Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

mmmmm ■ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 185. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. augusztus 6., szombat Építkezések minősége Az általánosító ítélet, amely az építők munkájából a minőségi fogyatékosságokat nagyítja fel és helyezi elő­térbe, okkal kelt visszatetszést e nagy múltú mesterség fogyó számú művelőinek körében. Nem azért, mintha nem tudnák ők maguk is, hogy az elviselhetőnél több a pazarlással egyenértékű építési selejt; ám e fogyaté­kosságokért nem csupán az a kétkezi munkás felel, aki a falat húzza, a panelt szereli, a tapétát ragasztja, vagy a szőnyegpadlót illeszti. Az építési-szerelési anyagoknak tetemes hányadát más iparágak készítik, s ők nem rit­kán készen kapott selejtet építenek be. Mentségük van tehát, ám a mások hibája nem lehet olyan takaró, amely a saját nemtörődömségüket is el­fedi. Ha a társadalom a minőségi gondok sorolásakor az elsők között említi az építőket, annak nyomós oka van: az ő termékük több százezer — olykor több millió — forintot ér, s aki évekig, évtizedekig kuporgat azért, hogy önálló lakáshoz jusson, örömest eltekintene a hiánylisták összeállításától, majd a hiánypótlások kö­rüli huzavonától. Az építménynek — legyen iskola, kórház, vagy éppen lakás — Magyarországon rangja van, s a közvélemény e ranghoz méltó produktumot vár. Tisztában van ezzel az ágazati irányítás is: az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium mind nagyobb fi­gyelmet fordít a minőségjavítás módozatainak kimun­kálására, s eközben — törvényszerűen — nem elégszik meg a felszíni jelenségek feltárásával. Az okok össze­tettek, s csak a mélyreható változás segíthet. Az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter intézkedéseit, a Gaz­dasági Bizottság tájékoztatója alapján, kora tavasszal a kormány is tudomásul vette; a figyelem immár annak hatásaira összpontosul. A teljességhez tartozik, hogy a változás — amely hosszú távú folyamat eredménye le­het, — nem ma, vagy holnap kezdődik meg. A beruhá­zások számának mérséklődésével arányosan lazult az építési piac szorítása, s a megrendelők igényesebbek lettek: a korábbinál következetesebben ügyelnek arra, hogy a szűkre szabott pénz ne herdálódjék el. Mind kevesebben fogadják el a gyenge minőségű munkát, s, a kivitelező — akiknek monopol-helyzete szűnőben van — rákényszerül a szemléletváltásra; ha szükséges, arra is, hogy ő maga se fogadja el a megvetemedett ajtót, a csorba panelt, csempét, a már eleve rojtos szőnyeg- padlót ... és még sorolhatnánk. A változásnak már ma tanúi vagyunk: a statisztika adatai arról szólnak, hogy tavaly hozzávetőleg 30 szá­zalékkal csökkent az állami építőipar hibáiból eredő utólagos javítások értéke, s hasonló az előrelépés a la­kásépítkezéseknél is. Ez persze sovány vigasz azok szá­mára, akiknek új lakása a mostani esőzésekkor ázik be, az új ablak résein most fütyül a szél, a kilincs most marad a kezében. Fel kell gyorsítani a megkezdett fo­lyamatot, s ez nem csupán kérő szavakat, hanem kel­lően átgondolt központi szabályozást kíván. Szabályo­zást műszaki, és gazdasági értelemben is. Jelesül: ter­vezőtől a gyártóig-kivitelezőig a mainál egészségesebb ösztönzési rendszerre van szükség. Aligha kell bizony­gatni, hogy ellenérdekeltség az, amely az alacsony tech­nikai szintet részesíti előnyben. Miközben az építőipar fejlettségi színvonala megfelel a magyar ipar fejlett­ségének — tetemes milliárdokat költöttek a hajdani, kézműves jellegű építőmesterség iparosítására —, egye­lőre az anyagokkal és a szerkezetekkel szemben támasz­tott követelmények az indokoltnál alacsonyabbak. Felmérések utalnak arra is: mennyire sokrétű a hiba­forrás. A minőségi hibák 30—35 százalékban műszaki tervezési, 40—45 százalékban anyag- és szerkezetgyár­tási, mintegy 60 százalékban pedig építőipari kivitele­zési okokra vezethetők vissza. (Ez összeadva több mint 100 százalék — de átfedések is vannak: mondhatnánk úgy is — hiba hibát szül. Hiszen például ha a beton- adalék-anyag minősége kifogásolható, nyilvánvalóan nem lesz tökéletes az abból készült falelem. Ezt tovább ronthatja a gyártási technológia megsértése, vagy a gondatlan szállítás és tárolás. Vagy: aki a szakadozott tapétából folt hátán folt falburkolatot készít, a saját munkaerejével is pazarló volt, hiszen hibajavításkor az új tapétát újra fel kell ragasztani...) Az ÉVM, mint piacfelügyeleti hatóság, részint a szi­gorúbb ellenőrzést szorgalmazza: olyan minőségellenőr­ző szervezetek létrehozását tartaná helyénvalónak, amely az ösztönzés erejével késztetne gondosabb mun­kára. Ám, a minisztérium intézkedési terve átfogóbb módosításokat is tartalmaz. Végső fokon a minőség ja­vulásához kell, hogy vezessen egyes vállalatok monopol­helyzetének megszüntetése, a versenytárgyalásos rend­szer általánossá válása, a közvetlen piaci lakásépítés, mindaz, amit tömören a vállalatok döntési-irányítási rendszere továbbfejlesztésének nevezünk. Mindez ter­mészetesen nem máról holnapra hoz változást. Az ér­demi előrelépés viszont az építők partnerein — a taná­csokon, a beruházókon, az anyag- és szerkezetgyártókon, a gazdasági közeg rugalmasságán — is múlik. FÖLDES TAMÁS Befejeződött Budapesten a magyar orvosok világtalálkozója A magyar orvosok buda­pesti világtalálkozójának kedden kezdődött szakmai eseménysorozata pénteken a zárónapjához érkezett. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében dél­előtt megtartották azt a ju­bileumi ülést, amelyet a .ma­gyarországi szervezett orvos- továbbképzés 100. évforduló­ja tiszteletére vettek prog­ramiba. Az ülés elnökségében ott .volt Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. lEradrőczi Elemér, az Orvos- továbbképző Intézet rektora köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük a világta­lálkozóra hazalátogatott or- voskollégákat, továbbá a ha­zai és számos külföldi orvos- továbbképző intézet, orvos- tudományi egyetem vezetőit, akik a Szovjetunióból, az NDK-lból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Vietnam­ból, Olaszországból és Finn­országból hozták el az ottani o r vost ár sa d alom ü dvözl e tét. Az .MTA nevében Szentágo- thai János elnök szólt a ju­bileum jelentőségéről, majd Sűhultéisz Emil egészségügyi miniszter méltatta az orvo­sok szervezett továbbképzé­sének fontosságát a hazai egészségügyi ellátás fejlesz­tésében. .Ezután négy tudományos előadást hallgattak meg a résztvevők az orvostoválbb- képzés szervezeti rendszeréről, eredményeiről és feladatai­ról. A jubileumi megemléke­zést követően — délután — plenáris záróüléssel .befejező­dött a magyar orvosok világ- találkozójának négynapos eseménysorozata. Bognár Józsefnék, a Magya­rok Világszövetsége elnökének zárszavával ért véget az or- vo stalálkozó. Andropov és Cunhal találkozója Jurij Andropov, az SZKP iKIB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 'Elnök­ségének elnöke pénteken Moszkváiban találkozott Al- varo Cunhallal, a Portugál Kommunista Pál t főtitkárá­val, aki az SZKP KB meghí­vására tartózkodik a Szov­jetunióban. iA szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint a két párt kapcsola­táról volt szó. GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A TOTÉV-NÁL (3. old.) ÜZEMEK A VILÁGŰRBEN (8. old.) HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE <3. old.) CSETNERI (4. old.) — A GYÖGYÍTÖ KÉSSEL SZÍVRITMUSZAVAROK ELLEN (8. old.) NAP HAJTJA A LATVIJÁT (9. old.) DOMBORI SZÖRFÖKKEL ÉS TÖMEGGEL (4. old.) VALÓDI (5. old.) MUZSIKÁLÓ CSALÁD (9. old.) MEGJÖTT A BÁRKA? (10. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) GÁZKOMPRESSZOR GÁZMOTORRAL (12. old.) UGRÓISKOLA (13. old.) ÚJ GÉPSORON GYÁRTJÁK A NAGYMÉRETŰ DRÉNCSÖVET (1. old.) KAPUZÁRÁS A MEGYEI SERDÜLÖ- EDZÖTÁBORBAN (14. old.) Az ELZETT Művek soproni gyárának termékeit mindenki jól ismeri, hiszen naponta találkozunk velük. Az 1901 óta működő gyárba viszi el az olvasót az 5. oldalon található képes összeállításunk. Zár g vaw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents