Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1983. augusztus 4. Önállóan és felelősen (I.) Képújság 3 Atomerőmű-építkezés Alkotó értelmiség Az utóbbi évtizedben tovább növekedett az irányító szervek és a szellemi alkotó- műhelyek önállósága és felelőssége, ami jelentős eleme a szocialista demokráciának. Az önállóság és felelősség mindig is fontos eleme fejlődésünknek. ami az MSZMP Központi Bizottsága 1983. április 12—13-i ülésének elemzései jegyében különös jelentőséget kap. Az elmúlt években a történelmi szemlélet jelentőségét felismertük a politikai munkában. Ezzel lényeges adósságot kezdtünk el leróni, és a jövőben bizonyára törekedni fogunk hasonló buktatókat elkerülni. Az utóbbi két évtizedben sok helyen az egyetemes és nemzettörténeti kutatások, a tanulságok elemzése mellett a helytörténeti munkálatok is új lendületet kaptak. Nagyon fontos, hogy az országos szervek és a különböző intézmények messzemenően segítik azokat a kutatásokat és munkálatokat, amelyek azt szolgálják, hogy a szűk pátrián túlható jelentőségű történelmi események is megfelelően helyet kapjanak történelmi szemléletünkben. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy társadalmunk növekvő része intenzíven érdeklődik a történelem, az ideológia iránt. A fiatalok között azonban gond, hogy egyes köreikben nem elegendő a széles körű érdeklődést kielégíteni, azt először szükséges felkelteni a nemzet vagy a szűkebb környezet jelentős fejlődési tendenciáit meghatározó kérdések iránt. Éppen ezért is indokolt annak intézményes feltételeit megteremteni, hogy értelmiségi utánpótlásunkat addig is gazdaeabb és sokoldalúbb történelmi, ideológiai szemlélettel bocsássuk útjára, ameddig a jó iránvban korszerűsödő marxizmus-leni- nizmus oktatásunk a megfelelő tantervek, tankönyvek és más dokumentumok révén is ezt biztosítani tudja. Ebben nem volna szerencsés esztendőket veszíteni, márpedig — érthető okok miatt — a tantervek kialakítása, új feladatok beiktatása — szükségképpen időt vesz igénybe. Fontosnak tartjuk, hogy a felső- oktatási oktató-nevelő munkában sürgősen kapjon megfelelő helyet szocialista éoí- tőmunkánk legfontosabb általános és speciális gazdasági, társadalom-, művelődés-, egészségügy- és szociálpolitikai stb. eredményeinek, gondjainak. tanulságainak feldolgozása. Problémáink sorából külön is kiemeljük a nacionalizmus ves’éiveit, amelyről ígv szól Kádár János: „A burzsoá nacionalizmus komoly veszély, az imperializmus egvik fontos kártyája és aduja, a szocialista eszmével szemben a rendszer ellenségeinek egyik fontos fegyvere'. Nos. aki a nacionalizmus hullámain evez, az gondolkodjon egy kicsit: valóban ő maga hajtja-e a hajót, vagy csak a hullám sodorja talán oda. ahová még ő maga sem akar eljutni." Az értelmiségpolitika szerepe. jelentősége is megnövekedett az elmúlt években. Alkotó értelmiségünk kizárólagos többsége a szocialista építőmunka új feladataival megfelelően azonosul, az új kérdések iránt növekvő érzékenységet tanúsít. Ez igaz, még akkor is. ha a reális gondokról sem feledkezhetünk meg. Az agrárértelmiség, a műszaki értelmiség az új problémák megoldásának felelősségét nem ritkán nehéz körülmények között is vállalja. De hasonló a helyzet a tudományos kutató helyeken is. A gyakorlatot közvetlenül szolgáló kutatások országos példáinak hosszú sora említhető. Mindehhez járulnak a n?ni aprómunka áldozatvállalásai. közéleti, társadalmi helytállások formájában. Több iskolában társadalmi munkával épült tornaterem, tornaudvar. Egyiknél az iskola igazgatónőié volt a hivatalos „kivitelező”, mert minden társadalmi munkában történt. Fekvőbeteg-ágyaink kétharmadával ..valamit csinálni kellene”, hogy — nem ideális. de — optimális feltételt biztosítsunk a gyógyításhoz. Az orvosok és szakdolgozók mégis gyógyítanak, sokszor „emberi tényezővel" pótolva a tárgviak hiányát. Emellett sokan kutatnak, oktatnak is. Indokoltnak látszik, hogy néhánv ideológiai jellegű kérdés is kapjon nagyobb helyet a tudományos kutatómunkában. Egyebek között ilyen témák: békemunkánk és az ifiúság békére nevelésének feladatai, szocialista nemzettudatunk történelmi és mai elemei az értelmiségi hivatás ma és a látható jövőben, az értelmiséggé válás folyamata. a szocialista művelődéspolitika általános és nemzeti tényezői, a párt és az ifiúság kapcsolata, különös tekintettel a pártépítésre. Azokkal az értelmiségiekkel. akik részt vesznek közös vívmányaink létrehozásában, alanvetően fontos a napi alkotó munkakapcsolat. Csak velük együtt lehet jobb belátásra bírni, vagy — ha nincs más lehetőség — elszigetelni a kívülállók, a cinikusok, az irreális követelőzők, az olykor ellenzékieskedők, a vi- láafájdalmukban szenvelgők szűk körét. Az igazi alkotók joggal várják el az őszinte szót, a gondiainkba beavatást. és gondjainkba beava- tódást. erőfeszítéseik erkölcsi biztatását, értékelését. Dr. KONCZ JÁNOS (Következik: Szellemi műhelymunka.) Befejeződött a Tatabányai Brikettgyár bővítése .Nagy mennyiségű szénpor és brikett befogadására alkalmas új tárolók készültek el a Tatabányái Brikett-gyárban. Miután most m-ár fedett területen r alk tár oz hatják a feldolgozásra kerülő széniport, a csapadék nem lúgozza ki az alapanyagot, javul a brikett minősége. A két forikett-'tároló révén jobbén kihasználhatják gyártó- berendezéseiket is, nem akadozik majd — .miint ez korábban elő-előtfordult — a termelés. A tárolók átadásával befejeződött a Tatabányai Brikettgyár felújítása-, korszerűsítése. A Tat albán ya-i Szénbányák állami kölcsönből több min,t 130 millió forintot költött az üzem teljesítményének a növelésére, a munka- körülmények javítására. A bővítés során berendezkedtek hazánkban eddig nem gyártott kisméretű és -súlyú, úgynevezett gyön.gybrikett előállítására is. Az ipari fel- használásra és háztartási tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas termék -kiválóan helyettesíti a gyakran importból szár,mázó rostált darabos szenet; gyártását gazdaságos módon, a régi présgépek átalakításával oldották meg. iA beruházás eredményeképpen a tatabányai ü-z-em korábbi évesi 440 000 tonnás teljesítményét 560 000 tonnára emelték. Jól értékesíthető termék gyártásának növelésére teremtették mee 'a fel tétel éket, hiszen a fűtőolajnál o'-csóbh és a darabos szénnél magasabb fű tőérté- fcű -brikett ma az egyik legkeresettebb tüzelőanyag. Munkásellátás Pakson A feladat körvonalazása. Pakson még ma is 10 087 ember dolgozik az atomerőműépítkezésen. Itt vannak az építő-, a technológiái szerelő. iaz üzemeltető, a szakértő és a szolgáltató vállalatok dolgozói. Közülük 2006 magyar és 857 külföldi fizikai munkás él munkásszálláson. A műszakiak közül 847 magyar és 180 külföldi él szálláson, valamint 165 magyar és 200 külföldi család elhelyezését oldották meg ideiglenesen. Róluk minden körülmények között gondoskodni kell: a sport-, a kulturális, vagy kereskedelmi ellátás formájában. Ügy kell ezt megoldani, ho-gy közben a fluktuáció ezeken a szállásokon óriási. Szinte minden évben új emberekkel töltik fel a szállásokat. Csak az 1983-as első félévi adatok zerint elment 901 fizikái dolgozó a magyarok közü'i és 184 külföldi. Ugyanekkora a műszfáki-aik között is a távozás a létszám- arányhoz viszonyítva. És természetesen ugyanennyien jönnék. Alapvető gondok már nincsenek. A munkásellátásról -beszélgetünk Csizmadia Endrével, a szákszervezeti intézőbizottság titkárával és dr. Czakó Tiborral, a művelődési bizottság titkárával. Elsősorban megállapodunk abban, hogy a munkásellátás körében csak a napi munkaidőn kívüli dolgokat vesszük sorra. Tehát: szállás, étkezés, bolthálózat, sportpálya, művelődési lehetőség! Az első megállapítás, ami a legfontosabb és Csizmadia Endre mondja: — Alapvető gondok manapság már nincsenek. Évekkel ezelőtt azzal kellett foglalkozni, hogy minden dolgozó mindennap rendesen kapjon enni. Ma már az a gond, hogy az étel kiszolgálása megfelelő legyen. Ne legyen zsíros a kanál, vagy piszkos a pohár. Egyszerű dolog, de a kettő között különbség van. Valamikor fent a Kishegyen volt egyetlen ABC. ma már szolgáltató kombinát van. Az első tervek szerint a kís-heidőbe telik a bevásárlás, a tisztálkodás, a vacsora. Szóval szabad idő nincs sok. De. akkor a kevés időt intenzíven kell és kellene eltölteni. Lehetne sorolni a lehetőségeket. Olyan együttműködési szerződések születtek, amelyek nemcsak papíron, hanem az életben is érvényesek. Az Atomerőmű Sportegyesület 100 ezer forint támogatást kap a művelődési bizottságtól és ezért szakosztályai nyitottak, így cselgáncsedzésre bárki bemehet, aki érdeklődik a sport iránt, de lehet teniszezni... és nem is soroljuk tovább. A bemutatómozi és egyebek. A szakszervezeti intézőbizottság mellett 1981 óta dolgozik a beruházási művelődési bizottság. De, csak bizottság maradna — értekezletekkel és jegyzőkönyvekkel —, ha nem lenne „kezükbe" megfelelő pénzösszeg. Ami évenként 7—800 ezer forint, tehát nem csekélység. Ebből természetesen sok mindenre kell, de leginkább a munkás- művelődési központ támogatására fordítják jelentős részét, mintegy 3—400 ezer forintot. Nagyon lényeges, hogy a művelődési bizottságnak sok támogatója ákad. Szerződést kötötték több könyvkiadó vállalattal, így ingyért hozzájutottak sok könyvhöz és összességében 4000 kötetet adtak át a művelődési központnak. Vagy... A KISZ Központi Bizottsága finanszírozta azt a négy előadást, mellyel meg lehetett nyitni a szállástiéri előadássorozatokat. Hosszú és kemény viták után megoldódott, hogy a művelőidiési központban lévő mozi preimer előtt bemutatókat tart. Mennyiség helyett minőség. Egyöntetű a vélemény, hogy ma már Pakson nem mennyiségi hiányosságok vannak. Van elég üzlet, kenyér, étterem, de ebből következik, hogy egyre inkább és többet kell foglalkozni a minőség kérdésével. Természetesen felvetődik a kérdés: Miért foglalkozik ilyenekkel a szakszervezeti intézőbizottság? Mert a paksi sajátos helyzetből ez következik. 'Bele kell szólni abba: a húsbolt milyen nyitva tartással dolgozzon, vagy a Népbolt milyen jellegű áruházát, üzemeltessen, a buszjáratok gyakorisága és pontossága is a szakszervezetiék „asztala”. Egyébként a konklúziót Csizmadia Endre a következőiképpen vonja meg: — Ahogy elintézünk valamit — ebben nagyon sok támogatónk is van —, úgy kegy! szolgáltatási kör 6500 emberre volt tervezve, erre alkalmas is volt. de 1979-től kezdve hirtelen felemelkedett 10 ezer fölé a létszám. S nem győztük mi is — és mindenki — kapkodni a tejünket: mit, hogyan és milyen gyorsan oldjunk meg? A szállás ne menedékhely, hanem pihenő legyen. Jelenleg munkásszállás fenntartásával három vállalat foglalkozik: az Építőipari Szolgáltató, az Erőmű Beruházó és a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat. A helyzet a munkásszállókon kellemes. Természetesen attól függ mit veszünk viszonyítási alapnak. A valamikori bodegás és mindenféle lim-lomból felhúzott bádogvárosókat, vagy ami kell a huszadik század vége felé. De, lehet viszonyítani a paksi helyzethez is, mondjuk az 1975-ös időszakhoz. Minden formában nyugodtan mondhatjuk, hogy megfelelő a szállások felszereltsége, tisztasága, komfort- fokozata — lévén központi- fűtéses. Egyszóval amikorra a gondok megoldódtak, újabb feladatok jelentkeztek. Az természetes igény volt — egyébként nagy viták után oldódott csák meg —, hogy egy-egy brigád vagy vállalat munkatársai egy helyen szeretnének lenni. Mikorra ösz- szeköltöztették a ..csapatokat", addigra újból kellett mozgatni az embereket. Lévén olyan kötelezettség, hogy az üzemeltető követeli visz- sza a lakásait, amit ha lassan, de mégis kap, másodsorban pedig elérkezett azaz idő, hogy ezeket a lakásokat már fel kell újítani. Persze, örökös téma is van a szállásokon. Tizenvalahány éve már, de még nem sikerült kialakítani az önkormányzati szerveiket és még egységes házirend sem született. Mindkét területen hol előre léptek. hol vissza. A lényeg: a végső megoldás egyre inkább eltolódik a jövő. a távoli jövő felé. Este hét után már nehéz elcsábítani a szállóról az embereket. A szállóval kapcsolatos beszélgetés során jegyezte meg dr. Czakó Tibor: — Tudomásul kell vennünk, hogy este hét után már nem lehet semmiféle rendezvényre elhívni az. embereket. Tehát rá kellett jönnünk és erre nagyon sok vállalatnál rá is jöttek, hogy akkor a szállót kell olyan otthonossá tenni, ami kicsit a kulturális igények, szolgáltatás szélesítését is eredményezheti. Egyre több televízió lett, vásárolnak napilapokat és még egy csomó dolog valósulhatott meg. Ezzel a kérdéskörrel rá is tértünk a szabad időre, amiből nagyon kevés van, mivel a páksi építkezésen átlagban napi 12 órái dolgoznak: Félórát elvesz az utazás is, meg Megkezdték a Népbolt üzletének a berendezését Csizmadia Endre Dr. Czakó Tibor Jetik eznék az újabb hiányosA szolgáltatókombinát könyvesbolttal, módi-butikkal, gyógyszertárral és még számtalan üzlettel ságo'k. Tehát mindennap dolgoznunk kell... H. J.—K. A.
