Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
1983. augusztus 14. A tömegközlekedés fejlesztése Biztató elképzelések és kísérletek A tömegközlekedés fejlesztésének kérdése mindenkit érint, hiszen mindenki közlekedik. Ezért érthető, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban a tömegközlekedés fejlesztésének egyes kérdéseiről figyelemreméltó tanulmányok, elemzések és kutatásfejlesztési támogatások javaslatai készültek el az elmúlt időszakban. Kérdéseinkkel a téma egyik szakértőjét,. Novoszáth József főosztályvezetőt kerestük fel. — A rendelkezésre álló számadatok alapján milyen kép rajzolódik, ki a jövő közlekedéséről? — Becsléseink szerint a tömegközlekedés teljesítménye csak kismértékben emelkedik az ezredfordulóig. A helyközi tömegközlekedésen belül a vasúti közlekedés teljesítménye mintegy 5—10,. az autóbusz-közlekedésé 20—35 százalékkal növekszik. A helyi (városi) tömegközlekedésben a kötöttpályás közlekedés teljesítménye várhatóan 45—55, az autóbuszoké viszont csak 10—20 százalékkal emelkedik. A fővárosban a tömegközlekedés teljesítménye mindössze 4—8, az öt nagyvárosban 40—50 százalékkal, a többi vidéki városban pedig 1,9—2,1-szeresére növekedhet becsléseink szerint. » Ennek ellenére az összes utazási szükséglet kielégítésében a tömegközlekedés részaránya 45-ről körülbelül 40 százalékra csökken. — A hazai lehetőségeket tekintve alapvető változásokra — az ezredfordulóig nemigen számíthatunk. Mi az a fontos követelmény, amelyet az elkövetkező évtizedekben a tömegközlekedés fejlesztésében mégis figyelembe kell venni? — A közlekedés fejlődése során — követve a fejlett országok közlekedésének progresszív fejlődési irányzatait —. hazánkban is olyan fejlesztések, korszerűsítések megvalósítására kell törekedni, amelyek a jelenlegi, hagyományos közlekedési módok továbbfejlesztett változatainak mind kiterjedtebb alkalmazását eredményezik. A jövőben nagyobb súlyt kell kapnia az adott technika által nyújtott lehetőségek jobb kihasználásának. E tekintetben különösen nagy jelentősége lesz azoknak a forgalomszervezési és gazdálkodásfejlesztési feladatoknak, amelyeknek a megoldása révén — különösen az eszközkihasználás és az energiatakarékosság fokozása útján — érhető el a közlekedés hatékonyságának a növelése, a szolgáltatások minőségének a javítása, a lakossági igények jobb kielégítése. — Hallhatnánk röviden a fejlesztési elgondolásokról, célkitűűzésekröl? — Olyan fejlesztési stratégia érvényre juttatására van szükség, amely elsőbbséget ad többek között a városi, az elővárosi, a város környéki, valamint az üdülő és a nemzetközi forgalmat lebonyolító tömeg- közlekedési rendszerek fejlesztésének. A fővárosban fokozatosan létrejön a nagy kapacitású, gyors, egysége? tömegközlekedési rendszer. A vidéki városokban a fő tömegközlekedési eszköz az autóbusz marad, a villamos- vasúti hálózat fejlődése nem lesz számottevő. Néhány városban trolibuszjáratokat indítanak. — A fejlesztési elképzelések, célkitűzések után következzék néhány konkrétum! — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kutatásfejlesztési támogatásával valósult meg a budapesti közúti forgalom- irányító központ zártláncú tv-hálózata, és kísérleti stádiumban vannak az infrafé- nyes bejelentkezők, valamint a terhelésérzékelők. A tömegközlekedés elsőbbségének érdekében kifejlesztettek egy infrafényes bejelentkező rendszert. Ennek lényege, hogy az adókészüléket az autóbuszra, a vevőt a jelzőlápa oszlopára szerelték fel. A jelzőlámpa felé haladó jármű folyamatosan sugározza az előre kiválasztott frekvenciát. A háromféle frekvencia a viszonylatok, illetve az irányok megkülönböztetésére szolgál. A forgalomirányító berendezés az előre meghatározott feltételek teljesítése esetén módosítja programját (például nyújtja a zöldet, „azonnal zöldet” ad). Ugyancsak a kísérletezés időszakában van a terhelésérzékelő berendezés. Az elmúlt évben mintegy 60 autóbuszra felszerelhető berendezést importáltunk. A kísérlet alapján a készülékkel információk nyerhetők egy-egy vonalkeresztmetszetben az utasszámra, a menetidők és menet- sebességek alakulására, a vezetés technikáiéra vonatkozóan. összegzésképpen hangsúlyozni kell, hogy a tömegközlekedés fejlesztése súlyos terheket jelent a népgazdaságnak és ez különösen nehéz most, amikor a beruházási lehetőségek csökkentek. DR. MÉRŐ ÉVA Szekszárdtól a Bajkálig (4.) Irkutszk 'Mielőtt A. P. Csehovnak az előző folytatás végén említett jóslata valóra válásáról bővebben beszélnénk, néhány szót a történelem.-, ről. Szibéria nem egyköny- nyen hullott az oroszok ölébe. JugoriföLdre ugyan, már 10.32-iben indítottak egy sikeres, zsákmány,szerző expedíciót, de a következő, az 1079-es éppúgy elpusztult, mint ahogy bukás, lett ai nov- gorodiak H187-es próbálkozásának vége ;is. Mindez azonban csak a. peremvidéket érintette. Rettegett Iiván 157,2-lben a világ; másik isizé- lén épp a mi Bátihori Istvánunkkal hadakozott, amikor elegáns gesz tussá! ,a. Sztro- ganov családnak adományozta néhány .évtizedre azt, ami nem is volt az övé, Kucsum kán szibériai birodalmát. 1581-ben indult útnak Jer- mák Tyimotfejev 540 kozákja és .300 Sztroganov-'zsoldos. Jermák — a máig. .is tisztázatlan életű hadvezér — elesett ugyan, a harcokban, de ő és. követői ,valószerűtlenül rövid idő alatt gigantikus területeket hódítottak meg és az ottani nomád vadász törzsekénél kétségtelenül magasabb fokú civilizációt honosítottak meg. 1586-ban alapították Tyiument, a következő évben Tobolszkot, 1593-)b<an iPerimét, il6i28-ban Krasznojarszkot, 1631-íben a bratszki faerődöt, ahol az óhitűék vezére, , Awakum protopópa (írásait nemrég kiadták magyarul) raboskodott; végiül pedig 1061-tben Irkutszkot. Szíverdlovszkon, ai régi Je- katyer i nbur go n á th aladva eszünkbe jutott, hogy az itteni, Ipatyev !ház pincéjében végezte életét 'családostól 1918 júliusában az utolsó orosz cár. Uurowsky, Med- vejetv, Sermákov, ÍNaganoiv mellett hét német és magyar ivöröskatowa képezte a kivégzo osztagot. Omszkban az uránál semmivel se rokonszenvesebb Kolicsakot lőtték agyon, a pályaudvarokon pedig itt is, ott is felbukkannak az egykor volt harcok elesettéinek dicsőségét hirdető emléktáblák, és 3t sínek mellett obeliszkek is. A fő közlekedési útvonal mentén dúltak a legvéresebb harcok és ott, ahol mi roJapán géppel, japán kézzel... bőgtünk, haladt .Moszkva felé ia mágyar vörösfcátona őrség által is kísért „arany- vonat”. fl.ributsz.kiba érve az utasnak két egymást követő érzése van, Az első az, hogy az aszfalt hullámzik, amit persze csak az olyan .konok újságíró érez, aki Moszkvában fejéibe vette,, hogy a célállomásig nem hagyja el a vagont és most magára vethet, hogy az állandó rázkódásból ,szárazföldre” érve nincs éppen, napsugara® egészségi állapotban,. A másik már nem annyira érzés, mint tény. A „Szovjetunió” útikönyv 019. oldalán, olvashatók csak tudatos rossz- akarattal vonatkoztathatók Irkutsizkra. Idézem: „Városai nem gazdagok, sőt építészetileg se különösebben érdekesek.” Már akinek. Irkutszk ugyanis épp rendezettségével, a mi (Népköztársaság utunkra emlékeztető sugár- útjaival, nagyon szép XVIII. és XIX. századi épületeivel, idehaza is bőven látható élmodern házak mellett valóban, modern lakótömbökkel, a tudatos, várostervezés szemmel látható eredményeivel lepi meg az érkezőt. Az Angara partján, a Gagarin rakparton hosszú parksáv, amilyet Budapest is megirigyelhetne és amely — korakelő lévén, tanúsíthatom — Képújság 3 Dombóvár Agrokémiai telep - olcsóbban 1 ,Hiat-ih'ét évvel ezelőtt kezdte szorgalmazni a dombóvári városi pártbizottság a területén működő mezőgazdasági nagyüzemek összefogását, agrokémiái társulás létrehozására. Albban az időben nemcsak a gazdaságok szükségletei miatt került napirendre a téma, hanem azért is, mert egy téglagyár megszűnésiével — lévén ott iparvágány is — lehetőség kínálkozott a telep kialakítására. Ebben ,az időben nem sikerült megvalósítani az elképzelést, mert nem minden termelőszövetkezet állt készen az összefogásra — részben pénzügyi nehézségek miatt, így a téglagyárra „épülő” terv sem realizálódhatott. Azóta azonban létrejött — a iDalim'andl Állami Gazdaság gesztorságával — a társulás, ■melynek tagja a gazdaságon kívül' a szakos! Új Élet, a ko- csolai Vörös Csillag, a váron- gi Petőfi, a naki Dózsa, ia ka- pospuiái Ezüstkalász, a döb- röközi Zöld Mező, a kapos- szekesői Kossuth, az atbalai Vörös Cái.llag, a kurdi' Üj Élet, a gyufaji Új Barázda, a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet, a TS2KER, .az AGRGKER és a KSZE. A telep helyéül a Dalmandi Állami Gazdaság évekkel ezelőtt megszűnt dombóvári sertéstelepét jelölték ki. Részletes gazdaságossági számítások támasztották alá — és természetesen a már működő társulások tapasztalatai is —, hogy szüikdég van erre az összefogásra. A ter- mélőszövétkezeték külöm-ikü- lön cisiák igen nagy költséggel tudják „fogadni” a hozzájuk érkező műtrágyaszállítmá- nyoikiat, emellett nagy a szállítási és tárolási veszteség is. Van olyan termelőszövetkezet — amint az a városi párt- végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, ugyanis nemrég tájékoztatta a testületet Vias István, a gesztorgazdaság igazgatója a társulás helyzetéről, a beruházás állásáról —, amely évente félmillió forint kocsiálláspénzt fizet. Bessenyei Zoltán szakos! tszel nők elmondta, hogy a közelmúltban egyszerre — és „természetesen” a hét végén — tizenhárom vagon műtrágyájuk „futott be” a köcsolal állomásra. Az állomáson azonban csak kilenc vagonnak van hely, a többit — ideiglenesén — a dalmandi és a nagykónyi állomásra vitték, majd amikor a kocso- lai „kiürült”, visszahozták. Minden számítás amellett szólt, hogy a műtrágya és növényvédő szerék fogadása és tárolása egy központi helyen célszerű, ahol van iparvágány, raktár, gépesített a rakodás és akkor kerüljön ki a földekre, amikor azt bedolgozzák. .A tizenegy termelőszövetkezet és a Dalmandi Állami Gazdaság összterülete 38 ezer hektár, e hatalmas terület ellátására már érdemes korszerű telepet kialakítani, modern gépéket beszerezni. A társulás megalakult és természetesen megkezdődött az agrokémiai telep beruházásának előkészítése is. A pécsi AGROBER-nél és a szekszárdi KSZE-nél rendelték meg a tanulmányterveket, amelyek 'több variációban, 28-tól 54 millió forintig irányozták elő a költségeket. Mivel ez meghaladta az érdekelt gazdaságok többségének pénzügyi lehetőségeit, a Daltniandi Állami Gazdaság szakembere1' — a két tanulmányterv fel- használásával — készítették el a tervet, amelynek beruházási előirányzata 15 millió 892 ezer forint. A tervezésnél figyelembe vették, hogy a téeszefcnék és az állami gazdaságnak saját szállító- és műtrágyúszóró gépparkja van, ezek feleslegessé válnának, ha a telepet ilyen vonatkozásban is teljesen felszereljék. Erre sor kerülhet majd később, amikor a gazdaságok berendezései elhasználódták. Egyelőre csak a szilárd műtrágyák fogadására- Ikezelés'ére kell berendezkedni, ez a legsürgetőbb. Mellőzte a terv — az ésszerűség határán belül — több létesítmény megvalósításának előirányzását, mint például a ■tenk-műhely, gépmosó, gépszín stb. A műtrágya tárolásának megoldására is több variáció kínálkozott — 5,5— 6,4 milliós beruházási költséggel — majd a Dalmandi Álllami Gazdaság által építendő egyedi vasbeton raktár mellett döntöttek, lévén ez mindegyiknél olcsóbb, mindössze 4 millió 312 ezer forint. A taggazdáságok vállalták a rájuk eső beruházási költségeket, két téesz kivételével — az egyik 1985-ben, a másik 1984-ben lesz képes 'fejlesztési alapjából átutalni azt a pénzt — ez év szeptember 20-ig valamennyi a társulás rendelkezésére bocsátja az összeget, így egy hónap múlva közel 14 millió forint áll rendelkezésre. A beruházás kivitelezője, a Dalmandi Állami Gazdaság megelőlegezve négymillió forintot, 1978—79-ben elkészíttette az iparvágányt, megépítette az üzemi utat, elkészült, a külső transzformátorállomás. A beruházás második üteme — a szükséges egyeztetésék után — szeptember második felében indul és a tervék szerint 1984. július 1- ére készül el. A telep további fejlesztése — újabb gépék beszerzése, tranz'itraktár létesítése a téeszefcnék, hogy elszállításra Váró terményeiket is itt tárolhassák és rakhassák vagonba — a következő évek feladata lesz. J. J. A város felülről már hajnalok hajnalán tele van mindenféle korú koco- góval. A folyam pedig 'délután a hongásziladikok tucatjaival. Ezek azonban reggelre nyomtalanul eltűnnek és az embert az. a meglepetés éri, hogy a folyó szintje estétől hajnalig jó 10 méternyit visszahúzódott. Ilyenkor vízeres,ztés van, a „kis” erőműnél, mely korban, megelőzi ugyan, a ibratszfcit, de méretekben, elmarad mögötte, hogy kísérőnőnk már említésre se tartja érdemesnek. Az Initourist szálló az Amigára, partján a legkényesebb külföldi igényeket is kielégíti, ilyenekben pedig egyáltalán nincs hiány. (Hagyományos és egyre alaposabb átfestésre szoruló Szibéria- képünkről hiányzik az, ami ma -tény ... a turisták özönlenek ide. A már említett svájciak mellett találkoztunk mindkét Németországból valókkal, franciákkal, angolokkal, -írekkel, svédekkel, kubaiakkal, koreaiakkal, románokkal,, csehekkel és egy Cooptouirisit-szervezésben felbukkant i(egyéb- kén,t valamiért éppen, nagyon, haragos) magyar csoporttal i®., ;A japánokat külön, (kell említeni, mert hely- lyel-íközzel úgy tűnt,, hogy japán szállóba vetődtünk, annyian, voltak. Kivétel, nélkül fényképező- és filimlfel- verőgépekkel, a hölgyek közül az egyik pedig a mieinket sízapora utánfordulásra késztető kiraonöban. A szállodai elhelyezés pompás, de amíg valaki bejut a, szobájába, az némi időt. vesz igénybe. Ezt a helyiek szintén elismerik, de egyelőre még- csa-k készülnek változtatni, rajta, IKésőbb szovjet kollégáikkal beszélgetve ők úgy vélik, hogy mi, magyarok nagyon csínján bánunk a bírálattal. Ök sokkal szigorúbbak önmagukhoz, ami nem egyszerű udvariassági kijelentés részemről hanem a Bajlkál esetében majd bizonyítani is 'tudom. Magyar hol ne találkozna magyarral? Városnézés során' futólag látjuk egyik „otthoni” miniszterünket, útitársaim egy csoportjai pedig hetedik éve itt élő magyar kőművessel vonul el kon.ya- koz,ni. Az illető — én nem találkoztam vele — ide nősült, állampolgárságát megőrizte és első adalékkal szolgál a szibériai' kereseti viszonyokról. iMíig kezdő orvosnő felesége havi 200 rubelt keres, ő a háromszorosát. Ne tessék a il7-es számmal történő szorzással bajlódni; ez nem mond semmit. A különböző és majd 'említendő kedvezmények a fentiekből 'következőknél is magasabb életszínvonalról vallanak. '(Folytatjuk.) ORDAS IVAN— BAKÓ JENŐ Bevásárló-„utcácska”
