Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

e tsíépüjság 1983. augusztus 9. A szekszárdi klub történetében először Kenderes László megrepülte az 500 km-es távot Kenderes László Pik—20-as gépével Hírek Az ÉDOSZ Tolna megyei Bizottsága augusztus 27-én 9 órától a szekszárdi sötétvöl­gyi parkerdőben rendezi meg az immár hagyományos, az élelmezésiparban foglalkozta­tottak természetbearát talál­kozóját. Nevezéseket augusz­tus 15-ig fogad el a megyebi­zottság. A rendezők a talál­kozó résztvevőinek különbö­ző sportversenyek szervezésé­vel teszik aktívvá pihenésü­ket és külön vetélkedőket szerveznek a gyermekek ré­szére. A programból az idén sem hiányzik majd a népsze­rű főzőverseny, amelyhez a felszerelést és az alapanyagot természetesen a résztvevők biztosítják. * Az Üjpesti Dózsa országos serdülő „A” atlétikai verse­nyén a dombóváriak közül Gergely Zoltán a 3000 méte­res síkfutásban második lett, időeredményével teljesítet­te az aranyjelvényes szintet. Ikertestvére, Gergely Tímea az 1500 méteres síkfutásban győzött. * A területi labdarúgó-baj­nokság augusztus 14-i első fordulójában sorra kerülő mérkőzések játékvezetői: Kisdorog—Komló: Laskai, Siklós—Mázaszászvár: Radó, Honvéd Táncsics SE—Nagy­atád : Miseta, Szigetvár— Boly: Laczkovics, Mohács— Sellye: Pálfy, PBTC—K. Rá­kóczi : Kleiber, Nagymányok —Bonyhád: Varga E., Bog- lárlelle—PVSK: László. * A Paksi SE augusztus 8- tól rendezi aerobic-tanfolya- mát a Bfezerédj iskolában. A tanfolyam során a hétfői és csütörtöki napokon 19—20 óra között rendszeres orvosi felügyelet mellett hódolhat­nak a divatsportnak a Duna- partiak. A PSE a gyermek­tornát augusztus 22-től in­dítja be. Holnap kezdődik őcsény- ben a XI. Gemenci Vitorlá- zőrepülő Bajnokság. A házi­gazda, rendező MHSZ—MÉM- RSZ szekszárdi repülőklubja számára aligha lehetne jobb ajánlólevél a nemzetközi ver­seny rajtja előtt, mint az a siker, amely Kenderes Lász­ló nevéhez fűződik. A szek­szárdi klub fennállása óta először neki sikerült a „nagy kaland”, az 500 k-m-es táv megrepülése. A bravúros tel­jesítményről hallgassuk ma­gát a főszereplőt, Kenderes László monológját. BEMUTATKOZÁSKÉNT — Tizennégy éves korom­ban, 1960-lban kezdtem el a repülést ÖeSényiben. Először Kovács Ottóval repültem, aki 15 éves koromtól — amikor a kiképzés megkezdődhetett — öktatöm volt 1968-ig. Első egyedüli repülésem, mivel ak­kor a pécsi építőipari techni­kumban tanultam, a pogányi repülőtéren volt. Az ezüstko­szorús jelvény feltételeit 1967-ben teljesítettem. Telje­sítmény-repülőgép hiánya ebben az időszakban nagyobb eredmények elérését nem tette lehetővé a klubban sen­kinek sem. Az aranyikoszorú- táv — 300 km —, melyet 1977-ben repültem meg, egy­úttal — mivel zártpályás há- romszögirepütés volt — a gyé­mántjelvény egyik feltételé­nek teljesítését is jelentette. A második feltétel, a 3000 méter magasságnyerés hazai viszonyok között nyáron csak zivatarfelhőben lehetséges, s igen nehéz, egyúttal veszé­lyes vállalkozás. — 1979 márciusában Len­gyelországban, a Jelenia Go- ra-i repülőklubbal felvett sportkapcsolat során ez utób­bi is teljesült. A 3500 méter magasságnyeréssel befejeztem az aranykoszorú-feltéteiek tel­jesítését. A következő évben egy alkalommal 3 órán ke­resztül — 52 Celsius fok hő­mérsékleten 900 méteres von­tatási magasság után 5600 méteren vártam a szél be- erősödését, de nem sikerült 5900 méterre emelkedni, hogy az 5000 méter magas­ságnyerés teljesüljön. Ez a harmadik gyémántfeltétel. Szóval ez a feladat még vá­rat magára. A repülés ama­tőr sport. Egy Jelenia Gora-i út a meteorológiai intézet riasztása után azonnal kocsi­ba ülve 800 km-es vezetést jelent. Körülbelül éjfélre le­het odaérni a havas hegyi utak leküzdése után. A költ­ség — bár ez például a lab­darúgásban nem is olyan nyilvánvaló — a pilóta költ­sége. A nagy feladat, az 500 km-es táv megrepülése a klub fennállása során eddig még senkinek sem sikerült. Klubunk társadalmi munka vállalásával, a megyei tanács és a Repülőgépes Szolgálat segítségével két Pik—20-as gépet vásárolt a közelmúlt­ban. Ezek a gépek már alkal­masak a nagyobb távok re­pülésére. ELJÖTT A NAGY NAP — A meteorológiai előre­jelzések alapján a Kárpát­medencét elérik a magaSlég- körben a hűvös áramlatok, melyek a feláramlások kiala­kulásának kedveznek. A start előtt rövid értékelés: a fel­adat 500 km-es háromszögre­pülés. Öcsény—Kál vasútállo­más—Mezők ovácsháza— Öcsény reptér 512,5 km. A fordulópontok megkerülését — mint ez szabály — légi­fotóval kell igazolni. Három gép indul erre a faladatra. Jómagam és Diófáéi Gábor Pik—20 típusú, Farkas György pedig IS 29 D—2-es típusú géppel. A felvontatás fél 12-re sikerült. Rövid emel­kedési idő után 1000 méteren kell az indulási vonalat át­repülni. A két Pik—20-as együtt megy, az IS, sajnos, kisebb teljesítményű, ezért lemarad. Első emelés Dom­bodnál, emelkedés 1900 mé­terre, majd siklás Kalocsa irányába. Kalocsa után fel­hős út, körözni nem kell, a siklások az első zivatarig fo­lyamatosak. Merülő áramlat­ban 180—200, emelő áramlat­ban 80—100 km/óra. Kerek­egyháza után zivatartevé­kenység, a déli oldalon meg­kerülve 1000 m-en egy gyen­ge emelésben 1900-ig emel­kedve Jászberény az irány. Diófási Pik—20-asa alacsony­ra kerül, emelő áramlat hiá­nyában egy terepen leszáll. EGYEDÜL MARADTAM — Az IS, Farkas György- gyel mögöttem mintegy 30 km-re. Rádiós párbeszéd, melyből kiderül: Gyurka a napos oldalon kerüli Kecske­métet. Az idő valamelyest javul, az emelésék erősödnék. Elértem az első fordulópon­tot, a káli vasútállomást. A fordulópont fotózása után irány Mezők ovácsháza, köz­ben Farkassal a rádiókapcso­lat megszűnt. Az idő gyenge, egy „szétesett” zivatar nyo­mai az égen. A kiskörei zsi­lip a cél, talán a napsütötte szántó és a hűvös víz keltet­te hőmérséklet-különbség ki­vált egy feláramlást. Izgalmas pillanatok ... Végre 1000 in­én sikerül emelni, 2300-ig emelkedve Mezőtúr, újabb emelkedés Szarvas, utána Orosháza, majd megjelenik a mezőkovácsházi gabonasiló. Fotózás után 15.50-kor fór-* dulópont, irány ÖcSény. A Ti­száig az idő jó, utána egyre reménytelenebb a kép. — Már csak 100 km hiány­zik. A vége mindig nehéz. Kü­lönösen, ha az emlber nagyon magasra emeli a mércét. Sze­ged repülőterét 800 méter ma­gasan értem el. KiSkundo- rozsma mellett napsütötte szántók, elsiklottam, emelés 1800 méterig tovább ... Já­noshalmától délre tarlófüst látszik. Odaérve