Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
Légi mezőgazdászok Mai számunkból Az első esztendő, az indulás összességében sikeresnek mondható. A vállalatok számára azért előnyös a különmunka, mert a vgm-ek tagjainak fizetése nem a béralapot, hanem a termelési költségeket terheli. így lehetőség nyílik a bérszabályozás kötöttségeniek megkerülésével korábban megoldhatatlan feladatok elvégzésére. A dolgozók számára a hatásos ösztönzés teszi vonzóvá az új formát. A vgm tagjai átlagosan mintegy 3 ezer forint havi különjövedelemhez jutottak tavaly a második félévben, s egy óra alatt körülbelül kétszer annyit kerestek, mint a hivatalos .munkaidőben. Ami az érdekeltek körében előny, a kívülállók szemében gyakran hátrány. A vgm-ek kapcsán sokféle kérdés fogalmazódik meg. Hogyan lehet a munkát két különböző mércével mérni? Nem szenved-e csorbát a szocialista elosztás alapelve, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve? S a kérdéseket kijelentések követik: az üzemen belüli különmunka lazítja a munkafegyelmet, lohasztja a szocialista munkaverseny iránti lelkesedést, bomlasztja a bérszabályozás rendjét, legalizálja a fekete túlórázást... Bizonyos ellentmondások létét felesleges volna tagadni. Az újítások, a kezdeményezések a kialakult rendszerben többnyire kétségkívül feszültségeket szülnek. A mérleg nyelve azonban, már a kezdeti tapasztalatok alapján iís, az eredmények javára billen. A hátrányokat pedig a kívülállók eltúlozzák. A különmunkával elért magasabb órakereseteket alapvetően indokolja a szervezettebben, intenzívebben végzett munka, s a munkaközösségek dolgozóinak átlagosnál jobb képessége, nagyobb a fegyelme. Ezenkívül olyan, munkaidőn túl végzett tevékenységről van szó, amelyet a bérrendszer is túlóradíjjal ismerne el. A vgm-ek tagjai többnyire a gazda-vállalat rendelésére dolgoznak (sajnos, kevés még a lakosság részére végzett szolgáltatás), bár gyakran nem ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a fő munkaidőben. Az új és rugalmas munkaszervezet segíti a szűk keresztmetszetek feloldását, ezáltal a termelés fokozását, a határidők betartását, a nyereség növelését. A vgm-ek bedolgozó vállalatokkal, szövetkezetekkel is képesek versenyezni, kooperációs terméket olcsóbban, rövidebb határidővel, jobb minőségben gyártani. Végül, a munkaközösségek a vállalat alaptevékenységét bővítik, új szolgáltatások nyújtására, a melléktermékek: a hullliadékok hasznosítására, karbantartásra, felújításra szerveződnek. * - ' H Fontos felismerni azt a kihívást, amelyet e rugalmas és hatékony munkaszervezetek munkája jelent az üzemben, a gyárban, a vállalatnál, hiszen végső soron a cél az, hogy a munkaközösségek magas teljesítményszintje, szervezettsége és munkaerkölcse termékeny hatással járjon a fő-munkaidős tevékenységre. KOVÁCS JÓZSEF AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 220. szám ARA: 1,80 Ft 1983. szeptember 17., szombat Kihívás a gyárkapun belül Az úgynevezett árnyékgazdaság a világ minden táján virágkorát éli. Ahogy növekednek a látható, a legális gazdaság gondjai, a háttérben megbújva úgy izmosodik, gyarapszik az adózás, a társadalombiztosítás terheitől mentesülő, a szabott árakat mellőző illegális tevékenység, a „fusi”, a kontárság stb. A világon mindenütt adminisztratív módszerekkel, nagy erőfeszítésekkel igyekeznek ezt a „föld alatti” tevékenységet fölszámolni. Tegyük hozzá, nem nagy sikerrel, hiszen objektív társadalmi, gazdasági feltételek az árnyékgazdaságot mindig újrateremtik. Magyarországon a tiltás helyett az ösztönzés eszközéhez folyamodtak. Tavaly az év elejétől jogszabályokkal, új szervezeti formák kezdeményezésével és gazdasági kedvezményekkel központilag támogatják a társadalmilag hasznos, vagyis a tényleges társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenységeket. Valamelyest szélesedett a magánkezdeményezés és -vállalkozás terepe. Gyakorlatilag korlátozás nélkül adnak ki működési engedélyeket, kisiparosoknak és kiskereskedőknek. (Az a cél, hogy ne a tanács, hanem a lakosság javát szolgáló piaci verseny döntse el: milyen tevékenységre, és kiknek a tevékenységére van szükség.) Tavaly magánszemélyek összesen 2341 gazdasági munkaközösséget hoztak létre. A tárgyilagos összképhez tartozik, hogy az új szervezeti formák között nem a magánvállalkozás a domináns, nem is ez a legnagyobb konfliktusok és viták forrása. A múlt évben alakult 11 ezer szervezet nagyobb része a szocialista szektorhoz ‘ kapcsolódik. A 65 ezer résztvevő többsége kiegészítő jelleggel végzi tevékenységét, csaknem háromnegyede megtartotta főfoglalkozását. Az új szervezetek a munkaerő-mozgásban sem okoztak zavarokat, hiszen 1982-ben mindössze 18 ezer ■ilyen főállású új munkahely létesült, miközben az ösz- szes kilépések száma meghaladta az 1 milliót. A legtöbb feszültség és ellentmondás a szocialista jellegű szervezetek, a vállalati gazdasági munkaközösségek, a vgm-ek körül alakult ki. Arányuk, súlyuk az iparban nem túl jelentős. Tavaly 2775 vgm alakult 28 ezer dolgozóval. Ez az iparban foglalkoztatottak nem egészen másfél százalékát érinti. Az indiai külügyminiszter pénteki programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta P. V. Nara- szimha Raot, az Indiai Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a magyar—indiai kapcsolatok fontosabb kérdéseiről. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd fontosságát, méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, és elismeréssel szóltak a két ország között kialakult hagyományosan jó együttműködésről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a parlamentben ugyancsak pénteken fogadta az indiai diplomácia vezetőjét. A találkozókon részt vett dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete és Aravinda Ramachandra Deo India budapesti nagykövete. Délelőtt P. V. Naraszimha Rao megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Az indiai külügyminiszter délután az Egyesült Izzóba látogatott el. Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Hazánkkal együtt 43 ország és Nyugat-Berlin kiállítóinak részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban, és a kiállított sokféle árucikk mellett ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszítőket, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásár parkjait, pavilonjait virágokkal díszítették, hogy ezzel is kellemessé tegyék a kőbányai vásárvárost, várhatóan sok (Folytatás a 2. oldalon) A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat őcsényi területi központjához tartozó mezőgazdasági repülők munkájáról készült képriportunk az ötödik oldalon. Felvételünkön: Bodor János pilóta és Boronkai Győző szerelő. BÁBOZÓ ÓVÓNŐK (4. old.) DIÁKOK ŐSZI MUNKÁN (5. old.) MÜLTUNKBÓL (6. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) EGY KIS BOTANIKA (13. old.) SPORTKEDVELŐK A PÁLYÁN ÉS A PALYA SZÉLÉN SZÁZMILLIÓ FORINT A GÁZTÜZELÉSRE BRONZÉREM A BALATON KUPÁN (7. old.) (14. old.) HETVEN ÓRA HELSINKIBEN (2. old.) SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS MEGYÉNKBEN (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A TERMÉSZET GYÓGYSZERTÁRA (8. old.) A HOLOGRÁFIA CSODÁI (9. old.) CZÓBEL-KlALLlTAS A VIGADÓ GALÉRIÁBAN (11. old.) méretaranyos MODELLEK (12. old.) SÖR ÖTEZER ÉVVEL EZELŐTT (12. old.) (14. old.)
