Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 192. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 14., vasárnap. EZT HOZTA A (HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) AGROKÉMIAI TELEP — OLCSÓBBAN (3. old.) ÖN 'KÉRDEZ, MI VÁLASZOLUNK (4. old.) AZ ÖRÖM SZÉPÍT (5. old.) VITORLÁZÓREPÜLÉS (6. old.) A könnyűipar helyzetéről Az utóbbi esztendőkben sok támadás érte a könnyűipart. Az éles viták soráh — s miközben folyt a textil-, a nyomda-, papír- és bútoripari rekonstrukció — többen javasolták: fejlesszük vissza a magyar könnyűipart, és gyártás helyett importáljuk a fejlődő országokból a ruhaneműt és egyéb termékeket. A fejlett ipari államok közül Svédország tett kísérletet erre. de rövid időn belül kiderült, hogy ők sem tudnak meglenni saját könnyűipar nélkül. A könnyű-, s azon belül különösen a textilipart leginkább amiatt érték a vádak, hogy más ágazatok nyakán élősködik. Holott a könnyűipar — hangsúlyozták nemrégiben egy tanácskozáson —, ellentétben a tévhitekkel, nem szent tehene a magyar gazdaságnak. Bizonyítja ezt az is, hogy — viszonylag csekély importtal kiegészítve — elegendő ruhával, textíliával, csomagoló- és papíripari termékkel, cipővel és bútorral látja el a lakosságot. Ezenfelül még exportra is jut, méghozzá oly módon, hogy az ágazat kivitelével kitermeli az importanyagok ellenértékét, sőt: nettó exportőr. A könnyűipar leépítése ellen szól az is, hogy a belföldre eladott termékekért — ha külföldről akarnánk megvásárolni — évente mintegy egymilliárd dollárt kellene kifizetnünk. Ez pedig, különösen jelenlegi pénzügyi helyzetünkben elképzelhetetlen. A vádaskodások ellen meggyőző lehet (az említettek mellett) a következő adatsor is. Miközben az ágazatban működtetik az ipar állóeszközeinek 11,5 százalékát, és a könnyűipar az utóbbi tíz esztendőben az össz-ipari beruházásokból mindössze 10,6 százalékkal részesedett, a termelésben és az exportban anyagi feltételeihez képest többet produkál. Az ipari termékek értékesítéséből például 15,6 százalékkal, az exportból 14,5 százalékkal, s ezen belül a konvertibilis elszámolású exportból 16.8 százalékkal részesedik. Az ágazatban az utóbbi időszakban sokat tettek azért, hogy minél nagyobb arányban hazai alapanyaggal lássák el a gyárakat, üzemeket. Az ipar számára kedvezőbb juhfajták honosításával például a magyar juhtenyésztés adja a gyapjúszükséglet 60 százalékát. Az utóbbi két évtizedben óriási volt a kísértés a háncs- rostipar (len és kender) megszüntetésére, csak azért, mert mások is ezt tették. Szerencsére, voltak akik — nem engedve a csábításnak — leépítés helyett hozzáfogtak a korszerű len- és kendertermesztési rendszerek kialakításához. Bebizonyosodott, hogy nekik volt igazuk. A könnyűipar elparentálásához az is hozzájárult, hogy az ágazat a többi iparágnál 5—6 évvel korábban tért át a világpiaci árbázisra, s ez az elszámolási szisztémában olykor előnytelen színben tüntette fel egy- egy termék gazdaságosságát. A felsorolt pozitív tények sem jelentik azt, hogy az ágazat tökéletes, vagy annak hiszi magát. Hiányosan, foghíjasán zajlott le -például a rekonstrukció: sok helyütt nem jutott a befejező szakaszok, például a kikészítés korszerűsítésére. Miután pedig a rekonstrukciók nem oldották meg minden vállalatnál valamennyi gyártási fázis összehangolt fejlesztését, új — keresztmetszeti — feszültségek keletkeztek. Az is a tényékhez (és az ágazat nehézségeihez) tartozik, hogy az 1970—80 közötti rekonstrukció pénzügyileg megterhelte a köny- nyűipari vállalatok egy részét, s több gazdálkodó hosz- szú távra eladósodott. Ehhez az évtized végi szabályozó-változások is hozzájárultak. Az ágazat számára, ha lehet, az ipar átlagánál is nagyobb gondot okoz a létszámhelyzet és a fluktuáció. Évente 100 ezer főt alkot a ki- és belépők tábora, s ez azt jelenti, hogy elvileg négyévenként kicserélődik a könnyűipar gárdája. Ez persze — tekintettel a nagy létszámú törzsgárdatagságra — nem így van. Az mindenesetre gond, hogy szüntelenül új és új emberekkel kell elsajátítani a könnyűipari szakmák fortélyait, fogásait. Mindenesetre, az idők során bebizonyosodott, hogy az ágazat nem szolgált rá a szent tehén titulusra. Természetesen vannak nehézségei, gondjai, hiányosságai és hibái is — hasonlóképpen a többi iparághoz. M. P. Hétmillió forintnyi bútor Folyik a szekszárdi új iskola berendezése Közeleg a tanév és a szekszárdi új — ismertebb nevén, „a ba'ktai 28 tantermes” — általános iskola ünnepélyes átadása. Ennek tudható be, hogy mindenki, aki részt vállalt - e nagy beruházás kivitelezésében, a helyszínen dolgozik, a munkák befejező részét végzi. Az udvaron a tereprendezés, betonozás, másutt a parkosítás, a kőburkolat lerakása. Az iskola falain belül pedig egyszerre dolgoznak még az építők, s folyik a bútorok elhelyezése is. illőbb megyebéli intézmény — a szekszárdi S'ZMT- és a KÖJÁL-székház, valamint a két paksi általános iskola — után a szekszárdi új iskola berendezésére is a Tolna megyei Népbolt Vállalatot kérték fel. E vállalat műszaki áruházának irányításával és részvételével a vállalat töibb szekszárdi boltjából ide irányított dolgozók augusztus első napjaitól kezdve szállítják a berendezéséket és helyezik el azokat a tantermekben. A berendezés értéke hétmillió forintot tesz ki. Mindennap közel húsz népboltos dolgozó végzi az asztalok, a különböző székék, szekrények és más bútorok kicsomagolását, a tantermek, szaktantermek és a négy politechnikai műhely, a torna- csarnok, továbbá más helyiségek berendezését. Az i’Skola berendezéséit augusztus 20-a előtt tervezik befejezni. szíj — gk f Triesz .László, a szekszárdi Mikes utcai villamossági és Boros Gusztáv, a vasbolt dolgozója éppen kicsomagolja a bútort Az iskolaudvaron a kőlapokat rakják le Az iskola aulájában sorakoznak la szekrények és (a székek Uj élelmiszeripari üzemek, rekonstrukciók hatmillíőrd forintért Megfelelő ütemben haladnak az idei élelmiszeripari beruházások. Az összességében több mint 6 milliárd forintos programban az új üzemek megindítása, a gépcserék, a rekonstrukciók nyomán bővül, a termelés, gazdagodik a választék é;s -tovább korszerűsödnek a gyártmányok. Mindez hozzájárul a jó színvonalú, kiegyensúlyozott hazai élelmiszerellátáshoz, és egyúttal megteremti az alapot az exporttervek teljesítéséhez. Számottevőek a húsipar beruházásai. Közülük kiemelten fontos a félmilliiárd forintos tatabányai vágóhíd- bővítés, amellyel évi 170 ezerrel több sertés és 19 ezerrel nagyobb mennyiségű szarvasmarha feldolgozására nyílt tehetőség. A júniusban átadott üzemrésszel nemcsak a .megye húsellátása javul, hanem .a fővárosé is. A budapesti vágóhíd ugyanis a fokozott környezetvédelem és a városi közlekedésben a szállítási nehézségek növekedése miatt kevesebb állatot fogad, a. kieső mennyiséget az ipar Tatabányáról pótolja. Folyamatban van. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Il-es telepének rekonstrukciója, a tervek szerint 1985-ben fejeződik be a munka, s ezzel a szalámi gyártásihoz tovább .korszerűsödhet az alapanyag-feldolgozás.. Elsősorban az export növelését szolgálja a Zala megyei Húsipari Vállalatnál 60 millió forintos költséggel épülő új iasontozó-íbontó üzem, amelyben, lehetővé válik a jelenleginél nagyobb feldoligozottságú, értékesebb húskészítmények előállítása. A Gyulai Húskombinát a szalonna iránt megélénkült külföldi ‘keresletet igyekszik kihasználni új szalonnafagyasztó alagút építésével, a miskolci húsüzem pedig a közel-keleti' kivitel fokozására a dobozolt marhahúskoni- zer.v vonalát bővíti. A közelmúltban kezdte meg termelését az egyimilli- árd forint ráfordítással megvalósult Szekszárdi Tejfel- dolgozó és Citopángyár. A citopánüzem elláthatja ezzel a fontos alapanyaggal a sütőipart, amely ezáltal jobb minőségű 'kenyeret adhat a kereskedelemnek. Befejeződött a Zala megyei Tejipari Vállalat sajtüzemének rekonstrukciója,, az automatizált gépsorokon, emberi kéz érintése nélkül, gyárthatják az ementáli sajtot, s a belső szállításnál kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát Szerelés alatt áll a Budapesti' Tejipari Vállalatnál a külföldről vásárolt pohara- zó-töltőgépsor. A megközelítően 70 millió forintos beruházással nem csupán ,a főváros poharas tej- .és joghurt- ellá'tása javulhat, hanem más városoké is. A szűkös 'kapacitás miatt ugyanis eddig iMisfcaloról, Székesfehérvárról és más helyekről szállították naponta e készítmények egy részét Budapestre, most ezek az üzemek te- ihermentesfülnek ■ ,e feladat alól, nagyobb mennyiség jut saját körzetükbe. Folytatódik a sütőipari ‘rekonstrukció. Ennek keretében jó ütemben, épül a 366 millió forintbóili megvalósuló Hungária körúti kenyérgyár, a tervek szeri,nlt jövőre adhatják át a korszerű, új üzemet- A Százados úti kenyérgyárban előre láthatólag még az idén elkészül az új liszt- siló, amelyben az eddigieknél kedvezőbb körülmények között .pihentetik” felhasználás előtt a lisztet, ez pedig kedvező a kenyér minőségére. A tervek szerint még az idén elkésaül, a komlói, napi' 25 tonna kapacitású új kenyérgyár is, ami megoldhatja a bányászváros ellátási gondjait. A nagyobb beruházások gyorsabb megvalósítását segíti, hogy a korábbi éveknél könnyebben, találnak partnert az építéshez a vállalatok. iMás a helyzet a rekonstrukciók; gépcserék során szükséges viszonylag kisebb építkezés,éknél, átalakításoknál. Ennek kivitelezése kevésbé kifizetődő az építőipari vállalatoknak., Éppen ezért az üzemek mind gyakrabban mag.uk segítenek ,a gondokon, kivitelező híján saját dolgozóikból, gazdasági munkaközösségeket hívnak életre a feladatok elvégzésére.
