Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

a Képújság 1983. augusztus 10. Polgár László pályájáról Fiatal énekes, sikerei teljé­ben. Almikor Polgár László megjelenik a színpadon, fel­forrósodik a levegő. Nem­csak gyönyörű hangja, sze­repformáló ereje is magával ragadja a közönséget. — Hogyan választotta az énekesi pályát? — kérdezem Polgár Lászlót. — Ez az elhatározásom ré­gen született. Üres óráimban mindig énekelgettem, aznap délután is, amikor egy isme­retlen asszony csöngetett be hozzánk. Körfolyosős pesti ház harmadik emeletén lak­tunk, s m'int a mai panelhá- z'alkban, itt is mindenki min­dent tudott egymásról. Ha énekeltem, természetesen az is mindenhová elhal!átszőtt. Az idegen azért csöngetett be, mert kíváncsi volt. ki skálá­zik. Mint kiderült, énektanár­nő volt, aki szívesen elvál­lalta Volna a tanításomat. Nem mertem előtte énekelni, kimentem a konyhába, s a szobában ülő hölgynek ilyen módon előadtam az Egy ró­zsaszál. szebben beszél című dalt. Kaesóh Pongrác dala után az énektanárnő tanítvá­nyává léptem elő. Ez tizenhét éves koromban történt. — Azóta énekelek. Bár az érettségi után két évet szak­munkásképzőiben elektromű­szerésznek tanultam. Hálás vagyok a sorsnak azért a két évért, mert irta tudom be­csülni a munlkát. — Kik voltak tanárai a Ze­nek1adémián ? — Kezdetben dr. Sípos Je­nőnél tanultam, de a főisko­lái éveket már Sziklai Eriká­Polgár László mint Gurna- menz Wagner Parsifáljában nál, illetve Kutrucz Évánál folytattam, akit mai napig is a legjobb tanárnak és a leg­nagyszerűbb embernek tar­tok. — Hallhatnánk néhány je­lentősebb állomást énekesi pályafutásáról? — Még főiskolás koromban nemzetközi díjat nyertem Csehszlovákiában, ezután Zwidkauban a Seb urnán n- verseny győztese lettem. 1976- ban nagy megtisztelte­tés ért, mert nekem ítélték a rádié dalversenyének I. díját, 1977- ben Ostandéban a fiatal énekesek versenyének első helyezettje lettem. 1980-ban pedig a számomra legtöbbet jelentő Hugó Wolf dalver­seny győztesének járó jutal­mat kaptam meg. — A főiskolai évek után, az Opera magánénekese lett, volt-e tovább szükség a tanu­lásra? — Természetesen. Azt hi­szem a legjobb kezekbe ke­rültem, életem legszebb öt hetét tölthettem Moszkvában Nyesztyerenko tanítványa­ként, s módom volt egy kicsit ellesni abból a mérhetetlen nagy tudásból, amivel a szov­jet művész rendelkezik. Hans Hotterre is minidig nagy tisz­telettel gondolok. — Milyen feladatokra ké­szül a közeljövőben? — Az évad végén nagy erő­próba volt Wagner Parsifal- jának Guirn'amenz szerepe. Jártam Franciaországban is, ahol ötször énekeltem Verdi Requiemjében. — Mit várhatunk a lernez- piacon öntől? — Harmadik nekifutásra tán a nyár végén elkészül az első önálló lemezem, ahol Walter Moore kíséretében Sehum'ann -dal Okát adok elő. A többszöri próbálkozás saj­nos egészségi okok miatt tör­tént. IA fiatal, nagyon tehetséges művész a legtöbb nagy sze­repet kiváló színészi tehetség' igei formálta meg. A Bartók- centenáriuim évében Bartók Béta A Kékszakállú herceg1 várának címszerepét alakí­totta nagy sikerrel. M'ozart Sarastrója, Verdi Don Carlo- sa legkedvesebb szerepei kö­zé tartozik. BODOR ÉVA Hazai táiakon Párád nevezetességei A Heves megyei Párád Mohács előtti történetéről alig tudunk valamit. Az vi­szont biztos, hogy 1549-ben a Perényiek használják, bár Országh Kristóf tulajdona. Debrő várának lerombolása után az ónodi erősséghez tar­tozik. 1575-ben Ungnád Kris­tóf egri várkapitány veszi zá­logba, aztán 1603-ban a ké­sőbbi erdélyi fejedelem, Rá­kóczi Zsigmond veszi meg, s ez a família birtokolja mint­egy száz esztendeig. 1676-ban Erdődy Györgyné, Rákóczi Erzsébet a falu egy részének birtokosa, a másiké pedig Rá­kóczi Ferenc, a majdani sza­badságharcos vezér és testvé­re, Júlia. A vesztes küzdelem után a fejedelem birtokait elorozza a kincstár, de húga . jogait nem sérti meg. 1740—41-ben a gyarapodó Grassalkovich Antal terjeszkedik errefelé, ő vásárol meg minden földet. Ezután — egészen 1841-ig eb­ben a családban öröklődik a tetemes vagyon, utánuk a hajdani bérlő, a megtollaso- dott gróf Károlyi György kö­vetkezik, aki 1847-ben meg­veszi a határt. Ettől kezdve ez a família regnál sok-sok ezer ember felett. Rákóczi ezernyi teendője mellett előrelátó iparszerve­ző volt. Erre utal az is, hogy a Somhegy alatt 1708-ban üveghutát létesít, s ez — bár adódtak közben kisebb meg­szakítások — egészen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt. 1767 újabb állomás: ekkortól Űjhután is laknak harmincegyen. 1776 táján a hutát ide, azaz a mai mai Parádsasvárra telepítik. A fejlődés következő állomá­sa 1763: a megye agilis és te­hetséges tisztiorvosa Mark- hot Ferenc a Fehérkőhegy déli lábánál — a jelenlegi für­dőtelep szomszédságában — timsótartalmú ásványvízre lel. A bravúros ügyességű, művésznek is rendkívüli Fa- zola Henrik a Vörösvárhe­gyen bukkan ércbányákra. 1778-ban az okos és módos egri görög-rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt in­A Károlyi-kastély dítja meg az ország első tim- sógyárát. Ugyanebben az időpontban erre alapozva jött létre a timsófürdő. 1795- ben az egyik Orczy földbirto­kos felfigyelt az „idegenfor­galmi” és üdülési lehetősé­gekre, s igyekezett kiaknázni. A már jelzett gyár mellett négykamrás és nyolckádas fürdőházat és szálláshelyet épített. A tudós Kitaibel Pál 1797- ben precízen megvizsgálta, elemezte a parádi gyógyvi­zet, s cikkeivel népszerűsí­tette. 1813-ban megszűnt az ipa­ri jellegű tevékenység, ám egyre nagyobb teret hódított a fürdés. 1827—29 között nagymérvű építkezés bonta­kozott ki itt és a kénes forrás környékén. Szállodák sorát emelték, tulajdonképpen ak­kor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyu­lást nyújtó Parádfürdő. Sasvár nevezetessége a volt Károlyi-kastély, amelynek L-formájú, romantikus, föld­szintes traktusát 1872-ben Ybl készítette. Emeletes ri- zalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az 5 műve. Itt élt Károlyi Mihály, ha­zánk első köztársasági elnö­ke, akit a mágnások csak „bolond grófnak” tituláltak. Felesége memoárjából tud­juk, hogy idegenkedett a ha­talmas, fényűző épülettől. „A legjobb az volt, amikor Mihály eljöhetett hozzám Pá­rádra. Szerettem Parádot, mert csak ott lehettünk ket­tesen. Szerettem Parádot minden évszakban, de külö­nösen ősszel, amikor már rö­vidülnek a nappalok, korán összehúztuk a függönyöket, és a kandallóban lobogott a tűz. Maga a házunk — elég köznapi tizenkilencedik szá­zadi épület — a völggyel szemben fekvő kis fennsíkon állott, s azokra a lejtőkre né­zett, amelyekre a bükkfákat Mihály ültette. Erkélyünkről elláttunk a Kékesre, a Mátra legnagyobb csúcsára... Nagy szomorúságomra Mihály nemieen szerette Parádot: ő inkább Fóthoz ragaszkodott, ahol fölnevelkedett, és amely közel volt Pesthez... Rendkí­vüli módon untatták a gaz­dasággal kapcsolatos ügyek, a lovak, az intézők, a vadá­szatok: nem is maradt soha tlú sokáig Párádon.” Párádon mégis sok minden rá emlé­keztet. PÉCSI ISTVÁN SOMOGYI "ÉPlAP A hideg elől bemenekülő turisták és üdülők közül is sokan, eljöttek a kaposvári hetipiacra, így nagy volt a tumultus. Szerencsére egyet­len szatyor sem maradt üre­sen. Volt választék és he­lyenként már az árak is utolérték az évszakot. Jó minőségű paradicsomot 6 fo­rintért is vehettünk, s hozzá 15-ért paprikát az idei első lecsó elkészítéséhez. A tet­szetősebb ceceiért 20 forin­tot is elkértek; 25-ért volt almapaprika, 30-ért cseresz- ny ©paprika.. Négy-öt forintra 'mérsék­lődött a vegyes zöldség cso­mónként! ára. Sok kovászoL- ni való uborkát hoztak 8—42 forintért. A burgonya és a főzehagyma egyaránt 10 fo­rintot kóstál. Akárcsak a zsenge fejes káposzta. A két­szer ennyibe kerülő kel ke­lendőségét mutatja, hogy ki­lenc órára egy szálig elfo­gyott. Húsz forintért mérték a karfiolt is. 'Egy szerényebb méretű, sötétzöld tökért 7—8 forin­tot kellett fizetni. A babot több árus a vevő jelenlété­ben frissen fejtette ki, bög­rénként 10-ért. ötven forint a fokihagyma. Szép dinnyét csak két kis.- 'kereskedő árult, kilónként 10-ért. Máshol — igaz, há­rom-négy forinttal olcsób­ban — csak töoörödött, atig- di.nnyéket kínáltak. A Vil­mostól a piros húsúig sokfé­le körtéit láttunk: 8—12 fo­rintért adták. Kecsegtetőbb­nek mutatkozott a 15-re tartott ringló. A gyönyörű, nagy szemű szőlőt sokan a 25—-30 forin­tos ár miatt vélték savanyú­nak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP (Fejér miegye — lehetőségei ellenére — nem tartozik az ország kiemelt zöldség-gyü­mölcstermelő tájai' közé, mégis igen értékes szerepet tölt be a megye és Budapest ellátásában. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek, a kisgazda­ságok együttesen — a Zöl­dért Vállalat és. az áfészek közvetítésével — az elmúlt időszakban több mint 20 ezer tonna Zöldséget és gyü­mölcsöt szállítottak piacra. IBurgonyából a .Zöldért-ivona- lon 938, zöldségfélékből 1390, gyümölcsből 626 tonna ke­rült felvásárlásra, illetve ér­tékesítésre. Az aszályos két nyári hónap, június-július 'kissé megnehezítette a ter­melők, a felvásárlók és az értékesítők munkáját. A Zöl­dért adatai szerint ezért va­lamivel soványabb lesz a megyében a zöldség- és a dinnyeexport. Görögdinnyé­iből a vállalatnak 3100 tonnás szerződése volt, talán 1800 tonna, ha összejön, ami azonban minőségiben is el­marad a korábbi évekétől. Jól sikerült a kajszi-, illet­ve a rózsabarack az idén, 210 vagonnal értékesítettek belő­le. A forró július gyorsan megérlelte a termést és na­gyon sokat számított most a betakarításban, a „szedd ma­gad” mozgalom. Kajsziból és őszibarackból 4 milliói forin­tot hozott a mozgalom a gazdaságnak. A héten lezaj­lott az ÁGKER által szerve­zett tanácskozás is, ahol a nyár végi, illetve az őszi al­matermés értékesítéséről tárgyaltak a Hungarofruct megbdzottaival. A Baki Tan­gazdaságban lezajlott alma- fórumon a sárszentmihályi- ak augusztus 20-a után „kör- szedésből”, úgynevezett szí­nes almából 140—120 vagon­nal készítenek exportra és szállítanak az exportvállalat budaörsi hűtőházába. A Zöldért Vállalat — az utóbbi évek leggyengébb dinnyetermése ellenére — az NiDK-ba. és Csehszlo­vákiáiba 300 tonnát szállít. Dunántúli napló Hét végén a pécsi vásár­csarnokiban mindig teltház van. Kora reggel már óriási tömeg hullámzik fel s alá a piaci .asztalok között. Nézik, válogatják a portékát. Alku­doznak a magasra tartott árak felett, aztán meggyő­ződnek arról, hogy másutt is 'Ugyanennyiért adják a za­matos gyümölcsöket. A diny- nye kilója még mindig 8—10 forint, hiáha közeleg ai Lő- rinic-map, mely kföztudottan jelzi, hogy most van az utol­só lehetőség a pirosibélű gyümölcs kóstolgatására., A népi mondás szerint állító­lag utána már romlik az íze. Természetesen ez nem jel­lemző, a háziasszonyok in­kább az olcsóbb árban re­ménykednek e nevezetes nap után. Az őszibarack válto­zatlanul. 16—48 forintba, a szőlő H8—20 forintba, a nyá­ri körte 14—46 forintba és a ringló 20 forintba került., A Bikali Állami Gazdaság kajsziibarackosa 130 hektá­ron terül el. A kánikula ha­tására gyorsan, ért el a ter­més, ennek ellenére .rekord- termésük volt. A leszedett 1690 tonna kajsziból 360 ton­na exportra, a többi pedig a hazai konzervgyáraikba ke­rült, A július végi jég az öt- venhektáros őszibarackos húsz százalékát elverte. En­nek ellenére a termés szép, és hatvan százaléka külföldi vevőpartnereiknek jut. A Pécsi. Állami Gazdaság ötvenihektáros meggyesében rekordtermést értek el: 500 tonna termést -^edtek le a fákról. 45 százaléka a „szedd és vidd” akcióba,.míg a többi közvetlenül, a konzervgyá­rakba 'jutott. PETŐFI NÉPE Kormos Miklós, az 'Elekt­romos Anyagok és Készülé­kek 'Gyára kalocsai gyáregy­ségének vezetője szólt az üzem idei évi gazdasági eredményeiről és a jelentke­ző gondokról. Az EKA, mint közismert, különböző lámpákat, világí­tótesteket gyárt. Kalocsán elsősorban belsőtéri fényfor­rásokat készítünk, s hosszú idő óta az a törekvésünk, hogy mind energiatakaréko­sabb lámpákat állítsunk elő. Ebben a tevékenységben je­lentős állomásihoz érkeztünk akkor, amikor vállalatunk megvásárolta az osztrák iBartenbadh-cég licencét. A bura nélküli, tükrös lámpa­testek gyártása megkezdő­dött, mi készítjük a lemezhá­zat és egyes alkatrészeket, a tükörelemeket a VS2JM kis­kunfélegyházi. gyárában fröccsönti'k, (Budapesten, fém­gőzölik. A lámpák összesze­relése a fővárosi üzemiben történi ki Az EKA kalocsai gyáregy­sége a.z év első felében 16 százalékkal tölbb lámpatestet készített, mint >1982 hasonló időszakában'. A fényforráso­kat a iRA'VHiDL, az ÉPTEK és a megyei nagykereskedel­mi vállalatok értékesítették. Az új 'Bartenfoadh-lámpá- ról Gerényi Gábor, a gyár­egység technológiai csoport- vezetője a következőket mondta: — Az IEKA az első válla­lat, amelyik meghonosítani igyekszik Magyarországon ezt a világítótestet. A iBar- .tenbach-láimpák hatásfoka meghaladja a 60 százalékot, vagyis lényegesen jobb az eddigi' Iblurás megoldásoknál. A világítótest tükrös szerke­zetű, egy és két fénycsöves,' szimmetrikus és aszimmet­rikus kiviteliben készül. Meg­jelenése rendkívül esztéti­kus, a kiviteltől függően sokoldalúan. alkalmazható. .Nyugaton mintegy 4—5 éve .terjedtek el a tükrös, kivite­lű fényforrások, s a luxus- szállodákban éppúgy megta­lálhatók, mint a gépsorok fölött, az üzemekben.. Mi az idén. körülbelül. 10 ezret gyártunk belőle, ami a ná­lunk készülő hét-nyolcszáz­ezer lámpához képest nem sok, de bízunk abban, hogy az arány rövid időn belül az új típus javája változik meg. Szociális támogatás A 46/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 52/4982. (X. 7.) MP— ÉVM. egy) r. érteimében 1983. július 1-től havi 150 Ft szociális támogatásra jogo­sult az a tanácsi és vállalati bérlakásban, szolgálati lakás­ban, valamint magánszemély tulajdonát képező bérlakás­ban lakó személy, a lakibér­rendezéstől függetlenül, aki három vagy több családi pót­lékra jogot adó gyermeket tart el. Az eltartott gyermekek szá­mának megállapításánál fi­gyelembe kell venni minden családi pótlékra jogot adó korhatáron belüli gyermeket (16. életév, továbbtanulás esőién az érettségi vagy az­zal egy tekintet alá eső vizs­ga letétele, és a 119. életévet nem töltötte be), aki a bérlő háztartásában él. Figyelembe kell Venni, a bérlő háztartásán kívül elhe­lyezett vér szerinti és örökbe­fogadott gyermekét is. 'Figyelembe kell venni to­vábbá a bérlő mostoha gyer­mekét, testvérét és unokáját, ha a háztartásából helyezték el szaktaunkástanuló-otthon- foa vagy térítés nélküli inté­zetbe, nevelőotthonba, cse­csemő- vagy gyermekotthon­ba. Az árvaellátásban részesü­lő gyermekét akkor is figye­lembe kell Venni, ha a 19. életévét már betöltötte, és emiatt családi pótlékra nem jogosult, de közép- vagy fel­sőfokú Oktatási intézményben tanul. A havi 150 Pt-os szociális támogatás akkor is megilleti a lakásbérlőt, hogyha az elő­írt feltételek cSak 1983. július 1. után következtek be. A szociális támogatásra jo­gosultság addig áll fenn, amíg a bérlő rendelkezik három olyan életkorú gyermekikéi, akit a családi pótlék jogo­sultság megállapításánál fi­gyelembe kell venni. A szociális támogatást a la­kásbérlőnek kell igényelni, attól a folyósító szervtől, ahonnan családi pótlékban részesül. (Ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol társadalombiz­tosítási kifizetőhely van, a ki- fizetőhelynél, egyéb esetben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Megyei Igaz­gatósága családi pótlék cso­portjánál.1 Az igényléssel kapcsolatos nyomtatványok forgalomba hozatalára, kitöltésére a lak­bért megállapító szervek az illetékesek. Személyi tulaj­don kötött bérű lakások ese­tében, az egénylőlapot a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak építésügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szerve ad­ja ki. A bérlőnek tehát a 1 akibér- közlő lap felmutatása mellett kell a szociális támogatáshoz szükséges igénylő lapot kér­ni, melyet a saját és bérlő­társa aláírásával beküld az illetékes családi pótlékot fo­lyósító szervhez. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents