Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 205. szám ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 31., szerda Mai számunkból AFRIKA FEJFÁJÁSA (2. old.) ESTI KÉPEK FADDRÓL (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) HIÁNYCIKK-TÖRTÉNET (5. old.) HÁROM ütemben épül A METALLOGLOBUS 41-ES TELEPE (5. old.) Az öt program Az Utóbbi (időbeni miagjélénlkiülitelk a vitáik a központi Éejtósizitíésii ipnogirlaimolkiriál, viaigy — elhagy (az ipari korök- ben rövtidíitiik — a (KFP-ikirőL Aimfet lilámért, ma öt KFP-rik vain énvémylbem, niaigydbb részűiket il07H—81 i között fogadnia el és erősítette meg a kormány, közülük | többet azt követiőem, hogy ,a párt Központi Bizoittsóiga 1978-íbiain batáirozaitqt íhoZojtt iparunlk tsnmeHéHi, ilületrve termlékiszenkezetének konszienűáítésórőil. Ennek szénie­mében döntöttek -oilylkléppen, Ihiogy Miagyiair-oinszágon mim- denékielliőrht a pétnolJkémlilai iparágat (la kőoillalj és föld­gáz vegyi feldolgozása, rruőanyagelőláiLliíltás és -ifeltíloil- goizás), az aJdímtoumáipart, a gyógyszer-, a mötvényvé- diőszer- lés ílnitenmedliier-lgylártást Caiz iintenmiedienelk látott a gyógyszer, iiUetvie növényvédő szer készítéséhez iszülk- séges közbenső fertnékékelt éntlilk), az etóktironlilkali al1- kialtrész- és dészagységgyántást, vlatomiini a számítás- tacihniilkát (kéül kieméliten Beilleszteni. Az utóbbi, vagyis a .számítástechnikái KFP Sajátosságai, hoigy ennlél el­sősorban nem ,a komputerék hazái előáillításia a eéü (bár ez is fontos), Ihianem imíndenékelőtt (aiz, hölgy — a viliág élívonlaíliátvlal' lépést .tiarittvla — az eléktranlilkus szálmító- gépek .alllkiaillmlaizása náliunlk is széles kömben elterjedjen. Az öt KFPnről folyó vlitla Ikét 'téma köré összpontosul. Beváltották-ie idáig a hiazzájulk Bűzött reményéket, vég­iére iís igén sók pénzt költött rájuk az ország, továbbá, hioigy ia ihfetedik ötéves tterrvne gondolvla nem túl kiodkiá- zátas-e ennylime fiavoirlrzálni néhány kiemelt iparágat? lAirni az eíső Ikérdlást ittlétül, az értékelések mégléhétő- sen egyértbelllműék. Hla nem is látiháittuk kielégítően, hoigy mii minden tömtéinllk a világgazdaságiban és Viiiláig- pilaoon 1978 után, hla nem is tudhattuk, hogy milyen mély, tartós, egyben Sajátságos lesz a tőkés gazdasági válság, mái .szemmeL nézve lils jód dönitöttiünk, amlilkoir a Jéllscmoillt öt iparáig kliiemellt fejlesztésiét határoztuk el. Ez mlég akikor is igaz, ha időköziben olyan helyzet állt elő — az allumíiniuimipari termékék nyomott ára kül­földön, a pvc-poir gazdaságos értékesítésének korlátái miág 1982-iben, stb. —, hoigy nem vollt ésszerű időará­nyosan is teljesíteni minden IKFP-nk ivafliameinnyi rész- céllkliitűZéSét. Ennék ellenére is a KFP-Jkinak köszönlhétő, hogy új j bauxitbányákat adtunk át, Olyan komszerű üzemeink i vannak, mint például a SZékesBehémvárli Könnyűfém- j mű hengerműve, a leniinvárosi TVK pdllipropilánüze- ; me, a klaZindbairditóai BVK pvc-gytána, s a Hungária í MűanyaigMdiodgiOzó Vállalat több új részlege. Az étekt- nonlilklaü KFP szülőt te a mlég fiatal, ima iís szerveződő, ide =, nagy jövő előtt álló Mikroelékitronlikaá Vállalat Iís. Mé­lyebbre tekintve nemdSák egyszerűen új gyárak, üze- ^ mlék sokáságáról van szó, hanem arról, hoigy (az öit eim- ; liítétt iparág ma lényegesen nagyobb mórtákibein vesz részt a nlelmzéíi jövedelem termelésében^ aiz exportban, mint korábban,, ibiizonyíitVa, hogy a tarmléiéSi szerkezet oly sokat emlegetett korlszerűsíitése mlalkirio-isZinten is megvalósul. Az átlagember élete ma már ellklépzelhététülen volna a KFP-lk lébe, eredményei nélkül. A gyógyszer, növény­védő szer és intermedier KPP-mék például kiemelkedő szerepe van ábban, hogy oly sok kitűnő, magyar gyógy­szerhez tudunk hozzájutni a patikáikban (egy főre szó- JT mnídjvta a viliág egyik legnagyobb gyógysizertermelőjte-és -exportőre vagyonik), hagy miahioliniap se szeri, se szá­mla a haZái növényvédő szeneknek. A Piatirollkómiali KFP-lt didséri, hogy az egy főre eső műanyagfcigyaisz- tásunlk elérte a 35 kilót (1960-ban csak a töredékénél tanticltbuhk), hagy kitűnő minőségű hazai műianyiágdkia.t ' hásználhátunlk fel osomagolásra, béíeértive például a műanyagból készüllt üdítőitaiHpaiaiekofcat is. Uigyáinsn- ] mslk a KiFP-nek köszahhető a ipvc-csövék széles válasz­téka, a műianyiágf állás kertészet, és így tovább. Az alu- ' tnlíinliurhiipari KiFiP eredményeit ás érzékeljük, amikor a közkedvelt Ikarus autőbuszainkan utazunk. Ami pe- dlig .a sZámításteohnlíkát illlléti, ,aiz idéi tavaszi BNV min­den látogató számára meggyőzően bizonyította, hogy — j hla a 'Világ élvonalához mérten élkésetten is, de — ná­lunk is tért hóditianiak, gylorSain terjiedniek a különböző ; naigyóáigú Ikomputerék. A cikkünk elején feltett .második kérdésre térve t(inem tűi IkockáiZat'os-ie ennyire falyiarlizálni néhány Mérnél t Iparágat?), az elmúlt évek tapasztalatai után óvatosab­bak a kcnmányizati fórumok, a iszakemberiek. Miért bár iSanki sem kétélkédlik a magyar ezüst jövőjében (kiül- \ földön lsem klétllik, hogy ennék a könnyűfémnek min- , dlig piaca lesz), azért mégis hátrányosak a .niópgazda- i Ság számára az időnlkámiti, átmeneti nyomioltft árak. S > mlinthioigy az (előrelátás tehetőségei is körliátazotfak (nem j tudjuk elég megbízhatóan prognosZtizálhi, hogy mi- | képpen attakul egyes termékeknél manidjulk öt év múl- : va a világpiaca kérésiét), ezért Faluvégi Lajos, ,a Mi- j nlisatertanláJcs elnökhelyettese is így nyilatklozoítt: „,A ! sokféle (bizonyfeatansági hatás köziepeítte iriértékteűenül nagy kockázatot jelentene a (túlzott enőfoirirás-összpoin- t itiolsítás.” Nem kérdőjelezte meig az áttörés típusú fej- Caszbásekidt (ezek közé tartozik az öt KFP is), (sőt, ki­emelte, hoigy iá jövőben is szükség lehet a húzó jellegű j tevékenységek prioritására, de ha neálisian akarunk tor- j I vezni — márpedig csak úgy tervezhetünk —, .alkkor 1 Viszonylag szálesébb sávban kell megvizsgálni: mi a $ verSenyképes és mii tesz a jövőben az... p Ilyen felismerésiek jegyében készül a hetedik ötéves I terv, köztük az iparfejlesztés stratégiája. Meggyőző- j elésünk, hogy jó (stratégia lesz, hiszen oslakniem három § és fél évtizedes tapasztalat biirtóklálbatoin .terviezzük a jövőit. MAGYAR LÁSZLÓ Jurij Andropov levele a nyugat-európai politikusokhoz Az olasz fővárosban hétfőn ismertették Jurij Andropov levelét, amelyet a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke küldött Bettino Craxi mi­niszterelnöknek. Az üzenet a genfi tárgya­lások újrakezdésére utalva megállapítja, hogy a soron következő forduló eredmé­nyétől nagyon sok függ- Amennyiben az Egyesült Ál­lamok nem építő jellegű ál­láspontja következtében ez­úttal sem sikerül fordulatot elérni a kölcsönösen elfogad­ható megegyezés irányában és Nyugat-Európában, bele­értve Olaszországot is, meg­kezdik az amerikai rakéták rendszerbe állítását, a tár­gyalások elvesztik jelentősé­güket — szögezi le a szovjet államfő. A továbbiakban rá­mutat: a Szovjetunió és szö­vetségesei kénytelenek lesz­nek megfelelő ellenintézke­déseket tenni az Egyesült Államoknak arra a kísérleté­re, hogy az erőegyensúlyt a maga javára változtassa meg. A Szovjetunió újabb lépést tett a megegyezés érdeké­ben: kész felszámolni azokat a közép-hatótávolságú ra­kétáit, amelyek az európai országrészben találhatók és amelyekre a korlátozás vo­natkozik. Ide tartozna az SS —20 fegyverek jelentős ré­sze, az, amely meghaladja az Angliában és Franciaország­ban lévő rakéták számát — tudatta üzenetében a szov­jet vezető. Az olasz miniszterelnök­höz intézett levél annak a véleménynek ad hangot, hogy Bettino Craxi értékeli a szovjet lépés jelentőségét. Olaszország, amely ebben a kérdésben a legközvetlenebb módon érdekelt, hozzájárul­hat e rendkívül fontos ügy sikeréhez — fejeződik be Jurij Andropovnak, az olasz kormányelnökhöz intézett üzenete. Mint Londonban kedden ismeretessé vált, Margaret Thatcher brit miniszterelnök is személyes levelet kapott Jurij Andropov szovjet ál­lamfőtől, az SZKP KB főtit­kárától. Lapértesülések szerint a szovjet vezető e levélben megismételte azt az ajánla­tát, amely a Pravdának adott nyilatkozatában el­hangzott: a Szovjetunió kész a brit és francia eurohadá- szati nukleáris célba juttató eszközök szintjére csökkente­ni a maga eszközeit, ha a NATO eltekint az új ameri­kai rakéták Nyugat-Európá- ba telepítésétől. Kész továb­bá arra, hogy a szóban forgó eszközöket ne csak vissza­vonja, hanem megsemmisít­se. A The Times két mondatot idézett Jurij Andropov leve­léből: „Mi készen állunk, hogy vállaljuk a magunk részét, miért nem teszi ön is ugyan­ezt?” — „Készen állunk ar­ra, hogy saját rakétáink szá­mát nagymértékben csök­kentsük, s én remélem, hogy ellenszolgáltatásként más or­szágok ugyancsak csökkentik a magukét.” Egyelőre nem ismeretes, hogy a brit miniszterelnök miként fog válaszolni. For­rások konzultációkra utalnak a szövetséges kormányokkal, elsősorban az NSZK-val és Franciaországgal. Párizsban az Elysée-palota szóvivője kedden közölte, hogy Jurij Andropov levelet intézett Francois Mitterrand elnökhöz. A levél tartalmát nem közölték. A belga kormány kedden szintén levelet kapott Jurij Andropovtól, az SZKP KB főtitkárától. A belga külügyi szóvivő szerint a szovjet vezető ja­vaslata „pozitív” és elmoz­díthatja a holtpontról a gen­fi szovjet—amerikai euroha- dászati tárgyalásokat”. Hoz­zátette azonban, hogy belga vélemény szerint a javaslat — úgymond — „a szovjet fölény megtartását célozza”. Jaruzelski fogadta Marjai Józsefet Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a lengyel kor­mány elnöke kedden fogadta Marjai Józsefet, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét, aki a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság varsói ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. Megbeszélésükön a két or­szág közötti gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről volt szó. Tárgyalások Csádról Csádról folytatott „alapos tárgyalásokat” hétfőn az etióp fővárosban Abdelati el-Obeidi, a líbiai külkapcso- latok irodájának titkára. A megbeszélésekről nem közöltek részleteket. Az Ad- disz Abeba-i rádió szerint Obeidi üzenetet vitt Kadha­fi líbiai vezetőtől Mengisztu Hailé Mariam etióp állam­főnek. Mengisztu az AESZ elnö­keként korábban elítélte a francia katonai beavatko­zást. Egyúttal tűzszünetre szólította fel a csádi harcoló feleket. Etiópia és Líbia kö­zött 1981 óta együttműködési szerződés van érvényben. Útkorszerűsítés a Sötétvölgy előtt Markolóval szedik el az úttest szélét, helyére teherbíró földet raknak majd---------------------------------­--------------------------------------­A Tolna megye területén futó hatos számú fő köz­lekedési út korszerűsítését két évvel ezelőtt kezdték a Baranya—Tolna megye határán lévő szakasznál. Az volt a cél, hogy a balra kanyaradó járművek biztonsá­gos közlekedését elősegítsék, ugyanakkor a kapaszko- dósávokat is elkészítsék. A munkák a tervek szerint haladnak, bár egyesek véleménye szerint a Bonyhád előtt lévő kapaszkodó­sáv meglehetősen hosszú ideig épült. A hatos út továb­bi szakaszain az építés-korszerűsítés gyorsabb ütemű. A pécsi KÉV szakemberei, gépei most a szekszárdi üdülőterület, a Sötétvölgy bejáratához érkeztek. Itt úgy szélesítik ki az úttestet, hogy a balra kanyarodás Bu­dapest felől, illetve a Sötétvölgyből Pécs irányába biz­tonságos legyen. A földmunkákat végzik jelenleg, há­rom hete fogtak ehhez. Egy-másfél hónap múlva a kor­szerűsített útkereszteződést átadják. A munkát folytatják a Ö-os úton. Jövőre a vörös ke­reszttől kezdik a munkát, haladnak felfelé, s így elő­ször a Tolna községi leágazók térségében szélesítik majd az utat. — Pj—Cz — Az elágazóban szélesítették a vízáteresztő hidat, s körülötte megkezdték az útpadka építését

Next

/
Thumbnails
Contents