Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

a Képújság 1983. augusztus 31. Nemzetiségi közművelődés A nemzetiségi szövetségek becslése szerint jelenleg mintegy 200—220 ezer né­met, 100—110 ezer szlovák, 80—100 ezer délszláv és 20— 25 ezer román anyanyelvű állampolgár él hazánkban. Jelentős azoknak a nemzeti­ségi származású lakosoknak a száma is, akik következe­tesen magyarnak mondják ugyan magukat, de igénylik az anyanyelvű iskolázást és művelődési formákat. Mint azt a Művelődési Mi­nisztérium nemzetiségi önál­ló osztályán az MTI munka­társának elmondották: nem­zetiségi politikánk egyik sa­játossága, hogy a hazánkban élő kisebbségek társadalmi, gazdasági, oktatási és kultu­rális lehetőségei nem függ­vényei a becsült számada­toknak, hanem a valós igé­nyekhez, érdeklődéshez, szükségletekhez igazodnak. A történelem folyamán a nemzetiségek társadalmunk szerves részévé váltak, több­ségük gazdag néphagyo­mányt őriz, s ehhez erősen ragaszkodik. A különböző nemzetiségi közművelődési formák főként a művelődési otthonok keretében valósul­nak meg. Jelenleg több száz énekkar, éneklő csoport mű­ködik. a német, délszláv, szlovák és román zenekarok száma megközelíti a százat, s a legutóbbi felmérések sze­rint csaknem 90 néDi tánc- együttes dolgozik folyamato­san. Mind jobban kibontakozik az anyanyelvművelő klub­mozgalom, amely változatos eszközeivel széles körű lehe­tőséget ad az anyanyelv ápo­lására. E klubok tevékeny­ségének — számuk több mint 110 — különösen a vegyes lakosságú településeken, a városokban van nagy jelen­tősége. Az anyanyelv meg­őrzésében fontos szerenet játszanak az irodalmi szín­padok is. Tavaly Szekszár- don német, Pécsett szerb- horvát bemutató színpad ala­kult hivatásos és amatőr szí­nészek közreműködésével, rendszeres műsorprogramok­kal.^ Tervezik, hogy a közel­jövőben román és — a bé­késcsabai színház segítségé­vel — szlovák bemutató szín- Dadot is létrehoznak. Feilődő közművelődési tevékenységi forma az anyanvelven tartott tudományos ismeretterjesz­tés. F célra a TIT nemzetisé­gi előadói csoportokat szer­vezett. A nemzetiségi néprajzi, történelmi, szellemi és tárgyi értékek gyűjtését és őrzését négy bázismúzeum szolgálja, a tatai német múzeum érté­kes anyagát tavaly nagy si­kerrel mutatták be az NDK- ban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A múzeum­rendszeren kívül csaknem negyven tájház alakult a nemzetiségiek tárgyi kultú­rájának bemutatására: Tót­komlóson, Békéscsabán pél­dául szlovák, Mecseknádas- don, Járjpssomorján német, Tótszerdahelyen horvát, Két- egyházán román helyi gyűj­temény található, s most van kialakulóban Lakócsán a dél­szláv, Pomázon a szerb kiál­lítási anyag. A hagyományok feltárását segítik a nemzetiségi szö­vetségek szervezte néprajzi gyűjtőtáborok és az e té­mában írt dolgozatok, melye­ket tanulmánysorozatokban jelentetnek meg, ezek iránt külföldön is nagy az érdek­lődés. A nemzetiségi lakosság tá­jékoztatásáról egy-egy heti­lap gondoskodik. Az anya­nyelv megőrzését, fejlődését szolgálandó, nemzetiségen­ként egy-egy irodalmi folyó­irat létrehozását is tervezik: első lépésként a múlt év de­cemberében napvilágot látott a horvát-szerb Narodne No- vine című lap „Névén” cí­mű melléklete, amely később — ha kialakulnak a kellő feltételek — önálló lappá vál­hat. A nemzeti kisebbségek könyvellátásában az úgyne­vezett alapkönvvtári rend­szer játssza a főszerepet: je­lenleg hat német, négy szlo­vák, egy román és hat dél­szláv báziskönyvtár műkö­dik, ezek 450 település könyvtárába juttatják el a nemzetiségi irodalmat. A ha­zai nemzetiségi könyvkiadás­ról — a tankönyvkiadón be­lül — külön szerkesztőség gondoskodik. 1976—82 között 65 nemzetiségi nyelvű szép- irodalmi és néorajzi kiad­vány. illetve tanulmánykötet jelent meg. A Magyar Rádió pécsi stú­diójában német és horvát- szerb, Miskolcon szlovák, Szolnokon román, Győrben szlovén és német műsort su­gároznak a hazai nemzetisé­giek számára. Pécsett 1979 óta nőmet és szerb-horvát nvelvű televízióműsor is ké­szül. s 1982-ben megkezdő­dött a román, idén júliusban pedig a szlovák nvelvű adá­sok sugárzása Szegeden. A rádió- és a tv-műsorokat a jövőben is folyamatosan bő­vítik. Fúvóstalálkozó Bonyhádon A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége a bonyhádi Vörösmarty Mihály művelődési központot kérte föl a német nemzetiségi fú­vószenekarok IV. találkozójá­nak .megrendezésére, illetve fogadására. A szeptember 10— 11-én zajló találkozó a résztvevő zenekarok szakmai bemutatójával kezdődik a művelődési központban szom­baton délután három órai kezdettel. A kilenc résztvevő zenekar között több olyan együttes is van, mely orszá­gos hírnevet szerzett már ma­gának. Palotabozsokról és Ba­barcról az úttörőfúvósok ér­kezését várják a rendezők, Hetvehelyről, Tatabányáról, Törökbálintról, Csolnokról és Nagyárpádról a felnőttek ze­nekarait. A vendéglátó bony­hádiak úttörő- és felnőtt- együttese is részt vesz a IV. találkozón. Egyébként az ese­mény első napja ismerkedésre és felszabadult vígasságra egyaránt alkalmas svábbállal fejeződik be. Vasárnap — 11- én — délelőtt a zenekarok Mórágyon, Aparhanton, Nagymányokon, Kisdorogon, Cikón, Tevelen és Bonyhádon adnak térzenét. Délután há­romkor kezdődik a zenekarok ünnepi koncertje Bonyhádon, a szabadtéri színpadon. Rossz idő esetén a találkozó záró hangversenyére a sportcsar­nokban kerül majd sor. „Kottát-postán” szolgálat Az új tanév kezdetével egy időben új szolgáltatást ve­zetett be az Állami Könyv- terjesztő Vállalat a Zenemű­kiadóval közösen. A „Kottát — postán” szolgálat lényege, hogy a budapesti, Múzeum­körúti Kodály Zoltán Zenemű­bolt és zenei antikvárium szeptembertől az ott megren­delt kottákat azonnal postáz­za a vevők címére. Bármilyen kottára, könnyű- és komoly­zenei, hangszeres és pedagó­giai kiadványra, továbbá a bolt választékában megtalál­ható import kiadványokra is elfogadnak megrendelést. A készülő újdonságokat, vagy a sajtó alatt lévő utánnyomáso­kat kívánságra előjegyzik, il­letve a kiadványokat postáz­zák. A „Kottát — postán” szolgá­lat egy-egy példány megkül­désén kívül vállalja egész ze­neiskolai osztályok ellátását a szükséges hangszeres, illet­ve szolfézskottákkal egyaránt. A megrendelt zeneműveket postán, utánvéttel küldik el. Uj szoborcsoport Szombathely központjában állították fel Körössényi Tamás négyalakos szoborkompo­zícióját, amely a város örök megújhodását jelképezi. se. Ahoű kMéitfáataü&n 'volt a SQMOGMHaw 'Az alacsony hatékonyság­gal 'gazdálkodó szövetkeze­tek proiblléméi oirszáigois gon­dét Okoznak. Somogybáin iis számottevő 'a számuk. Az el­múlt években .számois köz- ipomiti és helyi Intézkedés tör­tént helyzetük jiavítiásia ér­dekében. Tartós miegetidlást azioiniban esíalk néhány eset­ben isliikariült találni. Az ala­csony hatékonysággal gaz­dálkodó szövetkezeteik száma az V. ötéves iterivihan sejn ősökként. Több szövetkezeteit éveinte szanáltak, mások sa- játt forriáslbál [rendezték vesz­teslégéi két, a harmadik cso­port ugyam nem volt veszte­séges, de az egyszerű újra­termelés faltátleilieii't is alig tudta biztosítani. A megyei páirt-végirehajfő bizottság 1960 tavaszán határ ozatot ho­zott e fontos témában. iHanmiimclkáS szövetkezetei sorolnak alacsony hatékony­sággal gazdálkodó ikatögórilá- ba. Ezek a [szántóterület 42,5 iszázáillékán gazdálkodnak, Itt dolgozik a Itéesz-itagság 40,8 százaléka, és iitt 'áülítét- itálk elő a tez-elk terimettlálsi ér­tékének 36,9 százalékát. Ez (azt jeleníti, hagy ia tsz-elk szántóterületének osáknem fele, az állatállománynak 40 százálóka valamilyen okból alacsony hatásfokkal produ­kál, gyakran veszteséget „ter­mel”. Ű26 település tepmlelő- szavetikezéti ifalgsága hátrá­nyosabb helyzetben van, a tsz állandó gondokkal küzd, s ez kihat a falu egész tár­sadalmára. Ugyanakkor a népgazdaság nem nélkülöz­heti az itt ■be.rmsJ’it búzát, ku­koricát, tejet, hűsít és egyéb itertmiányt. A felülvizsgált 32 itszJbő(l 22-iben teljes vagy részleges vezetőcsere ment Végbe. A volt vezeték egy része nyug­díjba:, mások alacsony mun­kakörbe kerültek, vagy tá­voztak a tsz-tbői. Mindenki­ről gondoisködtlak az liMaté- kes szerveik. A kijelölt szö­vetkezetek lakásépítési és jövedelemkiegészítő támoga­tósban részesülnek. Az .intéz­kedésék eredményeként meg­erősödött a vezetés. A gazdaságok íátalaikítot- tók a vetésszerkezetet Há­rom év ailátt 18 százafllékkall nőtt a gabona, két és félsze­resére a napraforgó területe. Űj ültetvényeket teli,építették, és 35 százalékkal csökkent a kukorica területe. Javult a tápanyag-gazdálkodás. Ezek hajtására a termiés eredmé­nyek -jóval meghaladták az előző évek átlagúit. Tarljsd „Az erősebb segít­se a gyengét” mozgatom, far- tiallmaisabb a szektorok (ág- tsz-kisüzem) együttműiködé­szövetik;eze,t jövője, ott vagy beolvadt a másik szövetke­zetbe, vagy hatóságilag fel­számolták. lEmnelk a hagy munkának az 1982. évi zárszámadások­ban. kézzelfoghatóak voltaik az eredményei. E szövetkeze­tekben a megyei átlaghoz vi­szonyítva — 3 év átlagában — 'dinamikusan nőtt ,a ter­melés, az árbevétel, az ipari tevékenység, a bruttó jövede­lem, a nyereség, a f ejlasz,tési alap, és természetesen a tag­ság jövedelme iis. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nagy a sikere az Aliba Re- giia Állami Építőipari Válla - lat székesfehérvári Alba- boltjónak. A Seregélyeisd útion megnyitott bolt első báróim havi forgalma megfcözefllíltet- ite a Ikilenomiilliló forintot, ezen beiül is Itöbb mint hét- szlázezer forint értékben ad­taik el elfekvő készületeikből különböző építőanyagokat. A iszékesféh'érvárli botit eredményei alapján a fővá­rosban iis megnyitották a vál- ílalat Aiba^baitját, a Xil. ke­rület, Hunyadi Jámols u. 168. szám alatt. Az új bolitnak a 43-as Állami Építőipari Vál- Jjallat adott területeit. Iliit dís forgatómba hozzák a vállalat állttal gyáMaítt Alba-ltermák- családot; a válaszfalaikat, gipszet, nyílászárókat, ál­mennyezetet. A budapesti bolt megnyi­tása egybesett az AÜbiaifal gyártásba vételének tizedik évfcirdulláj'ávall. Egy évtized alatt — mint ez az évforduló alkalmából rendezett kis ün­nepségén elhangzott — ösz- szesen kétlmlllió-lhatszázíhet- veneizer négyzetméter válasz­falat állítottak elő iaiz A'RÉV- •nél, félmiiaiárd forint érték­ben. Dunántúlt napló Új termékkel igyekszik új piacokat szerezni a Szentlő- iriimei -Állami Gazdaság és a Gsanlgráid megyei Galbcina- forgalmli és Malomipari Vál­lalat.' Szegeden javában tartanak a kísérletek, hagy már idén eladhassák a burgoinyape- iheiybőíl Ikélszülő pogácsa- és lángospor-lkü lönlegieiss/ágat, maijd jövőre a goimbóc- és levesporrali iis jelentkezhesse­nek. Mindehhez az alapanya­got, a burgcnyapelyhet -a Szahtlőrinci ÁUiáfni Gazda­ság vajszlóli feldolgozó üzeme szolgáltatja. Nincs probléma az alapanyaggal és alaposan fleOlkészüi'tek a szegedi, spe­ciális receptoraik iszeriint dol­gozó szákemberek is. Bíznak abban, hagy megnyerik a hazái fogyasztók tetszését. Ennek egyik alapja, hogy a szegediek Unlikonn újdonság- cSaládija alig két Wónaip alatt befutott, így kelendő a ki­mondottan szegedi speciali­tás, a krumplis tiésztápor. Szeged másfél-két év alatt jelentős ,tapasztaiatr|a tett szart, amíg az Umikarn-spe- óilalMitásolkkál a piacon meg­jelenít. Ennek folytatását, ki­bővítését jelenti a vajszlói- lákkal való együttműködés, almi möst van születőben. 'Ha siker koronázza laz üz­leti1 számítást, ami szinte százszázalékosnak tekinthető, iákkor a jövő évtől kotmolly kooperációnak lehetünk ta­núi/ PETŐFI NÉPE A Kalocsai Asztalos- és Eldktramosipari Szövetkezet vezetői itíz esztendeje gon­dolták először árra, hogy itő- lkés exporttal próbálkozza­nak. Az 1973-ás év piacku­tatással, kaposolatterernitás- sel, mintadarabok ikjészítésé- vel telt el. A szövetkezet szakmai, műszaki, technikai felkészültsége, adottságai né­vén a küSbútóngydntásra spe- oiialiizálódótt. Rusztikus kis­bútoraik ma már iklül>- és bel­földön egyaránt 'keresettek. Ezek olyan cikkek^ ame­lyekkel szemben az Igények gyákraln változnak. A gyor­saság, a írugaümla'ssáig, a ver­senyben maradás alapvető feltétele. A termékeiknek 30 —40 százalékát cserélik újialhbna évente. Atsztalosüize- mük képes a rövid idő alatti átállásra, s lez megfelel a Vá­sárlók érdekeinek. Egyik nyugatnémet vevő az idén áprilisban mutatta be azt a zsúrkocsi -miiratiadainabot, ameiybőll niagydbb mennyisé­get kívánt rendelni náliúk. Nem telt bele két hónáp, s május Végién útnák inidlítoit- iták számára .az első 500 da­rabos iszá'lüiLtmányt. A kalocsai szövetkezet je­lenleg háromféle vitrint, négyfáj'la komódot gyárt, a zsurköcsik 5 variációban készülnek. Jelentős még a VáMifiakászítés is: ezzel egy gazdaságii munkaközösség foglalkozik. Tavaly 22,6 mil­lió forint értékű árut adtak ■ed laz iNSZK-lban, laz idei tő- késexparltfenvük 26 millió. Az Idei első félévet erad- imányésen zárták. A 1118 miiil- liős árbevétel és a főkásex- port-előiirányzat időarányo­san megvalósult. A hónap műtárgyai - szeptemberben Szeptemberben — megem­lékezésül születésük évfordu­lója alkalmából — Fadrusz János és Iván Mestrovic szobrászművész alkotását tár­ják a hónap műtárgyaként a közönség elé a Magyar Nem­zeti Galériában, illetve a Szépművészeti Múzeumban. Szeptember 1-től a Magyar Nemzeti Galériában láthatók Fadrusz János főnemest és közvitézt ábrázoló szobrai — két vázlat a pozsonyi Mária Terézia-emlékműhöz. Fadrusz János szobrászművész 125 esztendővel ezelőtt született. Első köztéri szobra és egyik fő műve az 1897-ben felállí­tott és azóta megsemmisült Mária Terézia-emlékmű. A pozsonyiak, megjelölendő az egykori királydomb helyét, — ahol a mindenkori uralkodó 1867-ig végezte a szertartásos kardvágást a négy égtáj felé —, 1892-ben kérték fel Fad­rusz Jánost az emlékszobor elkészítésére. Első jelentős al­kotásának, a feszületnek ki­robbanó sikere hozta számára ezt a megbízást, amelyet sor­ra követett a többi: a kolozs­vári Mátyás-szobor —amely már a Mária Terézia-emlék­mű erényeit továbbfejlesztve, és annak hibáit kijavítva szü­letett meg —, a zilahi Wesse- lényi-emlékmű, a szegedi Tisza Lajos-szobor. A Mária Terézia-szobor egy konkrét történelmi eseményt ábrázol: az 1741-es pozsonyi országgyűlésnek azt az ünne­pélyes pillanatát, amikor a magyar nemesség „életünket és vérünket” felkiáltással a királynő előtt lojalitásáról tesz tanúbizonyságot. Az em­lékmű kiemelkedik a korszak hasonló funkciójú, ám hamis pátoszú, modoros emlékszob­rai közül. A Mária Terézia két oldalán álló alak, a két magyar nemes, nem kísérői, hanem kiegészítői, kiemelői a főalaknak. Korabeli jellegze­tes típusok a közvitéz, aki harcol, védi az országot, és a főnemes, aki hűségéről és készségességéről biztosítja az uralkodót. A Szépművészeti Múzeum­ban Iván Mestrovic, világhí­rű jugoszláv szobrászmű­vész Anyai gond című szobra látható. Iván Mestro­vic 100 évvel ezelőtt szüle­tett Dalmáciában. Tehetségét felismerve a környékbeli pásztorok, parasztok és értel­miségiek összegyűjtött pén­zükön küldték Splitbe, a szobrászat mesterségét ta­nulni. 17 éves volt akkor, de iskolába még nem járt, az alapismereteket autodidakta módon szerezte meg. Fél év múltán Bécsbe küldték, ahol elvégezte a képzőművészeti akadémiát. 1903-tól rendsze­resen vett részt kiállításo­kon. Az Anyai gondot fiatal ko­rában faragta szürke már­ványtömbből. Az asszony jobb kezével oltalmazón tá­masztja alá gyermeke fejét, kettejük körül a kendő sze­cessziósán kanyargó redői láttatják bal kezét is, amint magához szorítja csecsemő­jét. Az arcok, kezek és a drapéria részletgazdag meg­munkálásán túl a szobrász megtartotta a kő természetes tömbszerűségét. A művet Frankéi Ernő budapesti mű­kereskedő ajándékozta 1918- ban a Szépművészeti Múze­umnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents