Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 225. szám Ara: 1,40 Ft 1983. szeptember 23., péntek Mai számunkból NYUGDÍJASOK A SZAKSZERVEZETBEN (3. old.) FEJLŐDŐ SZÁLKA (3. old.) KAPUZÁRÁS előtt A KÖZ ÖSSZEFOGÁSÁVAL OLVASÖSZOLGALAT (4. old.) Közös akarat Igazán nem közhely, hogy Kádár János finnországi látogatása egyszerre nyitott új szakaszt a kétoldalú kapcsolatok történetében és kapott sajátos jelentőséget éppen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az MSZMP KB első titkára és vendéglátója, Mauno Koivisto finn államfő számára a madridi konferencia után és az ENSZ-közgyűlés kezdetén, a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokkal egy időben lehetőség nyílt, hogy állást foglaljanak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfontosabb kérdéseiben. Igazság szerint két kis ország vezetői találkoztak, de ők maguk és álla- maik nemzetközi tevékenysége folytán is tekintélyt vívtak ki a. világban. Egyetértő fellépésük tehát még inkább eredményes lehet a nemzetközi élet fórumain. Az első példa: Helsinkiben már októberben megkezdik előkészíteni azt a fontos konferenciát, amelyen a • madridi határozat értelmében jövőre Stockholmban 35 állam képviselői megvitatják a bizalomerősítő intézke- ; déseket, az európai biztonság és leszerelés kérdéseit. Magyar részről teljes támogatásra számíthat a finnek munkája az előkészítő értekezleten. Ugyanitt Finn- í= ország diplomáciája is segíteni fog, amikor ismét csak k a madridi záróokmány előírása szerint Budapesten í rendezik majd meg az európai kulturális fórumot. A , „helsinki folyamat” továbbvitelét mindkét ország ve- $ zetői szívügyüknek tekintik. Egyébként a madridi ér- | tekezlet értékelésében is egyetértés mutatkozott: éssze- 5 rű kompromisszum, jó program született Madridban, ( s ez hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör is; javulásához. Jelentős részt szenteltek a tárgyalásokon a fegyver- g kezési verseny kérdéseinek. Kádár János kijelentette: J „Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nuk- I leáris háború veszélye,. hogy ne felépítsenek nukleá- I ris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nin- I csenek, s hogy Yie növeljék az ilyen fegyverek mennyi- ségét ott, ahol már vannak.” Koivisto elnök is egyet- | értett abban, hogy az egyenlő garantált biztonságnak " a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósulnia. Kádár János arra emlékeztette vendéglátóját, hogy a s Magyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés tagjaként, szövetségeseivel együtt több konkrét javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására, és csökkentésére, ezek a javaslatok ma is érvényesek. A fegyverkezési hajszát 5 meg lehet állítani! Természetesen napirendre került a kétoldalú kap- | csőlátók bővítése is. Nemcsak a hagyományos rokoni | kötelékekről esett szó, hanem arról, hogy az érzelmi í* kötődést a közös politikai célok meghatározása, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kulturális kapcsolatok örvendetes szélesedése is erősíti. A Finn—Magyar Tár- - saságnál járva Kádár János kiemelte: mennyire ele- ven a két nép barátsága, hozzátéve, hogy népeink közös béketörekvése ennek az egyik legfontosabb tényezője. A finn sajtó megírta, Koivisto elnök is utalt rá, hogy a személyes találkozásnak mekkora a jelentősége. Aki a protokoll előírásait valamennyire is ismeri, észrevehette, hogy a finn vendéglátó éppen a kétszeresét vállalta annak, amit illett-kellett volna, ezzel is kifejezésre juttatva a Kádár Jánossal folytatott párbeszéd fontosságát. Három nap alatt nem kevesebb, mint nyolc alkalommal találkoztak. A két államférfi között tehát 1 olyan személyes kapcsolat alakulhatott ki, amely min- den bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy érvényesüljön az európai enyhülési politika. Az MSZMP KB első titkára tíz éven belül most járt harmadszor Finnországban. Egyik előző útjának az volt a célja, hogy a Finlandia Palotában 34 más, európai és észak-amerikai vezető államférfival együtt aláírja a helsinki záróokmányt. Erre emlékezett amikor hangsúlyozta: „Helsinki számunkra nemcsak: a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve mii- | liók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával.” A helsinki városházán beírva nevét a város arany- , könyvébe Kádár János egyben jókívánságait fejezte ki Helsinki lakosainak. Más finn városok képviselőivel is találkozott: a magyar városok testvérvárosainak vezetői szintén hivatalosak voltak a magyar fogadásra, s jelen volt a finn poliitkai, gazdasági és kulturális élet úgyszólván minden számottevő személyisége. A látogatás programja csupán egyetlen vidéki