Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

Mai számunkból Hajdics Laszlőné helyükre illeszti a fröccsöntött rácsokat Kalocsa Istvánná forraszt A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI (3. old.) THÉSZ LÁSZLÓ ZONGORAESTJE (4. old.) KERÉKPÁROS MECSEK KUPA (5. old.) BEFEJEZŐDÖTT A NYÁRI PIHENŐ A KOSARASOKNÁL (6. old.) Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXtlI. évfolyam, 181. s ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 2., kedd All a szalag az „ÜDÍTÖGYARBAN” (3. old.) Szabad idő A szabod idő — a kijevi szociológiai iSkolla .fanlítlás*a szerint — nem egyszerűen, az aiz idő, larni a munkától vagy más .kötelező .tevékenységtől szabad, Wattom az az idői, amelyben „a személyiség önmagát építi”. A ma.rxii megfogalmazás szerint a személyiség fejlődé­sét szolgáló szabad idő a „legfőbb termelőerő”. Tar­talmas és izgalmlas kifejezések! A kérdés Viszont nap­jaink egylik nagy kérdésének is tekinthető: vajon, ho­gyan gazdálkodik k'i-kti1 a megnavétoedett száibad ide­jével ? Egészségügyi szakemberek éppúgy vizsgálják nap­jainkban ezt a kérdéskört, miiní szociológiai kutatók, demográfusok, illetve a KSH spéciáis feladatokat el­látó szakemberei. Átfogó, az egész társadalmat, an­nak minden rétegét nagyító alá vevő elemzés napja­inkig nem készült e témában. Részkérdésekben azon­ban több fontos felmérés adatai ismertek. A szabad idő irhegnövekedebt mennyisége: tény.. A heti munka­idő társadalmi csökkentése, a kétnapos vílfceind álta­lánossá válása — kivéve egy speciális réteget, néhány sajátos szakimat — országos érvényű és értékű lett az utiólblbi két évben. Elöljáróiban egy napálaiimkiban készítetik statisztika kívánkozik ismertetésre. Kiészítői egészségügyi szak­emberek, közvéleményikiutátások iszialkértői. Néhány tízezres nagyságú lakosságcsoport körében tájékozód­tak. Felméréseik szerint a szabad időben végzett és valóiban „szabad -idős kikapcsolódásnak” is tekinthe­tő foglalatosságok aránya a következőképpen álakul: A legtöbb családban valamelyest mieginiövefcedieít a televíziózás éb a rádiózás. Kedvelt szabadidő-tevé­kenység a kertészkedés, az erre fordított időhányad növekedése számottevő, mintegy 14 százalék. Ezt kö­veti — természetesein elsősorban a nőik körében: — a kézimunka 13 százalékkal, miajid nagyjából hasonló időmöveikediássiel szerepel a sétáié®, a kirándulás. Saj­nálatosan utolsó helyen, szerepel a szépirodalom — s álltaiéban az olvasás időmennyiségének növekedése. Telkónithietijülk reális jelzéssor ozat halk is a fenti 'ada­tokat. Művelőidélsi házak vezetőinek, tanácsi művelő­dési szakemberefcnek a megfigyelései csatlakoznak melléjük, kiegészülve, sajátos szempontból a népfront családpolitikai rétegviizsgálafaiVail is. Ezek szerint a miegnicvekedett szablad idő személyiségre hasznos, va­lóban értékes felhasználása kevéssé figyelhető meg a nők körében, la családi miunkámegosztásban. A csa­ládok férfi tagjai — jóllehet, körükben gyakori a sza­bad idő terhére végzett ház körüli munka, ímelllélkfog- lalkoziáis iSitib.... — egészében véve mégis több szabad idővel rendelkeznek hétvégeken, mint az asszonyok. Idejűik eltöltése kevéssé költött, kevésbé függ a családi tevékenységtől. A családok jelentős 'hányadában a szombati, úgyne­vezett első szabadnap javia részét a nők az eddig hét közben, az esti óráikban végzett háztartási munkákra fordítják. (Pedagógusok körében is hasonló megfigye­léseket regisztráltak; a gyerekek elmondása szerint az anyák — fiatalok és középkorúak egyaránt — a család el látás ára mintegy 6 órát fordítanak a szom­bati szialbád idejükből, miig a férfiak maximál isan két és fél órát.) A fiatalabb férfiak mintegy 20 százaléka végez szomlba tönként jövedelemkiegészítő műinkéit. Több, mint negyedük — elsősorban a kisebb vidéki településeken — kiegészítő 'keríti munkával tölti el a dé'lultónt. n Általános megfigyelés, hogy a család jóllé­tével, gyarapodásával, ezen belül az anyagiak meg­növelésével, illetve a háztartás jobb ellátásával kap­csolatos a hét végi első szabadnap. A második szabadnapon már tapasztalható a csa­ládos asszonyók szabad idejének, elsősorban laz olva­sásnak, a tiv-inek és a kéziimunkázásnak szentelhető idŐmennyiség növekedő e. Jószerivel nem tör­tént megfigyelhető előrelépés a sport, a kirándu­lási, általában a közös, csoportokat mozgató -rendezvé­nyek élénküléséiben. Az utazási kedvet csökkentette a közlekedési tarifák növekedése. Fiatalok körében — kötük is elsősorban azoknál, akik még nem alapítottak családot — néhaiképpen másként formálódnak napjainkra a szabad idő eltöl­tésének módozatai. A személyiségre .erőteljesebben ható kulturális programok — elsősorban a zenehall­gatás formái, a tánc is — körűikben több idolt kapnak. Sőt az is megfigyelhető, hogy a csoportos szórakozási forrna mindinkább előtérbe kerül, főleg a középisko­lás korosztályoknál. Ez nyilván annak az eredménye is, hogy ennek az ifjúsági rétegnek a kulturálódási és szórakozási igényét igyekszik megkülönböztetett fi­gyelemmel kielégíteni a művelődési hátak hálózattá, a rendezőin ódáik műsorpoliitikája. Az elején tartunk egy folyamatnak. A gyarapodó szabadidő-mennyiség eddig nem járt .még együtt a tudatos, társadlalmi méretű, igen. differenciált terve­zéssel, ami a rétegigényeket, a családók, rétegek anya­gi lehetőségeit, sajátos életcéljait és programjait kel­lően egyeztetve, a szetted idő társadalmilag és embe­rileg egyaránt hasznosabb eltöltését szolgálná. Műve­lődési és sportirányítási kérdés is: hol alkalmazkod­nak most a legjobban és a leggyorsabban a helyi ré­tegigényekhez. Hol miérik fel leg-gyosaibban a családi kívánságokat, s mennyire ltodnak eliébe menni kíná­lattal, programokkal, ajánlásokkal — vagy csupán öt­letekkel — a szabad idő gyarapodásának. 'Mert erre az önmagát építő személyiségnek., s a személyiség fejlődését szolgáló .szabad időnek — mint „legfőbb termelőerő”-nek — egyaránt szüksége van. VARKONYI MARGIT Munkában a 68. eszperantó világkongresszus Vasárhiap délelőtt a Buda­pest Sportcsarnokban az esz­perantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperan­tó világkongresszus. A nagy­szabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnöke nyitotta mag. Üdvözölte a 70 ország­ból összegyűlt mintegy ötezer eszperanfisítát, vallaimint a kongresszus elnökségében he­lyet foglaló vendégeket, köz­tük Gáspár Sándort, az El­nöki Tanács helyettes elnö­két, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanács­kozással egy időben zajló nemzetközi eszperantdsta gyermekkongresszus résztve­vői és magyar úttörők kö­szöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Miagyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar dol­gozók és az eszperantistiálk vi­lágtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tud­ni, hogy bábéi legendájá­nak van-e történeti alapja, de az tény, hogy az embe­riség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje le­nakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az esz­perantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyélrve, s elősegítheti, hogy a Világon létrejött vadameny- nyli szellemi és kulturális ér­ték az egész emberiség köz- kincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperanüsták mozgalmát az utóbbi évtize­dek egyik legtisztább, legne­mesebb mozgalmának tekint­hetjük. A továbbiakban arról be­szélt: minden embert az lel­kesít, ha látja munkája ered­ményét. Ezen a kongresszu­son az eszperanfcisták jelen­tős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak szá­mot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Befejezésül alkotó, ered­ményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendéglá­tó magyar eszperantiisták ne­vében B'aráth Endre, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség főtitkára köszöntötte a moz­galomnak a világ .miniden tá­járól összesereglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelőnek, hogy a Világszövetség Budapestet választotta a kongresszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozgalom elis­merése, de ezen túl meg­becsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés je­gyében párbeszédre, kölcsö­nösen hasznos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvöz­letét, amelyekben eredmé­nyes munkát kívánnak a kongresszusnak. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető előadását Riichard E. Bu'tüer, a Nemzet­iközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési Világ­év flőkoordinátora, a kong­resszus díszvendége tartotta A hírközlési viilágév és a kommunikáció oímlmel. Hang­súlyozta, hogy a kommuni­kációnak kulcsfontosságú szerepe Van a nemzetek tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális fejlődésében és a népek közötti megértésben. Átte­kintette a távközlés technikai fejlődését, szólt azokról a legégetőbb gondokról, ame­lyek enyhítéséért, az ENSZ közgyűlése 1983-at hírközlési viilógéwé nyitvánítötta. Az eszperan tistákkal való együtt­működés jelentőségére rámu­tatva kifejezte azt a Vélemé­nyét: az Unió technikái esz­közök felhasználásával, az eszperantó világimozgalom pedig a nemzetek és a népek közötti nyelvi korlátok leküz­désével azonos célokért mun­kálkodik. IDélután ünnepségen em­lékezték az eszperantó vi­lágszövetség 75 évvel ezelőt­ti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom ed­digi történetét, s előadásá­ban nagy teret szentéit a vi­lág eszperantiistái előtt álló feladatoknak. .Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, mely­(Folytatás a 2. oldalon.) TA-LUX. Tamási Korszerűbb termékek - korszerűbb helyen A tamási TA-LUX Villa­mosipari Szövetkezet nem tartozik a nagy üzemek közé, mégis ismerősen cseng a ne­ve a hazai piacokon. Ezt egy­részt az általuk gyártott fény­csöves lámpatesteknek kö­szönhetik, másrészt pedig im­portkiváltó termékeiknek. Példaként elég, ha csak az MGT 8-as gyújtótrafót — me­lyet gázégőknél alkalmaznak — vagy a GANZ Kapcsoló és Készülékek Gyárának készí­tett feszültségtekercseket em­lítjük. Ezek eljutnak a kül­földi piacokra is. Tamásiban amellett, hogy eleget tesznek a különböző szerződésekben vállalt köte­lezettségeiknek, próbálnak be­jutni a tőkés piacra is. Ennek érdekében továbbfejlesztik, korszerűsítik termékeiket, te­lepüket. Az üzem által készí­tett ablakszellőző-ventillátor- ra már van érdeklődő. A korszerűsödő telepen nemrégiben új fémgőzölő be­rendezést állítottak munkába. Ezt a fénycsöves lámpatestek fényterelő rácsainak fémmel történő bevonására használ­ják. A fémgőzölt rács alkal­mazása növeli a lámpa fény­erejét, gazdaságosabban, káp- rázásmentesen tudnak világí­tani vele. Növekedett a fel­használási terület is, hiszen így többek között a lakások­ban i-s alíkalimaZba'tják ezeket. A 15 milliós beruházással — mely részben saját erő, részben a KISZÖV-támogatás volt — új, korszerű festődét építettek a régi, egészségre veszélyes helyett. A minden igénvt kielégítő festődében — az úgynevezett levegőszárítá- sos módszer helyett — a .mun­kákat beégetéssel lehet elvé­gezni. Az így készített termé­kek ütésállóbbak, nyomásál- lóbbak lesznek. Pillanatkép a tekercselőüzemből

Next

/
Thumbnails
Contents