Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

a Képújság 1983. szeptember 18. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Vasárnapi felárak? Braun Lajosné dunaföld- vári olvasónk levele: „Egy ismerős családdal augusztus 7-én a gemenci erdőbe men­tünk kirándulni. A kisvas­utazás jó kikapcsolódásnak tűnt. Kértek bennünket, bogy az utolsó kocsiba üljünk, mert a többi a külföldieké. A meglepetés augusztus 9-én ért. Egy kollégám 8-án volt családjával Gemencben, és ők is felültek a kisvasútra. Amíg én vasárnap felnőtt­ként 40, gyerekeknek pedig 30 forintért vettem a jegye­ket, addig kolléganőm hét­főn egységesen 15 forintos jeggyel vasutazott. Talán ilyen aránytalanul magasak a vasárnapi felárak?” A panaszosnak dr. Bercsé­nyi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal hi­vatalvezetője adta a választ. „A gemenci kisvonatot a Gemenci Erdőgazdaság vas­útüzeme üzemelteti, a ven­dégfogadást hivatalunk szer­vezi. A kisvonat általában előzetesen rendelt csoportok részére indul, egyéni vendé­gek Keselyűsben a kiállító­csarnokban válthatnak je­gyet. A kisvonatra egyszerre 200-an férnek fel. Útvonala Keselyűs és Szomfova között 18 kilométer és ugyanannyi vissza. 1983. július 1. óta folyik a pálya egyes szakaszainak fel­újítása, ezért hétköznapokon a vonatot a Keselyűs—Bá­rányfok közötti 6 kilométeres új pályán közlekedtettük, ez Szekszárd irányában van. Hétvégeken, amikor nagyobb a forgalom, a javítás alatt álló vágányt összezárják és így közlekedik Pörböly irá­nyában, eredeti útvonalán a kisvonat. Dunaföldvári olva­sójuk, Braun Lajosné 1983. augusztus 7-én, vasárnap járt Gemencben, tehát ezen a na­pon az eredeti programon vett részt, míg munkatársa 8rán, hétfőn, a rövidített programon vehetett részt, Telefonszámunk: 16-211 ami időben és távolságban egyharmada a hétvéginek. Ez a különbség tükröződik az árban is. Október 1-től közlekedik ismét a vonat, addig a javítás is elkészül és mindennap az eredeti útvo­nalán megy a vonat. Hétvé­geken mindig nagyobb a ki­rándulóforgalom, általában két telt szerelvény megy, délelőtt és délután. A szó­ban forgó vasárnapon az alábbi létszámú csoportok részére történt előzetes hely- foglalás: IBUSZ Szeged 41 fő, Idegenforgalmi Hivatal, Baja, 51 fő, IBUSZ Zala­egerszeg 45, fő, Autójavító Vállalat Budapest 35 fő, Ex­press Szekszárd 26 fő, össze­sen 198 fő. Az ülőhelyek szá­ma 200, az ülésrendet pedig a hivatal munkatársai készí­tik el péntekenként. Munka­társunk a kiállítócsarnokban ezért nem adhatott jegyet, illetve amikor azt mégis megtette, a gyermekek iránti jószívűségből vállalta, hogy esetleg nem mindenkinek jut kényelmes hely. A hétfői na­pon bejelentett csoport 1 volt, a helyi IBUSZ 28 fős cso­portja. ugyanarra a 200 hely­re. ezért kaphatott a kolléga­nője azonnal jegyet. Bízunk abban, hogy fenti­ek ismeretében olvasójuk sem az eljárást, sem az árat nem fogja sérelmesnek talál­ni és legközelebb is vendé­günk lesz kirándulásunkon.” Védett állat ar ürge? Zörényiné Sülé Ágnes fad- di olvasónk leveléből: „A Népújság augusztus 18-1 számában megjelent „Nö­vényvédelem” címmel egy rövidke írás. A cikkben a Növényvédelmi és Agroké­miai állomás egyik dolgozó­ja többek között ezt írja az ürgékről: „Irtásukat jogsza­bály teszi kötelezővé”. Az ürge tavaly óta a védett ál­latok közé tartozik, a Ma­gyar Közlöny 1982. március 15-én megjelent számában ez olvasható.” Dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igaz­gatója a következő tájékoz­tatást adta: „Az ürgét a növényvédel­mi szakirodalom helyenként időszakos kártevőként tart­ja nyilván. Mintegy 15—20 évvel ezelőtt jelentős káro­kat okozott, majd létszáma nagymértékben lecsökkent. Nyilván emiatt sorolja az 1/1982. (III. 15.) OKTH szá­mú rendelkezés a védett ál­latok közé. Az utóbbi évek időjárása (száraz, meleg idő) kismértékű létszámnöveke­dést eredményezett, mely tömeges elszaporodáshoz is vezethet néhány éven belül. Kártételének megelőzését a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. tvr. 21. paragra­fusa biztosítja: „Védett ál­latfaj egyede kártételének megelőzéséről, illetőleg csök­kentéséről az érintett ingat­lan tulajdonosa a rendes gazdálkodás körébe tartoz­nak”. Amennyiben a rendes gazdálkodás • körében nem biztosítható a kártétel meg­előzése, úgy a 8 T982. (III. 15.) MT rendelet lehetővé teszi a természetvédelmi hatóság engedélyének kérését is. A növényvédelemre a fentiek mellett külön jogszabályok vonatkoznak. így például az 1968. évi 32. számú tvr. 5. paragrafusa (1) bekezdése előírja, hogv a termelő köte­les a károsítok megjelenését figyelni, és azok ellen véde­kezni.” A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya korábban részt vett a fent idézett rendelke­zések előkészítésében, és hozzájárult ahhoz, hogy az ürge a védett fajok között szerepeljen. Az említett kisemlős első­sorban nem a megművelt te­rületeken szaporodik. Fő tartózkodási helye a lege­lők, árokpartok, töltésolda­lak, gazdasági utak szegélyei. Ezeken a területeken enge­dély nélkül nem irtható.” Helyesen járt-e el a munkaadó? Marsai János, Tevel, Pe­tőfi út 117. sz. alatti lakos a családi pótlék emeléséről ér­deklődött: „Rendelet jelent meg arról, hogy július 1-től emelik a családi pótlékot. A júliusi fi­zetésemkor is azt az Össze­get kaptam továbbra is, amit annak idején. Nagyobbik lá­nyom agyvérzést kapott, je­lenleg is epilepsziás és moz­gássérült, a Pálfai Egészség- ügyi Gyermekotthonban gon­dozzák. A családi pótlékom a lányom után 1470 forint. Az tény, hogy már ez is kiemelt családi pótlék. Érdeklődtem a munkaadómnál, hogy nem valami tévedés ez. Igen rövid választ kaptam. .Családi pót­lékot nem emeltük, kiemelt családi pótlékot kap.” De ez a válasz nem elégített ki”. Marsai Jánosnak Nagy Zoltán, a Társadalombiztosí­tási • Igazgatóság igazgatója válaszolt: „Az 1983. július 1-én ha­tályba lépett 24/1983. (VII. 12.) MT számú rendelet ér­telmében azon kétgyermekes családok családi pótlékának emelésére került sor, akik havi 980 forintos ellátásban részesültek. Ezen családokat 1983. július 1-től 1200 forint családi pótlék illeti meg. A beteg gyermeket vagy gyer­mekeket eltartók családi pótlékának emelésére 1980. július 1-én került sor. Ekkortól részesült Marsai János kétgyermekes család­apa is havi 1470 forint ellá­tásban. Ugyanis az egy beteg gyermek után 810 forint, mjg az egészséges gyermek után havi 660 forint illeti meg. Helyesen járt el a munkál­tató, amikor Marsai János részére azt a tájékoztatást adta, hogy az ő családi pót­lékának emelésére jelen eset­ben nem kerül sor.” Ml VÁLASZOLUNK Szent-Györgyi Albert kilencvenéves Kilencven éve, 1893. szep­tember 16-án született Szent- Györgyi Albert, a világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, aki hazai földről utazhatott 1937-ben a Nobel- díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szent- Györgyit az ötletekben leg­gazdagabb kutatók egyiké­nek, akinek számos tanítvá­nya dolgozik a világ minden részén, és hasznosítja a nagy orvos-biokémikus mester ta­nításait. . ,Apja_ erdélyi 6a,uall jómódú földbirtokos vol neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült. Er­ről az oldalról már a negyedik tudósgenerációnak vallhatta magat, hiszen anyja testvére ifj. Lenhossék Mihály, és an- nak édesapja nagyhírű, nem­zetközileg elismert anató­mus professzorok voltak a budapesti orvosi karon. Szent-Gyorgyi 1911-ben irat- Kozott be az orvosi fakultás­ra, es mar harmadéves korá- ban elkezdte az élettani bú­várkodást. 1914-ben félbesza- kadtak egyetemi tanulmá­nyai, a frontra került, de a meggyűlölt háború erkölcs- telenseget látva önsebesü- lest okozott magának, így se- besül tként hazakerült. Fel- gyógyulása után egy katonai laboratóriumba helyezték, ahol újra bonyodalmai tá­madtak: megtagadta az em­berre ártalmas kísérletek végzését, ezért büntetésül az olasz frontra vezényelték. A háború után a hazai vi­szonyok nem tették lehetővé Kapcsolata bazájával min­dig szoros maradt... kísérletei folytatását, ezért Vándorútra kelt. Prága, Ber­lin, Hamburg, Leyden, Gro- ningen azok a városok, ame­lyek egyetemein Szent- Györgyi rövidebb-hosszabb időt töltve tanult és dolgo­zott. Groningenben fedezte fel a később oly fontossá vált hexuronsavat a mellékvese kéregállományában, és több érdekes biokémiai probléma megoldásával kísérletezett. Cambridge a következő állo­más, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghívást a szegedi egyetem orvoské­miai tanszékére. Űj szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kez­dődött el, amelynek központ­ja Szent-Györgyi tanszéke volt. Tehetséges "fiatal kuta­tók vették körül, és munká­jukat hamarosan szebbnél- szebb eredmények koronáz­ták. Ezek közé tartozott a sejt oxidációs folyamatai több részletének a megisme­rése, és az ezekkel a vizsgá­latokkal nyert ismeretlen fes­tékanyagnak, a „cytoflavin”- nak a felismerése. A szegedi évek alatt sike­rült bebizonyítani, hogy a korábban felfedezett hexu- ronsav azonos a C-vitamin- nal, vagy más néven aszkor- binsavval. Tudta, hogy ennek az anyagnak fontos szerepe lesz az orvoslásban, de Ma­gyarországon nem juthatott az előállításához szükséges elegendő állati mellékvesé­hez. Ekkor ötlött fel először agyában a paprika, mint C- vitamínt tartalmazó anyag, amelynek akkoriban Szeged és környéke volt a hazája. Ez tette lehetővé a C-vitamin nagy mennyiségű előállí­tását, és a világ minden tájá­ra küldhetett belőle kísérleti célokra. 1937-ben kapott Nobel-dí- jat, és akkor felhagyott a vi­tamin-kutatással. Csapongó szelleme új területre vezette, az • izom-biokémiára. Az izom összehúzódását tanul­mányozta munkatársaival, Bangával és Straubbal, és si­kereket értek el az összehú­zódásban résztvevő fehérjék előállításában. A második világháború idején nyugati kapcsolatait igyekezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fasiszta háború karjaiból. Isztambulba utazott, ahol kapcsolatba is került az an­gol titkosszolgálattal, de er­ről a németek is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követségen találha­tott menedéket. Budapest felszabadulásakor szovjet járőr kutatta fel, és Molotov személyes utasítására csa­ládjával együtt a főhadiszál­láson helyezték el Melinovsz- kij marsall meghívására. Nem sokkal később elfogad­ta a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája meghívá­sát: két hónapot töltött Moszkvában. Budapestre visszatérve legfontosabb feladatának te­kintette a tudományos mun­ka elindítását és megszer­vezését. ö azonban elsősor­ban kutató volt, a szervezés nem elégítette ki, az akkori Magyarországon azonban nem voltak meg a kutatás feltételei. Előbb Svájcba uta­zott gyógykezeltetésre, majd 1947-ben az Egyesült Álla­mokban telepedett le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratóriumban átvette az izomkutató intézet vezetését. Kapcsolata hazájával min­dig szoros maradt, többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt. A Magyar Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagjának választot­ta. H. J. A Magyar Közlöny •vájic*ei, 37. számában jelent meg egységes ■•/•Ítpt.Í: szerkezetben a sza- $ÍjjRw: bálysértésekről szóló, a megjelenése óta négy ízben is módosított 1968. évi I. törvény, és ugyancsak egységes szerkezetbe foglalva a szintén több ízben módosí­tott, az egyes szabálysértések­ről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet. Ezt az alkalmat használjuk fel arra, hogy néhány olyan rendelke­zésre hívjuk fel a figyelmet, amelyet — a tapasztalat sze­rint — a dolgozók egy része nem, vagy nem megfelelően ismer. Tudni kell, hogy valamely tevékenységet vagy mulasz­tást — törvényen, törvény- erejű rendeletén és miniszter­tanácsi rendeletén kívül — tanácsrendelet is szabálysér­téssé nyilváníthat, s jó tudni azt is, hogy a szabálysértés elkövetőjével azonos felelős­séggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, valamint aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan se­gítséget nyújt. Szabálysértés miatt bünte­tésként pénzbírság és elzárás alkalmazható, intézkedésként pedig figyelmeztetés, elkob­zás, valamint a határozat nyilvános közzététele. A pénz­bírság legalacsonyabb összege száz, legmagasabb összege tízezer, a jogszabályban kü­lön meghatározott esetben húszezer forint. Nem vonható ugyan felelősségre szabály- sértés miatt az, aki a cselek­ményt tudatzavarban követte el, ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az eset­re, amikor a tudatzavart ön­hibából eredő leittasodás okozta. Elévül a szabálysértés és nincs helye felelősségrevonás- nak, ha a cselekmény elköve­tésétől hat hónap eltelt, a jogszabályban megjelölt ese­tekben azonban az elévülési határidőit, tehát a hat hóna­pot nem a cselekmény elkö­vetésétől, hanem attól a nap­tól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes ha­tóság tudomására jutott. Sökan vélik azt, hogy nap­pal korlátlanul okozhatnak zajt, s valamilyen „csendren­delet” csak este 10 órától szab korlátokat. Ez az álláspont téves! A már hivatkozott Korm. számú rendelet 23. §-a szó szerint ezt mondja: „Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tar­tozó teliken, továbbá tömeg- közlekedési eszközön indoko­latlanul olyan ■ zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, továbbá tiltott helyen zajkelté tevékenységet folytat, három­ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható.” A mások nyugalmát zavaró indokolat­lan zajokozás tehát szabály­sértés. függetlenül attól, hogy az órák mennyi időt mutat­nak! Más kérdés, hogy este 10 után a viszonylag kisebb zaj is zavarhatja a nyugodni vágyókat. Közismert az a szabály, mely szerint tizennyolcadik életévét be nem töltött sze­mély részére, úgyszintén ré­szegnek szeszes ital nem szol­gálható ki. (A szeszes ital eladásával foglalkozók ezt a szabályt — minden bizonnyal és eseti kivételektől eltekint­ve — be is tartják.) A jog­szabály szerint azonban az is szabálysértést követ el, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek nyil­vános helyen szeszes italt rendel, valamint aki részeg­nek szeszes italt kér vagy rendel, s az előbbi ötezer, az utóbbi háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó. A jogszabálynak ez a ren­delkezése mintha kevéssé len­ne ismert! Ha a vendéglős a fiatalkorút nem, a részeget már nem szolgálja ki, rend­szerint az idősebb, illetve ke­véssé ittas barátok kérik ki részére is az italt, s talán nem is tudják, hogy ezzel ők is szabálysértést követtek el. Sokak szerint bizonyára fe­leslegesen, mi mégis felhívjuk az ebtartók figyelmét arra, hogy — a jogszabály szerint — aki kutyáját kóborolni hagyja, vagy a város belterü­letén felügyelet nélkül bo­csátja utcára, vagy nem pórá­zon vezeti, aki kutyát ven­dégforgalmat lebonyolító nyil­vános helyiségbe vagy élelmi- szerelárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz stb., szabály- sértést követ el és pénzbír­sággal sújtható. A szabálysértésekről szóló rendelkezésekből csupán né­hányat emeltünk ki, de bí­zunk benne, hogy ezzel is a megelőzést szolgáltuk. Dr. DEÁK KON RÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Gyógyfürdőzés Hajdúszoboszlón Az idén is sokan keresik fel hazánk egyik legnagyobb gyógyfürdőjét, Hajdúszoboszlót. Nem ritka, hogy napon­ta 12 ezer vendéget fogadnak. A fürdőzők közül sokan részesülnek szakszerű gyógykezelésben is.

Next

/
Thumbnails
Contents