Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

6 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 13. Kettesfogat-hajtő országos bajnokság Első: Fehér István (Dombóvár) és Tolna megye csapata „A nap témája” Új felkészülés küszöbén Tóth Ákos, az úszók szö­vetségi kapitánya nyolcadik éve tölti be nem kis felelős­séggel járó funkcióját, azóta a magyar versenyzők nyertek egy olimpiai bajnokságot, két ezüst- és egy bronzérmet, s négy európa-bajnokii elsőség­hez jutottak. Figyelembe véve, hogy a hazai úszósport nagyon szűk létszámra korlátozódik — az aktív versenyzők száma még a háromezret sem haladja meg — nem könnyű ilyen eredmé­nyeket elérni. A kapitány ezért minden alkalmat és le­hetőséget megragad, hogy egyrészt a sportág ne veszít­sen el tehetségeket, másrészt a lehető legjobb módszerekkel történjen a felkészítés. Mindez most azért is ak­tuális és fontos, mert ezek­ben a napokban jelentős meg­beszéléseket folytatnak a sportágban közreműködő szakemberek, szeptember 26- án a szövetség elnöksége is tárgyalja a terveket, amelyek, nek most már csak egy célja van: a jövő évi olimpia. Tóth Ákos a római Európa-bajnok- ságon összegyűjtött tapaszta­latait máris hasznosítani akarja, s néhány pontba fog­lalta össze, ami számára a legtanulságosabb volt. így ezek közé tartozik, hogy már az edzéseken el kell érni olyan szintet, ami a verse­nyeken százszázalékosan ka- matozódik. Fokozni kell az erőfejlesztő gyakorlásokat — ez a gyorsaság egyik alapvető tényezője —, s a programot egyénekre kell bontani. Mi­vel nagyon kicsi a rendelke­zésre álló klasszis versenyzői gárda, minden szakembernek feladata a rábízott tanítvá­nyoknak a tökéletes forma- időzítése. Ismét nagy tömeg, vagy ti­zenötezren voltak kíváncsi­ak Kecelen a kettesfogat­hajtók országos bajnokságá­ra, mely egyben a II. Ma- gyar-Derby is volt. Tolna megye-ezúttal is képviseltet­te magát méghozzá várako­záson felüli eredménnyel. De vegyük talán sorjában: A bemutatáson és a díjhaj­táson a zsűri Fehér Istvánt (Dombóvár) találta legjobb­nak, majd sorrendben a tá- piómindszenti Bozsik József következett, míg a bogyiszlói Berka Jánoséknak a 3. hely jutott. Érdekes módon már itt felborult a papírforma, hisz Szegedi Gábor a Határ­őr Dózsa versenyzője a 8. helyre került, míg az orgo- ványi Szabó Erika 15. lett.-A maratonhajtásban aztán vég­képp felborult minden elő­zetes számítgatás. A rendkí­vül nehéz terep miatt hét fogatot kellett kizárni. Volt olyan szakasz, ahol a ló — a fáradtságtól — egyszerűen megállt és előfordult az a furcsa helyzet is, amikor a lovak a kellemes langyos vízben „gyökeret vertek” és nem mentek tovább. Volt a maratonhajtásnak egy 5 ki­lométeres szakasza, melyet 15 perc alatt kellett teljesí­teni. Mi tagadás, kevés fogat tudott ezalatt a rendkívül mély homokban átvergődni. A maratonhajtásban Toldi Sándor (Kecskemét) bizo­nyult legjobbnak, Berka Já- nosék a 4. helyen végeztek, míg a dombóvári Fehér Ist­ván a 8., a paksi Aradi Ist­ván 19. lett az időeredménye alapján. Ezen a rendkívül nehéz terepen például Szege­di Gábornak be kellett érni a 12. hellyel, a kocsi rúdja el­törött és nagy kínkeservvel tudott a távon végigmenni. Az eddigi versenyeken kitű­nően szereplő Szabó Erikát ki kejlett zárni a versenyből. Vasárnap délelőtt a nézők közül sokan figyelték a ki­függesztett startlistát, mely hűen tükrözi a pillanatnyi erőviszonyokat, már lehet tippelni a várható esélyek­re. A lista alján Fehér Ist­ván állt. Sorrendben Berka Jánosék következtek. Ez egy­ben azt is jelentette, hogy az akadályhajtában Berka indul utolsó előttinek, míg Fehér utolsónak. Megkezdődött az akadály­hajtás, ahol egy-egy szép tel­jesítményt tapssal jutalmaz­tak a nézők. Akik a startlis­ta vége felé szerepeltek, szép lassan, nyugodtan készülőd­tek, hisz mintegy két órát kellett várni, hogy pályára hajthassanak. Ifjú Berka elmondta; ezen a versenyen a szokásos 40 centiméter helyett 30 centi­méterre szűkítették az aka­dályt, ami gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy a tengely és az akadály között mindössze 15—15 centiméter van. Utó­lag kiderült, hogy a mind­össze 15 centiméter Berká- éknak sok volt... Fehér Ist­ván dr. Váradi Jenővel, a Magyar Lovas Szövetség ka­pitányával, valamint Váczi Ernővel — a ki döbröközi származású —, a Magyar Lo­vas Szövetség titkárával, a kettes fogatok szakvezetőjé­vel beszélgetett. Természete­sen szóba került az első Euró- pa-bajnokság, melyet Rómá­ban rendeznek — a közeljö­vőben a kettes fogatok ré­szére. Váratlanul ismerős arc tűnt fel, a simontornyai szár­mazású Kapoli István érke­zett családjával, aki másfél éve a Kiskunhalasi Határőr Dózsa versenyzője. Termé­szetesen megkérdeztük: — Milyen eredményeket ért el és van e jó lova? — Aránylag sok versenyen vettem részt, az idén vagy tizenötön. A szereplés válta­kozó, de összességében elé­gedett vagyok. A hét végén például az országos bajnok­ságon indulok. Most van egy kitűnő lovam, úgy érzem, is­mét kifoghatok egy jó széri­át. — És nem hiányzik Simon- tornya, Tolna megye? — Mi tagadás, hiányzanak a simontornyai dombok. Ér­dekes módon a feleségem jobban megszokta Kiskunha­last... Ez nem azt jelenti, hogy nem érzem jól magam, csak hiányzik az a táj, ahol gyerekeskedtem, felnőttem. Az akadálypályán óramű pontossággal folyt a küzde­lem, időnként felszisszent a nézősereg, különösen akkor, amikor a lovak a vizesárok előtt megtorpantak, és nem voltak hajlandók belegázol­ni. — Nem lesz baj a Csitrivel és a Rézivei a yizesároknál? — kérdeztük Berkáéktól? — Nem. A Duna mellett, a kenderáztatóban nagyon so­kat gyakorolunk, lovaink megszokták. A vizesároktól nem félünk, de egyéb kelle­metlen meglepetés azonban még adódhat. A mezőny kétharmada (32 fogat indult) már végzett, Bozsik József, Berka János, valamint Fehér István, a há­Akadályhajtás előtt egy órával Fehér István mellett dr. Váradi Jenő... Négyen Tolna megyéből. Balról jobbra Fehér István, Ara­di István, id. Berka János, ifj. Berka János. rom nagy rivális melegített, készült a versenyre. Fehér Is.tván a tőle megszokott ele­ganciával ült a bakon, szinte látni lehetett rajta, hogy biz­tos a dolgában, nem jöhet közbe semmi. Így is történt, mert Berka Jánosék az akadályhajtásban két hibát vétettek, ugyanak­kor Fehér István hibátlanul hajtott végig. Ezzel eldőlt a kettes fogat OB második fordulójának, illetve a ma- gyar-derbynek a végeredmé­nye is. A pályáról kihajtó Berkáékat az ismerősök kö­rülfogták, vigasztalták, hisz nem kellett matematikus­nak lenni ahhoz, hogy gyor­san kiszámolják: ez azt je­lenti, hogy Berkáék két-há- rom helyet visszaestek. Köz­ben Fehér István is megér­kezett, körülfogták, gratu­láltak a megérdemelt nehéz győzelméhez. Az akadályhajtásban ösz- szevetés után Toldi Sándor lett az első, míg Aradi István (Paks), az előkelő 4. helyen végzett. Fehér Istvánnak a 6. hely jutott, ő szintén hibát­lanul ment ismét végig, csak néhány másodperccel gyen­gébb volt az ideje. A II. forduló, illetve a ma­gyar derby végeredménye: 1. Fehér István (Dombóvár) 94,55, 2. Toldi Sándor (Kecs­kemét) 97,30, 3. Bozsik Jó­zsef (Tápiószentmárton) 98,04, 4. Fehér Mihály (Du- naszeg) 121,35, 5. Berka Já­nos (Bogyiszló) 126,61, 6. Baksa Sándor (Endrefalva) 129,72 ponttal. A bajnokság végeredménye: 1. Fehér Ist­ván (Dombóvár) 700, 2. Bo­zsik József (Tápiószentmár­ton) 650, 3. Fehér Mihály (Dunaszeg) 450, 4. Muszkán István (Abádszalók) 400, 5. Toldi Sándor (Kecskemét) 350, 6. Szegedi (Határőr Dó­zsa) 250 ponttal. A csapatbajnokság vég­eredménye: 1. Tolna megye 1500, 2. Bács-Kiskun megye 1300, 3. Közép-magyarorszá­gi Területi Szövetség 1300 ponttal. — nyakas — Területi labdarúgó-bajnokság Győzelem és vereség az utolsó percekben Három nagymányoki játékos közül is mentenek a fehér mezes nagyatádiak A területi labdarúgó-baj­nokság Dráva-csoportjában az idény ötödik fordulóját játszották a csapatok. Már csak két együttes, a Sellye és a Mohács őrizte meg ve­retlenségét, az eddig veretlen és csoportelső Siklós Sziget­váron szenvedett 1-0-ás ve­reséget. Megyénk csapatai közül a Bonyhád meglepetéssel szol­gált a hazai pályán. Az utol­só percekben szerzett góljá­val vereséget mért a kapos­váriakra, akik szeretnének bajnokságot nyerni. A Kis- dorog talán (?) megkezdte a felzárkózást, mivel a veret­len Mohács ellen idegenben döntetlent ért el. A Nagymá- nyok szoros küzdelemben vesztett otthonában és szin­te az utolsó percben kapott egyetlen gólt, így Nagyatád két ponttal utazhatott haza és kerülhetett a tabella má­sodik helyére. A bajnokságban a Sellye, a Nagyatád, és a Siklós ve­zet hét ponttal. A Tolna me­gyei csapatok közül a Bony­hád két hellyel jött előre győzelmével. Kisdorog az ér­tékes döntetlen ellenére is maradt a 14. helyen. Nagy- mányok pedig egyetlen pont­jával az utolsó helyen áll. Bonyhádi MSC—Kaposvári Rákóczi 1-0 (0-0). Bonyhád, 1000 néző. V.: Radó. Bony­hád: Mucska — László, Ko­vács, Horváth, Beke — Se­bestyén, Máté (Stercz), Ba­lázs — Pfeiffer (Bálint), György, Bulla. Edző: Kovács István. K. Rákóczi: Kutasi — Kurdi, Zentai, Pető, Hosszú — Kakas, Biró, Czabula — Pintér (Gyurics), Hanusz, Gyurkó. Edző: Bőzsöny Já­nos. A 8. percben György bal oldali beadását Bulla gyengén a kapus kezébe gu­rította. A 19. percben Sebes­tyén kiugrott a védők közül, az ötösről leadott lövését Ku­tasi jó érzékkel hárította. A 82. percben Biró közeli lövé­se Bekéről szögletre pattant: a 83. percben Hosszú 