Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

1983. augusztus 17. NÉPÚJSÁG 5 Ha szomjas a (öld Sokszor miég a jó táperő­ben lévő talajokon is gyen­gén fejlődik a káposzta, korcs bogyók nőnek a paprika tö­veken, viagy zölden hullik le a fákról az alma. Az ok na­gyon gyakran az, hogy a ta­laj nedives'siögtíarfelírnia lecsök­ken, s a növények kevesebb tálpanylagíhoz jutnák. A növé­nyeknél mindig a termédkép- zés, valamint a növekedés ídőszfa'ka a legkritikusabb. A növények ebben az időszak­ban igénylik a legtöbb vizet. A szőlőnél például a bogyók nagyságát és súlyát befolyá­solja kedvezően az öntözés. Az őszibarack nagyságára és mlinőaégére is hat az idejében kijut tat ott víz. Megfigyelhe­tő, hogy átlagban negyven százalékkal több termés szed­hető la az öntözött gyümölcs­fákról, mint az öntözetlenről. Az almadia különösen víz­igényes, ezért a termés „hiz­lalásakor" igényli a legtc'i'* vizet. A körte vízhiány ese­tén kevés és apró gyümöl­csöt terem. Ráadásul még kö­vecsessé is válik a húsa. A víz pótlására az egyik legrégibb és legolcsóbb mód­szer a barázdás öntözés. A sorok között kis barázdát nyitunk, s ebibe vezetjük a Vizet. Ha homokos a terüle­tünk, ajánlatos azokon a ré­szeiken, ahol cSak vezetni kí­vánjuk a vizet, használt fó­liával bélelni a csatornát. Úrjúbban az esőszerű öntö­zés terjedt el a kiskertekben is. A módszer előnye, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű vízzel Ls öntözhetünk. Példá­ul a lil—U3 C-fokos víz nyá­ron, esőszerű öntözéssel jut­tatva ki, a melegebb levegő­vel érintkezve elérheti a 17— 20 C-fokot, mire a talajra hull. Az Emelkedés annál na­gyabb, minél apróbbak a viízcseppék. A kiskertekben elterjedt gumíslagos öntözés azonban nem nevezhető eső­szerű öntözésnek. A csőből nagy sugádban és jókora csappékben hullik a talajra a víz, emiatt a talaj felszíne tarnörödi'k, levegőtlenné vá­lik. Ugyanakkor a felszínen hamar megáll a víz. A mé­lyebb átnedvesftés helyett csupán a talaj felső néhány centiméteres rétege lesz ned­ves. Az üzletekben viszont Kaphiató már olyan sipi'Cc^oső, amely könnyen kezelhető, a vizét jobban porlasztja, sza­bályozható a szórási távolság, s a sugár nagysága. Hátrá­nya, hogy az öntözés leköti a tulajdonost, más munkát köz­ben nem végezhet. Előnyö­sebb tehát, ha esőztető szó­rófejeket szerzünk be, így a legegyenletesebb a víz kijut­tatása. A szórási távolság és a porlasztás lövőkével sza­bályozható. Tüskeállvánnyal vagy osúszőtalpákklal kerül az ilyen szórófej forgalom­ba. Az esőszerű öntözéshez speciális és különböző telje­sítményű szórófejek is kap­hatók. Ilyen például a ked­velt négyzetes öntöző, amely lehetővé teszi, hogy ágyúson­ként öntözzük be kertünket. A másik érdekesség az önjá­ró szórófej, öntözésikor lassan csúszik előre. Órákig dolgoz­hat magára hagyva, követi az előre kijelölt és meghatáro­zott pályát. A kiskertekben ajánlható a legújabb öntözési eljárás, az úgynevezett csöpögtető öntö­zés is. Évelő, egynyári és két­nyári virágok, gyümölcsfák, szőtök, bogyósok, díszcserjék, zöldségfélék folyamatos víz­utánpótlására a rendszer be­vált. A vizet polietilén cső szállítja a növényék tövéhez. A csövön meghatározott tá­volságokban helyezkednek el a csepegtető spirálok. A cső­hálózatba megfelelő nyomá­son bevezetett víz a spirálo­kon keletkezett súrlódás mi­att csak csöppöklben távozik. A csöpögtető testek nyílásá­nak belső átmérője 0,60— 0,75 mliiriméfer. Ezért nagyon fontos, hogy az öntözésre használt víz ne tartállmtazzon szennyeződést. A siker felté­tele az is, hogy a kiöntözen- dő vizet egy magasra helye­zett hordóban tároljuk. Így a gravitációs nyomás elegendő. A csöpögtető öntözőrendszert azonban nem célszerű állan­dóan üzemeltetni. A legjobb, ha a berendezést vasárna­ponként úgy töltjük föl, hogy hetenként 2—3 napig üze­meljen. Egy spirál a homok­talajon általában egyméteres, középkötiöít talajon 160—180 centiméteres, kötött talajon pedig 120 centiméteres kör­zetben nedvesít. RÁDIÓS FERENC A krizantém gondozása A krizantémnak rendkívül sók változata van, melyek között találhatók nyáron, ősszel, vagy a kora téli idő­szakiban nyíló virágok, ősha­zája Japán és Kína. Ha jól szigetelt a fóliasátrunk, és megbízható a fűtőberendezé­sünk, úgy novemberben Er­zsébet- és Katalln-napókon is virágoztethatjuk. A krizantém a jó szerke- . zetű, kötöttebb talajokat kedveli. Évente négyzetméte­renként 10—14 kilogramm is- tiálló'trágyával alapozhatjuk meg harmonikus fejlődését. Kiegészítésként a műtrágyák­ból (nitrogén, foszfor, káli) külön-ikülön 15 dkg-ot ada­goljunk a talajba négyzet­méterenként. lAz intenzív fejlődésnek in­dult növényeket hetenként, kéthetenként 0,1 százalékos Plantanna'1 vagy 0,1 százalé­kos Wuxal penmettnágyákkal kezelhetjük. Az igen nagy virágú szára­kat — hogy el ne törjenek — kötözzük karócsk'álfchoz. Általában több bimbó je­lenik meg egymás után, cso­portosan, ez — a Virág meg­felelő nagyságának kinevelé­se miatt — kedvezőtlen. Ezért a legfejlettebb, többnyire kö­zépső bimbót hagyjuk meg, a többit még zsenge korban törjük ki. Ugyancsak törjük Iki a biimbócsoport allatti hó- maljihiajtás lesz a biztosíték arra, hogy a „főbimibó” el­pusztulása esetén új bimbót, illetve virágot nevelhessünk. IA fólia alatt nevelt növé­nyeket szükség szerint ön­tözzük meg 0,05 százalékos Plantanos vagy 0,05 százalé­kos Wuxálos öntözővízzel. A nlapsütés következtében meg­indul a páráképződés, ami napnyugta után lecsapódik a fólia belső felületére, és on- nian lecsepeg az érzékeny vi­rágok szirmúira. A nedves növények a párás környe­zetben könnyen áldozatául eshetnek a krizantém vesze­delmes gamlbabetegségének, a szürkepenésznek. A fertő­zött sziromlevelek megbar- nulnak, s az egész virágzat­ra kiterjednek, .azon szürkés- fehér gombalfonáliszövedéket és szürke spóragyepet ké­peznék. Érintésre a beteg vi­rágról mint szürke por száll fel a spórfafelhő. A kórokozó a leveleket, a hajtásokat sem Kíméli, azo­kon is barnás elhalásokat okoz. Az elhalt részeken szür­ke penészgyep válik látható­vá. Hűvös, fényszegény, ned­ves, szellőződen levegőjű fó­liasátrakban komoly károk keletkezhetnek. EZért a be­tegség fellépése esetén a nö­vényállományt tartsuk szára­zon, a talajt öntözzük és rendszeresen szellőztessünk. A veszélyeztetett nöVéhye- ket szisztemlatikus gombaölő szerékkel, 0,12 százalékos Ohlinoin Fundlazol 50 WP-vel vagy 0,1 százalékos Topsin Metil WP-vel permetezzük le. A permetezésékét — megélőző Védekezésként — a virágszirmok színeződésének kezdetén kezdhetjük el, és kéthetes időközönként két- három alkalommal ismétel­hetjük meg. Tananyagként szerepel majd Videokazettán a szekszárdi melioráció iA melioráció jelentőségé­ről, a termőföld 'védelmének, termékenységi megóvásá­nak, növelésének módjáról készít filmet az Agiroinform la MiÉM megbízásából. (Mezőgazdáságiunk ere diné - nyei döntő módon befolyá­solják az sgiész ország gaz­dasági helyzetét. A tervcélok évről évire a hozamok állan­dó növelését irányozzák elő. A.z üzemek a terVkitűzések elérése érdekében a termő­föld természeti pót énei álját rrjax imá Hsam- kih asz n ál j ák. és ezzel .helyenként a termő­föld károsodását .idézik elő. A f illír) beírni tatja az or­szág különböző (adottságú területein a termelést akadá­lyozó tényezőket, és a ter­mőföld .károsodást formáit. A belvíz, az erózió, a deflá­ció, a talajsaivanyúsodási, az elszi-kesedés Okozta károk mellett (megismerteti a ter­mészeti adottságókikail való gazdálkodás fogalmát. Rész­letesen elemzi a melioráció valamennyi elemét. Hangsú­lyozva a komplexitás fon­tosságát. A do-mlbVidéki területeken jelentkez ő er ózi ós és szedi- mentációis károsodási formá­kat a szekszárdi dombividé­kem filmezik. A taliajlepusiz- tulási és feliisziapolódásii for­mák bemutatása mellett a szekszárdi dombvidék egyút­tal a lejtős területek műsza­ki talajvédelmi munkáinak bemutatására is .alkalmas. A vízmosaiskötő gátak, sáncok, ■teraszok, övárkok, izápor.tá- rozók, kövezett vízelvezetők rendszeréivel már biztonsá­gosan jut le a befogadó csa­tornába a csökkent mennyi­ségű víz. Ezek kiépítésiével az új szőlőtel építésieknél megszűnik az a folyamait, ami a hegy-völgy irányiba te­lepített szőlőknél 'a termő­föld folyamatos nagyarányú 'lepusztulásához, a tápanyag állandó lemosódásához és a síkvidéki területek káros el­öntéséhez vezetett. A video- kaizettára készülő „film" be­mutatása után. tananyagként szerepel majd a melioráció­val foglalkozó felsőfokú ok­tatási intézeteknél. Rendezetlen szurdok — a s zöldterület szomszédságában Egy szépen rendben tartott hegyoldal Szekszárdon Kipusztítható a tarack Várakozási idő a növényvédelemben Változatlanul gyarapszik azok száma akik kedvet ikapnlaik kertészkedésre. Ki­váló lehetőséget nyújt erre — a házi kertek .mellett — a nagyüzemek által kellően .nem hasznosítható területek fölparcellázása révén kiala­kított ihobbirteiek, amely több évre bérbe vehető. (Ha elhanyagolt a terület, bizony csak fáradságos mun>- ka .révén 'lehet a földet rend­beli ozini, termővé varázsolni. (Legtöbb gondot, bosszúságot ia gyomnövények okozzák. A gyomnövények miatt példá­ul a Zöldségfélék nem kap­nak elegendő napfényt, ezért nem tudnak, bő, s jó minősé­gű termést hozni..A gyomok kiszárítják a talajt, elszív­ják a könnyen felvehető táp­anyagokat: elsősorban a nit­rogént .a foszfort és a káliu­mot. íi?y a tápanyag hiánya nagymértékben fékezi a hasznos növények fejlődését. 'Mivel a gyomnövények a művelt területeken élnék, el­foglalják a kultúrnövények termőhelyét. Egyes gyomok mérgező anyagokat tartal- iraazmiaík, más gyomok tövi­ses, szúrós szárukkal tönikre- itesiziik haiszonnövényeimket. Sőt, a gyomok közvetve is 'károsítanak, mert gombabe- tegségeket 'terjesztenak, vagy a kártevő rovar oknak adnak .búvóhelyet. Nagyon kártékonyaik az .évelő, talajiban telelő, -Víz­szintes igyöktörzsű gyomnö­vények, amelyek vagy szár- tar acfcúak, vagy gyöfcérta- raickiúak, esetleg a tarackjuk gumóvá vastagodik. A szár- feiraicfcúafc a talaj feteziínéhez ■közel fejlesztik ki gyökerü­ket, Ilyen pl. a- taraokibúzia. A gyöké ntaracfcúalk jól al- kallmaizkiodnák a kultúnkö- rülimiényeklhez, mert a. nö­vény miniden résziéből ta- raioksízerű gylökérágakait fej­lesztenek, s ha művelő esz­közeinkkel, pl. kapával fel­daraboljuk azokat, iáikkor minden egyes igyök'érdarab önálló életre kél. Azt tapasz- íaljuk tehát, hogy hiába ka­páltunk, mert több lesz a (tá­rátok, mint volt. Akkor járunk el helyesen, ha a 'kikelt, gyomnövényeiket mér fejlődésük kezdeti sza­kaszában. megsemmisítjük:. Az is 'járható eljárási, ha mód van rá, hogy a. talajban, lé­vő szaporító részeket, pl. a tarackokat őszi1 mélyszántás­sal mevsamimlisitijük, a falai­ba fojtjuk. A tavasszal, ki­kelt gyomokat pedig vetés előtti italajművelés-sel, pl. kulit iv át oroz áss ad irtjuk. A növényápolási munkák közül legfontosabb a kapá­lás. Ha akkor kapálunk, amikor a gyomok fiatalok, eredményesen vehetjük fel. a küzdelmet ellenük. Bár többletmuinkániaik látszik, de később megtérüli a befekte­tés, ha a kikapádt gyamodat gyökereikkel együtt minid egy széliig a földből kiszed­jük és elégetjük. iAz egyik legtöbb (gondot okozó gyomnövény a> tarack- búza. Vegyszeres irtására kiválóan alkalmas a. diáik a nevű folyékony gyomirtószer. A permetezőét a gyomok 10 —20 centiméteres fejlettsé­gekor érdemes elvégezni, te­hát akkor, amikor a levelei imég elég zsengék ahhoz, hogy a vegyszer azokon át behatolhasson a gyomnö­vény belsejébe. Gyümölcsös­ben is alkalmazható ez a vegyszer, de irányított per­metezéssel kell dolgozni, úgy, hogy a permatlé ne kerüljön kul túrnövényr e. A Gliadlka alkalmazható egyéb helyeken, is — külö­nösen a kerti .utak mentén —, ‘ahol ia tarackot akarjuk kipusztíiba-nli. Egyébként csak akikor ajánlatos vele perme­tezni, ha egyéb kultúrnö­vény, például paprika vagy paradicsom nincs a terüle­ten. A .Gliiallka gyomirtó ha­tás a csak lassan, 10—14 nap múlva észlelhető, ekkor kezd láthatóvá válni a gyomnö­vény leveleinek elsizürkülése, illetve ekkor kezdődik ímeg a född aliaitt.il növényi részek pusztulása. Ha idejében., és előírásszerűén. (Végeztük munkánkat, a tarack föld fe­letti és föld alatti része tel­jesen elpusztul. Jő tudnunk, hogy a gyom­irtó hatását .a permetezést követő 6 órán. beliül lehulló csapadék csökkenti. Ilyen­kor szükségessé válhat a permetezés megismétlése. A Gliadlka csak akkor haté­kony, ha 100 négyzetméterre legkevesebb il decilitert adunk, melyet 2—3 liternyi vízbe keverve szükséges egyenletesen .a tarack levél- z etiére kiip érmét ezni, .A gyomirtó szerek, így a Gliiallka használata is kellő figyelmet, szakértelmet igé­nyel. A munkai során, tehát a szabályok .figyelmen, kívül hagyásából súlyos károk kö­vetkezhetnek be. DR. SZELES CSABA A növényvédelem napja­inkban csaknem kizárólag ké­miai anyagokat vesz igénybe a kutúrnövényeket károsító élő szervezetek pusztítására, a károk elhárítására, illetve csökkentése érdekében. Ezek­nek az anyagoknak kisebb- nagyobb mennyisége az em­beri szervezetbe jutva mérge­zést, egészségkárosodást okoz. A növényvédelemnek fon­tos feladata többek között, hogy a rendeltetésszerűen al­kalmazott növényvédő szerek egészség- és környezetkárosí­tó hatását kiküszöbölje. Eb­ből a célból határozták meg a növényvédő szerek ható­anyagainak azt a mennyisé­gét, amelynél többet a fo­gyasztásra, felhasználásra ke­rülő termék nem tartalmaz­hat. Ez az úgynevezett meg­engedett hatóanyag maradék, amit mg/kg-ban adnak meg. Értéke hatóanyagonként és növényenként nagyon külön­böző. Az ismert cineb ható­anyagból pl. borszőlőben 2 mg/kg-nál több nem lehet a szüret időpontjában. Komló­ban ugyanez a hatóanyag 80 mg/kg-ig nem kifogásolható. A megengedett maradék a mindennapi gyakorlatban va­lamennyi termékre nem vizs­gálható. Határértékének biz­tonságos betartása világszerte szükségessé tette a várako­zási- vagy karenciaidő beve­zetését. A növényvédelem kétféle várakozási idővel dolgozik. Az egyik a munkaegészség­ügyi-, a másik az élelmezés­egészségügyi várakozási idő. A munkaegészségügyi vára­kozási idő az a napokban ki­fejezett időszak, amely a nö­vényvédőszeres kezelés befe­jezésével kezdődik és amely­nek elteltéig a kezelt terüle­ten munkát végezni, illetve tartózkodni csak a felhasznált növényvédő szerre előírt óvó­rendszabályok betartása mel­lett szabad. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az a napokban megadott időszak, amelynek az utolsó növényvédőszeres kezelés befejezése és a ter­més betakarításának kezdete között el kell telnie ahhoz, hogy a megengedettnél na­gyobb szermaradékkal ne kelljen számolni. Most, a fő betakarítási időszak előtt ez utóbbinak különösen jelentős szereke van. A növényvédő szerek élel­mezés-egészségügyi várako­zási idejét legjobb, ha már a vásárlásuk előtt ismerjük. A „Növényvédő szerek, műtrá­gyák” címmel évente meg­jelenő jegyzék ezt is tartal­mazza. Nem hiányozhat a nö­vényvédő szerek csomagoló burkolatán található haszná­lati utasításból sem. Fontos tudni, hogy a vára­kozási időt növényvédő sze­renként külön kell figyelembe venni. így pl. ha az utolsó permetezést a kén hatóanyagú Microthiol Speciallal végez­ték, a szüret bármikor elkezd­hető, mert a szerre várakozási időt nem írtak elő. Másképp alakul, ha 10 nappal koráb­ban a dinökap hatóanyagú Karathane-t alkalmazták, aminek 30 nap a várakozási ideje. Ez esetben még 20 na­pot várni kell a szürettel. Olyan esetben, ha együtt juttatunk ki különböző vára­kozási idővel bíró növényvé­dő szereket, a leghosszabb vá­rakozási időt kell betartani. A várakozási idő betartása természetesen csak akkor eredményezi a megengedett­nél nem nagyobb maradékot, ha a növényvédő szert az en­gedélyezett mennyiségben al­kalmazták. Ezért fontos a készítmények előírásszerű, gondos adagolása. Megyénkben, ahol sokan termelnek borszőlőt, azt is jó tudni, hogy egészségünk és környezetünk védelme mellett a szőlő Zavartalan feldogozása is igényli a várakozási idő betartását. A megengedettnél nagyobb maradék ugyanis gátolja az erjedést. A nö­vényvédő szerek engedélye­zésénél ezt a tényt sem hagy­ják figyelmen kívül. A folpet hatóanyagú Ortho- Phaltan várakozási ideje pl. borszőlő esetén 30 nap, míg egyéb gyümölcs esetén 10 nap. A megengedett ható- anyag-.maradék ennek meg­felelően 2, illetve 5 mg/kg. A várakozási idő szerepé­nek ismerete segítséget nyújt­hat abban, hogy a kémiai anyagok, mint a mezőgazda- sági termelés hatékony eszkö­zei, úgy válhassanak javunk­ra, hogy káros hatásukkal ne találkozzunk. NAGY ÁRPÁD szakmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents