére A brikettüzem ma Beruházás - minőség - Önállóság
