Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

1983. augusztus 7. ^NÉPÚJSÁG 3 Vihar után I Sok kicsi, sokra megy... Takarékosság és gyermekraizok A július 24-i vihar után lapunkban Százmillió forint viharkár címmel a többi közt a következőikéi: írtuk: „— Tárgyalásokat folytat­tunk az Állami Biztosító Tol­na megyei Igazgatóságával és a tények alapján megál­lapítottuk, hogy a csatári ré­szen, a Osap utca és környé­kén, a Séd alsó részének kör­nyékén, a Sédköz, a Magura- patak alsó részén, az Angyal- szundik alsó részén az élő­vízfolyások kiléptek med­rükből és ezért árvizet okoz­tak” — a fentieket Füredi Ferenc, a városi tanács mű­szaki osztályának vezetőije nyilatkozta. Erre válaszolt Fapp Júlia, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának a vezetője. Az alábbiakat szin­tén lapunkból idézzük: „— Az árvizei* területen az alagsoriba befolyt víz után is fizet a biztosító. Így megté­rítjük kárukat a Csap utcai­aknak és mindazoknak, akik természetesen, ha biztosítás­sal rendelkeznek — a váro­si tanács által említett terü­leten laknak.” A fenti hosszadalmas idé­zetre egy félreértés miatt van szükség. Sokan úgy ér­telmezték az említett írást, hogy az árvizes területen mindenkinek, mindenfajta kárát megtéríti a biztosító. Pedig az írásban szerepelt a következő kitétel is: „termé­szetesen, ha biztosítással ren­delkeznek”. Kötelességünk kivizsgálni minden ügyet, amellyel ol­vasóink keresnék bennün­ket. A hét elején többen szólták biztosítási és vihar­ügyben. Többek között Mes­ter Józsefné szekszárd-csatá- ri lakos. Panasza: nem fizet lAz elmúlt évtized gabona­termesztési sikerei legalább olyan mértékben köszönhe- íőek la korszerű, nagy telje­sítményű gépek megjelené­siének, mint az új búza-, ku­koricafajtáknak és a kémiai anyagok egyre szélesebb kö­rű alkalmazásának. Ebben az időszakiban mind nagyobb termőké pesség ű gabonafaj­ták kerülték kiöztermesztés- ■be, mind tökéletesebb nö­vényvédő szerék alkalmazá­sára kerülhetett sor és meg­torpanások árán ugyan, de napjainkra aiz üzemek zö­mében a tényleges biológiai .igénnyel összhangba került a talajerő-visszapótlás is. Gondot, növekvő gondot, a mind miaigasalbfa technológiai igényeknek megfelelő gépek beszerzése jelentett. A het­venes évék elején még nagy számban és széles választék­iban kerülték a mezőgazda­sápi üzemekbe nagy teljesít­ményű traktorok és kom­bájnok, de azóta ismert és növekvő gazdasági nehézsé­geink okán, évről évre csök­ken az ilyen gépek beszer­zésének lehetősége. Amelyek helyettük bejöttek az or­szágba, illetve amelyeket itt­hon gyártottak, egy-két ki­vételt leszámítva nem felel­tek és nem felelnek meg az élenjáró üzemek öt tonnát meghaladó hektáronkénti búzahozama és a nyolc ton­na körüli kiükorica átlagter­mése által támasztott igé­nyeknek. Hlyen körülmények között az élenjáró gabona- termesztők nem tehettek mást: próbálták és próbálják üzemben tartami a régi gé­peket. Van olyan IiH traktor, amelyik minden reális élet­tartamot meghaladva már tizenhárom éve dolgozik. iKérozelhető. mibe kerül a kariban tartása. Be nem jobb a helyzet a megvár, a szov­jet, a csehszlovák, a lengyel és m'n.denekföllött az NDK erő- és munkagépekkel sem. Illetve az utóbbi gépekkel már fiatalabb korukban, is sok volt a baij; a krónikus pótalkatrész-hiány az üze­meltetőknek rengeteg gon­dot és persze jókora (költsé­get okozott. számára a biztosító, pedig biztosítással rendelkezik. Ezek után kerestük fel is­mételten az igazgatóságot és kértünk tájékoztatást Fapp Júliától. — Miniden nálunk bejelen­tett ügyet megvizsgáltunk, így Mester Józsefnéét is, de csak a biztosítási kötvények által meghatározott károkért fizethetünk. Neki, sajnos, nem volt megfelelő biztosítá­sa. Tudom, hogy nagyon kel­lemetlen még pár ezer forint kárt is szenvedni, de nekünk a kötvények előírásához kell tartanunk magunkat. — A legnagyobb kárt Sza­bó Zoltán keramikus szen­vedte. Neki fizettek? — Igen. De, kárának csak egy töredékét, mert nem volt kisiparos-biztosítása, csak épület- és lakásbiztosítása. A kötvényben árvíz esetére a következők szerepelnek a ki­lencedik pontban: „árvíz okozott a lakó- és mell'ék- épülétben, a lakóépület lákás céljára szolgáló helyiségben levő ingóságban és kerítés­ben, kivéve hullám- vagy ártéren levő mindennemű vagyontárgyát”. Ebből is ki­tűnik, hogy az alagsorban lé­vő műhely berendezései nem szerepelnek a biztosításban, ezért nem is tudjuk kifizet­ni. De alagsorban lévő épü- leflberendezéSi tárgyakért fi­zetünk és most is fizettünk kártérítést. A másik kisiparos­nak, Horváth Istvánnak vi­szont volt kisipari tevékeny­ségre biztosítása, ö meg is kapta a műhelyben keletke­zett kár ellenértékét. — Sokan panaszkodnak, hogy a kertékben keletkezett zöldkárért nem fizettek. — Mert nincs biztosítva. — Nem is lehet? Az utóbbi időben agrárkö­rökben — okkal-joggal — már a termelőalapok felélé­séről kezdtek beszélni. Nyil­vánvalóvá vált, hogyha rö­vid időn belül, nem ikerül, sor az elhasználódott gépek cse­réjére, úgy akár a gabona- termelés színvonala is visz- szaesihet. Ennék épp az el­lenkezője a cél. A VII. ötéves terv nyitányával egy időben útjára indított intenzív ga- bonaprogrsm a hozamok nagyarányú emelkedését irá­nyozza elő; csökkenő vetés- területen, nagyobb termény- mennyiség előállítását. En­nek érdekében, az ország ne­héz fizetési, iheyzete ellenére már tavaly is. idén év elején is, igaz, korlátozott mennyi­ségben, de sor került nyugat- európai és tengerentúli kö­zép- lés nagy teljesítményű traktorok, gabonakombájnok 'importjára. Jelentős változásra a Vi­lágbankkal a közelmúltban aláírt 'hitelszerződés ad mó­dot. Az egyébként megszo­kottnál lényegesen kedve­zőbb feltételekkel nyújtott hitel nemcsak viszonylag nagyszámú gépvásárlásokat tesz lehetővé, hanem ia me­zőgazdasági gépimportban, eddig szokatlan, széles körű versenytárgyalás — tender — kiírását is lehetővé tette. A Világbank közlönyében még a hitelszerződés végle­ges aláírása előtt, áprilisiban megjelent a tender kiírása. Eszerint Magyarország in­tenzív gabonaprogramjának III. szakaszában gépi eszök- zök szállítására lehetett pá­lyázni. Ezen belül 240 lóerő fölötti tejesítményű nehéz szántótraktorok, 160—180 lóerő között univerzális traktorok, a hozzájuk kap­csolható talajművelő- és ve­tőgépek, zöldtakarmány-be- takarító gépek, és persze ga­bonakombájnok szállítására kerülhet sor. Érdekesség: a versenytárgyaláson azonos feltétel mellett magyar cé­gek is részt vehettek. Aki nyer közülük, az a magyar mezőgazdaságnak olyan, mó­don szállíthat gépet, mintha nem rubel, elszámolású ex­portot teljesítene. vihar — Nem, csak jégbiztosítást lehet kötni a kertre. Ennyit a biztosításról. A csatáriak elmondták, hogy nyolcán, akik nagyobb kárt szenvedtek, levelet írtaik a városi tanács elnökéhez, amelyben kérik, hogy vizs­gáltja ki, milyen mulasztás­ból lettek ők károsultak. Még a viharhoz tartozik, hogy Szekszárdon, a Barátság utcai garzonházat háromszor öntötte el a víz. Ezt már so­kallják és szeretnék már végérvényesen megoldani az ügyet. Természetesen ők is a szerkesztőségünkhöz fordul­tak. Mi csak a tényeket írjuk le. A Barátság utcáli garzon­házat először — természete­sen a földszinti lakásokat — 24-én este öntötte el a víz, amely a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőjéből jött. Fél­méteres iszapot hordtak ki a folyosóról és méternél ma­gasabban állt a víz a kazán- házban. Másodszor pedig 25- én délelőtt ragyogó napsü­tésben öntötte el a víz őket. Ok sem tudják, hogy honnét jött, de jött. Harmadszor pe­dig szerdán, azaz augusztus harm'adikán, amikor ismétel­ten eső esett Szekszárdon. A lakás nem a tulajdonuk, de azért szeretnék megkímélni az épületet és környékét. Pa­naszukat leírtuk, az esetle­ges válasznak is helyt ad­nánk... A vihar utáni vihar hullá­mai tehát még nem ülték el teljesen. Az utórezgések, ap­ró hullámzások még érzékel­hetők, annák ellenére, hogy számtalan esetben sikerült végső megoldást találni. A tender felbontása után kiderült, hogy ia pályázók között gyakorlatilag a világ valamennyi jelentős mező­gazdasági gépgyártója meg­található volt, közöttük a John iDeer, az IHC, a Claas, ia Fiat, a Hesston, a Laverda, a Steyer és mások egyebek mellett a 'Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár és a Mező- igéptroszt. Több tucat géptí­pus szállítására mintegy 80 cég tett ajánlatot. örvende­tes, hogy a magyar ajánlatok színvonala mind formailag, mind tartalmilag versenyké­pesnek bizonyult a nagy vi­lágcégek ajánlataival. Ez azért is Igen ijó hír, mert a Vi-1 ág'banikih oz csatlakozott valamennyi ország vállalatai minden olyan tenderen, in­dulhatnak, amelyet a Világ­bank valamely Célhitele fi­nanszíroz. A pályázatok ér­tékelésében részt vevő világ­banki szakemberek vélemé­nye szerint ilyen szín,von,alú ajánlatokkal akár a Rába, akár a Mezőgéptröszt jó esélyekkel, szerepelhet a kül­földi versenyt á r gy al ások o n is. A magyar gabonaprogram­ra kiírt tender értékelése fo­lyamatban van, eredmény­ihirdetés a közeli napokban 'várható. Az értékelés széles körű műszaki stáb által ki­dolgozott pontrendszer alap­iján történik. Ez műszaki pá­ráimé terek, munkaminőség, üzemanyag-fogyasztás és persze az ár alapján rangso­rolja a szállításra ajánlott géneket. Jó bír. hogy az ajánlatok döntő hányada jelentős ár­engedményeket tartalmaz. Uevanazit az, univerzális traktort, amelyet az év ele­jén, még. rövid lejáratú cég­hiteles konstrukcióban, vásá­roltunk 39 ezer dollárért, most ugyanaz a cég a Világ­bank hosszú lejáratú hitelé­vel 29 ezer dollárért ajánlja-. Az ebből ladódó következte­tés egyértelmű: nagyobb miértékű vásárlásoknál, a Világbanktól függetlenül, is, a jövőben Célszerű lesz, min­den esetben széles körű ver­sen,'ytárigyalásoklat meghir­detni. GÁDOR IVÁN Olyan embert, aki csak a feltétlenül szükséges mérték­ben vesz igénybe, vagy hasz­nál fel valamit, és a fennma­radó részt tartalékolja, félre­teszi, vagy valamilyen anyag­gal ésszerűen gazdálkodik, takarékos embernek nevez­zük. Talán soha olyan mér­tékben, mint napjainkban, nem esett szó a takarékosság­ról. Idővel és egészséggel, munkával és energiával, anyaggal és szellemi kapaci­tással lehet és kell takarékos­kodni. Leginkább mégis a pénzre gondolunk, ha ki­mondjuk a szót: takarékos­ság. Erről pedig máris három betűt írhatunk le: O, T, P. * — Takarékos-e az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának az igazgató- helyettese, Szigetvári Ernő? — kérdezzük az igazgatóhelyet­test. — Akkor kezdtem takaré­koskodni — emlékezik Sziget­vári Ernő —, amikor még nem voltam a pénzszakmá­ban. Abban az időben gyere- keskedtem, amikor a szü­leimnek is meg kellett fog- niok minden garast. Szavai igazolásaként bele­lapoz a nevére kiállított Ma­gyar Királyi Postatakarék­pénztár két kis könyvébe. A születésnapra kapott két pen­gőt rakta be a betétbe. Ké­sőbb újabb könyvet váltott 13 pengővel, hogy bejegyezhes­sék a foglalkozási rovatba: már gimnáziumi tanuló lett... — Talán a körülményeim­ből, talán neveltetésemből adódóan lettem takarékos? — teszi fel önmagának a kér­dést. — Ma már nem tudom megmondani. Felnőtt fejjel, tudatosan, később hivatalból is mindig arra törekedtem, hogy az utánunk jövő nem­zedékekkel a takarékos élet­formát megtanítsuk. Ezért jó jelzőrendszere takarékosságra nevelésünknek, hogy a fiata­lok, hogyan gondolkodnak a pénztakarékosságról, és tette­Az utóbbi évtizedek legko­rábbi aratása után nemkü­lönben rendhagyónak ígér­kezik az őszi betakarítás is. Aá időjárás alaposan keresz­tülhúzta a mezőgazdák szá­mítását; la korábbi száraz­ság imiáitt 'a kapások ibetafca- Tításának előre kialakított menetrendje felborult, úgy­hogy a munkákat most újra kell tervezniük. Egész sor olyan körülményt kell figye­lembe venniük, amivel ko­rábban nem számoltak. Az őszi előkészületek ország­szerte megkezd,ődtek. Szolnok megyében a nyári szántás végéhez értek, és előrehaladtak a szervestrá­gyázással és a műtrágya ki­szórásával isj A takarékossá­got szem előtt tartva, a te­rület jelentős részén szántás nélkül forgatják a talajt, ez­zel egyúttal megelőzve az amúgy is szűkös nedvesség- tartalom elpárolgását. A megyében '140 ezer hektár őszi érésű növény betakaró­ik hogyan igazodnak gondol­kodásukhoz. — Bizonyos jelek arra mu­tatnak — folytatja Szigetvári Ernő —, hogy a gyerekek az általános iskolában megértik a takarékosság szükségessé­gét. Legalábbis az alkalma­zott formák sikeresek, a gye­rekek körében népszerűek. A középiskolában — ebben a vonatkozásán — mintha meg­torpanás érződnék. Azt hi­szem, hogy szellemes és ered­ményes a propagandamun­kánk. Érdekességként idézem csupán a fél évszázaddal ez­előtt kelt ..Királyi reklám- szöveget”. íme, az akkori ta­karékossági tízparancsolat: 1. Dolgozz, és keress, 2. Élj beosztással, 3. Jegyezd a ki­adásaidat, és vesd össze be­vételeiddel, 4. Tartózkodj a felesleges kiadásoktól, 5. Tégv félre nem várt kiadásokra, 6. Szerezz takarékbetétkönyvet, 7. Biztass másokat is takaré­kosságra, 8. Szeresd otthono­dat, és törekedj családi házat szerezni. 9. Gondoli öreg nap­jaidra. 10. A takarékosság ha- zafiság. Az Országos Takarékpénztá­ron belül külön osztály fog­lalkozik — immár 30 éve — a tanulók takarékosságával. A 30. évforduló tiszteletére gyermekraj z-pály ázató t hir­dettek országos szinten. A Tolna megyei Igazgatóságon Ugrai Ferencné megyei szer­vező segítette a pályázat ered­ményes végrehajtását. Ezért részletes információért őt hív­ja Szigetvári Ernő. — A gyermekraj z-pályázat felhívását eljuttattuk vala­mennyi iskolához — tájékoz­tat Ugrai Ferencné. A megyé­ből 120 rajz érkezett be en­nek nyomán. Az értékelésre a megyei tanácstól és a me­gyei úttörőelnökségtől kér­tünk fel művészettel és az út­törőmozgalommal foglalkozó szakembereket. Az ő vélemé­nyük alapján a tíz legjobb fására készítettek szakmai terveket. A nagy meleg mi­att általában korábban, ér­nek a növények; már meg is kezdődött például a napra­forgó betakarítása, elsőként a tiszabői Petőfi Tsz-ben kezdték meg kombájnokkal a szemek pergetését. A me­gyében összesen 38 500 hek­táron takarítanak be olajos növényeket. A kukorica be­takarításánál változtatásra kényszerülnek; a szemnek szánt vetésiből körülbelül ,10—114 ezer hektárt silózásra kénytelenek betakarítani,, vi­szont lesznek olyan táblák, ahol a silókukoricát hagyják meg szemtermésnek, csök­kentve ezzel a kiesést. Az újszá&zi Szabadság Tsz-ben már készenlétben állnak a nagy teljesítményű kombáj­nok és a oufcorrópa-betaka- rító gépsorok. Itt ezer tonna kukoricát szárítás nélkül tárolnak majd, és fokozot­tabban használják fel a mel­rajzot küldtük országos zsű­rizésre, ahol két faddi kispaj­tás munkáját kéthetes csille­bérci táborozással jutalmaz­ták. * Nyári szünet az iskolában, mindenütt meleg, ragyogó napfény. Különös véletlen ilyenkor diákot otthonában találni. Ráadásul Faddon, ahol a Duna holtága fürdő­zési, horgászás! lehetőségék­kel is szolgál. Borda Attila és Kugli Jó­zsef úttörőket keressük, ők ugyanis a szerencsés Tolna megyei nyertesek. Ügy ala­kult dolgunk, hogy telefonon Jóska édesanyját érjük el előbb a munkahelyén, aki ké­sőbb örömmel kalauzolt laká­sukra. ahol feltehetően Jóska tartózkodik. Míg otthonukig érünk, a beszélgetésben kér- dezetlenül is eljutunk az OTP-hez. Húsz évre szóló köl­csön segítségével építették új házukat. A szomszédból ha­marosan előkerül Jóska is. Vele indulunk Bordáékhoz, hogv együtt leeven a két díj­nyertes a beszélgetésen. — A fiam vendégekkel ki­ment a Duna-partra — men­tegetőzik Borda Attila édes­anyja, és máris indul érte. Helyet foglalunk Jóskával. Faggatni kell a sötét hajú, sötét szemű fiút. Csöndes, halk szavú. Attilára várva megtudom, hogy a faddi álta­lános iskola 6. c. osztályos ta­nulói. A gyermekraj z-pályá- zattal rajzórán találkoztak. „Sok kicsi, sokra megy — takarékoskodjunk!” — Ez volt az ötletet adó felhívás. Két- három rajzórán foglalkoztak a „pályaművel”, ami végül is sikert hozott számukra. — Abból indultunk ki — kezdi Jóska —, hogy fillérek­ből lesznek a forintok. Volt egy ötlet, hogy méhkaptárba szorgos méhek hordjanak tíz- húszfilléreseket. Ezt jónak tartotta a tanár néni is, így hát megrajzoltuk. Jóska elmeséli a rajzolás pontos menetét. A végére ér, amikor lihegve befut pajtása, Borda Attila. Külsőre ellen­téte Jóskának, ö szőke, kék­szemű, és beszédes fajta. Átfogja Jóska vállát, mikor a pályázat menetébe kezd. Szóról szóra megegyezik a Jóskától hallottakkal. Egyi­kük írta a betűket, másik rajzolta a méhkaptárt. Közö­sen színezték a rajzot. Közös lett a siker is. Az alkotás a fővárosban maradt, ahol or­szágos kiállítás keretében a világtakarékossági napon is bemutatják. Előkerült az út­törőszövetség csillebérci tá­borba hívó levele is. — Várjátok a tábort? A két gyerek összenevet. DECSI KISS JÁNOS léktertmékeket ás az állatok etetésére. A kiadós esők hatására felüdült a somogyi hiatár. Üjra életre keltek ia már kó- kadozó növények. Ekék szá­zai hasítanak friss barázdá­ikat, a korábban megürese­dett táblákat tömegtakar- mányok termesztésére készí­tik elő. A szálas takarmányok ugyanis a legtöbb helyen gyengén fizettek, és most igyekeznek pótolni a kiesést. Még minidig vethetnék silő- takairmányozásra szuperko- irai kukoricát, ezenkívül őszi takarmánykeveréket. Az őszi vetések magágyát megye- szerte készítik, és hozzálát­nak az őszi érésű növények ibetakarítáisák előkészítésé­ihez is. 72 000 hektár ról vár­nak kukoricatermést, A gé­peket mindenütt kijavítot­ták, és előkészítették az 500 hektáros napraforgó-terület aratását is. HAZAFI JÓZSEF Világcégek ajánlatai a magyar gabonaprogramhoz Gépgyártók versenytárgyalása A közös munka sikeréért közösen dolgozik, egy rajzlapon Borda Attila és Kugli József Felkészülés az őszi mezőgazdasági munkákra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents