Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 164. szám ARA: 1,40 Ft 1983. július 13., szerda agrarexport­KÖRKÉP (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) NÉPI ELLENŐRZÉS (5. old.) VARDOMB kora este (3. old.) Szedd és vidd! Azt hiszem, nem lehet­nek kevesen, akik emlék­szenek még arra, hogy ara­tás és cséplés között, míg sorra került valaki, addig az egész család szedte a tarlón maradt kalászt, A kalászokat csokorba szed­tük, hazavittük, fatuskón kicsépeltük, s eltettük téli­re a baromfinak. S aztán a mezgerélés! Ez csak a szőlőben lehetett, szüret után jóval, mikor már töppedtek a bogyók, s figyelmetlenségből valame­lyik szüretelő a tőkén hagy­ta a fürtöket. Ugyan ki gon­dolt arra akkoriban, hogy egyetlen egy körtét, almát, szilvát vagy meggyet a fán hagyjon — ha nem fogyott el a családban, vitték a pi­acra, ha ott sem kellett, ab­ból, meg a fák aljáról fel­szedett gyümölcsből pálin­ka lett szüretre, és a követ­kező aratásra. Mindez azért jutott épp most eszembe, mert halla­ni arról, hogy országosan terjed a „szedd és vidd” akció. A gyümölcsösök szé­lén függesztik ki a táblá­kat, bár ahogy mondják, Tolna megyére ez még nem jellemző. Az akciót kény­telenek az üzemek meghir­detni, mert olyan alacso­nyak a felvásárlási árak, hogy aki akarja, annak le­szedni, és a költségráfordí­tást megfizettetni még min­dig olcsóbb, mint leszedetni és elszállíttatni a mostanság olyan nagyon bizonytalan oiacra. Pedig néhány éve még ugyancsak megszóltuk azo­kat, akik böngészni akartak a mezőgazdasági üzemek beleegyezésével, mondván, aki bort akar, lekvárt vagy savanyú paprikát, termelje meg magának. Aztán: ott rothadt a tőkén az elha­gyott szőlő, a fán a gyü­mölcs, a földön a sarjúpap- rika. Kinek volt ebből haszna? Senkinek. Manapság a böngészés- > nek, mezgerélésnek, ha úgy tetszik, kórászásnak sem­miféle kialakult szabálya nincsen. Illetőleg a mező- gazdasági üzemek szabják meg azokat. Van, ahol nap­raforgó-betakarítás után „böngésző brigádot” szer­veznek s ez szabályosan be­épül a technológiai folya­matba. Ismét másutt a szö­vetkezet, az üzem határoz­za meg, hogy az összesze­dett termés, tenmény hány százalékát köteles leadni a böngésző. Megint máshol meghatározott napokra ki­adják az írásos engedélyt, amit a mezőőrnek felmu­tatva, senkinek nem esik ibántódása. A kérdés azonban to­vábbra is az marad ma, mi­lyen technikai apparátussal történik a betakarítás, s miért lehet még szedni a maradékot. Mert a techno­lógia számos kultúra beta­karításában nem teljes egé­szében megoldott. Ahol pe­dig igen, s optimális idő­ben, jó gépekkel, lelkiisme­retes dolgozókkal végzik a betakarítást, és az értékesí- ; té-sel sincs az égvilágon; semmi gond, a veszteség oly csekély, hogy nem „sze­dik és viszik”, hanem lesze­detik és elvitetik az üzem­ben, a közös gazdaságban nem csekély ráfordítással megtermelt jó és szép ter­mést, és terményt. D. Varga M. Befejeződtek a magyar-francia kormányfői tárgyalások Leszerelés Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke kedden délelőtt az Or­szágháziban. fogadta a ha­zánkban hivatalos látogatá­son tartózkodó Éterre Mau- roy-it, a Francia Köztársa­ság miniszter elnöké t. Szívé­lyes légkörben beszélgetést folytattak a francia kor­mányfő mostani, első ma­gyarországi látogatásának je­lentőségéről, annak eredmé­nyeiről és a két ország kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztésének fontosságóról. • A találkozón jelen volt Nagy János külügyi' államtitkár1, Bén.yi József hazánk párizsi nagykövete, valamint Thier- ry Pfiister, a francia minisz­terelnök különleges tanács­adója, Bemard Garda, a mi­niszterelnök diplomáciai ta­nácsadója és Hűbéri Dubois, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista' Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a KB székházában fo­gadta Pierre Mauroy-f. A szívélyes1 légkörű meg­beszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Áttekintették a magyar—francia kapcsolatok helyzetét és továbbfejleszté­sük lehetőségét. Megelége-, déssal állapították meg, hogy országaink együttműködése kedvezően alakul és megerő­sítették szándékukat a köl­csönösen előnyös kapcsola­tok továbbfejlesztésére, amely a magyar és a francia nép érdekeit egyaránt szol­gálja. (A találkozón jelen volt Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Bemard Gar­da, a francia miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, va­lamint Bényi József és Hu- bert Dulbois. — A magyar—francia tár­gyalások keddi programja során Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára megbeszélést folytatott Alain Savary köz­oktatási miniszterrel a KB székházéban a két ország kulturális és1 tudományos együttműködésiéről, az okta­tási és az egyetemek közötti kapcsolatok bővítésiéről. Alain Savary ezután, a Művelődési Minisztériuimbán találkozott Korcsog András mű vei ódé si állam titka r r al, akivel a francia nyelv ma­gyarországi, illetve a ma­gyar nyelv franciaországi ok­tatásáról, valamint a kultu­rális, tudományos és műsza­Kádár János fogadta Pierre Mauroyt. (Telefotó.) ki ösztöndíjasok tanulmány- útjairól! tárgyalt. Nagy János külügyi állam­titkár Harcis Puisais-sail, a francia külügyminiszter ta­nácsadójával és Bertrand Duflourcq-aT, a külügymi- niiisztérdum európai igazgató­jával a kétoldalú kapcsola­tok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről folytatott megbeszélést. A Külkereskedelmi' Mi­nisztériumiban a két delegá­ció szakértői áttekintették az együttműködésre vonatkozó elvi megállapodások megva­lósításának gyakorlati lehe­tőségeit, konkrét módozatait, egyebek köZött az elektroni­kai és informatikái berende­zések, mezőgazdasági gépek gyártása és kereskedelme te­rén. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar felszólalás a genfi ülésszakon A genfi leszerelési bizott­ság keddi teljes ülésén feli- szólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Beszédében utalt arra, hogy a nemzet­közi helyzet éleződik. Ennek legfőbb okaként a katonai fölény megszerzésére irányu­ló ímperialiS'tá törekvéseket jelölte meg. A jelenlegi fe­szült helyzetben' nagy jelen­tőségűnek mondotta azokat a kezdeményezéseket, ame­lyeket a hét európai szocia­lista ország párt- és állami vezetői terjesztettek elő a közelmúltban Moszkvában megtartó tt t an á esk o zásuk eredményeként. Hangot adott azon reményének, hogy az érintett államok kormá­nyai behatóan tanulmányoz­ni fogják a javaslatokat és érdemben Válaszolnak rájuk. A magyar küldöttség veze­tője aggodalommal szólít ar­ról, hogy a genfi leszerelési bizottságban egyes küldött­ségek nem hajlandók konk­rét tárgyai ásókat folytatni a leszerelés legégetőbb kérdé­seiről. Komoly és érdemi tárgyalásokat sürgetett a nukleáris háború megelőzé­sének, a nukleáris fegyverkí­sérletek teljes betiJitá sárnak, a vegyi fegyverek eltiltásá­nak és a világűr fegyver­mentes Résének kérdéseiben. Szekszárd, Béta, Paks Külföldi mezőgazdasági szakemberek látogatása A TÓT lengyel partnerszervezete megyénkben szárdii húsüzem felépüléséről és termeléséről. Norbert Aléfcsiewiicz mi­"V jájLé után megkös/on-e a szívéivé jHíÁ | fogadtatást, a lengyel rnező­w.' # f I Illf gazdaság eredményeit, majd _ W <■• Á J I o|p*3BKl IlMyW <*- ^*S-SEí<^SM szövetségük — amely tavaly .PTHHp ! ünnepelte fennállásának 120. * ff'g j Ti ■"*jH| évfordulóját — felépítését ^SÉT v\ ■t •**■<**• fl S|i ismertette. Ezután a tapasz­{Pr^ , M " TV ^38 / A "vendégek kora délután fe ^^k:,X Mk. ._ j/É ■ ÉK , f . 4 megnéztek a m-^y |^S,^^/J I Nagyvilág müvészmoziban \ , -4 r^dLRr«*£?ri~^fct ,g termelőszövetkezeteinek í­-* 9^^« 1 kajáról. életéről készült ta«i I mtimí \*é*d A ™ met. Négy óraikor Bétára menteik, ahol a termelőszö­vetkezet elnöke részletesen ismertette a közös gazdaság eredményeit, és bemutatta nekik az 622 férőhelyes sztairvasmiarhiatelepet, illetve a 124 ezres baromfitelepet. A program befejezéseiként a lengyel vendégek két háztáji gazdaságot tekintettek meg. Lengyel vendégeink a városnézésen A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vendége­ként tölt két napot megyénk­ben — dr. Koszó Péterné, a TÓT külügyi tanácsosa kísé­retében — Norbert Aleksie- wiicz, a Lengyel Földműve­sek, Mezőgazdasági Körök és Szervezetek Országos Szövet­ségének társadalmi elnöke, Zdzislaw Zambrzycki, a szö­vetség ügyvezető elnöke és Mikoiaj Jakimüec, a szerve­zési iroda főosztályvezetője. A vendégek tegnap délelőtt érkeztek Szekszárdiba, ahol a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Tolnia megyei Szövetsége székházéban kö­szöntötte őket Füiöp László, a TÓT alelnöke, a bátai No­vember 7. Téesz elnöke, majd Lákos József, a szövetség el­nöke tájékoztatta őket me­gyénk termelőszövetkezeti tagsága élet- és munkakörül­ményeiből, a szövetség szer­vezeti felépítéséről és arról, hogyan segítik a téeszek munkáját. Ezt követően Hor­váth József, a szövetség tit­kára a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, a megyénk hírnevét növelő termésered­ményekről, a háztáji gazda­ságok fontosságáról szólt, majd a sertéstenyésztésben elért eredmények kapcsán beszámolt az ország legna­Vendégek Karl-Marx-Stadtból A szocialista együttműkö­dési megállapodás hat évvel ezelőtt jött íétre testvér me­gyénk, a karl-marx-stadti Agrártudományos Centrum, a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szer­vezete, a megyei téesz-szövet- ség és a Tolna megyei Ál­lami Gazdaságok Szakszol­gálati Állomása között. Az­óta rendszeresen ellátogat­nak egymás hazájába, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Hétfőm este érkezett me- ( gyénkbe Vilii Zeissler, a centrum igazgatója, Hubert Heider főosztályvezető és dr. Helmuth Kühn osztályvezető lés Renáta Singer, testvérme­gyénk tanácsa mezőgazdasági osztályának főkönyvelője, akiket tegnap reggel Nagy Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpoliti­kai osztályvezetője fogadott. Ezt követően a vendégek a téesz-szövetség székházába mentők, ahol beszélgetést folytattak Horváth Józseffel, a szövetség elnökével, Szakái Lászlóval, a MAE Tóina me­gyei titkárával és dr. Iván- csies Józseffel, a szakszolgá­lati állomás vezetőjével. Vilii Zeisslert, a delegáció vezetőjét arra kértük, hogy szóljon arról, miben látja az együttműködés jelentőségét. — Megítélésem szerint a szakmai kapcsolat igen ka­matozó mindegyik fél számá­ra. Az agrártudományos centrumot, azaz megyénk ter­melésfejlesztési központját az elmúlt év januárjában ala­kítottuk ki a korábban mű­ködő három szerv összevoná­sával. Az akkori feltételek között is jó volt az együtt­működés, de a mostani „fel­állásban” még jobbnak bizo­nyul. Hangsúlyozom, hogy az önök országában, megyéjé­ben szervezett tapasztalata­ink alapján sikerült előbbre lépnünk a szakképzés terén. Ezenkívül is sok hasznos ta­pasztalattal térünk mindig haza. — Szíveskedjen említeni néhányat közülük ... — Először 1968-ban jártam Magyarországon. Azóta figye­lemmel kísérem a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fejlődését, különös tekintettől a termelésszervezésre, s a lá­tottakat hasznosítjuk egye­bek között a szakosított üze­meinkben. Odáhiaza, a saját körülményeink között fel­használjuk azt a tapaszítala- tunkat, miszerint a szocialis­ta brigádmozgalomban nagy összefogó és emberformáló erő rejlik. Említhetem még az önöknél kialakult szakta­nácsadási módozatokat, ame­lyet látva, abból is sókat pro­fitálltak szakembereink ..., de a sorba tartozik még az abraktakarmány-előállítás, a silókukorica abrakpótló anyagként való felhasználása a sertéshizlalásban ... — Közös terveik? — Jövőre szeretettel vár­juk magyar barátainkat, s az ő látogatásukat fel kívánjuk arra is használni, hogy újabb szerződéssel hosszabbítsuk meg és tovább mélyítsük a szakmai együttműködésünket és barátságunkat. Az NDK-beli vendégek délután a Paksi Állami Gaz­daságba látogattak. Szomba­ton utaznak haza, addig szá­mos szakmai programon vesznek részt megyénkben. — hm—gk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents