Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
2 Képújság ■V 1983. augusztus 11. Guatemala a puccs után Páncélkocsi a guatemalavárosi utca közepén. Szemmel láthatóan a forgalmas főúton is a katonák „uralják a helyzetet”. Oscar Huimiberto Mejia Vic- tores, Guiatemia'IJa új „erős emíbare” kedden este kijelentette, hogy Nicaragua balod- dialli sandinista ikormánya „egész Almeriikát” fenyegeti. A szélsőjobboldali nézeteiről, antiikammuni.sta megszállottságáról hírhedt ejtőernyős tiszt sajtóértekezleten beszélt egy mappái az után, hogy katonái államcsínnyel elűzte Rios Montt tábornokot, .akii másfél évvel ezelőtt ugyan- cSaik puccsal került hatalomra. Korábban megtartotta kormányának első ülését, fogadta a katoilikus egyház képviselőit és .hosszasan tanácskozott Frederttdk Ch.appin-nél, az Egyesült Államok nagykövetével. Az amerikai diplomata később újságíróknak elmondotta: megvitatták az új elnök kormányának programját és Mejiiárnak azt ia kifejezett óhaját, hogy „szorosabb kapcsolatod létesítsen az Egyesült Államok kormányának képviselőivel”. IMejlla Victores kedden ha- tálytállanítótta a rendkívüli állapotról szóló rendelkezést. A rendkívüli állapotot még Rios Montt tábornok rendelte el 40 nappal ezelőtt, miután tudomására jutott, hogy fiatal tisztek államcsínyre készülődnek ellene. Tapasztalt nyugati diplomaták tényként könyvelik el, hogy az Egyesült Államoknak tudomása volt a puccsisták szervezkedéséről. -Az amerikái nagykövetség megerősítette, hogy helyettes .katonai .attaséja a puccs ideje alatt az elnöki palotában tartózkodott. IÁ mostani pueosot megelőző néhány órában találkozó zajlott le Tegucigalpá'ban Méjfía tábornok, valamint a hondurasi hadsereg főparancsnoka, Salvador hadügyminisztere és magas rangú amerikai katonai vezetők között. A megdöntött Rios Montt elnök helyzete Guatemalában igen ingataggá vált: nem volt támasza, mert a hadseregben részben a gazdiasági érdekeltség különböző volta, részben a „lázadóikkal” való leszámolás módszerei okoztak nézetkülönbségeket. RJios Montt valójában már hónapokkal ezelőtt elvesztette az ország ügyéi feletti ellenőrzést, de szemmel láthatóan eddig senki sem tudott vele szemben komoly alternatívát nyújtani. A belső politikai nyomás arra kényszerítette, hogy választásokat ígérjen 1984 nyarára — de ez már csáik élkéserédett, utolsó kísérlet volt. Az Egyesült Államok régóta keresett olyan valakit Guatemalában, akii visszavezetné az országot az amerika- barát szomszédai sorába. Az aimierliikai—guatemalai kapcsolatok ugyanis nem voltak felhőtlenek. Az országban dúló vérengzések rrülaltt Garter elnök „emberi jogok védelmét” hirdető politikája nem tudott szemet hunyni a népdntó kormány dolgai felett. Ez eredményezte, hogy 1979-ben „'kifelejtették” Guatemalát az amerikai gazdaságii, pénzügyi és kátonaii segélyekben részesülő országok közül. Ezt az embargót Reagan elnök csak a közelmúltban oldotta fel. 'Ügy tűnik, Oscar Humberto Mejila tábornok személye megMel az amerikai elképzeléseknek. Mejiiia 'tábornok katonai karrierje 35 éves múltra tekint vissza: határozottan antikommunista, a 'katonai rezslim „keményei” közé tartozik és hű katolikus — mondják róla. Iskoláit többek között az Egyesült Államokban végezte és különös érdemeket szerzett a hazafiak elleni harcokban. Egyes források különös kegyetlenségét emelik ki. Első „elnöki” nyilatkozatában nem fukarkodott ígéretekben, bár a lényeges kérdé-" 'sekben mértéktartó volt. A jövendő választásoknak mindössze a tényét ígérte, időpontot nem jelölt meg. Politikai programnyilatkozatában mindössze egyetlen dolgot ígért határozottan: országának jiavüM fognak az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai. PANORÁMA BUDAPEST .Lázár György, a- .Minisztertanács elnöke, táviratban üdvözölte Betti,nio Craxit, az Olasz .Köztársaság miniszter- elnökévé történt kinevezése alkalmából. * A Minisztertanács Házi Vencel és Szarka Károly külügyminiszter-(helyetteseket .más,, fontos, megbízatásukra való tekintettel — érdemeik elismerése .mellett — tisztségükből .felmentette és egyidejűleg Esztergályos .Ferencet fcü lügymi nisz te r -ih e- lyettessé kinevezte. MEXIKÓVÁROS A .mexikói kormány keresi .a lehetőségeket a közép- a merikai kontf 1.1 ktiusihelyzet ■rendezésére — jelente te ki kongresszusi b eszám o lójában Pafolo Gomez a .mexikói Egyesült Szocialista Párt Központi, Bizottságának főtitkárai. .A főtitkár beszéde .után, a testvérpártok képviselői üdvözölték a kongresz- szust majd megkezdődött a beszámoló feletti vita. ROMA ‘Élesen, bírálta, az új olasz kormány programját lEnrieo .BeriingiUer, az Olasz Kommunista Bárt főtitkára. A szerdán kezdődött képviselő- házi vita első felszólalójaként Berlmguer megállapította, hogy a kormány összetételét. és célkitűzéseit lényegében. a legkonzervatívabb körök határozzák meg. ' FIRENZE Firenze közelében .pokolgép robbant egy olasz ex- presszvonat alatt. Két vasutas megsebesült és kisebb anyagi kár keletkezett. A merényletet a. „Fekete Rend” elnevezésű fasiszta terror- szervezet vállalta .magára,. 11974-iben, ugyanezen a vasútvonalon, .merénylet .következtében egy .vonat, tizenkét utasa életét vesztette. 44;, . : 4 4.4? A csádi játszma A csádi válság ma tipikus1 .példa arra, hogy szinte minden egyes „helyi” — vagy annak látszó — konfliktus, közvetlen módon, befolyásolja a nemzetközi környezetet és. akár globális, méretekben is hozzájárulhat a .nemzetközi feszültség növekedéséhez. A. csádi .válság keltette hullámok mesz- sze túlhaladnak Afrika határain. Csádban, elsősorban .Csádért — ennek a jóval több, .mint egymillió négyzetkilométernyi kiterjedésű ország birtoklásáért — folyik a harc.. Az, És.zak-Aifrika szívében, fekvő sivatagos ország mélye jószerével ismeretlen de úgy tudják, hogy az ország északi, része uránban, gazdag:. (Nem, olyan régen felújították az olaj kutatásokat is. Csád — talán éppen azért, mert feltáratlan, nyersanyag szempontjából az, ígéret földje lehet. Csád próbakő,: a, befolyási övezetekért folytatott harc .próbaköve. Az egykori .gyarmattartó hatalom.,, Franciaország szfámára az afrikai jelenlét megőrzésének és, talán kiterjesztésének kérdése .függ attól, hogy a .mindenkori .csádi kormányzat .milyen mértékben támaszkodik Párizsra. Csald azonban ezúttal nagyhatalmi játéktér is. Az Egyesült Állaim,ok,, meglepő — talán túlságosan ,is. meglepő — nyoma,tékkal, állt,Hi,sszén Habré kormányzata mellé. A .Csádban folyó, viszonylag, korlátozott .kiterjedésű harcokkal nehezen lehet megmagyarázni, miért kellett Líbia partjaihoz vezényelni az Eisenihower repülőgép-,anyahajét i(és a kísérő flottaegység,eket), miért kellett Szudániba. vezényelni, AWACS- .repütógépeket egy viszonylag erő® vadász,repülő-ikísérettel együtt, és végül miért kellett szinte egyik napról, a másikra 25 millió dollárt felajánlani .hadi,anyag,-vásárlásra Habré erőinek; * Feltűnő dolog az is, hogy miközben Franciaország ugyancsak szállít fegyvereket a csádi .kormánycsapatoknak, sőt, most .már ejtőernyős csoportot is küldött iCsádba, ugyancsak érdeke fűződik ahhoz,, hogy a,z országban, fennmaradjon Hisszén. Habré hatalma — eközben Párás, Oheysison külügyminiszter által — harsány,a.n elutasítja, hogy közösséget vállaljon ,az Egyesült Államokkal, a csádi ügyiben. (Elsősorban a líbiai, vagy a haladó erők feltartóztatása miatt: többek között Alexander Haig volt külügyminiszter kedvenc kifejezése volt a „icontainmemt” sző, amely Dulles találmánya. Hai,g. annak idején Salvadorból csinált egy ilyen próbakövet: ha Salvadorban a kommunizmus jut hatalomra — akkor az Egyesült Államok „hátsó .udvara” elveszett. Ha most Líbia — amely a Szovjetunió szolidaritását élvezi. — .befolyáshoz jut Csádban,, vagy .ha csak az, országiban nem nyugatbarát kormány jut hatalomra,, akkor — fejtegetik Washingtonban — Afrikában, az Egyesült Államok számára kedvezőtlen, folyamatok indulnak meg. Csád esetében e folyamatok jelentőségét csak fokozza az ország központi földrajzi. helyzete. iNem kizárt, hogy a Bátoré melletti, amerikai, kiállás, egyik oka éppen, a figyelem elterelése Közóp-Amerikáról, ahol az ugyancsak látványos flottafelvonulás sem kecsegtet a nagyon, áhított külpolitikai, sikerekkel. Á Párizs melletti túlzottan hangsúlyozott amerikai kiállásnak is nyomós okai lehetnek.. Franciaország, bírálja Washington latin-amerikai, politikáját — s eközben, a jelenlegi .szocialista párti kormányzat — amely azonban, meg. akarja őrizni a hagyományos (befolyási övezetet —, Csádban hasonlóan kényelmetlen helyzetbe került. A francia kritika élét talán éppen úgy lehet elverni, ha Washington, kidomborítja i(és lejáratja?) Párizs szerepét a csádi, ügyiben,. (iMTTI) Több évtizedes tanulság (I.) Amit Washingtonban nem értenek... Az elmúlt évtizedek legfontosabb tanulsága, hogy az új fegyverkezési spirál kezdetén mindig egy Washingtonban, a Pentagon f.ala'i között megszületett döntés áll. Ha sorra vesszük a fegyverrendszereket, amelyek elindították a fegyverkezési verseny egy- egy sza'kaszfát, a bizonyítékok elsöprő erejűek. LÉPÉS — ELLENLÉPÉS Az atombombát, amelyet 1945 nyarán dobtak le Hirosimára és Nagaszlakira, az amerikai fegyverkezési politika 1946-íban állította hadrendbe, a Szovjetunió ,1949- ben. A hadászati, más néven Stratégiai bombázók 1953- ban jelentek meg az amerikai arzenálban. A Szovjetunió 1957-ben rendszeresítette őket. Az első imterkoütíi- nentáliis rakétát Amerika 1955-ben állította rendszerbe. A kényszerű válasznak tekinthető eliső ilyen rakétát a szovjet hadsereg 1957 óta tartjia fegyvertárában. Az atomtengenalattjáró — amely interkontinentális rakétával felifegyverezve, Válójában nehezen felderíthető úszó támaszpont — 1956-ban született az Egyesült Államokban; az ennek megfelelő szovjet atom tengeralatti ár ó 1962-ben. Az említett atomtengeralatt- járónia'k ahhoz, hogy a szárazföldet megtámadhassa, víz alól kilőhető rakétákra volt szüksége. Itt is az amerikaiak léptek először, 1959-ben. A szovjet ellenlépés éve 1968. A fegyverkezési verseny következő új szakaszát a több robbanófejjel ellátott rakéták megjelenése nyitotta meg. Ezeket a Pentagon 1964-iben kezdte elhelyezni a kilövőállásokban. Az első ilyen szovjet rakéták 1972- ben jelenteik meg. Újiatoto minőségi ugrást hozott az úgynevezett „MIRV” rakéta. Ez az angol rövidítés azt jelenti, hogy az egy rakétán elhelyezett több latomrotobanófej előre meghatározott, eltérő célpontokra irányítható, egymástól függetlenül. A MIRV- rakéták 1970-iben jelentek meg az amerikai arzenálban; a Szovjetunióban öt esztendővel később. Az amerikai fegyverkezési politika lényegét ebiből a — nem t elj es — felisor ol ásból i s ki lehet olvasni. A minimális következtetés: az Egyesült Államok sohasem törekedett a fegyverkezési verseny fékezésére. Fő célja újra és újra az volt, hogy minden technológiai ugrás időpontjában először jelenjék meg minőségileg új fegyverfajtával, s ezáltal legalább rövid időre biztosítsa magának az „első csapás” lehetőségét és vele az erőpolli'tika alapját. Az amerikai fegyverkezési politikának ez a jellegzetessége akkor sem változott, amikor a mennyiségi és minőségi fejlődés következtében világossá vált, hogy az atomkorszakban ,az „első csapás” elindítóját is a teljes pusztulás fenyegeti. A fegyverkezési lépcső története tehát világosán beszél. A Szovjetunió soha nem kezdeményezett új fegyverrendszert, hanem minden esetben csakis az amerikai kihívásra, a fölény megszerzésére irányuló kísérletre válla,szolt. De mi van az amerikai erőSködés hátterében? Az a meggondolás, hogy a fegyverkezési Verseny eszköz lehet az .amerikai politika kezében a szovjet gazdaság túlterhelés,énék kikényszerítésére. Arbatov, a moszkvai USA-lkutató intézet vezetője egy nyilatkozatában erről a következőket mondotta: „Hozzávetőleges katonái egyensúly áll fenn a Szovjetunió és Amerika között. Ám meg kell érteni, hogy a Szovjetunió bruttó nemzeti terméke csupán 60— 70 százaléka az amerikainak.” TÉVES SZÁMÍTÁS Ezt látják Washingtonban, de van valiamli, amit nem értenék meg. Azt ugyanis, hogy a fegyverkezés jelenlegi színvonlaién — ,a bruttó nemzeti termékben mutatkozó különbségtől függetlenül — a szembenálló felek már „kivédhetetlenül” képesek egymás megsemmisítésére. A hozzávetőleges egyenlsúlyt tehát rendkívül nehéz felborítani. Elfelejtik továbbá az USÁ-lban, hogy a Szovjetunió — amely jellegénél fogva az Egyesült Államoknál sokkal erőtefljesébben és céltudatosabban tudjla koncentrálni erőforrásait egy meghatározott célra — a hozzávetőleges egyensúly megbontására irányuló kísérlettel szemben mindig képes megfelelő ellenlépést tenni. Ezt a Szovjetunió konmánya — legutóbb Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter — a leghatározottabban kimondotta, amikor az egyensúly feltoorítására irányuló legújabb amerikai kísérletről, a közepes hatósugarú rakéták Aknakutató amerikai katonai járőr Dél-Koreában * Az Európába szánt „cirkáló rakéta” (robotrepülőgép) fel- . bocsátása mozgatható kilövőállásból európai telepítéséről nyilatkozott. .Most arról van szó — tudjuk —, hogy 108 Perslhing—2 típuisú amerikai rakétát tele- pítének az NSZK-lba és 464 úgynevezett „cirkáló rakétát” Nlagy-Britainnia, Olaszország, Hollandia, Belgium és az NSZK területére. Ez a terv aZérit jelent kísérletet a stratégiai egyensúly feliborításá- ra, és azért minősíthető egy új amerikai fegyverkezési szakasz nyitányának, mert a Ferahling—2 rakéták el tudják érni a Szovjetunió lényeges stratégiái célpontjait és katonai döntési .központjait. Akárcsak az amerikai fegyverkezési politika évtizedes, fentebb vázolt „lépesőZdté- nek” akciói — ez szükségszerűen ismét kiváltja az elengedhetetlen szovjet ellenlépést. — ie — (Folytatjuk) t