Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

Éj AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 180. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. július 31., vasárnap Mai számunkból ÍGY SZÜLETETT A FORINT (2—3. old.) EGYSÉGTEREMTÖ ERŐVEL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) DOMBÓVÁRI ÖKÖLVÍVÓK SPORTOS ÉPÍTŐTÁBORBAN (6. old.) SZEKSZÁRD ’83 (5. old.) Helsinki tanulsága Nem az tesz igazán fontossá egy évfordulót, hogy ke­rek, ha tíz, huszonöt vagy ötven éve történt az esemény, hanem az, hogy mennyire érdemes emlékezni rá, mi­lyen tanulsággal szolgál a mának. Ebben az értelem­ben érdemes megállni a helsinki záróokmány aláírásá­nak nyolcadik évfordulóján és elgondolkodni fölötte, így van ez annál is inkább, mert 1975. augusztus 1-e az enyhülés csúcspontja volt — ma pedig a feszültségek idejét éljük. A hetvenes évek első felében fordulat bontakozott ki Európában, egyértelműen lezárult a hidegháború. A Nyugat végleg elfogadta a háború utáni változáso­kat, lemondott arról, hogy a szocialista rendszerek összeomlására várjon, még inkább arról, hogy félre­állítsa a nagypolitika terepéről a Szovjetuniót. Elis­merték partnernek a kisebb kelet-európai országokat, az Egyesült Államok pedig — ez külön nagyságrend — egyenrangú hatalomnak a Szovjetuniót. Maguk a szo­cialista országok is megszilárdultak és megengedhet­ték már maguknak a nyitottságot. Mindez alapot teremtett földrészünkön a politikai enyhüléshez. S hamar kiderült, hogy Kelet-Európával nemcsak együtt kell élni, hanem — érdemes is! Ez a felismerés ölt testet az 1975-ös helsinki záróokmány­ban, amely a politikai, a gazdasági, a kulturális, az em­beri együttműködés részleteit fogja össze. Jelentőségét hangsúlyozandó harmincöt ország legmagasabb rangú vezetői írták alá ezt az okmányt. Mostanában feszült a nemzetközi helyzet, romlottak a kapcsolatok, nyugtalanítóan gyorsul a fegyverkezési verseny. Ismét változtak volna a viszonyok? Visszatért a hidegháború? Bizonyos látszatok ellenére — nem. Amit a hatvanas-hetvenes évek enyhülési fordulatá­nak hátteréről, az alapvető okokról mondtunk — ma is érvényes. A katonai erők egyensúlyban vannak, mindkét fél többszörösen meg tudná semmisíteni egy­mást. A tudat, hogy egy atomháorú valamennyiünket elpusztítana, mindenki fejében világosan ott él. Folyik a kereskedelmi csere, zajlanak a pénzügyietek. Válto­zatlan a kölcsönös érdekeltség. Hozzáfűzhetjük mind­ehhez, hogy — ellentétben a hetvenes évek elejével, amikor még csak a vágy fogalmazódott meg sokakban egy enyhültebb Európa után — már vannak jó tapasz­talatok. A múlt évtized bebizonyította Keletnek és Nyugatnak, hogy lehet békésen egymás mellett élni, s ez mindkét félnek, államoknak és személyeknek, egyaránt hasznos. Miért romlottak meg mégis mostanában a nemzet­közi viszonyok? Miként a világgazdaság, a politika is ki van téve a hullámzásoknak is. Az Egyesült Államok jelen kormánya úgy véli, hogy országának nem hozott megfelelő előnyöket az enyhülés, „csak a Szovjetunió­nak”, ezért a szocialista nagyhatalmat szeretné ideoló­giailag sarokba szorítani, „lejáratni”, politikai tekin­télyét csorbítani, a fegyverkezésben pedig lekörözni. Szemben ezzel, a szocialista országok fenntartás nélkül elismerik az enyhülés korszakát, eredményeit. S a nyugat-európai polgári kormányok? Egyrészt erős szö­vetségesükhöz és patrónusukhoz, az Egyesült Államok­hoz húznak, másrészt — az európai sorsközösség tuda­tában — meg szeretnék őrizni az enyhülés számos hasznos területét. Vegyünk néhány példát. Az amerikaiak gazdasági­szállítási korlátozásokkal szerették volna sújtani a szo­cialista világot, a nyugat-európaiak — pártállástól füg­getlenül — elutasították ezt. Az új nyugatnémet kan­cellár Moszkvába utazott és kijelentette, hogy folytat­ni akarja a párbeszédet, az együttműködést. Madrid­ban az európai biztonsági és együttműködési konferen­cián hosszú és éles vita után — az utolsó hetekben — maguk a nyugat-európai küldöttségek figyelmeztették az Egyesült Államokat: nem szabad túlfeszíteni a húrt. A helyzetnek, az enyhülés visszatérésének a kulcsa ma az európai rakétatelepítés. E tekintetben a nyugat­európaiak, sajnos, jóval közelebb állnak az amerikai magatartáshoz, mint a Varsói Szerződés javaslataihoz, bár maguk is megosztottak. A szociáldemokraták ru­galmasabbak, bírálják az Egyesült Államokat is. A NATO-kormányok többsége Washingtonnal egyeztette álláspontját, de a kulisszák mögött igyekeznek valami­vel engedékenyebb magatartásra késztetni őt. Ha ezek után feltesszük a kérdést, mi az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány máig érvényes tanulsága, röviden ezt mondhatjuk: Európában lényegében Kelet­nek és Nyugatnak is érdeke az együttműködés. Nagyon fontos lenne azonban a fegyverkezési verseny leállítá­sa, az amerikai rakétatelepítések megelőzése. Csak így nem csorbulna, hanem újra izmosodna az a bizalom, amely a politikai, a gazdsági és az emberi együttmű­ködés nélkülözhetetlen feltétele. TATÁR IMRE Árcsökkentés Még lehel az öntözőberendezéseket használni... A MÉM MlhírváiSsal fordult az AGROIKIER-válllailiatokhoz, hogy segítsék a mezőgazda­ságot szorult helyzetében, ad­ják olcsóbban az öntözőbe- rendezéseket. Ugyanis sok helyen az országban aszály van, a növények nagyon megsínylik a csapadék hiá­nyát, s ha még gyorsan köz­beavatkoznak, azaz a vásá­rolt öntözőberendezéséket használják, osöklkeinthetik a veszteséget. Gaésályli László, a Tolnia megyei AGRQKER Vállalat megbízott igazgatója elmond­ta, hogy a MÉM telexért csi­llése után azonnal megszer­vezték a munkát. Előtérbe helyezték az öntözőberende­zések összeszerelését, valósá­gos bemutató jellegűvé tet­ték kínálatukat, mert ábban bíznak, hogy sókan jönnék majd vásárolni. A kínálat jó. Kilencféle öntözőberendezés van raktá­ron, ezeket azonnal Vihetik a 'gazdaságok. Ugyanis az ügy­intézést is felgyorsították. Van ezenkívül megfelelő mennyiségben alkatrész is az öntözőberendezéseikhez, szi­vattyúikhoz. Az alumínium öntözőcsö­vek különböző fajtáiból kö­zéi kétezer darabot tudnák adni. A csontos csöveikből is jó a választék. Arai gyakorta hiányzott, most van; kétféle tolózárat ajánlanak. A szórófejekből is jó a vá­laszték. Kapható a Tisza, a Gemenc, a KME—2/A és a T—45-ös típusú. ■Tolna megyében valamivel több mint 3500 hektár fői­det öntöznék, ennék kéthar­mada szántóföldi, .a többi le­gelő, illetve kismértékben kertészet. Abban bíznak 'az AKROKBR-nél, hogy a gaz­daságok élnék az alkalom­mal és a kedvezményes áron megvásárolják a hiányzó .ré­szeket öntözési rendszerük­höz, illetve már most beszer­zik azokat a csatlakozókat, csövekét, szívat tyúkiat, szóró­fejeket, amelyekét majd a téli javítási szezonban kelle­ne megvásárolni. Július 28­I Kisfiigedi János műszaki raktáros valóságos bemutatót rendezett az akcióra érkező szakembereknek A csövek, öntözőgépek vevőkre, a lehetőség kihasználóiraj várnak az AGROKER központi telepén tói tart e „vásár” augusztus végéig. A fiaddi Lenin Mgtsz szakemberéi már csütörtök délelőtt tárgyalták az AGRO­Befejeződött a kalászosgabona Minden eddiginél koráb­ban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról — amely­ből 1 300 000 hektár volt a ■búza — helyezték biztonság­ba a termést a mezőgazdásá­gi üzérnek és a felvásárló vállalatok. Segített ebben az enyhe tél, a korai tavasz és az érést gyorsító száraz idő­járás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évekhez képest rövidebb idő — mint­egy 10—12 nap — alatt ta­karította be a termést. A si­kerek a gondos felkészűlés- nék, a korábbi évékénél jobb aUkaitrészél'láltásniák, és az üzemék közötti együttműkö­désnek köszönhetőik. Általá­nossá vált, hogy az aratást később kezdő gazdaságok eszközeikkel és dolgozódlkkall azokban a gazdaságokban kezdték el a betakarítást, ahol hamarabb érit be a ga­bona. Az északi megyékben a szlovákiai üzemek is segí­tették. A pél'damufüaltó együtt­működés nemcsák a nagy­üzemi gazdaságokat, hanem a betakarításban közreműködő éllátó, forgalmazó és félvá­sárló válflailatokat is jelle­mezte. Ügyéleti szolgálattal, a szükséges alkatrészek és anyagok soron kívül kiszol­gálásával, a gabona éjjel- nappal történő átvételével (segítették elő az aratás gyors és sikeres befejezését. A szervezettség és a széles körű együttműködés során csökkent a betakarítási vesz­teség és sikerült megóvni a gabona minőségét. A száraz­ság miatt — a betakarítás kezdeti szakaszát kivéve — nem kellett mesterségesen szárítani a gabonáit, ami í- lentös költségmegtakarítást 'eredményezett. Amennyire zavartalanná itette az aszályos meleg a ga- ■bo na! betakarítást, legalább annyira károsította az őszi érésű növényéket. Emiatt több gazdaság nehéz pénz­ügyi hélyzetbe került. A károk mérséklésére első­sorban a gazdaságoknak kell mindent megtenniük. Minde­nekelőtt azzal, hogy a gaz­dálkodásuk valamennyi fel­tételét javítják; messzemenő­en és ésszerűen takarékos- kodnak a takarmánnyal, az anyaggal és az eszközökkel. Az ön'tözőkapacitás még jobb hasznosításával, a szálas- és tömegtakairmány-hiány mel­léktermékekkel történő pótlá­sával, a valós piaci igényeket kielégítő, kiegészítő tevé­kenység bővítésével, továb­bá valamennyi szemtermést adó kukoritíaterület megha­gyásával és az üzemek kö­zötti kölcsönös együttműkö­dés szélesítésével mérsékel­hetik az aszály által okozott veszteségekét. Fontos fel­adat, az állattenyésztés mai magas színvonalának meg­őrzése. Az ehhez szükséges a'bnáktakarmányokhoz, mind a nagyüzemék, mind a kis­termelők a jövőben is zavar­talanul hozzájuthatnak. Az állattenyésztés termelésének a növelésével jelentősen el­lensúlyozni léhet a növény­termesztés veszteségeit. Mindezek melllett az üze­mek egy részében a pénzügyi egyensúly fenntartása végett szükség lehet külső segítség­re is. A kormányzati szervek és a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ré­széről már eddig is történt több intézkedés. Időlegesen leszállították az öntözőberen­dezésék árát, az aszállyal leg­jobban sújtott megyékben a III. negyedévben felfüggesz­tették a változó öntözési víz- díjakat, gondoskodnak a KÉR központi telepén öntö­zőberendezésük felújítása ér­dekében... — Pj—Ka — aratása szükséges műtrágya- és ve- tőmegelllátásrál stb. A folya­matos termeléshez szükséges •műtrágya, tákarmány, gép, esZközgóp Stb. vásárlására egyedi elbírálás alapján to­vábbi forgóeszközhiteit igé­nyelhetnek a mezőgazdasági üzemek és kérhetik a lejáró hitelék éven belüli átüteme­zését is. Ahol mindezek el­lenére már most megállapít­ható a pénzügyi egyensúly felbomlása, igényelhetik a szövetkezeti önkormányzati pénzalapok — üzemi tarta­lékalap, kölcsönös támoga­tási alap — felhasználását. Az ezen túl iis fennmaradó pénzügyi pro'bttórnákat ugyancsak egyedi elbírálás alapján az illetékes pénzügyi szervek az év végi mérleg le­zárása előtti pénzügyi eljárás keretében szankciómenltesen rendezfik. Az aszály által akozott ká­rok éllenére az ország belső ellátása zavartalan és a je­lenlegi színvonal a .jövőben is fenntartható. Emellett az exportifeladlaltokait is teljesí­teni kell: az egyes területe­ken jelentkező kieséseket más cikkeik termelésének nö­velésével és kivitélével kell ellensúlyozni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents