Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 161. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1983. július 9., szombat. HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) KINEK ÜLTETJÜK A DIÓFÁT (7. old.) TUDÓSOK A MEZŐGAZDASÁGÉRT (8. old.) TERMÉSZETBÚVÁROK (5. old.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről mondott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szervek külpolitikai te- t vékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra !is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekéivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott , tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást, és jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem en- deghetik meg, hogy a szélsőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szocialista vívmányok védelme követeli -meg, hanem ez felel meg az egész emberiség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó •résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatában megfogalmazott •konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a katonái kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymértékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak- Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. •A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezésedre. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő megoldásét, és minden rendelkezésünkre álló politikai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülés folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elismeréssel méltatta a közelmúltban Prágában, „A békéért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” megrendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgalmak, szervezőitek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hiaisza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. © A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság sík rászáll azért, hogy a konfliktusökat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Libanonból és a korábban megszállt arab területekről, a palesztinai ar'ab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására', a térség valamennyi állama független és biztonságos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újigyarmatosítás, a faji megkülönböztetés elten, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket, mozgalmakat. A Központi Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. O A Központi Bizottság •hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van. a szocialista országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volit a bolgár pártós állami küldöttség magyarországi látogatása Todor Zsivkov elVtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának,. az államtanács elnökének vezetésével. A tárgyalások eredménye, az aláírt hosszú távra szóló .gazdasági és m.űiszaiki-tudományos magállapodás jól szolgálja barátságunk, a magyar—bolgár kapcsolatok erősítését, in,te r na cionalista összef ogá - sunik fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. •Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége elnökének vezetésével Magyarországra látogatott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink, eredményesen járultak hozzá a magyar—.jugoszláv jószomszédi kapcsolatokhoz, a népeink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. O A békés egymás mellett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tár- gycJásbkla.t folytattunk. Államközi kapcsolataink bővülését jeleti Görögország, Törökország, Űj-Zélaind és Zimbabwe miniszterelnökeinek hivatalos magyarországi látogatása,. A megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez., a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös érdekeken alapuló bővítéséhez. O A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért folytatott világméretű küzdelemben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a kommunista pártok és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az Internacionalista, szolidaritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, konzultációk, vélemény- és tapasztalatcserék. Pártunk •küldöttséggel vett részit a Dán Kommunista Párt, a mozambiki Prelimo Párt, a Nyugat ^Berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokratái pártok képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság megtárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve, továbbfejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választó- kerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: O Az egyéni választókerületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. O A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak leealáb 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttariács- tagok választókerületük mandátumának megüresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. O Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. O A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. • A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi bizottság ajánlja az országyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottaknak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. O A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gaz(Folytatás a 2. oldalon.)