kirándulást tartalmazott: Nurmijárvi egy parasztgazdaságában ahol Jaakko Maisi gazda leánya elmondta, hogy mint I annyi finn, ő is járt már Magyarországon. Egyébkén az MSZMP KB első titkára finnországi útjának úgy szólván minden munkával tölthető óráját a „személyes diplomáciára” használta fel: tárgyalásokra, hazánk céljainak ismertetésére, társadalmunk és nép- £ gazdaságunk helyzetének felvázolására, s minél több finn megnyerésére a két nép barátságának elmélyítéséhez, a béke közös akaratának kifejezéséhez. A látogatás eredményei minden bizonnyal jelentkezni fognak mind a magyar—finn kapcsolatok fejlődésében, mind az európai politikai légkör alakulásában. pAlfy József Kádár János belejezte finnországi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki — feleségével — hivatalos látogatáson tartózkodott “Finnországban, csütörtökön délelőtt a finn földművelést és állattenyésztést meghatározó kisparaszti gazdaságok egyikével ismerkedett. (Finnországban a megmunkálható földnek két százaléka az államé, körülbelül nyolc * százaléka különféle egyesüléseké, a többi 'magántulajdon.) Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Jaakko Maisi látta vendégül családi gazdaságában, a Helsinkitől 30 km-re lévő Nur- mijárviben. A magas rangú látogatót s a társaságában lévő Mauno Koivisto köztársasági elnököt a gazda tájékoztatta: 49 hektár saját, és 8 hektár bérelt szántóföldjükön zömmel a fejőstehén-állomány takarmányát termelik meg. Tejtermelésre szakosodtak, ennek megfelelően jól felszerelt fejőláncuk, tejtároló és -feldolgozó berendezésük van. Az átlagos tejhozam — 31 tehenük van — évi 6000 liter tehenenként. Kádár János nagy érdeklődéssel hallgatta Jaakko Maisit, s elmondta, hogy már tájékozódott a gazdaságról, arra azonban kíváncsi, hogy rászorulnak-e idegen munkaerő foglalkoztatására. — Nem — válaszolta a gazda —, a birtok teljesen családi kezelésben van, feleségével mindent ellátnak, igaz, fiúk, a nyári munkacsúcs idején „besegít”. (A család 20 év körüli fia a helsinki mező- gazdasági egyetemen tanul.) A hallottakról személyesen is meggyőződve a Központi Bizottság első titkára körbejárta a gazdaságot. A gabonaszárítónál — kérdésére — elmondták, hogy tavaszi árpából 30 q felett takarítottak be hektáronként. Magyarországon — válaszolt Kádár János — a termésátlagok alaposan megsínylették az aszályos időjárást, különösen a kukorica fizet a vártnál kevesebbet. — Mi nem vetünk kukoricát — felelte a gazda —, éghajlati és talajviszonyaink nem kedveznek ennek a növénynek. — Miről folyik a beszélgetés? — kér. dezte a hozzájuk lépő Koivisto elnök. „Tapasztalatcserét folytatunk” — mondta mosolyogva a Központi Bizottság első titkára. Délben — már Helsinkiben — Kalevi Sorsa miniszterelnök és felesége adott ebédet Kádár János és felesége tiszteletére. A Központi Bizottság első titkára kora délután szálláshelyén, a Kalastajatorppa Hotelben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel, Jouko Kajanoja elnökkel, Ar- vo Aalto főtitkárral, Veikko Saartó-val, a parlamenti csoport elnökével, valamint a politikai bizottság más tagjaival. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájé- ' koztatták egymást pártjaik helyzetéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János a finn rádió és televízió kérésére rövid nyilatkozatban összegezte látogatásának tapasztalatait, majd a vendégeket szállító gépkocsisor Vantaaba, a finn főváros központi repülőterére indult. A magyar és finn lobogókkal díszített légikikötőben elsőként Mauno Koivisto és felesége búcsúzott Kádár Jánostól és feleségétől, a kíséret tagjaitól, majd a Központi Bizottság első titkára elköszönt a megjelent finn közéleti személyiségektől, Erkki Pystynentől, a nemzetgyűlés elnökétől, Kalevi Sorsa miniszterelnöktől, Paavo Vayrynen külügyminisztertől, s a kormány látogatását több más tagjától. Az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent Osmo Váinöla, a Finn Köztársaság budapesti és Ma- tusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. Helsinkiben bejelentették, hogy Kádár János hivatalos látogatásra hívta meg Mauno Koivistót, aki a meghívást elfogadta; az időpontot később állapítják meg. Ugyanakkor megerősítették Kalevi Sorsa korábbi meghívását is. Kádár János csütörtökön hazaérkezett a Finn Köztársaságból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pul- lai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A testvérmegyei pártküldöttség M a Hőgyészi Állami Gazdaságban A Német Szocialista Egy- ségpárt Karl-Marx-Stadt megyei küldöttsége, Lothar Weber vezetésével, tegnap a Hőgyészi Állami Gazdaságba látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Az állami gazgaság központi épületében Cserép Imre, a tamási járási pártbizottság első titkára, Gscheidt Mátyás igazgató és Molnár Sándor párttitkár köszöntötte. A tanácsteremben Gscheidt Mátyás igazgató adott rövid tájékoztatót az üzemről, szerepéről a megye gazdaságában és a község életében, majd Molnár Sándor párttitkár számolt be az ott folyó párt- és tömegszervezeti munkáról. Tolmácsra nem volt szükség, ugyanis mindkét házigazda németül tájékoztatta a vendégeket. Az .üzemlátogatás során is Molnár Sándor töltötte be a „vezető tolmács” tisztét, lévén jártas a szakmai nyelvben is. A központi épületben megtekintették a gazdaság sokoldalú tevékenységéről szó- • ló filmet —, német szöveggel. A Hőgyészi Állami Gazdaságnak még a testvérkapcsolatok megszületése előtti időből vannak munkakapcsolatai az NDK-beli Aschersle- ben-i állami gazdasággal. Tájékozódó tapasztalatcserével kezdődött, majd sokrétű munkakapcsolattá és barátsággá fejlődött az együttműködés a két gazdaság szakemberei között. Évente harminc úttörő és négy család csereüdülését szervezik a gazdaságok, a szokásos szakmai látogatásokon kívül. Személyes barátságok is kialakultak családok között. A szívélyes beszélgetést követően a delegáció az ürgevári kerületbe látogatott, ahol elsőnek a szakosított szarvasmarhatelepet, pontosabban szólva az úgynevezett CCM takarmányozási rendszert tekintették meg, amelyet a vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányoztak. Az eljárás lényege, hogy a kukoricát szárítás nélkül, erjesztéssel tartósítják, a csutkával, sőt újabban, a csuhával és szárával együtt. A takarmányt elkészülte után választják szét a sertések és a szarvasmarhák számára. Ezért van — az országban egyedülálló módon — egymás mellett a két állattartó telep. A kukoricát a környéken termesztik, így a szállítási költségek minimálisak. A delegáció tagjai sok kérdést intéztek a gazdaság vezetőihez. A délutáni megbeszélést követően kértük Lothar We- bert, hogy röviden foglalja össze lapunk ré^asói számára Tolna meg ei látogatásának tapasztalatait. — Először is megragadom az alkalmat, hogy Tolna megye minden kommunistájának átadjam a Német Szocialista Egységpárt Karl- Marx-Stadt megyei bizottságának és személy szerint első titkárunk Szigfrid Lorenz elvtárs üdvözletét. Reméljük, hogy látogatásunk tovább mélyítette és szélesítette a két nép, a két párt barátságát, jobban megismertük egymás munkáját és jövőben még jobban dolgozunk közös céljaink megvalósításáért és a béke megvédéséért. Minden kommunistának az a legfőbb kötelessége, hogy tájékozott legyen, minél többet tudjon a testvérpártok munkájáról és tapasztalatairól. Tapasztalatokban, értékes információkban gazdag volt a Tolna megyében töltött három nap. Sok felejthetetlen élményben volt részünk. Embereket ismertünk meg, akik felelősséggel vállalják feladataik végrehajtását, a párt politikájának szolgálatát. A megye pártvezetőivel folytatott eszmecserék nyílt baráti légkörben zajlottak, hasonlót tapasztaltunk mindazokon a helyeken ahol megfordultunk. Talán ez a légkör, ami legjobban megragadta a Délután a testvérmegyei pártküldöttség a megyeszékhellyel ismerkedett, majd a megyei pártbizottság székházában Lothar Weber és K. Papp József folytatott megbeszélést a látogatás tapasztalatairól és a testvérkapcsolatok továbbfejlesztéséről. Vendégeink ma reggel hazautaztak. delegáció figyelmét. Sok új tapasztalatot szereztünk a pártmunkáról, a gazdasági építőmunkáról és Szekszár- don a városfejlesztésről. Különösen érdekes volt, ahogy a megyeszékhelyen megőrzik a szépet a régiből és összehangolják az új városrészek megépítésével. Érdekes volt számunkra miként veszi ki ebből a munkából a részét a párt. — A testvérmegyék kapcsolata sokoldalú és gazdag, miként képzeli el ennek továbbfejlesztését? — Ötünk célja volt, hogy közösen kidolgozzuk a továbblépés módozatait, megbeszéléseinken bebizonyosodott, hogy ezek még tovább szélesíthetők és mélyíthetők. Elsősorban az a célja mindkét félnek, hogy ezek a kapcsolatok konkrétak és hatékonyak legyenek, ezért javasoljuk, közös megegyezéssel, újabb mezőgazdasági és ipari üzemeknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot egymással és szakemberek cseréjével is tanuljanak egymás tapasztalataiból. — Látott vagy- tapasztalt útja során olyasmit, amit otthon munkájában biztosan hasznosítani fog? *— Sok ilyennél találkoztam. Nagyon megragadott bennünket az atomerőműnél a vállalkozás nagysága, a nemzetközi együttműködés, igen tanulságos volt látoga- (Folytatás a 2. oldalon.) Látogatás a szarvasmarhatelepen. Jobbszélen Gscheidt Mátyás igazgató, mellette Lothar Weber, a delegáció vezetője. Lothar Weber nyilatkozata