14 mé­teres lövése a felső lécről vá­gódott ki a mezőnybe. A 85. percben Bálint bal oldali be­adását Bulla a 16-osnál le­kezelte, néhány csellel az ötösig verekedte magát, majd megszerezte a győztes gólt. 1-0. Alacsony színvonalú talál­kozón a döntetlen jobban megfelelt volna a játék képé­nek. Jók: Mucska, Bulla, il­letve Kutasi, Hosszú. Nagyatád—Nagymányoki Brikett SE 1-0 (0-0). Nagy- mányok, 800 néző. V.: Hor­váth. Nagyatád: Szabó — Utasi, Nagy L., Czár, Sava- nyó — Kiss (Simonetz), Bors­fái, Mohácsi (Vidák) —Pin­tér, Nagy I., Miklós. Edző: Fuisz János. Nagymányok: Sass — Egri, Bajkai, Túrós, Dávid — Nagy (Molnár), Dénes, Kovács — Bárdos, Biró (Kilyén), Barabás. Ed­ző: Kozma József. A 22. percben alakult ki az első veszélyes helyzet a ha­zaiak kapujánál, szerencsére Nagy I. öt méterről hibázott. A 25. percben Bárdos átadá­sát Barabás lőtte kapura, a gólba tartó labdát az egyik védőnek sikerült szögletre menteni. Az 53. percben Bár­dos szabadrúgását elvétet­ték a megyebeli védők, Ba­rabás rácsapott a labdára, de nagy igyekezetében elesett. A 41. percben Miklós kiállítva. A 89. percben Egri hibájából Savanyó húzott el, beadását Nagy I. nyolc méterről a bal alsó- sarokba fejelte. 1-0. Küzdelmes 90 perc, a ha­zaiak a játék összképe alap­ján legalább döntetlent érde­meltek volna. Jók: Nagy L., Czár, illetve Bajkai, Dávid; Kisdorog—Mohács 1-1 (1-0). Mohács, 1500 néző. Ve­zette: Ducsai. Kisdorog: Stölkler — Berning, Éppel, Fábián, Nagy — Klein, Spiel (Pap), Kiss II. — Kerekes (Jakab), Csámpár, Meksz. Edző: Losonczi I. Mohács: Hornyák — Brecska, Berki, Markovics, Rumszauer — Ambrus (Vincellér), Dárdai, Hámori — Biber, Lőrincz, Freppán (Nyárs). Edző: Ma- thesz Imre. A 12. percben Meksz 17 méteres bal alsó sarkos lö­vését Hornyák nehezen hárí­totta. A 18. percben Kiss II. —Fábián—Spiel összjáték után Spiel pontosan ívelt a 16-osra berobbanó Csámpár fejére, aki a kifutó kapus fe­lett a léc alá helyezte a lab­dát 1-0. A 20. percben a 16- osra beívelt labdát Lőrincz kapura fejelte, Stölkler a léc fölé tornászta a labdát. A 46. percben Kiss II. bedobá­sával Csámpár elnyargalt a jobb szélen — ívelése azon­ban a kimozduló kapus felett a felső lécen csattant. Az 58. percben Meksz nagysze­rűen Spiel elé tolta a labdát, aki azonban 10 méterről el­hamarkodottan a kapusba lőtt. A 60. percben eev mo­hácsi támadás végén a- kapu előtt keresztbe lőtt labdához Nagy kézzel hozzáért — ll­es. Berki jobb alsó sarkos lövését Stölkler bravúrral ki­ütötte — a berobbanó Nyárs azonban másodszorra már nem hibázott, 1-1. A 71. percben Hámori került jó helyzetbe a kaputól 10 mé­terre — lövését alfonban Stölkler szépen védte. A 88. percben egy kisdorogi táma­dás végén a 16-oson belül Brecska kezezett — a bírói sípszó azonban ezúttal elma­radt. A hazai közönség számára Mohács csalódást, a kisdoro­gi tizenegy viszont meglepe­tést okozott. A kisdorogi csa­pat egyértelműen közelebb állt a győzelemhez, tudato­sabb, tetszetősebb futballt játszott. Jók: Spiel, Klein, Meksz, Éppel, Stölkler, illet­ve Berki, Dárdai, Lőrincz. Bulla (10) elől a kaposvári Kurdi tisztáz

Next

/
Thumbnails
Contents