Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

mSKSSSBtl TOLNA MEGYEI XXXIII. évfolyam, 222; szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. szeptember 20., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! r*7 AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rend, fegyelem, ifjúság Nem tudom, volt-e olyan időszak a történelemben, amikor a felnőttek meg lettek volna elégedve a fiatal nemzedék magaviseletével és életszemléletével. Kezd­ve a bibliánál, garmadával idézhetnénk példákat az if­júság „romlottságára” olyan irodalmi és történelmi művekből, amelyek általában megbízható képet feste­nek saját koruk társadalmi állapotáról, éppenséggel tehát ezt is elhihetnénk nekik. De ne higgyük el! Mert ha hitelt adnánk a sokszázados kordokumentumok ál­lításainak, ha alapos lett volna az ősök dohogása, mi­szerint a fiatalság testi és szellemi ereje, erkölcse évről évre, századról századra hanyatlik, akkor hovatovább már az emberiség elkorcsosulásánál és kipusztulásánál kellene tartanunk. Erről azonban szó sincsen. Azoknak van igazuk, akik nem dekadenciáról, hanem a mindenkori felnőttek és ifjak gondolkodásmódjának és életvitelének különbözőségéről beszélnek, és az eltérő jelleg láttán nem vonnak le szélsőséges következtetése­ket, tudván, hogy az ifjúságot ostorozó felnőttek is vol­tak fiatalok, és akkor apáik velük sem voltak megelé­gedve. Mindez persze csak általában véve igaz, több ember­öltőre, úgy is mondhatnánk, hogy csak hosszú távra ér­vényes, rövid távon ugyanis, azaz a jelenben mindig lehetnek, s gyakran vannak is nyugtalanító jelenségek a fiatalok magatartásában. Napjainkban legtöbbször a rend és a fegyelem laza­ságáért, a kötelességtudat hiányáért marasztaljuk el gyerekeinket — otthon is, az iskolában is. A füstölgé­sünk hátterében vajon mennyi az igazság? A választ megkönnyíti, ha a gyakorlati tapasztalatokat vesszük szemügyre, a rend és a fegyelem, valamint a munkához való viszony szempontjából. Még a legmegértőbb pszichológusok is elismerik, hogy e téren nincs minden rendben; a kultúrálatlan viselke­dés riasztó tüneteivel azok is találkozhatnak, szinte na­ponta, akiknek nincsenek iskolás korú gyerekei. Gyak­ran hallunk, olvasunk ijesztő történeteket a gyerekek durvaságáról, meghökkentő verekedésekről, útszéli trá­gárságokról, elharapódzó vandalizmusról. És a leggya­koribb panasz: mind több az olyan gyerek, aki nem akar tanulni, nem szeret dolgozni. Hallani persze szívet melengető esetekről is, igaz, né­mileg ritkábban, aranyos-kedves, tisztelettudó, szolgá­latkész gyerekekről. Nem mintha kevesebben volnának, mint a rendbontók, de hát — egy közmondással élve — a rossz hír szárnyon jár, a jó hír csak kullog. fme, két arca van az ifjúságnak. A panaszkodók ilyen­formán sokszor túlságosan sötétnek látják a világot, mert a mai fiatalok sem ördögök. Jó gyerekek, rossz gyerekek mindig voltak, és lesznek a jövőben is, már csak ilyen az emberi természet. De azért nem szabad mindent a természettel magya­rázni, mert általában vett, úgynevezett örök rosszaság tulajdonképpen nincsen. Az ember magatartása, pél­dául a fiatalság kifogásolt rendetlensége vagy durva­sága: „társadalmi termék”, ennélfogva mélyebb okokra vezethető vissza, mint az egyéni alkat vagy a még oly tetszetősen hangzó kordivat. Az ifjúság arculata mindig olyan lesz, amilyenné a felnőttek keze és példája for­málja. Szaporodnak fiataljaink viselkedési zavarai az iskolá­ban, az utcán, a munkahelyen? Számos jel valóban erre vall. De ez már nemcsak az iskola belső ügye, hanem erős sodrású társadalmi kérdés is. Mert ha a „nagy” társadalmi együttélés régióiban sincs minden rendben, ha mind többen elhajítják az erkölcsi kötőfékeket, ak­kor az iskola hogyan is lehetne érintetlen sziget, kü­lönb, mint a társadalom? Mindent egybevetve, az itt a kérdés, hogy az utóbbi időben helyesen neveljük-e gyerekeinket. A rend és a fegyelem dolgában milyen példákat mutatunk nekik, s állítunk-e eléjük erőfeszítésre késztető, egységes köve­telményeket? Mi sem volna könnyebb, mint rávágni: foglalkozzék