kiderül, nem füst — esik a felhőből az eső. A rádión az egész országban repülőgépek leszállás-bejelen­tései hangzanak el. Időpont 18 óra 20 perc. — Léket, hogy már csak én repülök? Az emelés 1900 mé­teren véget ér, irány öcsény. A szél északias. Az első is­merős község Csávoly, a ma­gasság 900 méter. Az idő rez­dülésmentes. Távolból látszik a bátai Duna-'kanyarulat. Ér- sekosanád 500 méter, Duna- part 400. Mindezt az őcsényi toronynak rádión jelentem. Dunaújvárosban repül moto­ros géppel Kóré Vilmos és Szentgyörgyi György. Kon­zultáció rádión: „Hazaér a Pik—20 ebből a magasság­ból?” Válaszom: talán... A gemenci erdő nyugati széle, a magasság 200 méter.. . Megcsillan a hangár alumí­nium teteje. Itt már megvan a táv! Most már csak a sé­rülésmentes leszállás a cél. A repülőtérig hatalmas kukori­catábla húzódik, melyben le- szállni majdnem biztos gép- sérülés ... A’repülőtér mind­össze 1 km távolságra van tő­lem, miközben a magasság immár 30 méterre csökken. Az utolsó bokor fölött suha­nok át, a sebesség optimális: 97 km/óra. Vége a kukoricás­nak, a magasság már csak 10 méter, leszállási manőver gyorsított pillanatai. Alattam füves terep, 3 méterre meg­közelítem a földet, vízszin­tes repülés, a sebesség csök­ken, a gép rohan a fű fölött, a kerék dübörögve rohan a földön. Időpont 19 óra. SIKERÜLT — Már a földön derül ki, hogy' Kiskörénél az utánunk induló 300. km feladatú Pirá- tok a zivatar miatt nem re­pülték végig a távot. A gépet a hangárba visszük, vége a napnak. A repülésvezető, Körmendi László az esti el­igazításon az eredményeket ismertetve örömében sírva fakad. Mégis felemelők ezek a percék. A rövid ünneplés után folytatódik a megszokott élet. Szállítókocsik indulnak a terepre szállt gépekért, ola­jozottan működik a gépezet. Hogy lehetőleg minél előbb mindenki öcsényben — a gé­pek a hangárban, a pilóták baráti körben — pihenhesse ki fáradalmait. Este csend. . Mindenki álmodik: jó időről, sikeres hazaérkezésről... Nagydorogi sikerek A nagydorogi MHSZ-lőté- ren rendezte a KPVDSZ és a MÉSZÖV k'ispuskalövészet- ben a .megyei versenyt. A hagyományos viadalon ti­zenkét áfész-alapszervezet 65 dolgozója mérte össze tudását. Mint az ered­ménylistából kitűnik, a há­zigazda nagydorogiak számá­ra nagyszerű tudásuk mellett kamatozott a hazai pálya előnye is: mind az egyéni, mind pedig a csapatverseny­ben — nőknél és férfiaknál egyaránt — megszerezték a győzelmet és ők képviselhe­tik a megyei színeket a szep­temberben Szegeden megren­dezésre kerülő SZÖVOSZ Kupa ’83. elnevezésű orszá­gos lövészbajnokságon. Eredmények. Nők: csapat- verseny: 1. Nagydorog. 2. Bátaszék. 3. Nagydorog. Egyéni: 1. Szendy Lászlóné (Nagydorogi, 2. Szabó Mik- lósné (Dunaföldvár), 3. Szabó Zsuzsa (Nagydorog). Férfiak: csapat: 1. Nagy­dorog 2. Tamási, 3. Nagydo­rog. Egyéni: 1. Török Sándor (Nagydorog), 2. Markó Gvörgy (Tamási), 3. Szendy László (Nagydorog). __________ Sa lakmotor európai döntő A lengyelországi Rybnik- ben rendezték meg a salak- motoros egyéni világbajnok­ság európai döntőjét, ahol hét orsizág 46 sportolója ver­senyzett a világbajnoki finá­léba jutási jelentő első öt helyiért. Az ideális körülmények között megrendezett verse­nyen 35 ezer néző előtt a lengyel Zénón Pledh 15 ponttal szerezte meg az első helyet. ,A magyar Hajdú iZottán 4 iponttal a verseny 12. helyén végzett._______________________ O rmos újabb döntőben iMulbouse-lban hétfőn a befejező napi versenyekre került sor az ifjúsági úszó- és múugró Európ a - b aj n o k- ságon. Délelőtt újabb időfu­tamokat rendeztek. A részt­vevők, 'között magyarok is szerepeltek. Ormos Edit a 100 méteres leány pillangón 1:04.91 perces idővel bejutott a döntőbe, Csikány Csilla vi­szont l:06.i86 perccel csak a il8. időt úszta,. így a kisdön- t.őnek sem lehetett a részt­vevője. Titkos fogások, halálos ütések A keleti küzdősportok ős­forrásait a világ más tájain élt emberek történelmében is felfedezhetjük. Gondol­junk csak a Béni Hasszán­ban feltárt egyiptomi sírok test test elleni küzdelmek fogásait ábrázoló rajzaira,. A kétezer évesnél idősebb raj­zóik több, ma is alkalmazott cselgáncsdobást rögzítenek. Igazi művészi tökélyre azonban Távol-Keleten fej­lesztették az ember ember elleni harcának fogásait. En­nek több oka van. Az egyik kétségkívül abban rejlik, hogy a keleti emberek befe­lé forduló, önvizsgálódási készsége sokkal nagyobb fo­kú, mint például az európai­aké. Másrészt ennek a bölcs megfigyelés által feltárt is­meretkörnek gyakorlati al­kalmazását történelmi té­nyezők sürgették. Kelet felhalmozott termé­szeti és kézműves kincseinek áruvá válása fellendítette a kereskedelmet. A kereskedők busás értékű áruik szállítá­sa közben, ki voltak téve a rablók, út,ónállók támadá­sainak. Kevés olyan kereskedő akadt, aki nem kereste fel a halálos ütéseket, hatásos vé­dekezési mozdulatokat isme­rő titkos szekták mestereit. Ablak nélküli cellákban,, ér­tékes ajándékok fejében ta­nulhatták meg a titkos üté­seket, rúgásokat, a brutális erőt hatástalanító finom, mozdulatokat. Tanítványo­kul szegődtek más vándor- életet élők is. Virágzottak te­hát a mesterek iskolái. Csak tőlük lehetett tanulni, hi­szen aki továbbadta a meg­tanult mozdulat titkát, azo­kat véres bosszúval fenye­gették. iTávol-Keleten éppúgy dúl­tak a hatalmi harcok, mint ■a világ minden táján. S a hódítók a leigázottaknak mindenfajta fegyver viselé­sét megtiltották. A gőgös fegyveresek gyakran, meg­alázták a fegyverteleneket. A keleti ember pedig külö­nösen érzékeny a megalá­zásra. Aki csak tehette, igyekezett elsajátítani az ön­védelem tudományát, ® kard és tőr elleni puszta kézzel való védekezés mesterfogá­sait. Különösen a szerzetesek, a legkülönfélébb szekták tag­jai voltak járatosak az ön­védelem művészetiében. Vol­tak. akik egész fiatalságukat feláldozták egy-egy hatásos fogás kidolgozására, hogy aztán iskolát nyissanak. Féltve őrizték busás hasznot is hozó titkukat, amit csak a tanítványok ismerhettek meg, ha felesküdtek a titok őrzésének kötelezettségére. Japán a középkortól kezd­ve a világtól elzártan élt. Külföldi 1868-ig nem tehette lábát a szigetország terüle­tére. Ott jobban konzervá­lódtak az ősi 'hagyományok, tisztább formában maradtak meg az önvédelmi fogások. Ez magyarázza, hogy a szá­zadfordulóra keleten is jel­lemző modernizálódási fo­lyamatok Japánban az ön­védelem művészetére is ki­terjedtek. A nagyon közeli múltban mlég virágzó