Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
A^fePÜJSÁG 1983. július 1. Hajdúszoboszló Egy kiállítás kapcsán Az ország első idegenforgalmi gazdasági társulása A SZOT Béke üdülő és strandja Szerencsés város — tartják Hajdúszoboszlóról —, nagy kiterjedésű földgázmező, páratlan gyógyhatású hőforrás húzódik alatta. A főid itt nemcsak kincseket rejt, hanem jó termést is ad, nem beszélve a juhtenyésztésről, sertésnevelésról, halászatról... A hajdú-bihari idegenforgalmi háromszögnek (Hortobágy—iDebr ecen—Haj dú - szoboszló) ez a csücske valóban kedvező adottságú, különösen az elmúlt fél évszázadban — a 73 fokos ásványvíz feltárásával — figyelt fel rá a lakosság, s híre messze eljutott az országhatárokon túlra is. Évente milliók keresik fel (mozgásszervi, érrendszeri és más betegségben szenvedők) a település hatásos vizét, közülük sokan visszanyerik egészségüket, másoknak a kúra legalább enyhülést ad fájdalmaikra. Budapest és Hévíz után a legnépszerűbb rangos gyógy- és üdülőhellyé fejlődött Hajdúszoboszló: egyszerre 13 ezer vendéget tudnak fogadni a szállodákban, az ezer- személyes kempingben, és az 5600 szállást nyújtó fizető- vendég-szolgálattal. A SZOT és a vállalatok- üdülőiben turnusonként mintegy háromezren férnek el. A kereskedelem az idegenforgalomra méretezett, jó az élelmiszer-, a gyümölcs- és a zöldség ellátás. Harminckét hektárnyi területen fekszik a városi gyógyfürdő: parkosított környezetben, a korszerű termálfürdő és strand naponta 15 ezer vendéget tud fogadni. Az elkövetkező években a fejlesztési tervek szerint ezt a számot húszezerre kívánják növelni. Bár számos létesítménnyel gyarapodott az elmúlt évtizedekben a gyógyfürdőváros, azért még sok minden hiányzik, hogy a világhírnévhez mérten fogadni tudja az Európából, sőt a tengerentúlról is idelátogatókat: 400 ágyas gyógyszálló, fedett uszoda, szálláshelybővítés, áruház szerepel a tervek között, amelyeket önerőből nem tudna megvalósítani a 35 ezer lakosú város és környéke. Annak ellenére, hogy a helybeliek rengeteget tesznek városükért: tavaly 30 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a környezet rendezéséhez, 13,5 millió forint értékű kommunális kötvényt jegyeztek rendelőintézet építésére. De ez mind kevés ahhoz, hogy az egyre növekvő gyógyt-uriz- m-usnak ne kelljen korlátot szabniuk. Mecénás nélkül viszont nehéz... Hajdúszoboszló vize köz- kincs. Tehát az egész országé. Elsősorban a hazai betegek gyógyulását hivatott szolgálni, azonban szívesen látott vendég a külföldi is. Svéd, NSZK-ib éli és finn idegenforgalmi érdekeltségek jelezték, hogy küldenek pácienseket a jó hírű magyar gyógyfürdőre, s kedvező tárgyalási feltételeket ajánlanak. Nemcsak szerencse, hanem üzleti érzék is kell az adottságok kihasználásához. Elsőként asz országban itt alakult meg az idegenforgalmi gazdasági társulás. Célja Hajdú-'Bdihar megye — ezen belül Hajdúszoboszló — idegenforgalmának fellendítése, közös anyagi erővel. A társulás hat tagja: a HajdúBihiar megyei Vendéglátó Vállalat, az Idegenforgalmi Hivatal, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Vállalat, a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat, a Debreceni Állami Gazdaság. Jogosultak külföldi üzletkötésre, megkapták az engedélyt az önálló konvertibilis devizaszerzésre. Az NSZK-bál már a társulás szervezésében jönnek több hetes üdülésre a gyógyulást keresők. Közös befektetés, közös nyereség — a szövetkezés eredménye lemérhető a tervek valóra váltásában: az ősszel átadják a kétezer személy befogadására alkalmas debreceni gyógyfürdőt, melynek közelében felújítják a régi vigadót és majd szállodát is építenek ide. Hajdúszoboszlón új szárnyat kap a Hotel Délibáb, a híres Hortobágyi csárda üzemeltetését pedig átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság. A társulás foglalkozik propagandával, kulturális, lovas- programokat állít össze, tehát a gyógyító-szolgáltatástól a szórakoztatásig mindenről gondoskodik. H. A. Visszhang Az esőről és a károkról „Mindenki ártatlannak születik” Megdöbbentő, ezzel együtt figyelmeztető, kiállítás látható Szekszárdon a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság Művelődési Házában. A téma a fiatalkori bűnözés. Kevés lenne elintézni az ügyet a kiállításról szóló tudósítással, ezért megkértük beszélgető partnernek dr. Farkas Miklós rendőr alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét. — Mi indokolja, hogy most éppen a fiatalkori bűnözésről mutassanak be kiállítást? — Az, hogy növekedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma országosan is, a mi megyénkben is. Szeretnénk többet tenni a megelőzés érdekében. Országos jellegű a kiállítás, de a lényege érvényes a mi megyénkre is. — Melyek a legfőbb okok, amelyek bűnelkövetéshez vezetnek? — Elsősorban a megyei helyzetről beszélek. Főleg a vagyon elleni és az erőszakos, garázda bűncselekmények száma nőtt. Az anyagi haszonszerzésre irányuló rablásnál van a legjelentősebb emelkedés. — Ez Viszont messzebb is mutat... — Igen. A fiatalok közül egyesek munka nélkül szeretnék költséges szórakozásaikhoz az anyagi feltételeket megteremteni. Ehhez viszont lopni kell, ha úgy adódik, erőszak alkamazásóval megszerezni az anyagi javakat. Érdekes módon a gyerekkorú elkövetők — 10—14 év közöttiek — száma is emelkedett. Ezt másfél év óta tapasztaljuk, korábban nem fordult elő. Vagy legalábbis ritkán. — Miket lopnak leggyakrabban ? — Kerékpárt, segédmotor- kerékpárt, de mást se vetnek meg. Gyakori a gépkocsifeltörés. — Csak azt a gépkocsit lehet feltörni... — Igen, de nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem jut minden gépkocsinak garázs. Azt viszont el akarom mondani, hogy az autótulajdonosok ne hagyjanak a kocsiban értékes holmikat. A kerékpárokat, segédmotor-kerékpárokat igen gyakran a bezárt szuterénokból lopják el. — Vizsgálták, hogy kifélék az elkövetők? — Természetesen. Csavargók, munkakerülők. Sajnos, elszaporodott a csavargás. Zömük nem megy el a városból, itt marad a város területén. Itt csöveznek. Fiúk-lányok vegyesen. aSettE-Reméljük belőlük n em lesz rendőrségi eset — De hát ezeknek a gyerekeknek vannak szüleik is. — Vagy nem törődnek, vagy nem bírnak a gyerekkel. Sajnos, sok szülő a rendőrséggel akarja megoldatni gyereke nevelését. — Senki se születik bűnözőnek ... — Így igaz. Ezek a gyerekek, vagy legalábbis többségük, belekeveredik valamely rossz társaságba. A szülők a legelső kilengéskor nem figyelnek fel arra, hogy gyerekükkel valami baj van. Aztán már késő ... Aztán már mi jövünk ... Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a családi kötelékek erősítése. Sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a családnak, a környezetnek a fiatalok nevelésében, mint amekkorát mostanában tapasztalunk. — A kiállításon szó esik az alkoholról, sőt a kábítószerről is... — Igen. Nagyon sokba kerül az alkohol. Az ilyen fiatalok többsége azt a boltokból lopja. Jellemző módszerük, hogy csapatban bemennek a boltba, hárman lefoglalják az eladókat, ketten pedig megpakolnak. — Gyógyszerhez hozzájutni nem ilyen könnyű. — Melyik házban nem található egy sereg orvosság? Akkor lop belőle a gyerek, amikor akar. (Az alezredes itt elmondott néhány példát is, de nem adjuk tovább, nem adunk tippeket. Viszont figyelmeztetjük a szülőket, zárják el gyógyszereiket gyerekeik elől, Vagy figyeljenek föl, ha rohamosan fogy a házipatika tartalma.) — Az utóbbi öt évben hazánkban harminc fiatal halálos áldozata volt az iyen- fajta kábítószerezésnek. Figyelmeztető szám, még akkor is, ha megyénk kimaradt ebből a sorból. — Említette, hogy csoportokban követik el a bűncselekményt ezek a fiatalok. Visszatérnek a galerik? — Nem, arról nincs szó. Ezek nem galerik, hanem alkalmilag összeverődött csoportok. Nem bűnözésre szerveződnek, hanem a „szükség” viszi őket a bűnbe és az alkalom teremt lehetőséget a bűnelkövetésre. — Tehát alkalom szüli a tolvajt? — Igen, az is. De azért itt hadd mondjam el, hogy a kiállítás anyaga országos méretű. Nálunk is vannak fiatalkorú bűnelkövetők, de korántsem annyian, mint azt első pillanatban gondolnánk. Látható a megyei helyzetet 'bemutató tablón, hogy 1982- ben kétszázan voltak, számuk 1981-hez viszonyítva sajnálatosan emelkedett. De végül is a több mint harmincezer Tolna megyei fiatalhoz képest ez nem túlságosan nagy szám. Ennek ellenére figyelmeztető. És a bűncselekmények mértéke is rendkívül változó. Az egészen súlyostól a lényegesen enyhébbig minden megtalálható köztük. A statisztika különben is sokszor megtéveszthet bennünket. Megyénkben évente 10—15 rablás fordul elő összesen, ha ez harmincra emelkedik, az már százszázalékos emelkedés. Akikor, amikor az abszolút szám nem kétségbeejtően magas. Mindenesetre nyugodtan elmondhatom, miná- lunk éjszaka is nyugodtan végig lehet menni az utcán, nem jellemző a garázdaság. Persze, előfordulhat. Erre a közvélemény azonnal reagál. Mi azt kérjük, arra is reagáljon, amikor bűncselekmény még nem történt, de annak veszélye fennáll. Tehát segítsenek a megelőzésben. Befejezésül még arról is 'beszélgettünk, hogy itt a nyári szünet, amely egyik oldalon öröm, a másikon a veszélyforrások megnövekedését is magával hozza. Feltűnően sok a kismotoron száguldozó gyerek és meglehetősen sok az általuk, vagy sérelmükre elkövetett törvény- sértés. Aztán ott a víz, a fürdési, de a csavargási lehetőség is. Figyeljenek a fiatalokra az eddigieknél jobban a szülők és általában a felnőttek. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Kapfinger András. A Népújság 1983. június 17-i Olvastam rovatában megjelent „Az esőről és 'a károkról...” című cikkük. A cikk, bár név nélkül, de elmarasztaló módon ír vállalatunkról. A cikkben foglaltakat kivizsgáltattam és arra az alábbiikat válaszolom: 1. Az épület 1970-ben épült, azóta van kezelésünkben. Univáz szerkezetű, 9 szintes épület. A város legnagyobb háza, amely szerkezeténél fogva igen érzékeny mindenféle mozgásra. Az épületben nagyon sok meghibásodás jelentkezik. Ezeket a hibákat a bejelentésüket követően kivizsgáljuk és elhárítjuk. Sürgős, azonnali beavatkozást igénylő esetekben ezt a gyors-hibaelhárító építésvezetőségünk végzi. 2. 1980-ban és 1981-tben 4 ejtővezetéket teljesen kicseréltünk. Erre azért volt szükség,- mert a csapadék-ejtó- vezeték csövei szétcsúsztak, a rögzítések helyenkénti hiánya és az épület mozgása következtében. 3. A cikkben említett ABC- áruházból ilyen jellegű hiba- bejelentés vállalatunkhoz korábban nem érkezett és így el nem végzett hibaelhárításról nincs szó. 4. A jelenlegi hibát az ABC 1983. június 2-án jelentette. A hiba okának felderítését azonnal megkezdtük és megtalálása után, 1983. június 21-én elhárítottuk. A hiba felderítése nem volt egyszerű feladat, mivel* 1 a csővezeték el van falazva, és így szintenkénti falbontással járt, melyet lakásokban kellett elvégezni és így igazodnunk kellett az ott lakók elfoglaltságához is. 5. A hiba kijavítása során egyébként a falazaton szerelőnyílást nyitunk, hogy a jövőben hasonló hiba esetén az elhárítás gyorsabban megtörténhessen1. 6. A fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy nem terheli vállalatunkat felelősség, „az évek óta tartó teázásért”, mivel azt a bolt nem jelezte felénk. 7. A bolt egyébként nem bérli tőlünk az üzlethelyiséget, hanem annak tulajdonosa. A cikkben szereplő tetemes mennyiségű bérleti díj tehát valótlan állítás. ORBÁN GYÖRGY igazgató
