Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-05 / 184. szám
a Képújság 1983. augusztus 5. Feszültségek feloldása Beszélgetés Nagy Sándorral, az ÁIB titkárával A-.közügyekJntézése. a választási rendszer továbbfejlesztése Korszerűbben, egyszerűbben, emberibben Interjú dr. Fonyó Gyulával A beszélgetésnek nincs különösebb apropója. Nem jelent meg az elmúlt hetak- ben-hónapokban az ifjúság egészét érintő állásfoglalás, határozat. Az Állami Ifjúságii Bizottság is a szokásos hétköznapjait éld. Ily módon, akár magyarázatra Is szorulnia, mi indokolja a kérdést: — Milyen a fiatalok szociális helyzete, milyen gondjaik foglalkoztatják az Állami Ifjúsági Bizottságot? — A téma ilyesfajta megközelítését nem tartom szerencsésnek — mondta Nagy Sándor, az ÁIiB titkára. — Valahogy belénk rögződött, hogy a fiatalok helyzetéről nagy áItal ánosságo tóban szóljunk. Mond'jiulk, az ifjúsági törvény megalkotásának az évfordulóján, a KISZ kongresszusa után. Olyankor szívesen összegezzük az eredményeket, soroljuk a gondokat, a feladatokat. Valójában az ifjúság valamennyi kérdése szüntelenül -napirenden, van. A párt ifjúságpolitikai határozatának, az ifjúsági törvénynek egyik legfontosabb következménye, hogy a szemléleten változtatott. Nem állítom persze, hogy mindenkién. De nagyon sokan megértették és a gyakorlatban is érvényesítk, hogy nem külön kell kezelni az ifjúsági kérdéseket, hanem a döntésekben mindenkor számolni kell a fiatalokra tett hatásukkal is. Még pontosabban, hogy a döntésekben az érdekelt fiatalok véleményének is tükröződnie kell. Nem -a fiatalokról, hanem a fiatalokkal lehet helyesen határozni. 'Másrészt: úton-útfélen a fiatalokról. az ifjúságról teszünk ■említést. Holott az ifjúság heterogén összetételű. iMás foglalkoztatja a középiskolás d<áikot, m;-* az ifjú szakmunkást, mással küszködik az i-fiú házas, mint aiz egyedülálló ifi atal, és így tovább. Milyen válasz adható arra a kérdésre: hogy milyen a fiatalok helyzete? Melyik fiatalé? Vagy legalább annyira legyünk pontosaik, hogv me- Iv-i-k lifjúsási rétegé? Ha az Ál lá-mii, 'Ifjúsági Bizottság elmúlt évi üléseit felidézem. ha a javaslatokat, határozatokat sorra veszem: nem általában az Ifjúság g o ndiai v al f og 1 a 1 ko ztu n k, hanem epy-esv rétegével. Azaz: mesvizissáltuk például. hoay miként lehet javítani a szakmunkástanulók, az egyetemi, főiskola' hallgatók. a, fiatal házasok szociális helyzetén. — Bontsuk tehát részekre a kérdést: a szakmunkástanulók juttatási rendjét 1955-ben szabályozták azzal a céllal, hogy a tanulók az összes térítési díjat fedezni tudják az ösztöndíjból. Azóta érdemi változtatás nem történt, a szabályozás minden bizonnyal elavult. — Az elmúlt néhány éviben szinte minden ifjúsági fórumon szóba került a szak- ' nw nk-á staniu lók ösztöndíja - zásának korszerűsítése. A KilSZ X. kongresszusának az állami szerveket érintő javaslatokat tartalmazó, feladat tervében is helyet kapott a változtatás szükségessége. A diákparlamentek-en ugyancsak sürgették a módosítást. Az Állami Ifjúsági Bizottság az év elején tárgyald ta az illetékes minisztériumok előterjesztését. Az, ösztöndíj-rendszer felülvizsgálatának tapasztalatai alapján a bizottság a rendszer átfogó továbbfejlesztése keretében az ösztöndíjak jelentős emelését tartja szükségesnek. Az új ösztöndíjrendszer kido 1 gozásáho z meghatározta a legfontosabb elveket. Elkülönül a tanulmányi ösztön,díj és a tanuló szociális körülményei alapján a-dható támogatás. A differenciálás alapja a szakma jellege és az évfoylaim mellett elsősorban a szakmai és tanulmányi teljesítmény lesz. A vállalatok feladata, hogy a szakmunkásképzésben- meglévő érdekeltségük szerint a tanulók ténylegesen végzett munkájának megfelelően gondoskodjanak a pénzbeni juttatásokról. Megváltoznak a társadalmi tanulmányi szerződés feltételei is. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatának lényeges része, hogy a javas látó kait a tanulóik időben ímegisim-enjék és megvitassák. Kívánatosnak tartjuk, hogy már a következő tanévtől bevezessék a 'költségvetési kiadással nem- járó változtatásokat, így oldják fel a társadalmi ösztöndíjak kötöttségeit és tegyék lehetővé, hogy a III. évfolyamos tanulókat szakmunkásbérben foglalkoztassák. — Feltehetőleg a szakmunkástanulók véleménye módosítja majd az elképzeléseket, mint ahogy az egyetemi-főiskolai hallgatók észrevételeivel is gazdagodott az egyetemi-főiskolai ösztöndíjrendszer ... — Már az előterjesztés is támaszkodik ezekre a véleményekre. iHadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a részletkérdésekben, a megoldás módját illetően egymástól eltérő véleményekre. Az egy e tem eken -főisik-o Iákon folytatott viták egyébként arról is meggyőztek, hogy lényeges kérdésekben, a hallgatók felelősségteljesen, mondának véleményt. Mindenütt támogatták a teljesítmény, a tanulmányi eredmény szerinti nagyobb differenciálást. A két iskolatípus ösztöndíj- rendszerét ős s z eh as o n Után i fölösleges -volna. Annyi bizonyos, hogy mindkettő túlhaladottá, nem serkentővé, hanem inkább gátló tényezővé vált. Az egyetemi-főiskolai új, már működő rendszer, ha nem is -oldott fel minden feszültséget, megfelel rendeltetésének. Ma megfelel. -Mert ezeknek a kérdéseknek egyik sajátossága, hogy megoldásuk mindenkor időleges. Az ösztöndíjrendszer problémáin túl a hallgatók különösen f-on.tos kérdésként vetették fel az életkörülményeik alakulását 'meghatározó feltételek javításának, az egyes társadalmi juttatások, -jogosultságaik bővítésének szükséges-ságét. Az Állami 'Ifjúsági -Bizottság -a k-özel- múltbá-n átfogóan elemezte az életkörülményeket befolyásoló tényezőket, és a lehetőségek figyelembevételével határozta- meg a rövi- debb és hosszabb távú feladatokat. Ezen belül a legjelentősebbnek tartam, hogy a hallgatók számára -a -hivatásukat is szolgáló területéken 'a következő tanévtől bővülnek a munkavállalási, lehetőségek, egyszerűbben válthatják ki a munkaikönyvüket. Megoldódik egy régóta vajúdó probléma, nevezetesen. a felsőoktatási, intézmények tanulói igénybe vehetik majd a gyest. Mindezen intézkedések azt igazolják, hogy rendszeresen- napirendre kell- tűznünk az ifjúságot érintő legfontosabb -kérdéseket, s folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy melyik döntés életképes még, melyiket haladta túl 'az idő. — Némelyik a kezdet kezdetén sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A diákokat és sorkatonákat megillető kedvezmények fogadtatása legalábbis ellentmondásos. Egyik-másik kedvezihény alig keltett érdeklődést. — Ezt -a kedvezményrendszert 1981-ben vezették be. 'Az eddigi két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendszer jól szolgálja az Állami Ifjúsági Bizottság korábbi határozatában megfogalmazott célokat. Mégpedig a következőket: a kedvezmények alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez, szervesen illeszkednek a kulturális, a sport- és turisztikai szolgáltatások kialakult rendjéhez, jobban hasznosítják a központi és helyi erőforrásokat, -valamint egyszerűsödött a kedvezmények igény- bevétele. Miben jogos a kritika? Részben nem elég hatásos -a tájékoztatás, nem minden, érdekelt ismeri a lehetőségeit. Aztán úgy látszik, hogy a diákok nem szívesen ülnek a színházakban az olcsóbb helyeken, és nem igénylik igazán a mérsékelt árú diákimenüt. Lehet — hogy rosszul mértük fel a szokásokat? Avagy a színházak -kínálatával van baj? Vagy azzal, -hogy nem mindig tüntetik föl, hogy melyik előadásra váltható diákjegy, s ebből támadnak viták? Bizonyos viszonit, hogy -a kedvezményes utazással, kölcsönzéssel sokan élnek, és ugyancsak népszerűek az olcsó szálláshelyék. Nem hiszem, hogy máris a kedvezményrendszeren kellene változtatni. A propagálásán viszont igen, Addig nem kapunk tiszta képet, amíg a közvélemény nem -elég tájékozott. Természetszerűleg a kedvezmények körét szeretnénk bővíteni, erre már •az elmúlt két évben is -akadt példa. — A fiatalok szociális helyzetéről szólva óhatatlanul eljutunk a család- alapítás, a lakáshoz jutás gondjaihoz. A lakásra várók nagyságát, a népgazdaság teherbíróképességét ismerve, lényeges fordulatot aligha várhatunk a következő években. De ez ügyben az apró változások is sokakat érintenek. Mi enyhítheti az önálló otthon megteremtésének gondjait? — Legsúlyosabb társadalmi gondjaink közé tartozik a lakáskiér-dés. Valóban, minden intézkedés, amely enyhít a feszültségen, figyelmet érdemel. Ismert fogalom immár a lépcsőzetes lakáshoz jutás, a ga-rzonlakás-akció, a fiatal házasok otthona és a többi. Ha a lakásokkal sikerül jobban g.azdá'lkod-ni, annak a fiatal házasok is hasznát látják. Javaslat készült arra, hogy 1984. j'an-uár elsejétől- az ifjúsági takarékbetét utáni kölcsönt a magán- forgalomban történő lakásvásárlásra is igényibe lehessen venni. Hosszú távon azt •kellene megvalósítanunk, hogy a fiatalok valamiféle garanciával gyújthessenek lakásra, mondjuk az ifjúsági t-alkarékbetétfcönyVben, ami most pótolja a lakásvásárlási előtörlesztést, s mind többféle, a lakás berendezéséihez szükséges -árura a-d kedvezményes kölcsönt. M. D. Országszerte a közérdeklődés előterében áll — más nagyjelentőségű kérdésekkel együtt — a választási rendszer továbbfejlesztése. A párt Központi Bizottságának júliusi határozata kimondja: „A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert”. S mindjárt az in-dókot is: „A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben”. A választási rendszer továbbfejlesztéséhez, korszerűsítéséhez tehát hozzátartozik, hogy a népet, a választókat — és egyben az állam- hatalmat — képviselő szervék, testületek munkája is korszerűsödjék. Mindezekről: a választási rendszer továbbfejlesztéséről és a köz- igazgatás korszerűsítéséről kérdeztük meg dr. Fonyó Gyulát, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesiét. — Miért van szükség a választási rendszer továbbfejlesztésére? — Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a választási rendszer alapjaiban véve jó, mind az országgyűlés, mind a tanácsok összetétele megfelel a társadalmi követelményeknek. A fejlődés azonban szükségessé teszi, hogy továbblépjünk, hiszen legutóbb 17 évvel ezelőtt, 1966-ban rendelkezett törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának korszerűbb megoldásáról. — Mennyiben jelent újat a kettős jelölés? — Az 1971-es országgyűlési választáson 49, az 197-5- ösön 34, a legutóbbi, az 1980- as országgyűlési választáson pedig mindössze 15 kerületben állították két jelöltet. A tanácstagi választókerületek közül 197.1-iben 3015, 1973- ban 1706 és 1980-iban 1779 helyen volt kettős jelölés. Volt, ahol a lakosság nem értette: mi az értelme a kettős jelölésnek. Bizonyára nem előzte meg ott a jelölést megfelelő politikái munka. Az is előfordult, sőt, nem is ritkán, hogy a másodikként jelölt nem szívesen vállalkozott, úgy érezte, hogy eleve hátrányosabb helyzetben van, tehát megbukik. Most viszont — ha a KB-határozatban közölt alapelvek törvényerőre emelkednek — nem lehet szó bukásról, még idézőjelbe téve sem, hiszen az a jelölt, aki legalább a szavazaHazánk legforgalmasabb nyugati kapujában, Szent- gotthárdon szobrot kapott III. Béla király. A városalapító koronás fő, Magyarország és Dalmácia uralkodója 1183- ban alapított apátságot a cisztercita szerzetesek részére, a Rába és Lapincs találkozásánál, a még kietlen vidéken. A célja az volt, hogy a mintaszerűen gazdálkodó ciszterek bekapcsolják a vidéket az ország vérkeringésébe. Jól számított: a község — amelyet temolomáról Szent Gotthárd tiszteletére neveztek el — már a 16. században mezővárosi rangot kapott. Az idén pedig, az alapítás 800. évfordulójának esztendejében városi rangra emelkedett, alkotmányunk ünnepén avatják a városok közé. Ami a szobrot illeti: sikerült alkotás. A helyiek máris tok 25 százalékát megkapja, pótképviselő, illetve pót-tanácstag lesz, s a hely meg- üresedése esetén ő kerül a testületbe. — Űj a tervezetben az országos lista. Ez mennyiben jelent változást? — A választási rendszer a területi elven épül fel, vagyis az országgyűlési képviselők a választók területi érdekű közösségtől kapják mandátumukat. Vannak azonban olyan országos politikai, társadalmi, közéleti vezető személyiségék, akiknek munkássága az egész országot átfogja, s mintegy kifejezik személyükben is a szocialista nemzeti egységet. Őket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli, s az ország valamennyi választó- polgára szavaz rájuk. Hadd mondom el itt azt is, hogy aki a választás napján nem állandó lakóhelyén tartózkodik, az csak az országos listára adhatjla le szavazatát. — Ha már áttérünk a szavazásra: ennek mechanizmusában milyen változások lesznek? — Kezdjük a jelölőgyűléseknél. Két jelöltet mindenütt kell állítani, de előírás az is, hogy minden nevet, amely felmerül, jelölőgyűlés elé kell vinni. Ha például valakit jelöltsége megszavazása érdekében a választó- körzetben tartott akár harmadik vagy a negyedik jelölőgyűlésen említi meg egy választópolgár, a továbbiak során mindenütt fel kell olvasni a nevét. Egy évszázados tradíció is megszűnik, mivel már régen nincs jelentősége: ezentúl nem lesz szesztilalom a választások napján. — Számszerű változást hoz-e az új választási rendszer? — Mintegy 10 százalékkal több országgyűlési képviselő lesz: ennyit választanak meg az országos listán. A tanácstagok száma viszont csökken. Eddig a községi tanácsoknak legalább 100, a városi és városi kerületi tanácsoknak legalább 150 tagjuk volt, ami nehézkessé tette a testületek működését. A mai idők megkövetelik, hogy a tanácsok operatív, érdemi munkával foglalkozó testületek legyenek, ilyenekké kell válniuk a jelenleginél közel húsz százalékkal kisebb létszámú tanácsoknak. — A párthatározat hangsúlyozza a közügyek intézésének, a társadalmi ellenőrzések fontosságát. Az eddigiekből kiderül, hogy a választott testületeknek ebben fokozott szerepük lesz. Ez viszont feltételezi az egész közigazgatás korszerűsítését. befogadták. Szentgotthárd vezetői körültekintően olyan művésznek adták a megbíIII. Béla király szobra — Ez a korszerűsítés egyáltalán nem új, évek óta tart. Célja, hogy csökkenjenek a lakosság terhei, s hogy a jog sokkal kevésbé határolja be az emberek mindennapi életét, mint korábban. Nem könnyű a köziigazgatást korszerűsíteni, hiszen a munkamódszerek nem is évtizedek, de évszázadok során alakulta ki, még ma is sok benne a régi vármegyék és a monarchia közigazgatásának maradványa. Csupán néhány példa: amikor az állami anyakönyvezést bevezették — s ennek 90 éve —, elrendelték, hogy az anyakönyvről másodpéldány készüljön, amelyet az eredetitől külön kell őrizni. Ennék akkor volt értelme, hiszen tűz, vagy más elemi kár megsemmisíthette az anyakönyvet, s még maradt akkor is hiteles másolat. A mai viszonyok közt viszont ennék nincs értelme, mivel több hasonló nyilvántartás is van, például a né- pességnyi Iván tartás. Ezek helyezték hatályon ,kívül tavaly a múlt századi rendelkezést. Még ennél is régebben volt érvényben az állatigazolás — korábban járlatlevél, még azelőtt passzus — rendszere. Volt értelme a betyárvilágban, amikor ezzel igazolta a tulaidonos, hogy saját állatát hajtja vagy hajtatja emberéivel. Most elvesztette lét- jogosultságát, hiszen ma már az állatok többsége állami szervek útján kerül forgalomba. — Országszerte egyre több olyan ügyet intéznek a városi tanácsok, amelyek eddig a járási hivatalokhoz tartoztak. Mi a tendencia ezen a téren? — Sok városkörnyéki község hosszú idő óta együtt intézi ügyéit a központi szerepkört betöltő várossal. Így például közösen oldják meg a vízellátást, a szemétszállítást. Még nagyobb annak a jelentősége, hogy a községekből pótolják a városok a munkaerőt. Ahhoz viszont, hogy a falun lakó és a városban dolgozó emberek be tudjanak járni munkahelyükre, a város teremti meg a közlekedési hálózatot, s ebből természetesen az egész községnek haszna van. A városi lakosok lakásigényeinek kielégítéséhez nemegyszer arra van szükség, hogy a közeli községben jelöljön ki telkeket a tanács. Ezeknek a községeknek a tanácsai mellérendelt helyzetben vannak a városi tanáccsal, fölötte- sük a megyei tanács. Mindez megfelel annak az elvnek, amelyet a KB-ha'tá- rozat kifejez, s szerves egységet alkot a választási rendszer továbbfejlesztésével. VÁRKONYI ENDRE zatást, — Gömbös Lászlónak — aki ismeri az itt élőket, e vidéket. Az alkotó: Gömbös László m Uj szobor a városavatóra
