Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-31 / 180. szám
Éj AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 180. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. július 31., vasárnap Mai számunkból ÍGY SZÜLETETT A FORINT (2—3. old.) EGYSÉGTEREMTÖ ERŐVEL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) DOMBÓVÁRI ÖKÖLVÍVÓK SPORTOS ÉPÍTŐTÁBORBAN (6. old.) SZEKSZÁRD ’83 (5. old.) Helsinki tanulsága Nem az tesz igazán fontossá egy évfordulót, hogy kerek, ha tíz, huszonöt vagy ötven éve történt az esemény, hanem az, hogy mennyire érdemes emlékezni rá, milyen tanulsággal szolgál a mának. Ebben az értelemben érdemes megállni a helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfordulóján és elgondolkodni fölötte, így van ez annál is inkább, mert 1975. augusztus 1-e az enyhülés csúcspontja volt — ma pedig a feszültségek idejét éljük. A hetvenes évek első felében fordulat bontakozott ki Európában, egyértelműen lezárult a hidegháború. A Nyugat végleg elfogadta a háború utáni változásokat, lemondott arról, hogy a szocialista rendszerek összeomlására várjon, még inkább arról, hogy félreállítsa a nagypolitika terepéről a Szovjetuniót. Elismerték partnernek a kisebb kelet-európai országokat, az Egyesült Államok pedig — ez külön nagyságrend — egyenrangú hatalomnak a Szovjetuniót. Maguk a szocialista országok is megszilárdultak és megengedhették már maguknak a nyitottságot. Mindez alapot teremtett földrészünkön a politikai enyhüléshez. S hamar kiderült, hogy Kelet-Európával nemcsak együtt kell élni, hanem — érdemes is! Ez a felismerés ölt testet az 1975-ös helsinki záróokmányban, amely a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi együttműködés részleteit fogja össze. Jelentőségét hangsúlyozandó harmincöt ország legmagasabb rangú vezetői írták alá ezt az okmányt. Mostanában feszült a nemzetközi helyzet, romlottak a kapcsolatok, nyugtalanítóan gyorsul a fegyverkezési verseny. Ismét változtak volna a viszonyok? Visszatért a hidegháború? Bizonyos látszatok ellenére — nem. Amit a hatvanas-hetvenes évek enyhülési fordulatának hátteréről, az alapvető okokról mondtunk — ma is érvényes. A katonai erők egyensúlyban vannak, mindkét fél többszörösen meg tudná semmisíteni egymást. A tudat, hogy egy atomháorú valamennyiünket elpusztítana, mindenki fejében világosan ott él. Folyik a kereskedelmi csere, zajlanak a pénzügyietek. Változatlan a kölcsönös érdekeltség. Hozzáfűzhetjük mindehhez, hogy — ellentétben a hetvenes évek elejével, amikor még csak a vágy fogalmazódott meg sokakban egy enyhültebb Európa után — már vannak jó tapasztalatok. A múlt évtized bebizonyította Keletnek és Nyugatnak, hogy lehet békésen egymás mellett élni, s ez mindkét félnek, államoknak és személyeknek, egyaránt hasznos. Miért romlottak meg mégis mostanában a nemzetközi viszonyok? Miként a világgazdaság, a politika is ki van téve a hullámzásoknak is. Az Egyesült Államok jelen kormánya úgy véli, hogy országának nem hozott megfelelő előnyöket az enyhülés, „csak a Szovjetuniónak”, ezért a szocialista nagyhatalmat szeretné ideológiailag sarokba szorítani, „lejáratni”, politikai tekintélyét csorbítani, a fegyverkezésben pedig lekörözni. Szemben ezzel, a szocialista országok fenntartás nélkül elismerik az enyhülés korszakát, eredményeit. S a nyugat-európai polgári kormányok? Egyrészt erős szövetségesükhöz és patrónusukhoz, az Egyesült Államokhoz húznak, másrészt — az európai sorsközösség tudatában — meg szeretnék őrizni az enyhülés számos hasznos területét. Vegyünk néhány példát. Az amerikaiak gazdaságiszállítási korlátozásokkal szerették volna sújtani a szocialista világot, a nyugat-európaiak — pártállástól függetlenül — elutasították ezt. Az új nyugatnémet kancellár Moszkvába utazott és kijelentette, hogy folytatni akarja a párbeszédet, az együttműködést. Madridban az európai biztonsági és együttműködési konferencián hosszú és éles vita után — az utolsó hetekben — maguk a nyugat-európai küldöttségek figyelmeztették az Egyesült Államokat: nem szabad túlfeszíteni a húrt. A helyzetnek, az enyhülés visszatérésének a kulcsa ma az európai rakétatelepítés. E tekintetben a nyugateurópaiak, sajnos, jóval közelebb állnak az amerikai magatartáshoz, mint a Varsói Szerződés javaslataihoz, bár maguk is megosztottak. A szociáldemokraták rugalmasabbak, bírálják az Egyesült Államokat is. A NATO-kormányok többsége Washingtonnal egyeztette álláspontját, de a kulisszák mögött igyekeznek valamivel engedékenyebb magatartásra késztetni őt. Ha ezek után feltesszük a kérdést, mi az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány máig érvényes tanulsága, röviden ezt mondhatjuk: Európában lényegében Keletnek és Nyugatnak is érdeke az együttműködés. Nagyon fontos lenne azonban a fegyverkezési verseny leállítása, az amerikai rakétatelepítések megelőzése. Csak így nem csorbulna, hanem újra izmosodna az a bizalom, amely a politikai, a gazdsági és az emberi együttműködés nélkülözhetetlen feltétele. TATÁR IMRE Árcsökkentés Még lehel az öntözőberendezéseket használni... A MÉM MlhírváiSsal fordult az AGROIKIER-válllailiatokhoz, hogy segítsék a mezőgazdaságot szorult helyzetében, adják olcsóbban az öntözőbe- rendezéseket. Ugyanis sok helyen az országban aszály van, a növények nagyon megsínylik a csapadék hiányát, s ha még gyorsan közbeavatkoznak, azaz a vásárolt öntözőberendezéséket használják, osöklkeinthetik a veszteséget. Gaésályli László, a Tolnia megyei AGRQKER Vállalat megbízott igazgatója elmondta, hogy a MÉM telexért csillése után azonnal megszervezték a munkát. Előtérbe helyezték az öntözőberendezések összeszerelését, valóságos bemutató jellegűvé tették kínálatukat, mert ábban bíznak, hogy sókan jönnék majd vásárolni. A kínálat jó. Kilencféle öntözőberendezés van raktáron, ezeket azonnal Vihetik a 'gazdaságok. Ugyanis az ügyintézést is felgyorsították. Van ezenkívül megfelelő mennyiségben alkatrész is az öntözőberendezéseikhez, szivattyúikhoz. Az alumínium öntözőcsövek különböző fajtáiból közéi kétezer darabot tudnák adni. A csontos csöveikből is jó a választék. Arai gyakorta hiányzott, most van; kétféle tolózárat ajánlanak. A szórófejekből is jó a választék. Kapható a Tisza, a Gemenc, a KME—2/A és a T—45-ös típusú. ■Tolna megyében valamivel több mint 3500 hektár főidet öntöznék, ennék kétharmada szántóföldi, .a többi legelő, illetve kismértékben kertészet. Abban bíznak 'az AKROKBR-nél, hogy a gazdaságok élnék az alkalommal és a kedvezményes áron megvásárolják a hiányzó .részeket öntözési rendszerükhöz, illetve már most beszerzik azokat a csatlakozókat, csövekét, szívat tyúkiat, szórófejeket, amelyekét majd a téli javítási szezonban kellene megvásárolni. Július 28I Kisfiigedi János műszaki raktáros valóságos bemutatót rendezett az akcióra érkező szakembereknek A csövek, öntözőgépek vevőkre, a lehetőség kihasználóiraj várnak az AGROKER központi telepén tói tart e „vásár” augusztus végéig. A fiaddi Lenin Mgtsz szakemberéi már csütörtök délelőtt tárgyalták az AGROBefejeződött a kalászosgabona Minden eddiginél korábban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról — amelyből 1 300 000 hektár volt a ■búza — helyezték biztonságba a termést a mezőgazdásági üzérnek és a felvásárló vállalatok. Segített ebben az enyhe tél, a korai tavasz és az érést gyorsító száraz időjárás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évekhez képest rövidebb idő — mintegy 10—12 nap — alatt takarította be a termést. A sikerek a gondos felkészűlés- nék, a korábbi évékénél jobb aUkaitrészél'láltásniák, és az üzemék közötti együttműködésnek köszönhetőik. Általánossá vált, hogy az aratást később kezdő gazdaságok eszközeikkel és dolgozódlkkall azokban a gazdaságokban kezdték el a betakarítást, ahol hamarabb érit be a gabona. Az északi megyékben a szlovákiai üzemek is segítették. A pél'damufüaltó együttműködés nemcsák a nagyüzemi gazdaságokat, hanem a betakarításban közreműködő éllátó, forgalmazó és félvásárló válflailatokat is jellemezte. Ügyéleti szolgálattal, a szükséges alkatrészek és anyagok soron kívül kiszolgálásával, a gabona éjjel- nappal történő átvételével (segítették elő az aratás gyors és sikeres befejezését. A szervezettség és a széles körű együttműködés során csökkent a betakarítási veszteség és sikerült megóvni a gabona minőségét. A szárazság miatt — a betakarítás kezdeti szakaszát kivéve — nem kellett mesterségesen szárítani a gabonáit, ami í- lentös költségmegtakarítást 'eredményezett. Amennyire zavartalanná itette az aszályos meleg a ga- ■bo na! betakarítást, legalább annyira károsította az őszi érésű növényéket. Emiatt több gazdaság nehéz pénzügyi hélyzetbe került. A károk mérséklésére elsősorban a gazdaságoknak kell mindent megtenniük. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdálkodásuk valamennyi feltételét javítják; messzemenően és ésszerűen takarékos- kodnak a takarmánnyal, az anyaggal és az eszközökkel. Az ön'tözőkapacitás még jobb hasznosításával, a szálas- és tömegtakairmány-hiány melléktermékekkel történő pótlásával, a valós piaci igényeket kielégítő, kiegészítő tevékenység bővítésével, továbbá valamennyi szemtermést adó kukoritíaterület meghagyásával és az üzemek közötti kölcsönös együttműködés szélesítésével mérsékelhetik az aszály által okozott veszteségekét. Fontos feladat, az állattenyésztés mai magas színvonalának megőrzése. Az ehhez szükséges a'bnáktakarmányokhoz, mind a nagyüzemék, mind a kistermelők a jövőben is zavartalanul hozzájuthatnak. Az állattenyésztés termelésének a növelésével jelentősen ellensúlyozni léhet a növénytermesztés veszteségeit. Mindezek melllett az üzemek egy részében a pénzügyi egyensúly fenntartása végett szükség lehet külső segítségre is. A kormányzati szervek és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium részéről már eddig is történt több intézkedés. Időlegesen leszállították az öntözőberendezésék árát, az aszállyal legjobban sújtott megyékben a III. negyedévben felfüggesztették a változó öntözési víz- díjakat, gondoskodnak a KÉR központi telepén öntözőberendezésük felújítása érdekében... — Pj—Ka — aratása szükséges műtrágya- és ve- tőmegelllátásrál stb. A folyamatos termeléshez szükséges •műtrágya, tákarmány, gép, esZközgóp Stb. vásárlására egyedi elbírálás alapján további forgóeszközhiteit igényelhetnek a mezőgazdasági üzemek és kérhetik a lejáró hitelék éven belüli átütemezését is. Ahol mindezek ellenére már most megállapítható a pénzügyi egyensúly felbomlása, igényelhetik a szövetkezeti önkormányzati pénzalapok — üzemi tartalékalap, kölcsönös támogatási alap — felhasználását. Az ezen túl iis fennmaradó pénzügyi pro'bttórnákat ugyancsak egyedi elbírálás alapján az illetékes pénzügyi szervek az év végi mérleg lezárása előtti pénzügyi eljárás keretében szankciómenltesen rendezfik. Az aszály által akozott károk éllenére az ország belső ellátása zavartalan és a jelenlegi színvonal a .jövőben is fenntartható. Emellett az exportifeladlaltokait is teljesíteni kell: az egyes területeken jelentkező kieséseket más cikkeik termelésének növelésével és kivitélével kell ellensúlyozni. (MTI)