önvé­delmi iskolák test- és jel­lemformáló szerepe élő em­lékként élt a modern élet közepette eltun.yuló ifjúság n eve 1 ői n ek gondol atvilá g á - bán. Ám ezeknek az iskolák­nak a feltámasztása már le­hetetlennek tűnt. Elavulttá váltak. Durva, nyers mozdu­lataik nem voltak alkalma­sak az ifjúság nevelésére. Meg kellett szelídíteni; új nevelési eszmékkel kellett felruházni a mozdulatokat, hogy test- és jellemformáló szerepüket ismét betöltsék. Elsőként Kano Dzsigoro lépett a reformátorok útjá­ra 1882-ben. A különféle do­básokból, fojtásfogásokiból,, karfeszátési eljárásokból, le­szorításokból kiválogatta a tanításra alkalmasaikat és megalkotta a judot, magyar nevén a cselgáncsot. A századforduló táján zaj­lott kínai bokszerlázadás, valamint az 4905-ös orosz— japán háború kézitusáiban csodálatosan alkalmazott keleti fogások felkeltették az európai és amerikai em­berek érdeklődését is az ősi keleti küzdősportok iránt. A nagyobb érdeklődés — nagyobb kínálatot eredmé­nyezett. A judon kívül meg­teremtették az aikiidót, a fi­nom ízületi csavarásokon alapuló önvédelmi rendszert, majd a híres szamuráj kard kezelésének művészetéből létrejött a kendő, az ütések és rúgások, valamint azok védésének tudományából pe­dig a karate. Ez az újjáélesztési törek­vés nem csupán, Japánban vált divattá. Koreában fel­élesztették az ottani, ugrás közben végzett rúgások sportját, a tekvon,-dot, Kíná­ban, a kung fut és a kempót. Ezek az újjáélesztett isko­lák aztán gomba módra sza. A holland Anton Geesink, Tokio olimpiai bajnoka ta­lán az egyetlen európai versenyző, aki nemcsak utolérte, hanem túl is szárnyalta keleti mestere­it; a judo szülőhazájában sem talált legyőzőre. porodtak el, nem csupán a Távol-Keleten,; jó üzletet ígértek Európában és Ame­rikában is. Ez az üzleti szellemi, a ta­nítványok jól fizető hadának megnyerése érdekében aztán nem csupán a puszta kézzel való önvédelmi rendszerek mozgásanyagát, hanem az ősrégi fegyverek kezelésének tudományát ,is felkínálta megtanulásra. Filmsztárok váltak a ke­leti sportok alapos ismerői­ből. Különösen, a kínai ere­detű kung fu híres mestere, Bruce iLee filmvásznon, ví­vott csodálatos küzdelmei vonzottak hatalmas tömege­ket a mozikba és a kunig fu iskolákba. Egyik helyen láthatták, a másik helyen megtanulhat­ták a kiélezett nyolcágú csil­lag célba 'dobásának biztos sebet ejtő technikáját, a kés mesteri kezelésének művé­szetét (két kés egy kézben), a középen láccai vagy erős zsineggel összekötött két félméteres seprűnyélszerű bot félelmet keltő kezelését. Láthatták és megtanulhat­ták, hogy milyen Ijesztő fegyver a hosszú hajfonat végére kötött acélgolyó, amelyet a fej rövid csapásá­val lehetett hirtelen, és vá­ratlanul célba lendíteni. A ima emberének már csak nagy ritkán van szüksége ezeknek a hajdan életet je­lentő önvédelmi fogásoknak az ismeretére. ,De elsajátítá­suk biztosítja a rendszeres testmozgást, fegyelemre ne­velésük vonzó, misztikus külsőségeik csalogatóak, is­meretanyaguk kétségtelen ma g ab iztosságot szül. Ezért virágzanak napja­inkban újra az ősi keleti sportok szerte a világon. Természetesen nálunk is... KASZÁS SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents