Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 187. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 9., kedd. (6. old.) (3. old.) BÉKEFESZTIVÁL AZ ORSZÁG KÖZEPÉN (2—3. old.) MIT ÜZEN A JOGASZ? (4. old.) LABDARÚGÓ MNK MEGYEI SELEJTEZŐ (5. old.) TITKOS FOGASOK, HALÁLOS ÜTÉSEK A MESZESMÜHELYBEN Békemegmozdulások a hirosimai évfordulón Vasárnap világszerte tömeges megmozdulásokkal emlékeztek meg a hirosimai atom- támadás 38. évfordulójáról. Néhány európai városban összekötötték a megemlékezést a NATO által tervezett rakétatelepítési program elleni tiltakozással. Vasárnap a szicíliai Comi- soban mintegy hatszáz tüntető zárta el az amerikai robotrepülőgépek állomásozta- tására szánt támaszpont bejáratait, és nagyszabású felvonulást rendeztek a város központjában. A kétórás megmozdulás békésen zajlott le. Mint ismeretes, a támaszpont a tervek szerint 112 amerikai robotrepülőgépnek adna otthont. Londoni jelentés szerint vasárnap tovább folytatódtak a Greenham Common-i amerikai támaszpont közelében kezdett brit női tiltakozó akciók is. Ismeretlen tettes néhány pisztolylövést adott le autójából a tüntetők közé, de senki nem sebesült meg. E katonai létesítmény környékén a brit nők csoportjai már 20 hónappal ezelőtt megkezdték az amerikai robotrepülőgépek telepítése elleni tiltakozó akciókat. A nyugatnémet és amerikai biztonsági szolgálat emberei vasárnap több mint 160 — az atomfegyverek ellen tiltakozó — személyt vettek őrizetbe az NSZK-beli ramsteni légitámaszpont közelében. A tüntetők meg akarták akadályozni a támaszponton rendezendő katonai légiparádé megtartását. Svájcban szombaton este mintegy háromezer ember •—ült össze a Bern közelében lévő Garten-hegy lábánál, hogy virrasztva emlékezzék meg a Hirosima elleni atombomba-támadásról. A megmozdulásra több svájci szervezet hívta fel a lakosságot. A tüntetés résztvevői felhívásukban állást foglaltak a nukleáris leszerelés mellett. Kalifornia amerikai szövetségi államban három napja folynak a tömeges tüntetések, megemlékezések. Vasárnap több ezren élő láncot alkottak az Oakland város központjában lévő Meritt-tó körül az atomháború elleni tiltakozásul. Tömeggyűléseket, felvonulásokat rendeztek San Franciscóban, Berkely- ben, Los Angelesben és több más városban is. Megemlékezésekre került sor számos kanadai városban. Torontóban ötezer ember gyűlt össze a hirosimai évforduló alkalmából rendezett tömeggyűlésen. A kormányzó Liberális Párt néhány parlamenti képviselője ez alkalomból felszólította a kormányt, hogy vonja visz- sza az amerikai atomrakéták kanadai területen való kipróbálásához adott jóváhagyását. Nemzetközi közgazdász nyári egyetem Hétfőn a Magyar Kereskedelmi Kamara budapesti székházában megnyílt a XI. közgazdasági nyári egyetem. Lőrincze Péter, a kereskedelmi kamara főtitkára egyebek között elmondotta: a minden évben nagy nemzetközi érdeklődés kísérte rendezvény — amelyre az idén 12 országból 60, főleg fiatal közgazdász érkezett — ezúttal a magyar és a világgazdaság kapcsolatrendszerének jellegzetességeit mutatja be a témakörök szaktekintélyeinek segítségével. A TIT budapesti szervezetének 12 napig tartó egyetemén előadások hangzanak el többek között a külgazdasági stratégiákról, Magyaroszág- nak a világgazdaság pénzügyi rendszerében elfoglalt helyzetéről, iparpolitikánkról és a vállalati gazdálkodásról, a szocialista mezőgazdaság fejlesztési módszereiről, a marketingről és a piackutatásról, valamint a szociálpolitikáról és a munkaerőgazdálkodásról. AVACS-gépek Csád térségében iAz Egyesült Államok két, AWACS-típusú, elektronikus felderítőberendezéssel felszerelt repülőgépet küldött a osádi harcok megfigyelésére — jelentette be Washingtonban a külügyminisztérium szóvivője. A lépésről előzőleg konzultáltak az érintett országok, köztük Franciaország kormányával — tette hozzá. A két radargépet vadászgépek és üzemanyag-utántöltő repülőgépek kísérik el. A szóvivő sem az AWACS-gé- pek pontos úticélját, sem a kísérő vadászgépek pontos számát nem közölte. iDzsaafar Nimeri szudáni elnök egy zászlóaljat küldött Hisszén Habié csádi elnök támogatására. A zászlóalj katonái a csádi kormánycsapatok egyenruháját viselik — közölte a líbiai hírügynökség. Washingtonban a csádi konfliktusba való „közvetlen és hivatalos beavatkozás” lehetőségét mérlegelik — írja a Szovjetszkaja Rosszija szovjet napilap a osádi helyzetet elemző cikkében. Megfigyelők nem zárják ki az ilyen beavatkozás lehetőségét Franciaország részéről sem. Az egykori „anyaországnak” ehhez miniden eszköz a rendelkezésére áll. A Párizsban megjelenő Jeune Afrique című hetilap rámutat: az Afrikában állomásozó külföldi erők közül a francia a leghatékonyabb. Franciaország összesen 6,5 ezer katonát tart Afrikában. Francia harci gépek vannak Gáboriban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Elefántcsontparton, Szenegálban és Dzsibutiiban. Dél- Franciaországban 13 ezer, afrikai bevetésre kiképzett katona és tiszt állomásozik. A Hisszén Habné-féle kormánnyal szentben álló csádi felkelők ismét cáfolták azt a vádat, hogy líbiai repülőgépek bombázták volna Faya Largeau, Aimsaluba és Kalait csádi városokat. A Guikuni Veddei vezette ellenkormány képviselője vasárnap Brüsz- szelben kijelentette, hogy a n’dzSamenai rendszert pánikba ejtette a felkelő erők előretörése és nem létező líbiai bombázásokra hivatkozva igyekszik mind nagyobb arányú külföldi katonai segítséghez jutni. Augusztus 8-tól 20-ig kedvezmény lUeglcezdSdiitt a nyári vásár bán deltájban tömegek várakoztak a pénztár előtt. A szökszárdi Skála Áruházba is nagyon sokan tértek be, hogy harminc-negyven százalékkal olcsóbban vásároljanak felsőruhákat, férfi- és női röiViduljíjú ingéket, lábbeliket és más ruhadarabokat. A Skála teljes második szintje akciós területté vált. Érdekesség, hogy a MiÉTA sportruhacsaládiból a sZabad- idő-garriitúrák, az úszónadrágok, a blúzoík és a frottír- törölközők is olcsóbban kaphatók most. Gazdag választék Van a Skálában a divatos térd- és a kamaszlányokat érdeklő diszkónadrágokból. Az első napon a cipőosztályon 9ok női szandált adtak el. A kétmillió-négyszázezer forintos árukészletből háromne- gyedmilliö a kedvezmény. Mit vár a kereskedelem ettől az akciótól? Jelentős forgalmat és árukészletek kedvezményes eladásával a raktározási gondok enyhülését. És mi vásárlók? Olcsóbban jó ruhát, cipőt... Ha a megyebeli ruházati boltok, áruházak elé kihelyezett táblák nem hívták volna fel az érdeklődők figyelmét a kereskedelem szokásos évi nyári kedvezményes ruházati vásárára, akkor tegnap a boltok előtt nyitásra várakozó emberek sokaságából is megállapítható lett volna, hogy valami megkezdődött. IAz ország más kereskedelmi vállalataihoz hasonlóan a Tolna megyei Népbolt Vállalat tizenöt megyebeli, kisébb- nagyöbb ruházati boltja várja az augusztus 8-a és 20-a között tartó nyári vásár érdeklődőit, és természetesen vásárlóit. A Tolna megyei Népbolt Vállalat 4,5 millió forint értékben divat-, kötött- és darabárut, valamint láb- lebit vont be a kedvezményes vásáriba. A kötött- és darabáruk — közöttük férfiingek — hartninc, míg a lábbelik negyven százalékkal olcsóbbak most. A Népbolt Vállalat boltjaiban már az első nap nagy volt a forgalom. A szökszárdi Korzó ÁruházRuhamustra a Korzóban Hírverés a szeksz árdi Skála előtt A mellékes fontossága Nem arról a mellékesről fog szólni ez az írást, melyet az úgynevezett második gazdaságiban szoktunk megkeresni, hanem, arról, amely a termelés és a kutatási, vagy bármely emberi tevékenység fő irányát tekintve mellékesnek tűnik. Sok iszemipontból nyitott kapukat döngetünk. Hiszen nincsen az az újságíró vagy riporter, aki ne hangoztatná, hogy nem elegendő felépíteni egy lakótelepet. Járulékos beruházásokra is szükség van, sőt, a lakásépítés előfeltétele például a közműhálózat kiépítése. A lakásépítéshez hozzátartozik az úgynevezett terep- rendezés, az új lakótelep tartozéka az iskola, az .óvoda, a játszótér, a vendéglő és az üzletek is. Mindez tehát közismert. A probléma az, hogy noha közismert, mindenki tudja, hogy a járulékos beruházások nélkül az alapvető beruházás sem teljes, mégis ismét és ismét elmaradnak a járulékos beruházások. Valószínűleg azért, mert mellékesnek számítanak, és ha a fontos megvan., akkor a mellékes, már ötődrangú. A lakótelepekkel csupán azért példálózom^ hogy a gondolatmenet könnyebben követhető legyen. Hozhatnék más példát is: a kitűnően felszerelt, steril orvosi ■műtőt, amiből csupán néhány megfelelő nyílászáró szerkezet hiányzik, hogy ténylegesen, steril legyen; vagy az értékes gépet, melyet nem megfelelő páratartalmú helyiségben tartanak, INern az a feltűnő, hogy ilyen problémáik voltak, és bizonyos ideiig nem oldódtak meg, ihanern ezeknek az ellentmond ásóknak a krónikus volta. (Egyfelől tisztázni kell a következőt: az .egész világ- történelem tele volt olyan fejlőd,ési tendenciákká,! melyek azért nem tudtak igazán kibontákozmi, mivel csak ■a fő irányzatok tekintetében léptek előre az egyes társadalmak, a mellékes viszont mindvégig mellékes maradt. Valóban csodálkozva nézzük, hogy voltak olyan társadalmak, amelyek messze megelőzték Európát a tudományos számításokban, vaigy éppen az ipar számos területén. Nem Európában fedezték fel a selyemszövést, nem Európa produkálta először a nyomtatás lehetőségét, és szintén nem Európa teremtette meg azokat a (Vízgazdálkodási rendszereket, melyek hosszú ideig mintaképek voltak. S mégis a fontost, a legfontosabb dolgok tekintetében előrelépő társadalmak végül is vagy összeomlottak, vagy pedig a maguk egészében nem tudtak előrejutni, természetesen egyéb lényeges történelmi okok következtében. is. Az elmaradottság, a fejletlenség nemegyszer éppen azon mérhető ma is, hogy az úgynevezett mellékes mozzanatok olyannyira fejletlenek, hogy nem engedik a lényeges mozzanatok kifejlődését sem. illyen szempontból akár a köztisztaság, akár egy szokásrendszer, akár egy vallási korlátozottság visszavetheti azokat a társadalmakat, amelyek az ipar bizonyos ágaiban előrelendülnek. Helyesen nevezte Galbraith amerikai közgazdász egyik érdekes művében szintetikus modernizációnak azt a modernizációt, mely a modern repülőtér és a modern, műút, valamint a műút végén álló szálloda vagy szállodák modernsége mellett szinte konzerválja az elmaradottságot. (De miből ered nálunk az, hogy a mellékest még mindig ha,tódra,ngúként kezeljük, hogy sokszor az úgynevezett infrastruktúra kiépítése háttérbe kerül, hogy a lényeges még mindig legelőször a mennyiség és nem a minőség? Vagyis: mi az oka annak, hogy noha konkrét esetekben a sajtó évtizedek óta visszatérő témája az alig látszó, a nem fő dologhoz tartozó elhanyagolásának kritikája, s a jelenség minden, kritika- ellenére mákacsul tartja magát? Miiképpen léhetséges az, hogy noha mindenki tudja, hogy ami ma még mellékesnek tűnik, az holnap a legégetőbb problémává léphet elő, mégis fennáll ez a helyzet? Azt hiszem., szemléleti kérdésről van, szó, Az a szemlélet, amely kampányszerűen igyekezett megoldani mindenféle társadalmi és termelési problémát, látszólag már a múlté. De esák látszólag. iMa nincsenek kampányok. De a szemlélet benne él az emberekben és lényege az, hogy gyorsan meg kell valósítani a legfontosabb dolgot, s hogy ez azzal jár, hogy mellékesen szétrombolunk más értékeket — az már mindegy. A kamipán.yszemliélet tehát élhet kampány nélkül is. (Nem mondom, hogy nincs szükség bizonyos beruházások kiemelésére. Ezek a beruházások azok, amelyek általában határidőire meg is valósulnak. De következik-e ebből, hogy az összes más beruházások esetéiben a ráérő,ssiég érvényesüljön? S vajon az, ha valamit valóban meg akarnak valósítani, akkor kiemelt beruházásnak tekintik, nem annyit jelent-e: a kampányszemlélet tovább él? Sőt, erre az alapra kell helyezkedni az adott szituációban. S így jönnek létre olyan nevetséges esetek, miint például az, hogy van üzlet, amelynek a tatarozása hosszabb időt vesz igénybe, mintha egy újat építenének., Vannak időszakok, midőn egy társadalomnak -valóiban a legfontosabbra, valóban a következő lépésre kell koncentrálni. A háborús .időszakokban például, amikor a szovjet ipar nagy részét az Uraiba telepítették, senki sem követelhette, hogy a megfelelő infrastruktúrával együtt evakuáljanak. Más, dolog azonban, a pillanatnyi szükségszerűség és a folyamatos szükséglet- rendszer. HERMANN ISTVÁN
