Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

8 NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 20. Hegyvidéki állattenyésztés Bulgária hegyvidéki tájain elsőként a lovecsi járás gaz­daságai hasznosították a tro- jani mezőgazdasági kutatóin­tézet javaslatait és teremtet­ték meg a hegyvidéki állat- tenyésztés korszerű feltétele­it. A járás területén 41 ezer hektár rét, 68 ezer hektár le­gelő és 26 ezer hektár tölgyes található. A járás magas he­gyein különböző célú szako­sított állattenyésztő telepe­ket alakítottak ki. Bulgarene község környékén például a Szvinaja juhtenyésztő gazda­ságét 1976-ban. Egv-egy ju­hász 500 állatot gondoz. Az állatállományt ezer hektáros területen legeltetik, mégpedig oly módon, hogy előkészített terv szerint vándoroltatják a juhokat egyik területről a másikra, s így a legelők úgy­szólván soha nem merülnek ki. A szlaviani juhfarm tej­termelésre szakosodott. A ku­tatók a merinói és avasszi fajták keresztezésével a hegy­vidéki körülményekhez jól alkalmazkodó, bőven tejelő fajtát nemesítettek ki. Je­lenleg egy-egy juh 80 liter tejet ad' a laktációs időszak­ban. A tervek szerint az új fajta elterjesztésével 1985-re 170—200 liter tejet várnak egy-egy juhtól. DulboK Dől szövetkezet a borjúfarmjáról nevezetes. Itt a hústermelés lehetőségeit gyarapító új módszereket ve­zettek be. Az új módszerekkel törté­nő eredményes gazdálkodás vonzza a fiatalokat. A köz­ségek nemhogy elnéptelened­nének, inkább új és új ju­hászfalvak alakulnak ki. A KGST egyesített villamosenergia-rendsiere Egymást segítve Több mint húsz esztende­je, 1963. január ,1-e óta mű­ködik Prágában, a KGST-or­szágok egyesített villamos- energia-reodsizerének köz­iponti teherelosztója. Itt egyeztetik a hét tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, az NDK, Len­gyelország, Románia és a Szovjetunió — egymás kö­zötti v i 11 amo s ener gi a-sz á 1 lí - fásait, összehangolják a nemzetközi távvezeték kar­bantartását, intézik az úgy­nevezett áramkölicsönzésé- •ket. 'Az energiarendszer erő­müveinek összteljesítménye két évtized alatt öt és félsze­resére nőtt, ami több, mint az 'NSZK és. .Franciaország er őm űv e i ne k összt el.j esi trné - nye. TÁVVEZETÉKEK A nemzetközi energiacsere megvalósításához nagy tel­jesítményű távvezetékeket kellett építeni. Jelenleg 22 ilyen, országok közötti táv­vezeték működik 220 kilovolt és ennél nagyobb teljesít­ménnyel. A legnagyobb .tel­jesítményű az :1979->ben, fel­avatott, 750 kilovoltos Vi­nyica—Alibertirsa közötti távvezeték, amely több KGST-állam-együttes erőfe­szítésével jött létre. Ez a távvezeték teremtett kapcso­latot az egyesített energia- rendszer és a szovjet „Dél” egységes energiahálózat kö­zött, amely része a Szovjet­unió hatalmas, egységes elektromos energiarendsze­rének. (A Szovjetunió terü­letén összesen tizenegy ener­giarendszer működik, ame­lyek köziül .csupán, kettő — a közép-ázsiai és a távol-kele­ti nem tartozik .még az egy­séges rendszerihez. A Szov­jetunióiban .1982-ben össze­sen 1366 milliárd kilowatt­óra elektromos áramot ter­meltek, ennek töhb, mint 90 százalékát az egységes ener­giarendszerhez tartozó erő­művek állították elő.) Jelen­leg épül a második 750 kilo­voltos energiahíd,, a. nyugat- ukrajnai Hmelnickij és a lengyel Rzeszow város, kö­zött. A harmadik 750 kilo­voltos vezeték az épülő dé Inuk rajnai, Odessza mel­leti atomerőműből vezet majd Románián .keresztül Bulgáriába, a dobrudzsai el­osztóállomásig. BIZTONSÁG iAz energiaszövetség hasz­nos valamennyi KGST-or­szág számára. Azonnali se­gítséget jelent, ha valame­lyik országban erőmű vagy távvezeték meghibásodik. Az áramellátás biztonságát énei­kül csak lényegesen nagyobb tartalék energia előállításá­val és ennek megfelelően nagyobb teljesítményű erő­művek építésével, lehetne biztosítani. Az egyesítés ily módon jelentősen növeli az elektromosenergia-termelés gazdaságosságát. Húsz évvel ezelőtt, a köz­ponti áramelosztó létesíté­sekor csupán, két 200 mega­watt vagy ennél nagyobb teljesítményű erőmű tarto­zott az energiarendszerhez. Jelenleg 275 az ilyen erő­művek száma. A nagy telje­sítmény azzal az előnnyel jár, hogy az egy megawattra eső beruházás olcsóbb, ke­vesebb munkaerőt igényel és az egy kilowattóra előállítá­sához kevesehb fűtőanyag szükséges. Másfelől: csak a nemzetközi rendszer teszi, lehetővé a kisebb országok számára is e nagy teljesít­ményű erőművek gazdasá­gos működését. Ez vonatko­zik azokra a nagy — 440, majd .1000 megawatt telje­sítményű atomerőművekre is, amelyék a KGST-orszá- gokban létesültek, illetve lé­tesülnek. Az egvesátett ener­giarendszer nélkül a KGST- országok — a Szovjetunió kivételével — lényegében nem fejleszthetnék ki atom­energiájukat. aramkölcsönök Az időeltolódások, az elté­rő klimatikus viszonyok és a szokások különbözősége következtében az egyes ener­giarendszerek terhelési csú­csai eltérnek egymástól. Ezt a körülményt a kölcsönös szállt tás o k ná 1 h as znosí t j ák. Az időszakonként szabad erőmű-kapacitást egymás rendelkezésére bocsátják, majd megállapodás, szerinti időpontban hasonló energia­mennyiséget visszakapnak. Minden, országban, mási-más időpontiban, van a csúcsfo­gyasztás Moszkvában példá­ul, az .időeltolódás .miatt, két- órával, korábban., mint Bu­dapesten. Így kölcsönösen kisegítik egymást. A diszpécserközpontot a hét résztvevő ország kor­mán ymegbízotfaiból álló ta­nács és az igazgatóság irá­nyítja. A rendszeresen, ülé­sező tanács szabja meg a szervezet munkájának alap- elveit, igazolja a kölcsönös á r amtfelih asz ná I á s d i agr áru­ját, az igazgatóság pedig vég­rehajtja a tanács, határoza­tait és felelős a napi opera­tív munkáért. A tanács csak valamennyi állam egyetér­tésével hozhat határozato­kat. Ez egyébként, megfelel a KGST más területein alkal­mazott gyakorlatnak. A .disz­pécserközpont hangolja ösz- sze a nemzeti főelosztók te­vékenységét, de utasításokat nem adhat azoknak. A szer­vezet igazgatójának tisztét rotációs, alapon ,kétévenként más-más állam megbízottja tölti be. GÁTI ISTVÁN * A térképen olvasható szö­veg .fordítása: Az egyesített energiarend­szer legfontosabb .(220 kilo­voltos., vagy ennél nagyobb feszültségű), határokon át­nyúló távvezetékei. II. 750 kilovoltos vezeték 2. 750 kilovoltos vezeték építés alatt. i3.. 400 kilovoltos .vezeték 4. 220 kilovoltos vezeték A kölcsönös villám,osener- ©ia-szállítás mennyisége 1981-íben (millió kilowattórá­ban). Dolgoznak a robotok Mechanikus kezek a szovjet üzemekben ,jA tudomány és a techni­ka .vívmányainak a haszno­sításával fejleszteni kell a termelést, biztosítani kell az automatikus manipulátorok, az ipari rabotok széles körű alkalmazását, meg, kell .te­remteni az automatikus ve­zérlés beépített rendsze­rét ..., létre kell hozni az automatizált műhelyeket és gyárakat...” — Ez az egyik legfontosabb feladat azok közül, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa határo­zott meg a szovjet tudósok, konstruktőrök és szakembe­rek számára. A Szovjetunió ipari válla­lataiban a termelés sok terü­letén mind kevesebb az em­A komplex tudományos-termelési egyesülés volgográdi üzemében megkezdték a manipulátorok termelését. Az elkészült robot üzembe helye zésének pillanata. A leningxádi tudósok és konstruktőrök által megalkotott új ipari robotok egyike. A robot alkatrészeket, munka­darabokat szerel össze és válogat. bér. Ennek a magyarázata nem a munkáskezek hiánya, az okot máshol találjuk meg: az emberek munkáját auto­mata munkások — robotok vették át. Napjainkban már sok olyan vállalat van ország­szerte, amelyekben, a robo­toknak egész brigádjai dol­goznak. Így például a pet- rodvoreci óragyár egyesülés műhelyeiben már néhány esztendeje sikeresen dolgoz­nak a szerelő automaták: a megadott program szerint önállóan végzik el a legna­gyobb pontosságot kívánó műveleteket. Nem szükséges újabb munkaerőt termelés­ibe állítani annak érdekében, hogy elérjék a termelés ter­vezett növekedését. Az orlovi egyesülés egyik részlegében, ahol a hűtőszek­rények hőszabályozóit állít­ják elő, a mechanikus kezek tucatjai tevékenykednek. Míg korábban több mint hét- száz embert foglalkoztattak itt, akiilk évente kétmillió műszert gyártottak, addig most fele ennyi ember ta­lálható itt, ám a ' termelés mennyisége .több, mint a há­romszorosára növekedett. Elsősorban a nehéz, a mo­noton, tehát a kevéssé érde­kes munkaterületeket látják el az. automatizált techniká­val, Az üzemek tucatjai gy,ártják nagy tömegben a robottechnikai, berendez,és,e- ket és manipulátorokat. APN—KS Csehszlovákja • • Üzemi konyhák A szakszervezetek körülte­kintő gondoskodásának, az ü- zemi konyhai hálózat bővíté­sének köszönhetően Csehszlo­vákiában egyre növekszik a gyáraknál, vállalatoknál étke­zők száma. Igaz ugyan, hogy ma még a dolgozóknak csak a fele veszi igénybe az üzemi konyhák szolgáltatását, de minden jel arra mutat, hogy fokozódik az érdeklődés irán­tuk. Különösen akkor, ha az üzemek — az igények kielé­gítésére törekedve — a prá­gai Stavoservis Építőipari Vállalat példáját követik. A Stavoservis — 200 millió korona beruházással felépí­tett — központi üzemi kony­hája már két éve működik. A 650 négyzetméter területű, laboratóriumi tisztaságú üze­mi konyhát a legkorszerűbb gépekkel látták el A kony­hán naponta három műszak­ban mintegy 8 ezer adag mélyhűtött alapanyagú étel készül. Az előzetes megrende­lések alapján 7 speciális te- tergépkocsival juttatják el az ételeket a legrövidebb úton 35 építőipari vállalat és né­hány más, üzemi konyhával nem rendelkező intézmény ét­termébe. A központi konyhán mind­össze 130-an dolgoznak, sza­kácsok, cukrászok és kisegí­tők. A már-már automatizált „laboratóriumban” nincs is több munkáskézre szükség. A mészárosoknak és a szaká­csoknak nagy segítséget nyúj­tanak az automata hússzele­telők, a másodpercnyi pon­tossággal beállítható paníro- zó- és sütőkészülékek, a gé- gesített főzőüstök. Automata keveri a gombócot, a rétes, a fánk és a különböző cukrász- sütemények tésztáját, és krémjét is. Újdonságnak szá­mít a töltött gombócokat elő­állító gép, amely egy óra alatt ezer gombócot „gyárt”. Az „ételgyár” büszkesége a fagyasztó fülke, amelyből a különleges anyagú zacskóba adagolt főtt étel mínusz 40 Celsius fokra lehűlve jut az 50 ezer adagos tárolóba, ahol mínusz 18 Celsius fokon fél­évig is megőrzi biológiai ér­tékét és kitűnő ízét. Természetesen az itt készü­lő ételeket — köztük a 34 fé­le mélyhűtött menüt — állan­dóan ellenőrzik. Elemzik ösz- szetételüket, vizsgálják ízüket és nagy figyelmet fordítanak a szavatossági időkre is. A konyha mellett épült munkásszálláson 3 ezer épí­tőipari munkás lakik. Az ét­terem szolgáltatásaival igen elégedettek, hiszen naponta 6-7 ételfajta között válogat­hatnak, s a korszerűen be­rendezett borozóban kultu­rált körülmények között ren­dezhetnek meg különböző ün­nepségeket, esküvőket. Vietnam Együttműködés a Szovjetunióval vietnami és szovjet tudó­sok több mezőgazdasági, er­dészeti, térképészeti, gyógy­szerészeti és meteorológiai közös kísérleti programot vé­geznek. Az együttműködés másik fonmája: a szakembe­rek cserelátogatása. Évente 300 vietnami szakember uta­zik a Szovjetunióba és 100 szovjet szakember látogat Vi­etnamba, hogy részt vegyen a közös kutatásokban. A szovjet partnerek bősé­gesen ellátják a vietnami ku­tatóintézeteket műszaki és tervdokumentációkkal, de e“véb támogatást is nyújta­nak. A közelmúltban példá­ul szovjet laboratóriumi fel­szerelést küldtek vietnami kí­sérletek céljaira. ■■■■ ■

Next

/
Thumbnails
Contents