Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

ArtlÉPÜJSÁG 1983. augusztus 30. Moziban Georgia barátai Lövés — az após kezéből — az ifjú vőlegényre-Kiniek nem voltak gyerek­kori .barátai, szerelmei ? Ki miem emlékezik nosztalgiku­san a távolság megszépítette kanna, az ifjúságára? Ezt .tett- ite Anthiur Perun aimeriilklai fiillminanidlező li-s, lámakor Ste- ven Tesiűh írása alapján el­készítette a Georgia barátai című filmjét.1 Büöillj,áréiban aranyit, hogy a fiaim bárholl készülhetett volna, ahol fiatalok, ahol iszenallelm vain. Nímds benne -utalás vagy cisak minimális valn — aiz országra, á társa­dalmi -viszanyotorla. -Csák sze- nellJem, egy kicsit hebahuigya, egy ikiaStt (könnyű vérű, -sze­les fiatal hölgy és a bárom barát, -ákiik -szenallmesek a lányba, és aki /Viszont mind­hármuknak egyaránt oszto­gatja kegyeit Ennél itöbbat a -történetről -mám is i-lliilk eil- .maradiam, -hátha többen sze­retnék még -végignézni —iitt- atlt unatkozva —, a Georgia barátai eíímű fűimét. A jugoszláv bevándorló kisfiú a fliiim ellején i-smarke- dlilk amfenifcávial' — amiből a inláző ugyan kilmla/nad —, az- itán később már igazi ame­rikai ifjúként éli élietét. Az egészből annyi az amerikai, minit némelyik Huingórila- tóncdalbóll. Ott tűs osaik a rolckiaradrolM-íniitmiuJsIoki, a le- m-ezbartitólrla fényképezett Cádilac-ék emilákezteltneik az laimeirfilkai földrészre, miként a filmben az -autók, a bánok, a néhicl őrült -r-ocfc, a meg- ctórn-örilöit, úszómedencés óloimvilág; A Geoingi-a barátai nem rossz film, -de nem is jó. Egy dlairlalbig elnézi az ember; vári­ja, hogy történjen valami, aztán egyre idegesebb lesz; és — ha van türelme — -to­vább vár, -de akkor sem -tör­ténik semmi olyan, amire nem számílfibait, -ami a dolgok logikájából egy kis embeni-s- ímerettefl -ki nem kövétkeztet- hiető. Miniden iponrtosan a he­lyén v-ara, épp ezérlt semmi sem -várátlian, semmi sem meglépő.­A film pontosan követi ,az életet, szintté, bár .játékfilm dolkium-enitumszer-űen- mutatja be a fiatalok agy kis -cso- pontjiánák életét kusza, kibo­gozhatatlan szerelmi kapcso­lataikkal együtt, de ettől c-sak reprodukálás, dokumentálás ímlarald, és messze kerül -alttól, ámít művészetnek, filtalmű- vészebnék nevezünk.-Épp ezért végignézíheltő, tanulni nem lehet ugyan be­lőle, iszórakozn-i sem .túOiSág-o- san lehelt -rajiba, de -atoimék k-át órlárla más dolga nincs; Vé­gignézheti, végiig tu-djia -néz­ni. T-AiMASI JÁNOS Könyv Bella György: Babits Mihály tanulóévei NléllküiüZheteltlien ,ez a könyv, amelyben ,a szerző a székszándi otthon megidézé- E3 -Után Biábiits tain-ulióléveiit vesZi -szómba-. -Dav-eillak, vallo* mlások, ' vilssZaemiltékiezések, kéZiraittárii dókutmientum-o-k segítik azoknak az éveknek i féltrását, -amelyekről fcöllbői -n-űvek még nem, v-agy csak - yönge kídérQeibskkel vallla- L_iaJk. -Emberi közelségbe kerül hozzánk az -a Babits -Mihály, akit szüléi óva-óvtak a leg­kisebb széltől is, így hát test- gyafcorllaltlbój ruem jeleske­dett, -az énekléssel i-s gom-d- jdi lettek volna-, hla nem búj- hatoilt voütía meg -társai kö­zött : Érzéssel fújtam .tanítóm oSiitrli dallamát: „Árnyas erdőben szeretnék élni -nyárion, ált!”-Nyugodtan fújhatta érzés­sel, hamisan is: a hetven- nyclbvan bobok hang-jía -közt úgyis elveszett az övé; is a it-aníitónlák elég volt az igye­kezet. Akkoriban énekből föHmenltést dls lehetetlt kapni. Később, cisztercita igimnázli- umbe'.f oisztálytár-sai is „a testiekben már-már ügyef-o- -gyoltt, -szefilemiékben -azon- ban -a fölléjülk magasodó diák allakját” üdézlték föl emléke­zésükben: Az egészségesen kímélet­len iskolai ItársadlafllOm italán ki -is vetetite volna magából, ha niem szerzett volna magá­niák -tekintélyt fölényes tudá­sával; .szorgalmával'.” IPéosi és budapesti tarnuüó- éveiről is eleven abmoszférá- jú Iképet kapunk: gi-mnlá- Ziumi és -egyetemi évei scirán biz átlagon rfiefliü-lii műveltség megszerzésével együtt útfiajita éLetforftnát is ki-alakit, „...-sza­badabb; -kötetlenebb életet él, bár a családi -gondosko­dás természetesen ide is -kö­veti”. Az -egy-étemen -kiváló tanároktól tanulhat, a híres Négyssy-szemináriuirn for- máijia nézeteit, irányítja ér­deklődését — többek közötit Kosztolányi, Juhász Gyula itt lesznek legközvetlenebb -barátai! IE könyv -segítségével -pon­tosabban énbeltaezlhebők -a Halállflilad -Című regény lélet- irajai utalásai is. A ttainiulóéviek utolsó ál-ot- mása: Bajla; itt tölti a tamár- jedölit Babits gyakorlóévéit, er­ről az éviről prózai valüiomó.- sa, a Hathiolidas rozsaikért -tu­dásút. -A visszavonult, de tár­sasági ikápesolábciktói; szerel­mektől sem érintetlen Ba­bits 1906 májusában utolsó szakvizsgáit letéve okleveles tain-áríként monid -búcsút diák­évéinek.1 DEVECSERI ZOLTÁN Rádió Felvágott­félóra Nem tudom, -hogy a mái reggeli tea mellé milyen fel­vágottéit fogyasztottak a -ked­ves -oil-vaSók... Tálán laiz évti­zedek -so-rán kénytalen-ikettlet- ’ilen, megszokott paní-zar he­lyett — vagy mellett — volt részük -a legújiabb felvágott - kósziltményelklből. N-em? Ak­kor igaza van Kondor Ka-ta- Minnalk.-Biztosan nem a vasárnap eSti va-csara előtti nössölésre bú-zdításént -k-é-szí-tett-e a tele­vízió -népszerű komimenitáto- ra -azt az információkban gazdag riportot, amit -Hófe­hér borjúhús és .egyebek cíimimell balflh-aiítumik vasárnap kara délután -a -Kossuth-adón.-Már most a hót második munkanapján -ajánlom a be­vásárlásért felelős családta­goknak, h-ogy -a -ma esti hli- degvtacsonára próbáljanak vafllaimdllyan -új Ihúsiipani termé­ket — mortódellát, csitlkepa- rí-zieirt — vásár oi'inii. Nincs szándékomban rakiliámozní a riportban li-s s-zerepl-ő Zaliahú-s új termékeit, vagy a Kapos­vári Eejllesatéöd Egyesülés hetvenkótflaijita terméke kö­zül bármelyiket. Magam és családom itöbb-i -tágjai i-s szí­vesen fogyasztan-ánlák az új felvágottakból, ha -több-ke­vesebb rendszerességgel kap­hatók lennének. Kondor Katalin ri-poiftj-ával beavatott bennünket a hús- ipa!ri vállalatok munkájába, gazdasági elképzeléseibe, ku­tatómunkájába -és nem utol­sósorban piaci vállasztéfcbő- vitő törekvéseikbe -iis. -Meg­lehetősen isto-knétű ,szátt-on fon­ta riportját Kondor Katalin. Ugyanazt a szerk-esz-fésd fel­építést követté ebben a ri­portjában ás, mint teszi azt Hét kamerája előtt. Persze, az igazsághoz -az is hozzátar­tozik, -h-ogy most nem fcom- meinltárit mondott — eévBIsoití fel a súgógépről —, -de leg­alább olyan jó k-ompozíciós készséggel rendelkezik a -ri­porteri munkában; minit hű­vös-értelmes kommentátori méltósággal. A képernyőről -megszokott -higgadt, itárgyiía- gois hangán kérdezte a -Zaila- hús v-ezietőit, a gyár d-oligo- zólilt. -OsBk azt íSajmálloim; -hogy azokat a g-onldofcat, mlelyek milaitt mi vásótílók a keresett készítmény helyett csák -ne­meket kapunk, ezeket nem a kerésfoeddém dblgozóitól kérdezte -meg. De így isem Ilétt félioidaflás ez -a gazdaságpolitikai -rliport. És -nem kizárólag a -téma fon­tossága miátt. <A húsipari itatlmékgyáritás megismerésé­nek újdonsága im-eiett az adásból; még szociális össze- -függéiselkiet is megtudtunk. A itiszltés gyártói eüképzeilé- -sieteről és a mágaitantásröl hallva; a magyar ember ét­kezési -szokásait iSm-erve és gyakorolva -még mindi-g nem értem, hogy boltjainkban mi­ért nincs -a-4 ami van... szűcs Kiállítás Kerámiák-Péasdtt a Káposarraak Vál­lalat F-erenczy-iteirmláben nyílt mag augusztus 16-án -a Csehszlovák iparművészek­nek laz a kiállítása, mely a Qseh Képzőművészeti Állap, a SZliovák Képzőművészeti lAfllap -és -a Magyar Népköztár­saság Művészeti Al-apj-a -szer­vezésében jött létre. Az -i-dei magyárországi ká- áüíltás, imaiyan- -a koirltáris iparművészetét mútótja be, ltovábbi lépést jelenít -a nem- zetieiinlk közötti ikuiitunáilis kapcsoltatok .szélesítésében. A ki-álMtásra ki-váíiasztótt koülelkció Itóreszümatsaetót adlj-a a ikier-amikusok, üvege­sék és a textillel foglalkozó művészek alktolásáimlak. A cseh művészek kierámd-aalko- tásai nem kizárólag haszná- láti cálokra készültek. A be­mutatott Skála széles, -a hasz­nálati -edényektől kezdve, egészen a kerámiiaplasZtifcá- 6g itarjed. Ezelk jelentőségét bi-zonyítj-a -a külföldi -kiálllií- tásotoan éte iszimpaZionokan kapott díjlak sora. A „Gséh üveg” Itörifénei- mlilag igazolt tradíciókkal bír. A használati üvegek soroziáUgyántéssal kászüinieik, de jelentkezik az üveg a monuimantális építészeti al­kotásokban (is, valamint ön­állóan különleges -alkbtások fiartmlájában. Éppen ezzel a formával — amely -olykor .a -szobrászathoz áll közel — találkoztunk ezen a kiállításon. A szövött -tex­til — hasonlóán a kerámiá­hoz és -az üveghez — több százéves fejlődésre tekinthet vissza, melynek sarán -ez a művészeti ág szigorúan, furtk- ciionális jéHegét ellveszítive teljes értékű művészétté lé­pett elő. A textil; minit -anyag éppen megflogh-atósága -révén teszi tehetővé ,a mű tartal­mának, valamint a művész és a világ kapcsolatának kifeje­zésiét, -méghozzá sokszor ha­tásosabban, mint -a festmény. A kiállításon műveiket be­mutató művészek a köZépső generációhoz .tartoznak. NémcSak ez köti össze őket, hian-em az is, hogy -mindegyik külön egyéniség. Minden ki­állító művészre jelilemzlő -az égyéni hangvétel és a (kife­jező stílus. A kiállítás 'anya­gának részét képezi néhány tókszanaSítótt alkotás, me­lyek a vezető cseh képzőmű­vészek terved alapján kis -szé­riákban készülnek. A kiálMt-oItt művekből -ter­mészetesen nem kapható tel­jes információ a cseh ipar- műVészetről-. Ez a kiállítás Csupán rövid áttekintését -ad­ja a -cseh művészetnek, egyúttal hozzájárul -a nem­zeti kiuliüúrák kölcsönös meg­ismeréséihez, a humanista esZmlék .terjesztéséhez és az emberiség béke-vágyának tá­mogatásához. Tévénapló Albérlők és albérletek Több mint kétszázezer albérlő van a fővárosban, töb­bek között ezt is megtudtuk Müller Magda filmjéből. Mást is megtudtunk, az élet is naponta szolgáltat eseten­ként valószínűtlen példákat. Az egyik szereplő azt mond­ta, s valószínűleg igaza van: úgy érzi, férje az albérlet rendezetlensége miatt hagyta el. Az már más kérdés, hogy az új nővel új albérletbe költözött, ahol minden kezdődött elölről. Minden példa igaz. s azt is tudjuk, hogy az al­bérleteket szabályozó rendelkezést senki nem tartja be: az uzsoraárak szabályt jelentenek. Mit lehet tenni? Gyakorlatilag nagyon keveset, az állami források végesek, s bármennyi új lakás épül is, a lakásigénylők száma újratermelődik Pesten épp úgy, mint a vidéki városokban. A lakásépítkezés egy bizonyos mennyiségen túl egyszerűen nem szaporítható, arról nem is beszélve, hogy a lakótelepek is kitermelik saját ellentmondásaikat. Az Albérletből albérletbe című riportfilm méltó együttérzésünkre, mert valóban emberi tragédiákat tárt fel, de azért közben kísért a gondolat: valóban indokolt ennyi albérlő? Okkal és céllal kockáztatja pénzét, há­zasságát, nyugalmát mindenki, aki albérletbe költözik, vagy a város, — főváros! — jelent olyan irracionális vonzást, ami az üdvösséget ígéri? Többé-kevésbé min­denki maga irányítja sorsát, de vajon éretten, előre­látóan rendezi-e be? Mert sokan olyanok is vállalják az albérletet, akiket nem kényszerít erre semmi, csak a csalfa remény, hogy másutt minden jó lesz, a főváros csábításának pedig kevesen tudnak ellenállni. Ma nagyon sok mindenről készül szociológiai felmé­rés, gyakran nem is indokoltan. Ismerjük az albérletek természetét, ezek társadalmi, anyagi, családi következ­ményeit. De vajon indokolt-e minden albérlet, vagy az esetek egy részében arról van szó, hogy sokan útra kel­nek, s másutt próbáinak szerencsét. Szabad a választás, de az is a statisztikát rontja, aki rosszul választ, s a szerencse reményében szaporítja a főváros lakosságát. A riportfilmből ez hiányzott. Lakásgondjaink termé­szetesen vannak, jó ideig még lesznek is. Főleg akkor, ha azok is szaporítják, akik házasságból házasságba, s következésképp albérletből albérletbe sodródnak. Ez ha nem is általánosítható, de az összképnek valószínűleg része. Cs. w „Eletet az éveknek” Ha Bajor Nagy Ernőt látjuk a televízió képernyőjén, műsorvezetőként, arra gondolunk: a stílus — az ember maga. Bajor Nagy Ernő meditál és ezzel bevon minket gondolatainak áramkörébe, megítéléseinek gondjaiba. Azt érezzük ilyenkor, hogy a műsor szerkezetét, han­gulatát, szellemiségét szinte mágikus erővel formálja a műsorvezető személye. Pedig nem egyszemélyes ez a műsor. Jól dolgozó stáb készíti elő Bajor Nagy Ernő számára készen tálalva a riportokat, neki „nincs más" dolga, mint az elétárt, kész riportokhoz megírni, elmondani a jól megformált össze­kötő szöveget. Lassan tíz éve lesz, hogy ebben a műsor­ban dolgozik, és a rendező, a műsor életre hívója, kita­lálója, Knoll István mellett talán neki van a legfonto­sabb szerepe abban, hogy ez a műsor nemcsak úgyne­vezett rétegműsorrá vált, hanem egyetemes mondani­valókat, közösségi tartalmakat megszólaltató közéleti fórum. Így jöhetett létre az a különös sugárhatás, amely e műsort körülveszi. Pedig nem szórakoztató, nem köny- nyed, csevegő hangulatú családi kör ez, sokkal inkább szociálpolitikai tartalmú, informatív jellegű, sajátos hangvételű produkció, amely az élet által feltett újabb és újabb kérdésekre, válaszra ösztönöz, s a nyugdíja­sokat — akikhez leginkább szólni akar — sajátos élet- stratégia készítésére, működtetésére kívánja ösztökélni. Olykor gyakorlati tanácsokkal, hiszen gyakorta elmond­ják ebben a műsorban, hol vannak bedolgozói lehető­ségek, hql juthatnak idős cukorbetegek diétás koszthoz, milyen új problémákat vet fel a nyugdíjas házak belső élete, vagy milyen érdekes, ötletes klubéletet teremtet­tek az országban Móron vagy Kisvárdán, Szekszárdon vagy Csillaghegyen az idősebb korúak. Szerencsésen megtalálták a. szerkesztő-rendező, Knoll István és Bajor Nagy Ernő, valamint az adásban alkal­manként szereplő riporterek a hangvétel természetes­ségét, közvetlenségét. Nem közvetlenkedők, tisztelettu­dóan szerények inkább. Nem okítanak, inkább felmu­tatják az okos ötleteket, cselekvés-modelleket. A mű­sorvezető nem tesz mást, mint minden gesztusával, mondatával azt javasolja, hogy az öregebb, az idős em­ber tartson a fiatalokkal, és soha ne tegyen le a célszerű emberi tevékenységről, mert akkor sok évről, sok öröm­ről mond le — fölöslegesen. Tükröm, tükröm Az ember mindennap használja a tükröt, de a legrit­kább esetben — vagy egyáltalán nem — tűnődik el azon, hogy vajon hányféle tükör is létezik, mi mindenre használják fel, avagy hogyan gyártják. Egy vasárnap délelőtti tévéműsor — tudományos? fantasztikus! — kapcsán tűnődtem el magam is életünk e. fontos tarto­zékán, s az ötrészes sorozat első adását nézve örömmel konstatáltam, hogy a film készítői — rendező: Müller Péter István, műsorvezető: Kistamás László — az isme­retterjesztés eszközeivel „fogták kézen” a gyerekeket, de még a felnőtteket is egy kis tűnődésre, a tükörgyár­tás, a detektív-tükör, a tükörírás és annak gyakorlati jelentősége, a tükör számtalan helyen való felhaszná­lása és más egyéb érdekes dolgok körül. A mindössze negyed óráig tartó adás sok új és érde­kes dologgal ismertette meg az ifjú nézőket, s pontosan ezért is várják a következő részeket. Sőt, megemlítem, hogy szívesen várnánk a továbbiakban a mostanihoz hasonló ismeretterjesztő sorozatokat, melyekkel ugyan­csak könyvek sorát csalogattatják le a polcokról a gye­rekekkel, esetleg kísérletek elvégzésére serkentik őket. —h—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents