Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

1983. augusztus 18. Képújság 5 Közérdekű bejelentések, panaszügyek. közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társa­dalmi tulajdon védelmét és a közéleti tisztaság biztosítását. A pana­szok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényre jutta­tását. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesz­tése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak." (1977. évi I. törvény.) A törvényről Az országgyűlés a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézése, az állampolgárok törvényes érdekeinek ha­tékonyabb védelme érdekében 1977-ben törvényt alkotott, amely a bejelentések elő­terjesztését, vizsgálatát és érdemi elinté­zését egységesen szabályozza. Húsz felnőtt embert kérdeztünk meg, hogy mit tudhak erről, a mindannyionk számára igen fontos törvényről. Hatan tud­tak mindössze „létezéséről”, közülük négyen ismerték nagyvonalakban, ketten — az egyik nagyközségi tanács előadója — pedig valóban jártas benne. Pontosan e mini­fölmérés tapasztalata alapján fontosnak véljük ismertetni a törvény főbb rendelke­zéseit, intézkedéseit. Társadalmi, gazdasági viszonyaink fejlő­dése, az állampolgárok fokozódó közéleti tevékenysége, az állami és gazdasági szer­vek munkájának magasabb szintre emelése tette szükségessé az 1957-ben alkotott tör­vény korszerűsítését, vagyis az 1977-es I. törvény megalkotását. A törvény rendelkezik arról, hogy a köz­érdekű javaslatokat, bejelentéseket és pa­naszokat mely szerveknek, s miként kell intéznie, hogyan kell megvizsgálni azokat a bejelentéseket, amelyek olyan körülmé­nyekre, hibákra, vagy hiányosságokra hív­ják fel a figyelmet, amelyek orvoslása, il­letve megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A köz­érdekű bejelentés javaslatot is tartalmaz­hat, amelynek megvizsgálása ugyancsak fontos. Gondoljunk csak a falugyűlésekre. Pontos és beszédes statisztikák bizonyítják, hogy a korábbi évekkel szemen egyre több az olyan hozzászólás, amely nem az egyéni sérelmeket tartalmazza, hanem olyanokat, amelyek megoldása sok-sok ember érdeke. S általában ezekhez a bejelentésekhez a felvető nyomban javaslatot is fűz: kollek­tívája nevében társadalmi munkát ajánl fel, avagy más községben hallott, látott példát hoz a megoldásra. Tudni kell azt, hogy amennyiben a hasznos közérdekű ja­vaslat a népgazdasági, vagy a helyi fejlesz-, tési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg, arról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Szólni kell a javaslatot tevő és az érde­kelt védelméről is. Amennyiben a bejelen­tőt hátrány éri amiatt, hogy a közérdekkel ellentétes tevékenységre hívta fel a figyel­met, a hátrányt okozó szerv köteles a tör­vényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon. A közérdekű bejelentést tevő kér­heti, hogy az eljárás során ne fedjék fel sze­mélyét. Ennek a kérésnek — ha a vizsgálat eredményessége mást nem kíván — eleget kell tenni. Viszont, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, fel kell fedni kilétét. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem megszünte­tésére irányul. A panasz elintézése, illetve vizsgálata hasonló a közérdkű bejelentésé­hez. de természetéből adódóan néhány je­lentős eltérés is van. A panaszt mindig az érintett szerv vezetője vizsgálja meg, és in­tézi el. Amennyiben a panasztevő az intéz­kedést nem tartja kielégítőnek, a felettes szervhez fordulhat kérelmével. Annak in­tézkedése ellen további panasznak nincs helye. Minden panaszt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a benyújtástól szá­mított 30 napon belül el kell intézni. (In­dokolt esetben, a panasztevőt értesítve még 30 nappal meg lehet hosszabbítani a határ­időt.) A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékeny­ségről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt vizsgálat nélkül el kell utasítani. A névtelen bejelentésekről mindössze annyit, hogy az 1977-es törvény értelmében az üggyel foglalkozó szerv dönthet annak vizsgálatáról, vagyis amennyiben a bejelen­tés közérdekű, előfordul, hogy a névtelenül felvetett problémát is kivizsgálják. Panaszok a tanácsnál Panaszokról, panaszügyek­ről beszélgettünk dr. Farkas Lászlóval, a szekszárdi Vá­rosi Tanács igazgatási osztá­lyának vezetőjével. — A panasz fogalmát leg­pontosabban az 1977. évi I. törvény alapján határozhat­juk meg, amely szerint: a panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem, vagy ér­deksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, jogilag szabá­lyozott — így különösen bíró­sági, államigazgatási, munka­ügyi (szövetkezeti), döntőbi­zottsági — eljárásra — kezdi a beszélgetést az igazgatási osztály vezetője, majd hoz­záteszi: — Amiket hozzánk benyújtanak, azok döntő többségét nem panasznak, ha­nem kérelemnek lehet tekin­teni, bár az állampolgárok ezt panasznak nevezik. — Milyen panaszok, illetve kérelmek ezek? — A műszaki osztályon a telekellátás, út, vízelvezetés, jégkár és még sorolhatnám. A gyámügyön is gyakoriak a panaszok, amelyek közül a legtöbb a láthatási és az ál­lami gondozással kapcsolatos ügy. A művelődési osztályt az iskolai, óvodai felvételek kapcsán keresik fel, az egész­ségügyi osztályt pedig a szo­ciális otthoni beutalókkal, se­gélyezéssel kapcsolatban. Ipa­ri, kereskedelmi ellátással és a szolgáltatással összefüggő panaszokkal a termelésellátás- felügyeleti osztályhoz fordul­nak. Az igazgatási osztályt legtöbbnyire a lakásmegoldási kérelmekkel keresik fel. — Mi a tapasztalatuk? — Az emberek először ide- oda írogatnak, például sajtó­hoz, minisztériumhoz, vagy az első számú vezetőhöz mennek. De az nem biztos, hogy így hamarabb elintéző­dik az ügyük, ugyanis vissza­kerül mindig a megfelelő osz­tályhoz. — Mennyire tekinti saját­jának az „illetékes” a pana­szos ügyeket? — Embere válogatja. Alap­vető, hogy józanul ítélje' meg. Az ügyintézésnél törekedjen a realitásra. Nem lehet együtt sírni az ügyfelekkel, még ak­kor sem, ha néha túldramati­zálják a dolgokat. — Milyen időpontban jö­hetnek a panaszosok kérel­mükkel? — Egész nap, de mostaná­ban egyre inkább foglalkoz­nak a munkaidőn kívüli ügy­intézéssel is. Ennél az a baj, hogy néha bagatell ügyekkel is felkeresnek bennünket, s ezért kéretőznek el a munka­helyükről. — A szó szoros értelmében vett panasz előfordult-e? — Igen. Általában akkor, ha negatív döntés születik. De előfordul olyankor is, ha valamelyik tanácsi dolgozó nem megfelelő módon bánik az ügyfelekkel. Nagy-nagy tü­relemre, udvarias viselkedés­re van szükség, nem szabad átvenni az ügyfél ingerültsé­gét, mert így biztosan ő is lejjebb adja. A notórius Sokani vagyunk, akik szép számmal ismerünk úgynevezett notórius hepamsszo,lóikat, iföljelentőket. Olyanokat, akiknek már-már iéitetel ©műkké vált a másokkal szembeni olyan pisz- kálóldás, go nőseik odás — minek tovább fokozni ? —, amely a hivatalos szerveknél tett följelentésekben „'teljesedik ki”. Persze, ezek a notórius jeCeriitgétők csak a legritkább esetben, tesznek megalapozottan penészt (amennyiben előfordul ilyen, az .jószerével csak véletlen), hanem a rosszindulattól vezérel­ve kitalálnak, f.elnaigiyiiltainak, eltúloznak, kiszíneznek külön­féle dolgokat (éhhez is ’klülön. tehetség kell 5), s azokat,/viszik” a hivaital-os szervek, fór um ók képviselői, elé.. IA panasztörvény értelmében ezeket a bejelentéseket is ki kell vizsgálni, még akikor is, ha netán az üiggyel foglalkozók jól ismerik ia bajkeverőt, sőt, gyanítják, hogy soros „jelzésü­ket” megint, csak a szokásos rorsizl'induilát vezérli. Szóval, igondodjiuk meg! Rengeteg munkát, felesleges, ide­geskedést okoznak embertársaiknak ezek 'az <ok nélkül, azaz szórakozásiból siránkozólk. H'^zen, az általuk följelentett szomszédok, munkatársak, főnökök, Ismerősök, sőt, .ismeret­lenek Iki vaum,rk téve ae.y bizonyos fokú meghurcoltatásnak. Az üigyet .intézők pedügi számtalan más, hasznos dolgot tud­nának (tenni a rosszhiszemű, rosszmájú, sőt, komisz bejelen­tő kitalált panaszának vizsgálata helyett. iHogy mit lehetne tenni elleniük? iÉs mit az ártatlanul be­panaszolták vád elmében,? Ügy vélem, .hogy elsősorban össze­fogni. Mi ndannyi oknak. S 'következzék egy példa — az el­múlt tanítási évből. Pontosabban lazév elejéről : ,A kisfiú a, második csztáiyt meglehetősen rossz eredmény­nyel végezte el. 'Ez egyértelműnek is tűnt, hiszen, nem a, leg­jobb adottságokkal megáldott a legényke. Viszont a szülőik — akik csöppet sem. objektívak csemetéjük megítélésében — kellően felháborodtak és szidni kezdték a 'tanító nénit., Elér­kezett a következő tanév szeptembere, s a második hét végén az első szülői értekezlet, a már hlanmadik osztályos gyerekek szüleinekj ,A tanítónő felkészülten állt a padokba zsúfolódott szülők elé, s a tanulással, a napközivel, a kiisdobosmunikávail kapcsolatos teendőket Ismertette. iNéhány nap elteltével hal­lották a szülők a hírt: a gyenge ifiút a városhoz közeli kisköz­ség iskolájába íratták át a szülők — a nagypapa ott igazgató­helyettes —, s ezzel egy időben .följelentették a tanítónőt az igazgatónál, sőt. bejelentést tettek a tanács művelődési osztá­lyán is, mondván, hogy ők 'ilyen pedagógushoz, aki az úttö­rőmozgalomról Imegenigedhetetlem hangnemben. 'beszél, nem járatják .gyermeküket. Mint kiderült, a hangnem, és a stílus azon a bizonyos szülői értekezleten „volt jelen”, ahol a föl­jelentő szülőkön i(erirőll már korábbam, ismeritek voltak) kívül még, vagy legalább húsz másik szülő is volt. Amikor a be- paniaszolés a többiek tudomására jutott, beadványt .írtak 'az 'iskola Igazigatájárnak és a művelődést osztály vezetőijének — ecsetelve az igazságot és a. mgibeszélésem elhangzottakat. Az ügy ezzel tulajdonképpen le ils zárult. Még, csak annyit, hogy bár a tanítónő a vizsgálat ideje alatt megtanult nyugi- tatókikal élni, mégis jó ideig idegesebb volt a családja köré­ben,, mint máskor. Az oldalt készítették: V. Horváth Mária, Ékes László, Czakó Sándor és Kapfingar András. Közérdekű, de... Levélosztás... akad köztük szép számmal panaszos hangú is Lapunk — csakúgy mint a többi tömegkommunikációs eszköz — rendre kapja az úgynevezett panaszos levele­ket, amelyek részben az ön kérdez — Mi válaszolunk ro­vatnak, illetve egy-egy mun­katársnak címződtek. Ezek intézése a törvény szellemé­ben történik, őszintén örü­lünk az olvasók bizalmát jel­ző leveleknek, s különösen azoknak, amelyek a köz ér­dekében íródtak. Oldalössze- áll'ításunkban két ilyen leve­let választottuk. Közérdekű­ek, de... « 1. Zombáról kaptunk levelet, amelyben az aláírók — a töb­bi lakos nevében is — azt panaszolják, hogy a nyári hónapokban a televízió 1-es programjának adását egy­szerűen nem lehet fogni a községiben. Megkerestük az Országos Zavarvizsgáló Fel­ügyelőség pécsi zavarvizsgéló üzentét, áhol a következő in­formációt kaptuk: a buda­pesti, a pécsi és a nagy­kanizsai adók vételkörzeté­ben lakók — tehát a zom- baiiaké is — panasza jogos, ugyanis ilyenkor idegen té­véadók sugárzása zavarja Vételüket. A panaszolt zavart a nyári hónapokban tapasz­Az olvasói panaszleve­lekből, döngicsélő, orrukat mindenbe beleütő legyek, jólfejlett szúnyogok láttán tapasztaljuk, ismét hiányzik a Chemotox és az Unitox rovarirtó szer. E „mesés” — hol volt, hol nem volt — áru keresése közben informálód­tunk a hiány okairól. A szekszárdi Mikes utcai háztartási boltban semmire sem szeretik azt mondani, hogy nincs. Mégis sok eset­ben ezt kellett válaszolniuk az említett rovarirtó szerek ke­resőinek, mivel a szállítás falható rendkívüli hullám- terjedési viszony okozza. A napsugárzás hatására ugyan­is az ionoszférában elektro­mosán telített réteg keletke­zik, mely sötétedés után szét­oszlik. Erről az ionizált ré­tegről a hazánktól 1000—3000 km távolságban sugárzó nagy teljesítményű televízióadók elektromágneses h/ullámaii a föld felé visszaverődnek, így a velük azonos csatornán működő adók vételében za­vart okoznák. Főleg ott, ahol a vételi térerősség kicsi. Az említett terjedési tu­lajdonság cSalk a viszonylag alacsonyabb csatornákon (1, 2, 3, 4-es csatorna) sugárzó adókra jellemző, magasabb frekvencián működő hazai adóink vételében ilyen ter­mészetű zavar nem tapasz­talható. Ezt a vétel zavart megszüntetni nem lehet, de néhány helyen nagy erőssé­gű szelektív vevőantenna használatával mértéke csök­kenthető. Tehát a javaslata következő: a zomibaiak meg­felelő antenna használatával — a nagyon meleg hónapok­ban — térjenék át a esávolyi adó vételére. 2. ,A Szekszárdi Húsipari Vál­lalat Nágyd'orogról bejáró akadozik, vagy éppen hosz- szú időre leáll. A tíz napon­kénti úgynevezett túrajáratok és a napi rendelések sem hozzák a várt eredményt. Unitox nem volt már két hó­napja az üzletben, s jelenleg is hiányzik. Chemotoxból is két hónap után kaptak ezer darabot, de ez egy nap lefor­gása alatt elfogyott, még úgy is, hogy a közületek vá­dolgozói kérték, hogy az es­ti — műszak utáni — vonat előbb induljon, hiszen vára­kozással kell eltölteniü'k jó húsz percet... A Pécsi Vásút- ígazgatóságon elmondták, hogy amennyiben a húsipari dolgozók kérésének tennének eleget, akkor a vasútállo­mástól távolabb levő munka­helyeken dolgozók nem ér­sárlását korlátozták. Magán- személyek között viszont akadt olyan, aki négy dara­bot is elvitt egyszerre. A szekszárdi Skála áru­házban is ritka kincsnek, de gyakori nincsnek számítanak ezek a rovarirtó szerek. Uni- toxot az idén még nem kap­tak, Chemotoxból pedig a tavasz óta 3 hete érkezett nék el a járatot. A vonat in­dulási időpontját azért sem lehet megváltoztatni, mert amikor a megyei tanács ille­tékeséivel egyeztetve megter­vezték a menetrendet, kal­kuláltak a Székszándon köz­lekedő helyi autóbuszjáratok indulási, illetve vasútállo­másra való érkezési idejével is. először egy 50 kartonból ál­ló szállítmány, ami rövid időn belül elfogyott. Ezek után érdeklődtünk az Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat szek­szárdi lerakatánál. Balázs János lerakatvezető elmon­dotta, hogy havonta egyszer- kétszer kapnak ugyan 15 ezer darabot, de ez kevés... Tájékozódásunk idején 17 ezer darab Chemotox volt a lerakatnál, amiből mostan­tól folyamatos szállítással a kis és nagy boltokat is ellát­ják. Ismét a régi módon? A szekszárdi ügyfélszolgálati irodán

Next

/
Thumbnails
Contents