az iskola ezekkel a kérdésekkel, elvégre a nevelés az ő dolga, ráadásul ott is meglazultak a rend eresztékei, ott is léket kapott a követelmények hajója. De hát ezt mégsem mondjuk, mert az iskola nem egyedül és nem elszigetelten végzi az ifjúság nevelését, hanem sajátos társadalmi munkamegosztásban. Réges-rég óta. Nem sokra megy ugyanis az intézményes nevelés, ha a társa­dalmi tényezők nem azonosulnak az iskola céljaival, elsősorban közömbösség miatt. Az idei tanév a belső nyugalom jegyében indult meg iskoláinkban. A pedagógusok alkotó erejüket mindin­kább az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételére és a közösségi nevelés hadállásainak megerősítésére fordíthatják. Köpeczi Béla művelődési miniszter is fi­gyelmeztetett rá tanévnyitó beszédében, hogy ennek el­éréséhez „értelmes fegyelemre és rendre van szükség, amelyben az igazi értékeket s ezek között is a jól vég­zett munkát megbecsülik és megbecsültetik”. Munka, kötelesség, rend — vezérszavak ezek a mai iskola pedagógiai szótárában, és azoknak kell lenniük a családi nevelésben is. Olyan eligazító szavaknak, ame­lyeknek gyakorlati fedezete van itt is, ott is. Hiszen a jó munkához kívánatos rend és fegyelem nem valósul meg attól, hogy pusztán csak óhajtjuk. Tenni is kell erte. Vagyis értelmes munkát és követendő példát kell nyújtanunk gyerekeinknek, különben unatkozni fognak, amitől csupán egy lépés a rendetlenkedés vagy a tunya­ság, később pedig a munkakerülés követheti. Aligha akad olyan szülő, aki ezt szánná gyerekeinek. P. KOVÁCS IMRE Hazánkba érkezeit George Bush Kádár János és George Bush eszmecseréje az Országházban Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezett George Bush, az Ame­rikai Egyesült Államok alel- nöke. A magas rangú vendégnek és kíséretének különgépe a déli órákban landolt a ma­gyar és amerikai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőté­ren. A légikikötő betonján a repülőgépből kilépő George Busht és feleségét Lázár György és felesége, valamint Nagy János külügyi állam­titkár üdvözölte. Űttörők virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, majd George Bush fogadta az ünnepélyes eseményre felsorakozott díszszázad pa­rancsnokának jelentését. Ez­után felcsendült az amerikai és a magyar himnusz, majd George Bush — Lázár György társaságában — el­lépett a díszszázad arcvona­la előtt. Az Egyesült Államok al- elnökének fogadására meg­jelent Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és a magyar társa­dalmi, politikai élet több más vezető személyisége. A budapesti amerikai nagykö­vetség jelen lévő diplomatá­it Harry E. Bergold, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete mutatta be az alelnöknek. George Bush és a kíséretében lévő személyiségek ezután — vendéglátóik társaságában szállásukra hajtattak. Délután a Parlamentben Lázár György és George Bush szűkkörű megbeszélé­sével megkezdődtek a hiva­talos magyar—amerikai tár­gyalások. Ezután az Országház De- -legációs termében tágabb körben folytatódott az esz­mecsere. A Lázár György vezette magyar tárgyalócso­port tagjai voltak: Marjai József, Nagy János és Nagy Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Az ameri­kai tárgyalóküldöttség élén George Bush állt, a delegáció tagjai voltak: Dániel J. Mur­phy, az alelnök főtanácsadó­ja, Donald P. Gregg, az al­elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Paula Dobrians- ky, a nemzetbiztonsági ta­nács munkatársa, Mark Pal- mer, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős cso­portfőnöke és Harry E. Ber­gold. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az Országházban fogadta George Busht. Az őszinte, szívélyes légkörű ta­lálkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és a magyar—amerikai kapcsola­tok alakulásáról. A találko­zón jelen volt Lázár György és Nagy János, valamint Dániel J. Murphy, Donald P. Gregg, és Harry E. Bergold. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Finnországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Mauno Koivisto-nak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására hivatalos láto­gatásra finnországba utazik. Pártkiildöttség érkezett Karl-Marx-Stadtból Magas rangú pártdelegáció érkezett tegnap Szekszárdra NDK-beli testvérmegyénk­ből, Karl-Marx-Stadtból, élén Lothar Weberrel, a Né­met Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bi­zottságának titkárával. A küldöttség tagjai, Horst Mo- sig, a zwickaui járási párt- bizottság titkára, és Klaus Hartmann, a Karl-Marx- Stadt megyei pártbizottság nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője. A vendé­geket Budapesten, a repülő­téren dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára fogadta és köszöntötte. A küldöttség tagjai meg­ismerkednek a megye életé­vel, fejlődésével, és tárgya­lást folytatnak a testvérme­gyei kapcsolatpk fejlesztésé­nek további feladatairól. Magyar-lengyel baráti találkozó Edward Debickit (jobbról) Csajbók Kálmán köszöntötte a HNF megyei székházában A Hazafias Népfront szo­kásos őszi szolidaritási, ba­rátsági hónapjának kereté­ben látogatott tegnap Tolna megyébe Edward Debicki, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének kulturális tanácsosa, a budapesti Len­gyel Tájékoztatási és Kultu­rális Központ igazgatója. Délelőtt a Hazafias Nép­front megyei székházában Csajbók Kálmán, a HNF me­gyei titkára köszöntötte a vendéget és adott tájékozta­tást a megye fejlődéséről, majd megtekintették Szek- szárd legújabb létesítménye­it, köztük a Kálvária-hegyen Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Este hét órai kezdettel ma­gyar—lengyel baráti találko­zó volt Szakcson, a tanács­házán, ahol Edward Debicki beszélt — részben magyarul — a hagyományos lengyel— magyar barátságról, annak történelmi fényeiről. A szep­tember a Lengyel Népköztár­saságban is a béke, az em­lékezés és a barátság hónap­ja. A baráti találkozókkal, gyűlésekkel is emlékeztetve arra a szeptemberi napra, amikor Lengyelország meg­támadásával megkezdődött a II. világháború. A Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a két nép történelmi barátsága a szocializmus építésének so­rán tovább mélyült és széle­sedett. Végül arról beszélt, hogy mi a helyzet ma Len­gyelországban, hogyan halad a konszolidáció az országban. Várkonyi Péter Washingtonba utazott George B. Shultz-nak, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének meghí­vására dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn hiva­talos látogatásra Washington­ba utazott. A magyar diplo­mácia vezetője a hivatalos látogatás végeztével — ha­zánk küldöttségének vezető­iéként — részt vesz az ENSZ közgyűlés 38. ülésszakán. Dr. Várkonyi Péter bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren .megjelent Keith Smith. az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. A Dán Szocialista Néppárt küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására szeptember 14—19. között lá­togatást tett hazánkban a Dán Szocialista Néppárt küldött­sége, amelyet Ingelise Koefo- ed, a párt központi bizottsá­gának tagja, a parlament kul­turális bizottságának elnöke vezetett. A delegáció tárgya­lásokat folytatott a Hazafias Népfront dr. Kovács Béla or­szágos titkár vezette küldött­ségével a kétoldalú kapcso­latok felvételéről, az együtt­működés lehetőségeiről. A találkozók alkalmával tájékoztatták egymást szer­vezeteik céljairól, munkájá­ról, s véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdések­ről is. A béke és a biztonság témakörét érintve egyetértet­tek abban, hogy a fegyverke­zési hajsza megfékezése, a bé­ke megszilárdítása napjaink legégetőbb feladata. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Magyar Kül­ügyi Intézetben, találkozott országgyűlési képviselőkkel. Ligeti Lászlóval, a SZOT al- elnökével, és Nyers Rezsővel az MTA Közgazdaságtudómá­nyi Intézetének tudományos tanácsadójával. A küldöttsé­get fogadta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A *dán vendégek ellátogat­tak Tolna megyébe, ahol megismerkedtek a megye éle­tével, nevezetességeivel. A delegáció hétfőn elutazott ha­zánkból.

Next

/
Thumbnails
Contents