Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
1983. augusztus 10. Képújság s jubilál és ünnepel ezekben a napokban. A ünneplésére számos rangos kulturális programot állítottak össze, város nyolcszáz éves, száz éve fejeződött be sorra nyílnak a kiállítások, s ezrek gyönyörködnek az ország legnaaz árvíz utáni újjáépítése. Ötvenéves a szegedi szabadtéri játékok, gyobb szabadtéri színházának előadásaiban. Összeállításunkban a amelyet negyedszázada újítottak .föl. E jeles évfordulók méltó meg- gazdag és színes programok eseményeiből villantunk fel néhányat. Néptáncparái Az összeállítás fotóit Nagy László készítette. Jubileumok a számok tükrében Tavaly megyénkből, a Szegedi Szabadtéri Játékokra több mint 1500-an utaztak az IBUSZ, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Volán és Express Ifjúsági és Diák- utazási Iroda szervezésében. Ez a szám az utóbbi esztendők átlagának tekinthető. Igaz, Végleges adatdk még nincsenek, nem is lőhetnek, de a becslések szerint — tán a jubileumok miatt — rekordot érünk el idén a szegedi utazásokat illetően. .Hont Ferenc 1927 tavaszán a Délimagyarországban megjelent cikkéiben vetette fel először a Szegedi Szabadtéri Játékok lehetőségét. A tomboló vitát kavaró ötletből 1931-ben valóság lett: kísérleti előadásiként bemutatták a Magyar passiót a Dóm téren. Ezt két esztendőnyi pauza követte, majd 1933. augusztus 26-án Hont Ferenc tendezésében bemutatták Az ember tragédiáját, s ezzel elkezdődött a rendezvénysorozat első szakasza, amelynek félévszázados évfordulóját ünnepeljük idén. ‘Bemutatót bemutató, sikert siker követett egészen 1939-ig. A játékok felújítását ugyan Balázs Béla már 1946- ban javasolta, de a lehetőségék még szegényesek voltak. Végül 1959. július 2'5-én bemutatták Erkel Hunyadi László című operáját. Idén, méltóan a jubileumokhoz, láthatja Szegeden a közönség a „tragédiát” és a Hunyadit is. A Hunyadi László című opera kapcsán megemlítjük, hogy az augusztus 14-4 előadásra várják a játékok kétmilliomodik nézőjét. Az ország legnagyobb nyári színházában a felújítás Qta 19 külföldi együttes, 82 — ugyancsak — külföldi szólista, 122 magyar énekes és 325 színész lépett föl. Nem szólva a Sok-sok statisztáról és azokról a háttérben munkálkodó „szereplőkről”, akiknek munkája révén adatott sokaknak lelket gyönyörködtető élmény Szegeden. Végül pedig szóljunk néhány, úgynevezett rekordról: tavaly nyáron 83 015 nézője volt az előadásoknak; ugyancsak az 1982-ben bemutatott Cigánybáró című nagyoperett 106,6 százalékos kihasználtsággal, azaz a pótszékek be- pakolásával ment. Viszont 1939áben az István király népe előadására mindössze 19 darab jegyet adtak el... Az ember tragédiáját 17- szer, a Hunyadi Lászlót pedig nyolcszor újították fel Szegeden. Kilencedik az alkalom, kétévente ismétlődő a hagyomány: nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál Szegeden. A népi kultúra ápolói- terjesztői, a folklór fürge lábú és jó hangú képviselői- tolmácsolói időről időre ezen a rangos, népszerű seregszemlén reprezentálják hazájuk népművészetét. Idén kilenc külföldi vendégegyüttest látott vendégül július 15 és 25 között a SZOT, a Szak- szervezetek Csongrád megyei Tanácsa, valamint a megyei’ és a városi tanács. Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK- ból, Romániából, a Szovjetunióból és — első ízben — Törökországból érkezett egy- egy táneösoport. Mellettük három Hazai „csapat” — a HVDSZ Bihari János tánc- együttese, a Vasas művész- együttes tánCkara és a dunaújvárosi Kohász táncegyüttes lépett föl, együtt a vendéglátók mindenkori, tehát szintúgy tradicionális, nyitó programnak! megszervezett képviselőjével, vagyis most a József Attila Tudományegyetem és az olajbányászok együttesével, továbbá a DÉLÉP Napsugár táncegyüttesével. Szegediek, magyarok és külföldiek tehát többféle programban is jócskán adtak ízelítőt tudásukból. I----L ü Hegyen-völgyön lakodalom iA Tisza^arton mintegy 700 népviseletbe öltözött táncos, zenész és énekes színpompás, grandiózus nyitóünnepsége után az újszegedi szabadtéri színpadon sorra tartottak bemutatót az együttesek, hogy végezetül — mintegy koronaként — a szegedi szabadtári játékok programjába illeszkedve, rrjegint csak a hagyományok szellemében, önálló produkcióval, Hagy közös gálaműsorral fejeződjék be tíz nemzet tíznapos néptáncparádéja. A Hegyen-völgyön lakodalom című, Novák Ferenc által rendezett és koreografizált kétrészes táncjátékot július 23- án mutatták be a Dóm téri színpadon. Az ember tragédiája 1983-ban Az ember tragédiája 1933-ban Művelődéselméleti nyári egyetem Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány Íme közülük három, akik a boszorkánybál legszebbjeinek bizonyultak JMayer János „öreg diákjának” is nevezhető a népművelők immár tizenkettedik lankaiammal megrendezett nyári egyetemiének, amely az idén — július 28.—augusztus 4. — témái alapján művelődéspolitikái nyári egyetem címen „futott”. Szóval a Tamásiból étkezett Mayer János, aki megyénk egyik közismert népművelője, azt számolgatja, hogy ő csak négyszer nem volt hallgatója a színvonalas nyári egyetemnek ... Azütán így fogalmaz: — Sorrendet nem lehet állítani, hogy melyik esztendő programjai voltak a legérdek- feszítőbbék, de lény, hogy mindig az aktualitás vezényelte az összeállítást. Az idén a ipolitika és a közművelődés kapcsolata a Szegeden megvitatandó élőadássorozat magja. Az idei összeállításban nékem az is szimpatikus, hogy csupán délelőtt vannak előadások, amelyek után adott a konzultációs lehetőség, délután pedig különböző kulturális programokon veszünk részt. — Esténként a „szábadté- ri” előadásaira megyünk, délutánonként kiállításókat nézünk, hangversenyt hallgatunk — teszi hozzá Kovács Mária, a tolnanémedi művelődési központ igazgatója, aki tulajdonképpen „első éves” a nyári egyetemen. IA Tolna megyei népművelőkkel a továbbképzés harraaHunyadi László Jelenet Erkel Hunyadi László című operájának idei előadásából Minden korban akadtak és akadnak cselszövők. Minden korban voltak és lesznek áldozatok, akik ártatlanságáról meggyőződött ugyan a közösség, de megmentésére már képtelen. Ilyen alapállásból tdhát örökérvényű igazságokat hordoz Erikéi Hunyadi László című operája. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire alkalmas szabadtéri előadásra. Ugyanis az első felvonás szereplőáradata után — érzésünk szerint nem használták ki a színpad adta lehetőségeket — a második felvonás intimitást sugárzó kettősei elvesztek. A hatezer fős közönség pedig alkalmatlan a zavartalan, fegyelmezett befogadásra. Az emíber néha csak olyankor dölbben rá a jelenségek ellentmondásaira, ha szükségszerűen szembe találkozik velük. Valahogy így voltam az első, Szegeden megrendezett országos táblakép-festészeti biennálé anyagával, örülnünk kell, hogy a legnépszerűbb és legkelendőbb képzőművészeti műfaj, a táblaképfestés is otthonra, szakmai megmérető fórumra és meoénálókra talált — épp Szegeden, épp az ünnepi hetek sokszínű kulturális forgatagában. Különös, hogy a festészet talált legkésőbb gazdára, hisz évtizedek óta Miskolc a grafika, Pécs a kisplasztika, Szombathely a textil, Siklós a kerámia, Békéscsaba az alkalmazott grafika kétévenkénti • szakmai seregszemléjének színtere. Most Szeged is beállt a sorba — mintegy kétezer művésznők küldtek meghívót,' négyszázan reagáltak e gesztusra, s a zsűri döntése alapján 176 alkotó. 200 festménye került a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcái képtárának és a szegedi ifjúsági háznak paravánjaira. Jó választás volt Szegedet dik napján találkoztunk. Még a szünetben is a reggeli előadásról beszélgettek, vitatkoztak. így szól róla Hanák Ottó, a németkéri művelődési ház igazgatója: — Ilyen kitűnő előadást, mint most, régen hallottam. A politika és a tudományok kapcsolatáról beszélt Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára ... Persze, az is jó dolog, hogy- az előadások anyagait, bár meglehetősen későn, de a hallgatók megkapják. Sokat segít ez is a munkánkban ... Hasznos egy idő után újra olvasni a korábban hallottakat ... Erkel Ferenc népszerű muzsikáját megszólaltató zenekar — Pál Tamás irányításával — szépen indította az előadást, később azonban az erősítőberendezések elvették a Hangszerek és az énekesek természetes hangját. A díszlettervező, Varga Mátyás kitűnően igazította színpadképeit a fogadalmi templom homlokzatához. Márk Tivadar jelmezei- is konhűSégről tanúskodtak, csákúgy mint Barkóczi Sándor koreográfiája. A Címszereplőt alakító Kelen Péter tehetsége bizonyára beérik majd ebbe és a Hasonló szerepkörökbe. A király szerepéiben Bárdi Sándort, Czillei UlrikJként Gyi- mesi Kálmánt láttuk. Szilágyi Erzsébet megformálója Miaura Zsuzsa, Hunyadi Mátyásé Vámossy Éva volt. Ga- ra nádort Gregor József, Ga- ra Máriát Kalmár Magda alakította, tehetségük ismert módján emlékezetesen. Roz- gonyi szerebét játszó Mersei Miklós karaktert formáló énijét igazolta. Az előadást MíJkó András rendezte, hűen a hagyományos romantikus felfogáshoz, immáron hetedik esztendeje. Az ünnepi játékok jubileumára készült előadás arról győzött meg bennünket, hogy szerencsésebb mindezt kőszínháziban, kisdbb létszámú közönség és kisebb szín- padinyílás mögött előadni. Színek a szürke palettán jelölni erre a fórumra, műfaj és befogadó város szerencsés találkozásának lehetünk tanúi. Az idén úij fejezet kezdődött Szeged művészeti életének történetében. Eliső alkalommal nyílt meg a festők biennáléja. Anyagát látva két, látszólag egymásnak ellentmondó megállapítást kell tenni. Az első, hogy a seregszemle anyaga meglehetősen szürke és egysíkú. A másik, hogy jól kifejezi művészeti életünk jelen állását. Országos kiállítást rendezni ma hazánkban eleve kudarcra ítélt vállalkozás. Sorolhatnánk az óiknak a mai képző- művészetet meghatározó egyéniségeknek nevét, akik nincsenek jelen ezen a tárlaton. S ebből következően jó méhanyán vannak olyanok, akiknek nem lenne itt a helyük. A magyar táblaképfestészet röntgenképe-e így a kiállítás?! Ha hízelegni akarunk, igent mondunk, ha mércénk igényesebb, nemet. Tény, hogy Orosz János panoptikuma hatásos és érvényes társadalmi mondandók hordozója. Fischer Ernő művészi és emberi mélységeket fogalmaz meg. Kovács Péter bravúros technikát ötvöz történelmen végigvonuló mondanivalóval.1 Somos Miklós igazi férfias lírát képes festménnyé menteni. Tartalmas teret kap sok tendencia, stílus, kísérlet, így például jelen vannak — ha hiányosan is — az alföldi Oíimlkévél jegyzettek Német Józseffel az élen, a geometrikus törsk- yésök képviselői, áki'k közül most Kovács László kapott kitüntetést, a fakturáliis hatásokra építők, mint az egyik nagydíjás, Fóth Ernő. A kiállított festmények nagy része azonban középszerű, szürke, felejthető. így Hát az első szegedi táblakép-festészeti biennálé az elszalasztott lehetőségeik tárlata. S a felelősség nem elsősorban a szervezőké, rendezőké, hanem az alkotóké. Azoké, akik valódi vagy vélt sérelmek miátt, presztízs-iszempontók következtében nem küldtek művet, s azoké, akik megelégedtek rutinalkotósoklkal, a puszta jelenlét dókumentá- lásával. S ez ma már kevés szakmának is, közönségnek is. TANDILAJOS Tolna megyei népműve lök az előadás szünetében
