Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. augusztus 7., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) VIHAR UTÁNI VIHAR (3. old.) TAKARÉKOSSÁG ÉS GYERMEKRAJZOK (3. old.) AKIK HISZNEK HELYREÁLLÍTOTTÁK A JÓ HÁZASSÁGBAN ... A GÁRDONYI-HÁZAT <5. old.) (4. old.) Termékkódok Bábele Még az átlagember is tudja nálunk, hogy a vállalatok túi sok ilyen-olyan anyagot tartanak a raktáraikban, vagyis — ahogy a közgazdászok mondják — rossz a készletgazdálkodásunk. Mindez igaz, hiszen amíg például egy átlagos nyugat-európai vállalat azzal is beéri, hogy 3—4 napi termeléshez szükséges anyagot, alkatrészt raktározzon, nálunk sok olyan gyár van, amely 90—120 napra elegendő készleteket halmoz fel. Az átlagos olvasó már meglehetősen sokat tud ennek okairól (a gyártók és a szállítók monopolhelyzete, a laza szerződéses fegyelem stb.), mint ahogy arról is hallott, hogy ennek a gyár meg a népgazdaság látja kárát, hiszen sok százmilliárd forintnyi érték hever a raktárak sötét 2ugában. Az már kevéssé ismert az olvasók körében, hogy a pazarló készletgazdálkodás mögött „nyelvi”, vagyis jelölésbeli okok is rejtőznek. Tegyük fel, egy vállalat vezetői elhatározzák, hogy megszabadulnak a felesleges készleteiktől, például a túl sok raktári csavarjuktól. Erre elvben megvan a le» hetőségük, hiszen az Országos Piackutató Intézethez tartozó Interker-börze nevű intézmény minden évben .megszervez vagy 4—5 készletbörzét, ahol a szóban forgó vállalat is meghirdetheti, hogy mennyi csavart kíván értékesíteni. A gyakorlat azonban sokkal bonyolultabb ennél. A börzén keresgélő vevők ugyanis érthető okokból pontosan tudni akarják, hogy milyen csavarokról van szó. Mekkora az átmérője, miből készült (acélból vagy alumíniumból?), milyen a menete és hossza, süllyesztett, vagy lencse alakú-e a feje, és így tovább. Mindezt leírva nyilvántartani rendkívül hosszadalmas és körülményes. Ezért a vállalatok már évekkel ezelőtt kialakítottak maguknak egy saját használatú, házi kódrendszert, amelyben különböző számokkal jelölték a kérdéses csavar tulajdonságait. Ez a módszer a vállalatokon belül kiválóan bevált. De amikor kiléptek a börzére, kiderült, hogy például az M8-as méretű csavar jelölésére 14 féle kódot használnak a hazai vállalatok. A sok gond miatt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik témabizottsága is napirendre tűzte az ügyet. Amint várható volt, arra a megállapításra jutott, hogy fel kell hagyni a házi kódrendszerek használatával, egységes népgazdasági kódrendszer kialakítására van szükség. Sőt, még ez sem elég, figyelembe kell venni, hogy a külföldi országok is hasonló gondokkal küzdöttek, illetve küzdenek, ezért újabban mindinkább elterjed az EAN-nak nevezett nemzetközi termékkód használata. Aligha volna jó az a hazai kódrendszer, amely eltekint attól, hogy az EAN-termékkód lassan világszabvánnyá válik. Hosszas töprengés, vita után olyan döntés született, hogy az egységes hazai kódrendszer kilencjegyű számból álljon. Ebből a számsorból az első 4—5 azt jelöli, hogy hol, melyik hazai gyárban készítették a szóban forgó terméket, példánkban a csavart. (Ha az említett csavar importcikk volt, akkor a kódnak jelölnie kell az imoortáló külkereskedelmi vállalatot is.) A kilencjegyű szám többi számjegye viszont arról tudósít bennünket, hogy — legalábbis nagy vonalakban — milyen típusú csavarról van szó. S ha valaki még többet akar megtudni a kérdéses termékről, csak elő kell vennie a szóban forgó gyár (mondjuk a Csavarinari Vállalat), vagy — import esetén — az illetékes külkereskedelmi vállalat kódkatalógusát. Voltak, akik felvetették, hogy ily módon mégiscsak két kódkatalógus — a népgazdasági, illetve a vállalati — használatára lesz szükség. E felfogás hívei azzal érveltek, hogy sokkal egyszerűbb volna, ha minden tudnivalót az egységes népgazdasági katalógusban jelölnénk. Ez elvben igaz is. Csakhogy amint az OMFB-nek a már említett témabizottsága feltárta, ez rendkívül költséges volna, hiszen a népgazdasági szférában forgalomban lévő termékek száma napjainkban már több millió. Ezért egy — számítógépekkel ellátott — nagy apparátust kellene fenntartani az ilyen kódkatalógus összeállítása, karbantartása céljából, s ez olyan kiadásokkal járna, ami talán nincs is arányban a várható haszonnal. Ezért ésszerűbb a vállalatokra alapozva, decentralizáltan megoldani a kódrendszer kialakítását. Jellemző a téma súlyára, fontosságára, hogy a kormány gazdasági bizottsága is foglalkozott az üggyel, s úgy határozott, hogy 1983-ban megkezdik az ETK (Egységes Termékazonosító Kódrendszer) kísérleti bevezetését. A Gazdasági Bizottság döntése alapján kezdték meg az úgynevezett termékinformációs központok kijelölését is. Ezek a központok (a csavarok esetében például a Csavaripari Vállalat, az autóalkatrészek szférájában az Autóker) töltik be a gazda szerepét. Ennek megfelelően ők felelősek a kívánt kódkatalógus összeállításért, kiadásáért is. A Csavaripari Vállalat gondozásában megjelenő katalógusnak például nemcsak arra kell választ adnia, hogy a Csavaripari Vállalat milyen csavarokat gyárt, hanem arra is, hogy ezenkívül még hol, milyen csavarhoz lehet hozzájutni az ország többi, csavarelőállítással is foglalkozó üzemében. A tervek szerint 1985-ig az egész országban elterjed az ETK használata. Valószínű, ez is megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a termelővállalatok között meggyorsuljon a készletáramlás: aki akar, gyorsabban megszabadulhasson a felesleges csavarjaitól, aki pedig ilyeneket keres, előbb hozzájuthasson e termékekhez, mint manapság. S. K. Konténer-pályaudvar Szekszárdon Befejeződött a 68. eszperantó Világkongresszus lA modern világ egyik nagyon. elmés szerkezete a konténer. iNem lehet kideríteni, hogy hol, 9 ki rakta meg az első ládát, s küldte abban áruját a vevőhöz, de az tény,, hogy ma már el sem lehet képzelni, a szállítást konténerek nélkül.. IA kezdetben, amikor még ládákba csomagolták a terméket, azzal a céllal, tették ezt, hogy ne darabonként küldjék a címzetthez, hanem egybe csomagolva. Ezt a módszert fejlesztették tovább: acélból, alumíniumból az idő viszontagságait tűrő anyagból gyártottak konténereket, a kezdetben kicsit, .másfél köbmétereset. Aztán jötték az igények: a vállalatok mind több árut, félig .kész terméket akartak megbízható csomagolásban küldeni, s kialakult a konténeres szállítás már közepes, húsz köbméteres „ládákkal”, .És végül, megalkották a har- minctonnás nagy konténert, amely szállítható hajón, repülőn (!), vagonon és tehergépkocsi-alvázon. A nemzetközi együttműködésnek jó példája az egységes .konténerizálás kialakítása. Országonként azonos felépítésűek ezek az áruszállító „edények”,, úgy alákítják ki a darufogőhelyéket, az akasztás! horgokat, hogy az minden országban megfelel. Így tudták csak jól gépesíteni a konténerek rakodását. Szekszárdon körülbelül hat éve kezdődött az ipari üzemeknél, a kereskedelmi .vállalatoknál a k.onténerak- ció. Tavaly pedig a MÁV elkezdte építtetni a fogadó- ál! omást a szekszárdi vasútállomáson. Egy új iparvágányt telepítettek, amelyre egyszerre i20 vagont lehet beállítani, s innen, a Volán speciális rakodó-szállító tehergépkocsijaival. viszik el rendeltetési helyűikre a konténereket. Körülbelül harmincmillió forintba került a konténer- pályaudvar, amelyet idén a 'vasutasnapon adtak át rendeltetésszerű használatra. A Szombaton a Budapest Sportcsarnokban záróünnepségen búcsúzott a fővárostól a 68. eszperantó világkongresszus ötezer résztvevője. Az egy hétiig tartó rendezvény- sorozat befejezéseként az Eszperantó Világszövetség vezetői, Gregoire Maerten's elnök és Szabó Flóra főtitkár értékelte a kongresszus munkáját. Egyebek között kiemelték, hogy az eszperantó-mozgalom történetiében ez volt a legnagyobb kongresszus, amelyen a föld minden sarkából különböző színű, nemzetiségű, világnézetű emberek vettek részt. Mindnyájukat az a humanista eszme vezérelte, hogy a soknyelvű emberiségnek szüksége van a népek nemzeti nyelvei — az anyanyelvék — mellett egy könnyen megtanulható, semleges nemzetközi nyelvre, amely egyetemes közvetítő nyelvvé válhatna a másként beszélők közötti mindenfajta emberi kapcsolatban. A világ eszperantiiStáinak kongresszusa már a létrejöttével is a népek kölcsönös szót értését, békés együttműkodásét szolgálta — a viliág békemozgailimámak is sajátos és aktív részeseként. A tanácskozásokon, összejöveteleken a nemzetközi nyelv révén közvetlenebb kapcsolat, dialógus teremtődött a különböző anyanyelvű emberek és nemzeti eszperantista szervezetek között. A kongresszus fontos állomása volt az eszperantó nyelv századik „szülétésn'apja” előkészületi munkáinak. Felihívták a nemzeti eszpenantó- szörvetségeket, hogy a közelgő jubileum kapcsán fejtsenek ki nagyabb propagandát az eszperantó nyelv elterjesztéséért, a mozgalom megismertetéséért. Ezután bejelentették, hogy a közgyűlés a világszövetség vezető testületének tiszteletbeli tagjává választotta In- gemund Bengtssont, a svéd parlament elnökét, aki több évtizede vesz részt az esz- perantó-mozgalomlban és számos fórumon szorgalmazta a nemzetközi nyelv használatát. A világszövetség védnöki testületébe négy új tagot választottak be: egy- egy holland, brazil és iráni tudós mellett Szerdahelyi István magyar irodalomtörténészt. Ezt követően a mozgalom világszövetségének díszes serlegét — amelyet kétévenkénti ítélnek oda a legkiemelkedőbb munkát végző nemzeti eszperantó-szövetségnek — átadták a kínai eszperantó-liga főtitkárának. Az ünnepségen ismertették a közgyűlésen elfogadott határozatot. Az eszperantiisták támogatásukról biztosítják az ENSZ-nek a távközlési vi- lágéwél kapcsolatos céljait, s határozatukban hangsúlyozzák : a kommunikáció nyelvi és technikái vonatkozásai elvál ászt hatatl anok egymástól: Ajánlják valamennyi kommunikációval foglalkozó szervezeteknek, hogy fordítsanak nagyobb figyelmét a nyelvi vonatkozásokra, különös tekintettel az eszperantó nyelv lehetséges szerepére. Megállapították, hogy az eszperantó elterjesztése nagymértékben azoktól az aktivistáktól függ, akik kapcsolatot tudnak teremteni a modern hírközlési technikával és megmutatják a világnak, hogyan lehet az eszperantót felhasználni egy olyan igazságosabb és demokratikusabb nyelvi rend megteremtésére, amelyben az eszperantó lényeges szerepet játszhat. Felhívták a nemzetközi nyelvvel foglalkozó valamennyi országos és szakmai szervezet, valamint tudományos intézmény figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a hírközlés technológiájára. Gregoire Maertens megköszönte a magyar szervező bizottság munkáját. Majd Baráth Endre, a rendező bizottság elnöke átadta a világkongresszus zászlaját Wally Du Templenek, a jövő évi kanadai rendezvénysorozat előkészítő bizottsága elnökének. Ezután a nemzetközi eszperantó-kórus búcsúzott Budapestitől, majd az eszperantó himnuszt a kórussal a küldöttek is együtt énekelték. „Gis Revidoen Vantouve- ro!” — Viszontlátásra Vancouverben! — hangzott el, s ezzel a 68. eszperantó Világ- kongresszus befejeződött. A szekszárdi állomásról körülbelül a negyven kilométeres körzetiben levő gyárakat, vállalatokat szolgálják ki. Például Bonyhádra a zo- máncárugyárba, a cipőgyárba, Bajára a textilgyárakhoz viszik a konténereket, de még az is. előfordult, bogy Simontornyára is vittek innen áruval rakott konténert. Egyre több vállalat tervezi már jó előre a szállítást a szekszárdi pályaudvarról. A Patex tolnai .gyára hetenként húsz konténert kér. A húsipari vállalat a megyeszékhelyről konzervvel rakott konténereket küld a Szovjetunióba. A IBHG szekszárdi gyáregysége pedig az itt gyártott telefonközpontok alkatrészeit a kunhegyesi gyáregységibe küldi további munkára. Hét köziben hat órától húsz óráig dolgoznak a konténer- pályaudv.aron a MÁV és a Volán emberei, gépei. Naponta átlagosan negyven konténer érkezik. Augusztus elsején. 49-et fogadtak, s vitték él a rendeltetési helyre. — Pj—Czs — Az éjszaka érkezett vagopokat az iparvágányra állítják kéthónapi üzemeltetés során beigazolódott a MÁV Pécsi Igazgatóságának el- lkéipzelése: egyre -növekszik az érkező és a továbbítandó konténerek száma. Amint Baka György szekszárdi ál- lomásifőnök elmondta, a vállalatok többsége áttért már a megyei székhelyen a konténeres szállításira. Először a Bőrdíszmű, majd a húsipar kért nagyméretű konténereket, míg a többi vállalat 'közepes konténert hasiznál:, il982-|ben Szekszórd- ra 3567 'konténer érkezett, s elküldték áruval rakottan 3484 konténert. Idén, az első hét hónapiban valamivel több mint kétezer konténert fogadtak, ez azt jelenti, hogy az idei forgalom meghaladja majd a múlt elvit, ugyani® az év második felében mindig erősebb a forgalom. Különösen a reggeli órákban nagy a forgalom a korszerű pályau dvaron
