Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
1983. augusztus 17. NÉPÚJSÁG 5 Ha szomjas a (öld Sokszor miég a jó táperőben lévő talajokon is gyengén fejlődik a káposzta, korcs bogyók nőnek a paprika töveken, viagy zölden hullik le a fákról az alma. Az ok nagyon gyakran az, hogy a talaj nedives'siögtíarfelírnia lecsökken, s a növények kevesebb tálpanylagíhoz jutnák. A növényeknél mindig a termédkép- zés, valamint a növekedés ídőszfa'ka a legkritikusabb. A növények ebben az időszakban igénylik a legtöbb vizet. A szőlőnél például a bogyók nagyságát és súlyát befolyásolja kedvezően az öntözés. Az őszibarack nagyságára és mlinőaégére is hat az idejében kijut tat ott víz. Megfigyelhető, hogy átlagban negyven százalékkal több termés szedhető la az öntözött gyümölcsfákról, mint az öntözetlenről. Az almadia különösen vízigényes, ezért a termés „hizlalásakor" igényli a legtc'i'* vizet. A körte vízhiány esetén kevés és apró gyümölcsöt terem. Ráadásul még kövecsessé is válik a húsa. A víz pótlására az egyik legrégibb és legolcsóbb módszer a barázdás öntözés. A sorok között kis barázdát nyitunk, s ebibe vezetjük a Vizet. Ha homokos a területünk, ajánlatos azokon a részeiken, ahol cSak vezetni kívánjuk a vizet, használt fóliával bélelni a csatornát. Úrjúbban az esőszerű öntözés terjedt el a kiskertekben is. A módszer előnye, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű vízzel Ls öntözhetünk. Például a lil—U3 C-fokos víz nyáron, esőszerű öntözéssel juttatva ki, a melegebb levegővel érintkezve elérheti a 17— 20 C-fokot, mire a talajra hull. Az Emelkedés annál nagyabb, minél apróbbak a viízcseppék. A kiskertekben elterjedt gumíslagos öntözés azonban nem nevezhető esőszerű öntözésnek. A csőből nagy sugádban és jókora csappékben hullik a talajra a víz, emiatt a talaj felszíne tarnörödi'k, levegőtlenné válik. Ugyanakkor a felszínen hamar megáll a víz. A mélyebb átnedvesftés helyett csupán a talaj felső néhány centiméteres rétege lesz nedves. Az üzletekben viszont Kaphiató már olyan sipi'Cc^oső, amely könnyen kezelhető, a vizét jobban porlasztja, szabályozható a szórási távolság, s a sugár nagysága. Hátránya, hogy az öntözés leköti a tulajdonost, más munkát közben nem végezhet. Előnyösebb tehát, ha esőztető szórófejeket szerzünk be, így a legegyenletesebb a víz kijuttatása. A szórási távolság és a porlasztás lövőkével szabályozható. Tüskeállvánnyal vagy osúszőtalpákklal kerül az ilyen szórófej forgalomba. Az esőszerű öntözéshez speciális és különböző teljesítményű szórófejek is kaphatók. Ilyen például a kedvelt négyzetes öntöző, amely lehetővé teszi, hogy ágyúsonként öntözzük be kertünket. A másik érdekesség az önjáró szórófej, öntözésikor lassan csúszik előre. Órákig dolgozhat magára hagyva, követi az előre kijelölt és meghatározott pályát. A kiskertekben ajánlható a legújabb öntözési eljárás, az úgynevezett csöpögtető öntözés is. Évelő, egynyári és kétnyári virágok, gyümölcsfák, szőtök, bogyósok, díszcserjék, zöldségfélék folyamatos vízutánpótlására a rendszer bevált. A vizet polietilén cső szállítja a növényék tövéhez. A csövön meghatározott távolságokban helyezkednek el a csepegtető spirálok. A csőhálózatba megfelelő nyomáson bevezetett víz a spirálokon keletkezett súrlódás miatt csak csöppöklben távozik. A csöpögtető testek nyílásának belső átmérője 0,60— 0,75 mliiriméfer. Ezért nagyon fontos, hogy az öntözésre használt víz ne tartállmtazzon szennyeződést. A siker feltétele az is, hogy a kiöntözen- dő vizet egy magasra helyezett hordóban tároljuk. Így a gravitációs nyomás elegendő. A csöpögtető öntözőrendszert azonban nem célszerű állandóan üzemeltetni. A legjobb, ha a berendezést vasárnaponként úgy töltjük föl, hogy hetenként 2—3 napig üzemeljen. Egy spirál a homoktalajon általában egyméteres, középkötiöít talajon 160—180 centiméteres, kötött talajon pedig 120 centiméteres körzetben nedvesít. RÁDIÓS FERENC A krizantém gondozása A krizantémnak rendkívül sók változata van, melyek között találhatók nyáron, ősszel, vagy a kora téli időszakiban nyíló virágok, őshazája Japán és Kína. Ha jól szigetelt a fóliasátrunk, és megbízható a fűtőberendezésünk, úgy novemberben Erzsébet- és Katalln-napókon is virágoztethatjuk. A krizantém a jó szerke- . zetű, kötöttebb talajokat kedveli. Évente négyzetméterenként 10—14 kilogramm is- tiálló'trágyával alapozhatjuk meg harmonikus fejlődését. Kiegészítésként a műtrágyákból (nitrogén, foszfor, káli) külön-ikülön 15 dkg-ot adagoljunk a talajba négyzetméterenként. lAz intenzív fejlődésnek indult növényeket hetenként, kéthetenként 0,1 százalékos Plantanna'1 vagy 0,1 százalékos Wuxal penmettnágyákkal kezelhetjük. Az igen nagy virágú szárakat — hogy el ne törjenek — kötözzük karócsk'álfchoz. Általában több bimbó jelenik meg egymás után, csoportosan, ez — a Virág megfelelő nagyságának kinevelése miatt — kedvezőtlen. Ezért a legfejlettebb, többnyire középső bimbót hagyjuk meg, a többit még zsenge korban törjük ki. Ugyancsak törjük Iki a biimbócsoport allatti hó- maljihiajtás lesz a biztosíték arra, hogy a „főbimibó” elpusztulása esetén új bimbót, illetve virágot nevelhessünk. IA fólia alatt nevelt növényeket szükség szerint öntözzük meg 0,05 százalékos Plantanos vagy 0,05 százalékos Wuxálos öntözővízzel. A nlapsütés következtében megindul a páráképződés, ami napnyugta után lecsapódik a fólia belső felületére, és on- nian lecsepeg az érzékeny virágok szirmúira. A nedves növények a párás környezetben könnyen áldozatául eshetnek a krizantém veszedelmes gamlbabetegségének, a szürkepenésznek. A fertőzött sziromlevelek megbar- nulnak, s az egész virágzatra kiterjednek, .azon szürkés- fehér gombalfonáliszövedéket és szürke spóragyepet képeznék. Érintésre a beteg virágról mint szürke por száll fel a spórfafelhő. A kórokozó a leveleket, a hajtásokat sem Kíméli, azokon is barnás elhalásokat okoz. Az elhalt részeken szürke penészgyep válik láthatóvá. Hűvös, fényszegény, nedves, szellőződen levegőjű fóliasátrakban komoly károk keletkezhetnek. EZért a betegség fellépése esetén a növényállományt tartsuk szárazon, a talajt öntözzük és rendszeresen szellőztessünk. A veszélyeztetett nöVéhye- ket szisztemlatikus gombaölő szerékkel, 0,12 százalékos Ohlinoin Fundlazol 50 WP-vel vagy 0,1 százalékos Topsin Metil WP-vel permetezzük le. A permetezésékét — megélőző Védekezésként — a virágszirmok színeződésének kezdetén kezdhetjük el, és kéthetes időközönként két- három alkalommal ismételhetjük meg. Tananyagként szerepel majd Videokazettán a szekszárdi melioráció iA melioráció jelentőségéről, a termőföld 'védelmének, termékenységi megóvásának, növelésének módjáról készít filmet az Agiroinform la MiÉM megbízásából. (Mezőgazdáságiunk ere diné - nyei döntő módon befolyásolják az sgiész ország gazdasági helyzetét. A tervcélok évről évire a hozamok állandó növelését irányozzák elő. A.z üzemek a terVkitűzések elérése érdekében a termőföld természeti pót énei álját rrjax imá Hsam- kih asz n ál j ák. és ezzel .helyenként a termőföld károsodását .idézik elő. A f illír) beírni tatja az ország különböző (adottságú területein a termelést akadályozó tényezőket, és a termőföld .károsodást formáit. A belvíz, az erózió, a defláció, a talajsaivanyúsodási, az elszi-kesedés Okozta károk mellett (megismerteti a természeti adottságókikail való gazdálkodás fogalmát. Részletesen elemzi a melioráció valamennyi elemét. Hangsúlyozva a komplexitás fontosságát. A do-mlbVidéki területeken jelentkez ő er ózi ós és szedi- mentációis károsodási formákat a szekszárdi dombividékem filmezik. A taliajlepusiz- tulási és feliisziapolódásii formák bemutatása mellett a szekszárdi dombvidék egyúttal a lejtős területek műszaki talajvédelmi munkáinak bemutatására is .alkalmas. A vízmosaiskötő gátak, sáncok, ■teraszok, övárkok, izápor.tá- rozók, kövezett vízelvezetők rendszeréivel már biztonságosan jut le a befogadó csatornába a csökkent mennyiségű víz. Ezek kiépítésiével az új szőlőtel építésieknél megszűnik az a folyamait, ami a hegy-völgy irányiba telepített szőlőknél 'a termőföld folyamatos nagyarányú 'lepusztulásához, a tápanyag állandó lemosódásához és a síkvidéki területek káros elöntéséhez vezetett. A video- kaizettára készülő „film" bemutatása után. tananyagként szerepel majd a meliorációval foglalkozó felsőfokú oktatási intézeteknél. Rendezetlen szurdok — a s zöldterület szomszédságában Egy szépen rendben tartott hegyoldal Szekszárdon Kipusztítható a tarack Várakozási idő a növényvédelemben Változatlanul gyarapszik azok száma akik kedvet ikapnlaik kertészkedésre. Kiváló lehetőséget nyújt erre — a házi kertek .mellett — a nagyüzemek által kellően .nem hasznosítható területek fölparcellázása révén kialakított ihobbirteiek, amely több évre bérbe vehető. (Ha elhanyagolt a terület, bizony csak fáradságos mun>- ka .révén 'lehet a földet rendbeli ozini, termővé varázsolni. (Legtöbb gondot, bosszúságot ia gyomnövények okozzák. A gyomnövények miatt például a Zöldségfélék nem kapnak elegendő napfényt, ezért nem tudnak, bő, s jó minőségű termést hozni..A gyomok kiszárítják a talajt, elszívják a könnyen felvehető tápanyagokat: elsősorban a nitrogént .a foszfort és a káliumot. íi?y a tápanyag hiánya nagymértékben fékezi a hasznos növények fejlődését. 'Mivel a gyomnövények a művelt területeken élnék, elfoglalják a kultúrnövények termőhelyét. Egyes gyomok mérgező anyagokat tartal- iraazmiaík, más gyomok tövises, szúrós szárukkal tönikre- itesiziik haiszonnövényeimket. Sőt, a gyomok közvetve is 'károsítanak, mert gombabe- tegségeket 'terjesztenak, vagy a kártevő rovar oknak adnak .búvóhelyet. Nagyon kártékonyaik az .évelő, talajiban telelő, -Vízszintes igyöktörzsű gyomnövények, amelyek vagy szár- tar acfcúak, vagy gyöfcérta- raickiúak, esetleg a tarackjuk gumóvá vastagodik. A szár- feiraicfcúafc a talaj feteziínéhez ■közel fejlesztik ki gyökerüket, Ilyen pl. a- taraokibúzia. A gyöké ntaracfcúalk jól al- kallmaizkiodnák a kultúnkö- rülimiényeklhez, mert a. növény miniden résziéből ta- raioksízerű gylökérágakait fejlesztenek, s ha művelő eszközeinkkel, pl. kapával feldaraboljuk azokat, iáikkor minden egyes igyök'érdarab önálló életre kél. Azt tapasz- íaljuk tehát, hogy hiába kapáltunk, mert több lesz a (tárátok, mint volt. Akkor járunk el helyesen, ha a 'kikelt, gyomnövényeiket mér fejlődésük kezdeti szakaszában. megsemmisítjük:. Az is 'járható eljárási, ha mód van rá, hogy a. talajban, lévő szaporító részeket, pl. a tarackokat őszi1 mélyszántással mevsamimlisitijük, a falaiba fojtjuk. A tavasszal, kikelt gyomokat pedig vetés előtti italajművelés-sel, pl. kulit iv át oroz áss ad irtjuk. A növényápolási munkák közül legfontosabb a kapálás. Ha akkor kapálunk, amikor a gyomok fiatalok, eredményesen vehetjük fel. a küzdelmet ellenük. Bár többletmuinkániaik látszik, de később megtérüli a befektetés, ha a kikapádt gyamodat gyökereikkel együtt minid egy széliig a földből kiszedjük és elégetjük. iAz egyik legtöbb (gondot okozó gyomnövény a> tarack- búza. Vegyszeres irtására kiválóan alkalmas a. diáik a nevű folyékony gyomirtószer. A permetezőét a gyomok 10 —20 centiméteres fejlettségekor érdemes elvégezni, tehát akkor, amikor a levelei imég elég zsengék ahhoz, hogy a vegyszer azokon át behatolhasson a gyomnövény belsejébe. Gyümölcsösben is alkalmazható ez a vegyszer, de irányított permetezéssel kell dolgozni, úgy, hogy a permatlé ne kerüljön kul túrnövényr e. A Gliadlka alkalmazható egyéb helyeken, is — különösen a kerti .utak mentén —, ‘ahol ia tarackot akarjuk kipusztíiba-nli. Egyébként csak akikor ajánlatos vele permetezni, ha egyéb kultúrnövény, például paprika vagy paradicsom nincs a területen. A .Gliiallka gyomirtó hatás a csak lassan, 10—14 nap múlva észlelhető, ekkor kezd láthatóvá válni a gyomnövény leveleinek elsizürkülése, illetve ekkor kezdődik ímeg a född aliaitt.il növényi részek pusztulása. Ha idejében., és előírásszerűén. (Végeztük munkánkat, a tarack föld feletti és föld alatti része teljesen elpusztul. Jő tudnunk, hogy a gyomirtó hatását .a permetezést követő 6 órán. beliül lehulló csapadék csökkenti. Ilyenkor szükségessé válhat a permetezés megismétlése. A Gliadlka csak akkor hatékony, ha 100 négyzetméterre legkevesebb il decilitert adunk, melyet 2—3 liternyi vízbe keverve szükséges egyenletesen .a tarack levél- z etiére kiip érmét ezni, .A gyomirtó szerek, így a Gliiallka használata is kellő figyelmet, szakértelmet igényel. A munkai során, tehát a szabályok .figyelmen, kívül hagyásából súlyos károk következhetnek be. DR. SZELES CSABA A növényvédelem napjainkban csaknem kizárólag kémiai anyagokat vesz igénybe a kutúrnövényeket károsító élő szervezetek pusztítására, a károk elhárítására, illetve csökkentése érdekében. Ezeknek az anyagoknak kisebb- nagyobb mennyisége az emberi szervezetbe jutva mérgezést, egészségkárosodást okoz. A növényvédelemnek fontos feladata többek között, hogy a rendeltetésszerűen alkalmazott növényvédő szerek egészség- és környezetkárosító hatását kiküszöbölje. Ebből a célból határozták meg a növényvédő szerek hatóanyagainak azt a mennyiségét, amelynél többet a fogyasztásra, felhasználásra kerülő termék nem tartalmazhat. Ez az úgynevezett megengedett hatóanyag maradék, amit mg/kg-ban adnak meg. Értéke hatóanyagonként és növényenként nagyon különböző. Az ismert cineb hatóanyagból pl. borszőlőben 2 mg/kg-nál több nem lehet a szüret időpontjában. Komlóban ugyanez a hatóanyag 80 mg/kg-ig nem kifogásolható. A megengedett maradék a mindennapi gyakorlatban valamennyi termékre nem vizsgálható. Határértékének biztonságos betartása világszerte szükségessé tette a várakozási- vagy karenciaidő bevezetését. A növényvédelem kétféle várakozási idővel dolgozik. Az egyik a munkaegészségügyi-, a másik az élelmezésegészségügyi várakozási idő. A munkaegészségügyi várakozási idő az a napokban kifejezett időszak, amely a növényvédőszeres kezelés befejezésével kezdődik és amelynek elteltéig a kezelt területen munkát végezni, illetve tartózkodni csak a felhasznált növényvédő szerre előírt óvórendszabályok betartása mellett szabad. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az a napokban megadott időszak, amelynek az utolsó növényvédőszeres kezelés befejezése és a termés betakarításának kezdete között el kell telnie ahhoz, hogy a megengedettnél nagyobb szermaradékkal ne kelljen számolni. Most, a fő betakarítási időszak előtt ez utóbbinak különösen jelentős szereke van. A növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét legjobb, ha már a vásárlásuk előtt ismerjük. A „Növényvédő szerek, műtrágyák” címmel évente megjelenő jegyzék ezt is tartalmazza. Nem hiányozhat a növényvédő szerek csomagoló burkolatán található használati utasításból sem. Fontos tudni, hogy a várakozási időt növényvédő szerenként külön kell figyelembe venni. így pl. ha az utolsó permetezést a kén hatóanyagú Microthiol Speciallal végezték, a szüret bármikor elkezdhető, mert a szerre várakozási időt nem írtak elő. Másképp alakul, ha 10 nappal korábban a dinökap hatóanyagú Karathane-t alkalmazták, aminek 30 nap a várakozási ideje. Ez esetben még 20 napot várni kell a szürettel. Olyan esetben, ha együtt juttatunk ki különböző várakozási idővel bíró növényvédő szereket, a leghosszabb várakozási időt kell betartani. A várakozási idő betartása természetesen csak akkor eredményezi a megengedettnél nem nagyobb maradékot, ha a növényvédő szert az engedélyezett mennyiségben alkalmazták. Ezért fontos a készítmények előírásszerű, gondos adagolása. Megyénkben, ahol sokan termelnek borszőlőt, azt is jó tudni, hogy egészségünk és környezetünk védelme mellett a szőlő Zavartalan feldogozása is igényli a várakozási idő betartását. A megengedettnél nagyobb maradék ugyanis gátolja az erjedést. A növényvédő szerek engedélyezésénél ezt a tényt sem hagyják figyelmen kívül. A folpet hatóanyagú Ortho- Phaltan várakozási ideje pl. borszőlő esetén 30 nap, míg egyéb gyümölcs esetén 10 nap. A megengedett ható- anyag-.maradék ennek megfelelően 2, illetve 5 mg/kg. A várakozási idő szerepének ismerete segítséget nyújthat abban, hogy a kémiai anyagok, mint a mezőgazda- sági termelés hatékony eszközei, úgy válhassanak javunkra, hogy káros hatásukkal ne találkozzunk. NAGY ÁRPÁD szakmérnök