Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

1983. szeptember 14. Zsák + fólia = haszon ? Ötlet hulladékhasznosításra A másodlagos nyersanyag­feldolgozás, azaz a hulladékok újra történő hasznosítása ma már nemcsak néhány meg­szállott közgazdász és környe­zetvédő rögeszméje — a gaz­dasági helyzet hazánkat is rá­szorította, hogy mindezt ve­gyük komolyan. így van ez a mezőgazdaságban is. Egyes mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek (szalma, ku­koricaháncs, stb.) újrahasz­nosítása már so>k helyütt meg­oldódott, a mezőgazdasági műanyag hulladékok újrafel­használásáról viszont eddig keveset hallottunk. Pedig ez nem csekély mennyiség, hi­szen 1979-es adatok szerint a fóliás növénytermesztésnél egy év alatt 12—15 ezer ton­na, a kiürített és eldobott mű- trágyás zsákok révén további 8—8 és fél ezer tonna mű­anyag hulladék keletkezik és csúfítja a környezetet. Mit lehetne a keletkező hulladékkal kezdeni? Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik szakember- csoportja (dr. Szász Károly, Egri Tibor, dr. Kiss Béla, Koltai Tamás, Papp Lu'kács- né, Somos Béla és Tóth Lajos) Franczia József főosztályveze­tő koordinálásával készített tanulmányából érdemes né­hány gondolatot kiemelni. A hulladékokból — figye­lembe véve, hogy a fóliát ta­karmány- vagy terménytaka­rásra, a zsákok egy részét mész, kőpor, föld, takarmány és hasonlók tárolására fel­használják, továbbá a hulla­dék visszagyűjtése gazdasá­gosan csak üzemi méretekben valósítható egyelőre meg — mintegy évi 7800—8800 tonna, a keletkező hulladék 40 szá­zaléka lenne összegyűjthető. Külföldön (például Ausztri­ában, az NSZK-ban) szigo­rúan tilos a környezetet szennyező elégetése, ezért a hulladékgyűjtő vállalat által biztosított kétköbméteres konténerek állnak a falvak rendelkezésére, ahol az ilyen műanyag maradékok össze- gyűjthetők. Bulgáriában ak­kor kap valaki új agrofóliát, ha a régi leadását az ottani hulladékgyűjtő vállalat iga­zolja. Van mód a hulladék szervezett gyűjtésére nálunk is. Egyes megyéinkben (Pest, Bács, Baranya, Szolnak) a MÉH gyűjt agrofóliát is, ame­lyet papírbálázógéppel pré­selve, tőkés exportra értéke­sít. Hatvanban a tanulmány szerzői végeztek kísérletet: helikopteres műtrágyaszóró állomáson kézzel egy óra alatt fél vagon műtrágya zsákjait tudták bálázni. Gépi bálázás után a kézileg bálá­zott anyag kétszerese fér el egy szállító gépkocsin. Az egyik xnegvalósíthátó javaslat: a MÉH vagy más hulladékgyűjtéssel foglalkozó szervezet vásároljon kézi bá­lázógépeket, ezt adja ki a me­zőgazdasági üzemeknek hasz­nosításra. A mezőgazdasági üzemben báláznák és tárol­nák az üres zsákokat, amíg a MÉH kocsit nem küld érte, és a továbbfeldolgozó helyre nem szállítja. (Egy másik öt­let szerint a 8—10 ezer forin­tos bálázógépet a gazdaságok is megvehetik.) A fóliával ha­sonló a helyzet, azt hajtogat­ni és összekötözni kézzel is lehet. A mezőgazdasági üze­mek ilyen jellegű többlet- munkáját kilogrammonként 2,50—5 forinttal a környezet- védelmi támogatásból lehetne fedezni. Idáig rendben is lenne. A fólia, a hulladékzsák mondjuk a MÉH-hez kerül. És onnan hová? Hogyan lehet újra hasznosítani? A kőolaj ár-robbanás a het­venes években végre felve­tette a sokak által már régeb­ben is szorgalmazott ötletet: használjuk fel újra műanyag- gyártáshoz, ha ez technoló­giailag lehetséges, a mű­anyag hulladékot is, hiszen ezzel az alapanyagul használt szénhidrogénekből lehet tete­mes mennyiséget megtakarí­tani ! Hőbontással (pirolizissel) a nagy molekulájú műanyag hu'ladék kis molekulákká bomlik, és ez újra használható a polimerizáláshoz. Mechani­kai módon, aprítással is elér­hető hasonló eredmény. Fóliafúváshoz, fröccsöntés­hez az így kapott nyersanyag adalékanyagként, vagy alacso­nyabb igénybevételre terve­zett terméknél önmagában is felhasználható. Az újra granulált (szem- csézett) regenerálási mód­szerrel kapott regranulátum még jobb hatásfokkal hasz­nosítható hagyományos mű­anyagfeldolgozási technológi­ák esetében. Mindezek megvalósításá­hoz szükséges az is, hogy a gazdaságoknak ne kerüljön pénzbe a hulladék összegyűj­tése. Szó esett arról, hogy át­vételi ár helyett a mezőgaz­dasági üzemek költségeit a Környezetvédelmi Alapból té­rítsék vissza. Mivel azonban az állam sem vállalhat több­letkiadásokat magára, a fó­liák, a zsákok fogyasztói árá­ba kellene beépíteni 5—10 százalékos újrahasznosítási költségtényezőt, amely a Kör­nyezetvédelmi Alapba kerül­ne. így a folyamat teljessé válik: a környezetet sem szennyezi az eldobott, vagy elégetett hulladék, s amennyi­vel többe kerül a gazdaság­nak a zsák vagy a fólia meg­vételkor, azt nagyjából vissza­téríti a begyűjtött hulladékért kapott összeg. Ellene lehet vetni, hogy ezért a megtérült pénzért újra dolgozni kell, gyűjteni, bálázni, rakodni... Ez igaz. De igaz az is, hogy ennyit a saját termőterület környezetvédelméért talán meg lehet tenni, és azért, hogy az országnak egészében keve­sebbe kerüljön a műanyag alapanyagául szolgáló szén- hidrogének beszerzése. Első lépésként a tanulmány készítői máris , javasolják, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium és az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal hoz­zon intézkedést a fólia- és a műanyagzsák-hulladékok ége­tésének megtiltására! Hozzá­tehetünk valamit? íme egy példa: jókor ébrednek rá az illetékesek a változott hely­zet követelte változások sür­gősségére. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Tanácskozás az ifjúságpolitikáról „Az ifjúságpolitika tudo­mányos megalapozását szol­gáló kutatások” elnevezésű kutatási program titkársága — a KISZ Központi Bizott­ságával és a Központi Sta­tisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munkaközösségével — vitatülést rendez Buda­pesten, az ifjúság társadalmi helyzetével kapcsolatos kér­désekről. A szeptember végén ren­dezendő tanácskozáson a ku­tatók, s az ifjúságpolitikával foglalkozó szakemberek ér­tékelik a kiemelt kutatási program során született tu­dományos munkákat, ered­ményeket, az alkalomra ké­szített ifjúsági témájú elem­ző tanulmányokat. A tanácskozáson elsősor­ban az ifjúság helyzetét meghatározó főbb társadalmi folyamatok alakulását elem­zi, s ennek kapcsán szó lesz az ifjúság anyagi-egsziszten- ciális helyzetéről. Előadások­ban foglalkoznak az ifjúság lakáshelyzetével, kereseti le­hetőségeivel, a családi élet- körülményekkel, értékelik, hogy a fiatalok milyen szol­gáltatásokat, s mekkora mér­tékben vesznek igénybe, s hogy alakult az elmúlt évek­ben a turizmus. Beszámolnak azokról a vizsgálatokról is, amelyek a fiatal értelmisé­giek és a segédmunkás fia­talok helyzetét mérték fel. Foglalkoznak az ifjúság ön­álló élet- és pályakezdésé­nek főbb jellemzőivel, konf­liktusaival. (MTI) Tolna megyeiek __________________________________________________________NÉPÚJSÁG 5 E vek óta jó minőségben, és nagy mennyiségben exportál labdát a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Pár nap van hátra az őszi BNV nyitásáig. A fogyasztá­si javak seregszemléje min­den évben nagy érdeklődést vált ki. Mit nyújtanak hazai vállalataink, szövetkezeteink és mit a külföldi kiállítók? Mennyire tudtunk lépést tar­tani a világgal? A kiállítás megnyitása előtt érdeklődtünk több, me­gyénkben üzemnél: visznek-e újdonságot, van-e előkészí­tett tárgyalásuk, várnak-e külföldi partnereket? A vá­laszokból kitűnik, hogy nem lesznek látványosan új ter­mékek, inkább a már meg­lévő gyártmánystruktúra egy-égy családjának tovább­fejlesztéséről, tökéletesíté­séről van szó. teljes Áruskála bonyhAdról A Bonyhádi Zománcáru- gyár teljes áruskáláját mu­tatja be a BNV-n. A Pannon, az Univerzál edénycsaládot, a teflon R? bevonatú sütőtá­lakat, műanyag szerelvénye­ket, fémfüleket és feliratos zománctáblákat visznek Bu­dapestre. A Pannon-edények formai kialakítása jól megfelel a konyhai munka célszerűségi követelményeinek. A lábasok fém- és műanyag, valamint nyeles változatban készülnek és a kiskereskedelmi forga­lomban kaphatók. Az Univerzál változatos méretsorral kialakított edénycsalád. Jó hővezető tu­lajdonságával, esztétikus megjelenésével és magas mi­nőségével aratott eddig is si­kert a hazai és a külföldi piacokon. Hét darabból áll az edénycsalád, köztük lábas, fazék, magasfazék, gulyás­lábas és kétfajta kivitelezé­sű tejforraló van. A válasz­ték több mint felét megtalál­hatjuk a hazai boltokban. Nagy érdeklődés várható az acéllemez teflon sütőtálak és párolóedények iránt. A sütőtálak gyártása 1982. de­cember elején indult. A szo­cialista országok közül első­ként Európában, hetedikként gyártják. A termékek fém­műanyag füles és fanyeles változatban készülnek. szAztízmillió EXPORTRA A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat is önálló kiállítóként vesz részt a vásáron. A hazai és nem rubel elszámolású piacokon kapható gyártmányaikkal mutatkoznak be. A vállalat profilja hagyományos, így különös újdonsággal nem je­lentkeznek. A modelljeik kö­zött vannak természetesen újak is, de itt is érvényes a gyártmány-továbbfejlesztés. A vállalat összes árbevé­tele nem növekedik 1984- ben, mivel ezt behatárolja az alapanyag mennyisége és a munkaerő. De, a termelés kö­zel ötven százaléka exportra kerül. Az export ilyen irányú növekedése már 1983-ban megkezdődött, így nem je­lent az 1984-es érdeklődések kielégítése nagyobb gondot. A BNV időszakát használ­ják ki a simontornyaiak ar­ra is, hogy a hazai partne­reik rendeléseit visszaigazol­ják. Erre azért is van szük­ség, mert az igény megha­ladja a gyár kapacitását. A BNV-n a Meteor, a munka- ruházati és több nagykeres­kedelmi vállalatok igényeit egyeztetik és konkretizál­ják. JÖN AZ YSAKO* A dombóvári Dombcalor Ipari Szövetkezet az őszi BNV-n mutatja be az YSA­KO épületszerkezetet, szol­gáltatásfejlesztés céllal. Kor­szerű, olcsó és gyorsan épít­hető létesítményeket ajánl lakossági szolgáltatási célra, így áruház, személyi szolgál­tatólétesítmények, pavilonok, kis üzletek. A szerkezet új­donsága az alacsony fajla­gos beruházási költség, a korszerűség és a rendkívül gyors összeállíthatóság, vala­mint a variálhatóság. A ter­mék sorozatgyártásának fel­tételeit már megteremtették. A Dombcalor közösen ál­lít ki a tervező Ybl szövet­kezettel. A BNV-re meghív­ták a jelentős áfészek képvi­selőit és a külkereskedelmi vállalatok közül a KOMP­LEX, az Interag, a Mogürt és az Indusriálexport képvi­selőit nem rubel elszámolá­sú export céljából. Ezeknél a külkereskedelmi cégeknél már több ajánlat és tárgya­lás fut az YSAKO szerke­zetről. A hazai partnerek kö­zül pedig üzletkötési tárgya­lást folytatnak hárommal és velük várhatóan a BNV-n írnak alá szerződést. A PATEX ÉS A SIMOVILL A PATEX tolnai gyára nem állít ki önállóan, hanem együtt a vállalattal. A tol­nai termékek azonban ott lesznek a vásáron. A PATEX együttesen állít ki a Centrum áruházakkal és a Skála- COOP Vállalattal. így tolnai alapanyagból készülnek a különböző szabadidőruhák, háztartási darabáruk, vala­mint cordszövetek. Újdon­ságként bemutatják a rugal­mas düfttint, amelynek a gyártási feltételei biztosítot­tak. Üzletkötést és tárgyalást elsősorban a Centrum, a Skála-COOP valamint a Tau­rus vállalatokkal terveznek, amelyekkel az őszi vásár ide­jén kötik meg az 1984-es szerződéseket. A SIMOVILL ipari szövet­kezet tovább folytatja ter­mékszerkezetének korszerű­sítését. Közösen állítanak ki a gépipari szövetkezetekkel és újdonságként az új típusú fürdőszobai szekrényt és a tölgyfából készült csigalép­csőt mutatják be. Konkrét üzletkötésre, tárgyalásra vár­nak belföldi partnert, a Lig- nimpex Külkereskedelmi Vál­lalat pedig jelezte osztrák és nyugatnémet vevő érkezé­sét. A BONYHÁDI CIPŐK... A bonyhádi BONY—KS Cipőipari Szövetkezet 24 mo­dellt állít ki. Női cipők, csiz­mák, szandálok lesznek a kollekcióban. Bemutatják az NDK-nak szállított modelle­ket, és a Salamander nyugat­német cipőgyárnak gyártott női csizmákat is. A fentieken kívül magas sarkú alkalmi szandálok, középmagas- és lapos utcai cipők lesznek a szövetkezet standján, ame­lyet a budapesti könnyűipari szövetkezetek szövetségével közösen rendeznek be. Láthatunk több újdonsá­got is a bonyhádiaknál; az új technológia folyamatos bevezetésével divatos, bevont sarkú lábbeliket gyártanak. Ez annál is inkább fontos, mivel a szocialista országok- beli partnereik 1984-re már ilyet rendelnek. A Bonyhádi Cipőgyár ter­mékei mindig is híresek vol­tak. Az őszi BNV-n mintegy 150 terméküket állítják ki. Közülük kiemelkedik a for­matervezési nívódíjat, a „Di­vatos és egészséges” pályá­zaton bronzfokozatot nyert és a korábban BNV-díjas modellük is. Férfi- és fiú­cipők skáláját mutatják be a túracipőktől a legelegánsabb alkalmi cipőkig. Újdonság­nak számítanak a hazai pia­con a könnyű-puha, kényel­mes, magas minőségű cipőik, amelyek gyártása a külföldi piacokra már folyamatos. Ezekből a cipőkből 1984-ben az első félévben a hazai pia­cokon is szeretnének értéke­síteni. Néhány Tolna megyei szö­vetkezetei és vállalatot kér­deztünk meg, hogy mit és milyen formában állítanak ki az őszi BNV-n, amely szeptember 16-án nyílik. Ter­mészetesen a kiállításra uta­zó kíváncsi a hazai — tolnai — kiállítókra is, de gondo­lom, hogy számos újdonság­gal találkozhatunk, amelyet a hazai ipar és a külföld mu­tat be. H. J. A BONY—KS női szandálokat is bemutat. Felvételünkön: a gyártószalagon szandálok „futnak” Formateruezési níifocfíj Az Ipari Minisztérium, va­lamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium az Ipari Formatervezési Tanács­csal egyetértésben nyilvános pályázatot hirdet az 1984. évi „formatervezési nívódíj” el­nyerésére. A nívódíjra eredeti, kima­gasló és előremutató esztéti­kai értékű külsővel rendelke­ző, kifogástalan kivitelű, cél­szerűen kialakított, a gyakor­latban bevált ipari termékek­kel lehet pályázni, amelyek magas műszaki színvonalat képviselnek, kifogástalan mi­nőségűek, gazdaságosan gyárthatók, előnyösen érté­kesíthetők, a gyártmányszer­kezetet javítják, és a gazda­ságos export növelését elő­segítik. A pályázaton a két minisz­térium ágazati irányítása alá tartozó vállalatok, szövetke­zetek, intézetek, kisiparosok, egyéni tervezők vehetnek részt iparilag előállított és kereskedelmi forgalomba ho­zott termékekkel. Pályázni olyan termékkel lehet, amelynek az iparszerű gyártása megkezdődött, és há­rom évnél nem régebben fo­lyik. Az iparszerű gyártást, illetve a kereskedelembe tör­ténő bevezetést iparvállala­toknál, szövetkezeteknél, in­tézeteknél a vállalat, szövet­kezet, intézet vezetői igazol­ják. Kisiparosak és egyéni pályázók esetében a gyártó, illetve forgalmazó intézmény vagy szerv kell, hogy igazol­ja az iparszerű gyártást és a forgalomba hozatalt. A pályázat értékelését for­matervezőkből és műszaki­gazdasági szakemberekből összeállított zsűri végzi. Ér­tékelésük alapján az Ipari Formatervezési Tanács javas­latot tesz az illetékes minisz­ternek formatervezési nívódíj odaítélésére. Alapkövetelmény: a pálya­munka társadalmilag értékes, hasznos használati és esztéti­kai funkciót kielégítő, ember­re és emberi környezetre nem ártalmas, ipari sorozatgyár­tással előállított termék le­gyen. Formatervezési szempontok: a forma eredetisége, újszerű­sége. a használati alkalmas­ság — emberi — ergonómiai megfelelés, komfort, a forma és funkció egysége, anyagsze­rűség, forma-anyag és tech­nológiai összhang, a kompo- zíciós egység, forma-szín-fe- lület harmóniája, a termék jellege és a felhasználó kör­nyezetéhez való illeszkedése. Műszaki-gazdasági szem­pontok: műszaki újdonság, a megoldás eredetisége, rendel­tetési-használati alkalmasság, funkcióképesség, tartósság (anyag, szerkezet, kivitel), gyárthatóság, technológiai fej­lettség, karbantartás, szervi- zelhetőség, ergonómia (kom­fort, kényelem), szállítható­ság, csomagolás, gazdaságos­ság, jövedelmezőség, import­kiváltás, értékesíthetőség, ex­portképesség. A díjnyertes termékek al­kotói oklevelet, emlékplaket­tet és nívódíj-jutalmat, a gyártó vállalatok oklevelet kapnak. A jutalom összege egyéni pályázóknak 10 000 fo­rint, alkotói kollektívák ese­tében (maximum 4 fő lehet) 20 000 forint. A kitüntetés, a jutalom és az oklevél 1984. április 4. alkalmából kerül átadásra. A pályázatot nyert termékeket a gyártóvállalat vagy a forgalmazója „Nívó­díjas ipari forma” megkülön­böztető jellel láthatja el mind­addig. amíg a termék megfe­lel az értékeléskor elért szín­vonalnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents