Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
1983. július 6. KÉPÚJSÁG 5 i Lombtalan, szövedékkel bevont ágak, szétmászó, szőrös hernyók. Megyénk városaiban, községeiben, de szinte az egész ország területén találkozhatunk ezzel a riasztó képpel. Üt menti fákon, parikokban, de főleg kertekben a gyümölcsfákon szembetűnők. E lehangoló látvány okozója az amerikai fehér szövőlepke, mélynek kártételével 1940-ben találkozhattunk először Magyarországon. Idézet egy törvényerejű rendeletből: „A károsítok elleni védekezés kötelessége mindazoknak, akik földdel rendelkeznek (földet használnak, kezelnek), növényit termesztenék, forgalomba hoznak ...” A MÉM egyik rendeleté a következőképpen fogalmaz: „Az amerikai fehér szövőlepke bármely fejlődési alakjával fertőzött növények szállítása tilos. Növényi eredetű kiviteli (export) küldemény csak ölyian útvonalakon szállítható és olyan vizsigáló- helyéken vizsgálható, rakható szállítóeszközbe, amely mentes szövőlepke-fertőzéstől”. világosította fel teendőikről, kötelezettségeikről. Kiragasztott piros betűs plakátjaik a szükséges tudnivalókkal sok helyen láthatók. Az irányításon kívül városaink és nagyközségeink közterülete egy részét vegyszeres védelemben részesítette. Megmozdult a közúti igazgatóság is. A főútvonalakon elvégezték a védekezést, de kapacitásúik nem elegendő a teljes területükre. A MÁV, igaz, külön intézkedésre, szintén megkezdte a kártevők irtását. Legnehezebb helyzetben a községi tanácsok vannak, hiszen a megfelelő permetező- géppel általában nem rendelkeznek, s anyagi lehetőségeik is szűkösek, pedig a közterületek védelme az ő feladatuk lenne. Ahol a helyi termelőszövetkezet segítséget nyújtott, ott a védekezést meg tudták oldani, de ahol az összhang nem megfelelő, vagy a termelőszövetkezetnek nincs erre alfcalA védekezést elmulasztókkal szembeni tetemes bírság kiszabhat óságáról szól egy másik rendelet. Akkor mi az oka, hogy mégis sok helyen megtalálhatók? A nemtörődömség? A lehetőségek hiánya? Azt hisszük, mindkettő együttesen. A védekezés szervezését és irányítását megyénkben a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás végzi. Az üzemeket, városi és községi tanácsókat, valamint egyes nagyobb földhasználókat (KPM, MÁV stb.) külön körlevélben, a kistermelőket épp e lap hasábjain Eperfa invázió közben más gépe, ott gyakorlatilag nem történt semmi. A házdkertek jóval nagyobb gondot jelentenek a tanácsoknak, hiszen itt kellene ráhatással, kellő szigorral elérniük, hogy a lakosság komolyabban vegye védekezési kötelességeit. Legtöbb helyen a feihívásókat kiadják, azonban ennek végrehajtását nem ellenőrzik, felelősségre vonást nem alkalmaznak. így fordulhat elő, hogy a meggy, a pirosodó alma már a szinte lombtalan fákról kínálgatja magát néhány kertben, holott a kezdeti fertőzést néhány hajtásvég levágásával és elégetésével el lehetne kerülni. Meg kell említenünk néhány olyan települést, ahol szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tettek a szövőlepke irtása érdékében. Ilyenek Döbrököz, Simontornya, Tolnanémedi, Tengalác stb. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik tenni akartak és tenni is tudták az ügy érdekében. A társadalmi összefogás szép'példáját mutatták a györkönyi emberek, ahol a termelőszövetkezet és a tanács karöltve szinte az egész községet mozgósította a veszedelmes kártevő irtására. Dombóváron is lényegesen többet tettek, mint az elmúlt években, de ugyanígy említhetnénk Attala, Bátaszók, Kéty és Németkér nevét is. Természetesen a felsorolás egyik esetben sem lehet teljes. Az amerikai fehér szövőlepkének két nemzedéke van. A következő augusztus— szeptemberben károsít! Káldy János Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Gyűjtsük a gyógynövényeket! Mintegy tizenkétezerre tehető a Földön termő gyógyító hatású növények száma, s ebből háromszáz azoké. amelyeket hasznosítunk. A hazai kínálat: 50—70 külföldről származó, 160—170 nálunk vadon termő (melyet rendszeresen gyűjtenek) és 40—50 a termesztett fajta. Az összetétel természetesen a keresletnek megfelelően gyakran változik. Mindig újiabb és újabb gyógyhatású növényeket fedeznek fel, eeiyesek iránt a kereslet megcsappan. A növényekkel való gyógyítás — minden valószínűség szerint — egyidős az emberrel. A gyógynövényter- mesatás ennek ellenére ame- zőgazdaíság, illetve a kertészet együk legfiatalabb ága. Hazánkban a “yógynővények használatának és termesztésének egyaránt hagyományai vannak. A hazad éghajlat kedvez a különféle termesztett és vadon termő [gyógynövényeknek. A vadon termő gyógynövények gyűjtését a Harbáriia, az Erdei Termék Vállalat, és a Drogunion Gyógynövény Begyűjtő és Forgalmazó Közös Vállalat szervezi, valamint 1983-ban már három másik vállaltat: a Hun.garoplán, az Agroflora és a Mátradirog is foglalkozik gyűjtéssel és termeltetéssel. A vadon termő gyógynövényeket általában friss állapotban vásárolják fel a gyűjtőktől. A szárítás, tárolás a gyűjtést szervező vállalatoknál történik. Minden rét egy patika — tartja egy régi mondás — csak tudni kell, melyik füvet, virágot mire használjunk fel. Minden évszakban találni hasznosítható növényt az erdőben, a mezőkön és a réteken. A természet gazdagon kínálja őket, csak össze keli szedni. Például márciusban a fehér fagyöngyöt gyűjtik. Ahogy enyhül az idő, taivaszodik, úgy kerülnek sorra az egyéb virágok, levelek, bogyók és gyökerek. A fákon élősködő fagyöngy fontos gyógyszer- ipari alapanyag, a keringési és a szívbetegségek gyógyításához nélkülözhetetlen. Ezután szedik a kökényvirágot, majd kezdődik a vadon termő kamilla gyűjtése. Májusban már a bodza a szedhető fő gyógynövény, s közben virágzik a hársfa és az akác is. Hazánkban sokan gyűjtik a vadon termő gyógynövényeket. Úgyszólván minden korosztály megtalálható közöttük, n.emcslak#a nyugdíjasok. Szívesen vesznek részt ebben a munkában az úttörők is. A gyűjtés sok időt, türelmet igényel, de a vadon termő növények felvásárlása sem könnyű feladat. Hiszen a legtöbb esetben nem naigy tételékről, hanem a szó szoros értelmében kis mennyiségekről, apró, de mégsem jelentéktelen tételekről van szó. Hiszen a Her- bária 130 miliő forintos évi felvásárlási tervének a felét ezek adják. Természetesen itt is előfordul, hogy az egyik évben egyik-írná sík növényből bő termés van, a másikból viszont kevés. Ez az ingadozás is nehezíti a felvásárlást, a tervek teljesítését. A felvásárlást 150 áfész, és 50 bizományos, megbízott végzi. Az iisikolaszüineteikben sokait segítenek a diákok, amikor néhány hét alatt sokféle vadon termő gyógynövényt kell összeszedni és átadni. Az utóbbi évékben, hazánkban is divatossá váltak a különféle gyógy teák, teakeverékek. A 19 Herbária-szak- üzletben és a Közért üzletek pultjain i® megtalálható már a háromféle filteres gyógytea: a kamilla, borsos- menta és a bodza. Ezek előnye, hogy bárki könnyen elkészítheti. A kamilla: nyugtató, görcsoldó, széthajtó, gyomorerősítő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélpanaszokat megszüntető hatású. A borsosmente: étvágy- gerjesztő, szélhajtó, epeműködést serkentő, idegnyugtató, görcsoldó és fejfájás ellen. is használatos. A bodza teát meghűlés esetén izzasztóként. köhögés csillapítóként, vízhajtórtak, vértisztí- tcrrak és enyhe hashajtónak fogyaszthatjuk. Világszerte nő a gyógynövények szerepe a gyógyításban. A hazai vásárlók a szaküzletekben mintegy 120 féle gyógynövényből válogathatnak. Például a majoránna kiváló ér,tágító, a csipkebogyó szörp — magas C-vita- min, tartalma miatt — kondí- ciójavító. Sok orvos ajánlja a puffasztást gátló gyermekteákat, vagy a sokféle gyógynövény keverékéből készülő epsteát. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy minden esetben, használat előtt ki kell kérni az orvos tanácsát, mert a gyógynövények csak megfelelően alkalmazva fejthetik ki jótékony hatásúikat. Erdőik -mezők virágai — így válhatnak — hozzáértő kezekben, az ember fájdalmának enyhítőjévé, mindennapi szükségleteink kielégítőjévé. Szente Erzsébet Több eszköz a kerttulajdonosoknak A Hermész Áfész hálózatában javult a kiskertekben használatos aprócikkek választéka. Egész sor olyan termékhez lehet hozzájutni, amelyek korábban rendszeresen a hiánycikk-listákon szerepeltek. A szövetkezet piackutatói felmérték a gyakran nem is nagy értékű, ám a mindennapi munkához nélkülözhetetlen eszközök választékát. Amelyik hiányzott közülük, azok gyártására megkeresték a vállalkozó .mezőgép-vállalatokat, ipari szövetkezeteket, tsz-melléküzemágakat, stb. A szervezés eredményeként az idén már csaknem 20 millió forint értékben állítják elő e cikkeket. Közéjük tartozik a korábban külföldről behozott öntöző-szórópisztoly, vagy az ugyancsak öntözőcsövekhez szolgáló tartóállvány. Kere. settek az itthon kifejlesztett eszközök is, közülük az univerzális oltófogó, amely a szőlő-, gyümölcsoltás műveletét egyszerűsíti. Ebből a szerszámból tízezernél többet hoznak forgalomba. Megoldatlan viszont még a kerti szerszámok — ásók, különféle lapátok, kapák — gyártása, forgalmazása, ezek az eszközök továbbra is gyakran hiányoznak az üzletekből. Az akadozó utánpótlás a gyártáshoz szükséges, viszonylag bonyolult és drágán beszerezhető szerszámok hiányára vezethető vissza. A gyártásra főleg emiatt kevés üzam képes berendezkedni. A Hermész más megoldást keresve felvette a kapcsolatot a termékeket nagyobb arányban gyártó NDK-beli, lengyel, csehszlovák és szovjet vállalatokkal; tárgyalnak a kerti szerszámok átvételéről. Cserébe itthon készülő eszközöket kínálnak, elsősorban földfúrókat és öntöző-csatlakozókat. A Hermész üzlethálózata bővül. Augusztus 1-én Budapesten, a Fehérvári úton megnyílik a szőlészek, kertészek boltja, ahol a szüreti mun. (kákhoz nagy választékban kínálnak hordókat, préseket, kádakat és borászati eszközöket. (MTI) Nyári gondok, tennivalók a gazdasági udvarban A kistermelőnek tavasztól őszig több gondot kell fordítania jószágai takarmányozására, a környezet tisztán tartására, a higiéniai szabályok betartására. Meleg van, a zöldtakarmány befülledhet, a lágy eleség megromolhat, a felmelegedett vízből nem fogyaszt eleget az állat, elszaporodhatnak az embert, állatot zavaró, fertőzést is előidézni képes vérszívók, a kezeletlen trágya kellemetlen szagot áraszthat. Az ember jó közérzete és az állatok egészsége érdekében végzett többletmunka megtakarítha- tatlan. Ilyenkor fordítsunk fokozott gondot az állatok friss vízzel való ellátására. Egész évben fontos ez, .meleg időben pedig különösképpen. Azok az állatok, amelyek száraz darákat, tápokat fogyasztanak, ha nem jutnak folyamatosan vízhez, kevesebbet esznek, a fejlődésben visszamaradnak. A víz akárcsak időleges hiánya következtében a tyúkok kevesebbet tojnak, a szoptató, tejelő állatok — nyúl, sertés, tehén — tej- hozama csökken. Ha az önita- tóba tartályból folyik a víz, a tartály hűvös helyen álljon. Gondoljunk a hízó sertésekre is: nagy melegben sokat szenvednek, étvágytalanokká válhatnak, ha nem jutnak testüket hűsítő nedves, nyirkos pihenőhelyhez. Meleg napokon kifutójukat locsoljuk naponta többször is. Jól tesz- szük, ha a galamboknak iis lehetővé tesszük hetente egyszer, hogy fürödjenek. A fürdővízbe öntött, előírás szerint adagolt Bentocid vagy Ditri- fon a külső élősködőket elpusztítja. Sokféle jószág fogyaszt ilyenkor kaszált zöldtakar- .mányt, vigyázzunk, hogy vegyszerezetlen helyről származzon, idegen anyag — műanyag, spárga, üvegdarab — ne legyen közte. Ha több napra való kerül a portára, hűvös helyen álljon. A bemelegedett zöld takarmány emésztőszervi megbetegedést okozhat. Sokan etetnek jószágaikkal moslékot, nedvesített darákat, s jól teszik. Arra azonban nyáridőben különösen ügyelni kell, hogy a frissen kevert takarmány tiszta eteKétnyári virágok Kétnyári virágaink abban különböznek az egynyár iáiktól, hogy nem tavasszal vetjük magvadtoat, hanem nyáron, s csak a következő esztendőben örvendeztetnek meg bennünket virágpompájukkal. E virágokat igényük alapján gyakorlatilag két fő csoportba kell sorolnunk. A rövid tenyészidiejűeket július végén, augusztus elején érdemes magvetéssel szaporítani, míg a hosszú tenyész- idejűek magvetésének legkedvezőbb időpontja a nyárelő. A magvetéstől a kelésig kezelésük hasonló, csak az ápolás ideje eltérő. A rövid tenyészi'dejűek legismertebb képviselői az árvácska, a százszorszép és a nefelejcs. A magvakat tápanyagban gazdag, jó vízgiazdálikodású laza szerkezetű talajba vessük. Vetés előtt a talaj felszínét gondosan egyengessük el, majd gyenge tömörítés után a felszínre vessünk. A szórva vetett magvakat tiszta, fertőzés mentes folyami homokkal fedjük be, megközelítőleg egy centiméter vastagon. A magvak takarása után föltétlenül öntözzünk, de óvatosan, hogy az egyenletes! magvetést az öntözéssel ne tegyük tönkre. A magvetés fölé melegágya üvegablakot, vagy fóliát helyezzünk úgy. hogy a talaj felszíne és a takaró fólia között legalább fél méter légréteg maradjon. A takaró fólia fölé készítsünk árnyékolót, hogy a tűző nyári nap sugarai ne tehessenek kárt a csírázó magvakban és a kis növénVkék- ben. A magvak kikeléséiig többször öntözzünk, s nem ánt, ha az öntözővízbe 10 literenként 1 dekagramm Chitőbe, vályúba kerüljön, ne savanyodjon, romoljon meg. A konyhai étélmaradékok is feletethetők, de romlottan állatnak sem valók. Még a tej sem adható savanyúan a jószágnak; ha megalvadt, akkor igen. Nyári melegben legyen gondunk arra, hogy a vásárolt tápok ne legyenek egy hónapnál régebben gyártottak, melegben azok alkotórészei is könnyebben bomlásnak indulnak. Felhasználásig hűvös, szellős, lehetőleg sötét helyen tároljuk. Tartsunk rendet állataink körül is. Az ilyenkor gyorsan szaporodó bolhát, tetűt, legyet, szúnyogot minden lehetséges .módon irtsuk. A bolhák, tetvek, legyek riasztószere a Piretrin porozószer — tojófészekbe, az állatok szőrzetébe is szórható. A legyek ellen a Neo-Mustox porból készíthető, falra, ablakpárkányra kenyhető pép, de csak olyan helyre, ahol ember, állat nem fér hozzá. Sajnos, állatok közé való, igazán jó légyírtó nem kapható, azért is látható olyan sok helyen cukrozott, erjedő, rovarölő szerrel vegyített, gyümölcs- pép-csalétek tányérokban, lábasokban az állatok köré, hozzáférhetetlenül elhelyezve. Könnyen szárad a fal, ilyenkor célszerű gyakrabban meszelni, Hypós klórmeszes mésztejjel. Az ilyen keverékkel meszelt falon nem marad meg a légy, a szúnyog is irtózik tőle. A nyúlakat veszélyeztető szúnyogok ellen hálóval is célszerű védekezni. Ilyenkor különösen nagy gondot kell fordítani a trágya kezelésére. Ne maradjon tartósan az állatok tartózkodási helyén, hordjuk gödörbe, szarvasba, takarjuk műanyag fóliával, deszkával, nagyra nőtt gyomnövényekkel, hogy a legyek ne telepedhessenek meg rajta, s ne is száradjon ki. Messze még az ősz, amikor a kertbe, háztáji földre ki lehet hordani. A trágyatér körül ne tűrjük .meg a pocsolyát, mert bűzös, s tenyésztőhelye a szúnyognak, az embert is zavarja tehát. A seprűt, lapátot, locsolótömlőt tavasztól őszig gyakrabban kell kézbevennünk, mint az év más szakában. GONDA IRÉN n.oin Fundazol 50 WP-t is teszünk. Így meggátolhatjuk a gombaibetegségek terjedését, esetleges károsítását. A rovarkártevők ellen (.különösen a hangyák károsak) Ohi- natrin 25 EC kipermetezésével védekezhetünk. Nem árt tudni, hogy a. kétnyáriak magva! nehezen és egyenetlenül kelnek, ezért jobb, ha bővebben vetünk. Palántázáskor — amelyet augusztus végén vagy szeptember elején kell elvégeznünk — még így is lesz módunk a gyengébben fejlett növénykéiket eltávolítanunk. iMimdig törekedjünk arra, hogy sokfélét — esetleg egy faj több fajtáját — szaporítsunk, mert így nemcsak színben és formában gazdagíthat jük a virágágyások nő - vényváliasztékát hanem a viirágzásii időt is meghosszabbíthatjuk. A kétnyáriak többnyire hosszabb ideig virágzanak, mint az egynyárdak. Ezért helyes, ha az egy- és kétnyáriakkal együtt vegyesen, hagymásokat és gumósokat is ültetünk a kert díszítéséhez. Mit keressünk a vetőmagboltokban? A mályvarózsát, a májusi margarétát, a százszorszépet, a harangvirágot, a sárgaviolát, a törökszegfűt, 'a greiniadinszekfűt, a kétnyári nefelejcset, valamint az árvácskát. A kétnyári virágok telepítésével. érdemes megpróbálkozni, mert akiinek kertjében szirmot bontanak, azok bizonyára nem mondanak le ezekről a helyenként már feledésbe merülő, de igen kedves virágokról. Bazsó Csongor : Lombtalan fák...
