Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

•1983. július 29. A FŐT az építőanyag-ellátás javításáért IA Fogyasztók Országos Tanácsának jiarviaisilia tá ria az illetékesek a közelmúltban áttekintették az építőanyag- ellátás helyzetét. Ezt meg­előzően a FŐT országszerte fórumokat rendezett az épí- itőa nyag-ellátásróli. 'Ezek mindegyikén, százan és százan jelentek meg, je­lezve: mind többen és töb­ben határozzák el, hogy sa­ját erőből oldják meg lakás­gondjukat. Áim elképzelé­seiket n.em mindig tudják úgy megvalósítani, ahogy.azt eltervezték. Az építőanyag­telepeken ugyanis általában nem találják meg azokat az áruféleségeket, amelyekre szükségük volna. Baranya megyéiben a betongerendák hiányát tették szóvá, Nyír­egyházán és környékén pe­dig arra hívták fel a figyel­met, hogy szinte leheteti en- ség ajtót és ablakot vásá­rolni. A szentendrei járás­ban a lemezradiátorokat, a hajópadlókat hiányolták. Bács megyében arra panasz­kodtak, hogy a boltokban minős fürdőkád, annak elle­nére, hogy a Kecskeméti iZománcárugyár eközben fö­lös készleteikkel rendelke­zett. A TÜZÉP-telepek kialakí­tása, elrendezése nem felel meg a megnövekedett igé­nyeknek, a vásárolni szán­dékozóknak nem ált módjá­ban áttekinteni: mi van, s mi nincs raktáron. Többen felvetették, hogy miiközben; a TÜiZÉP-elosztóhelyeken szű­kös a kínálat, addig a ma­gánk ereskedőfcnél szinte minden fontosabb cikk be­szerezhető. Ennek akár orüli- . ni' is lehetne, hisizen. végül is mindegy, hogy az ember hol veszi meg a néki kellő anya­gokat, ám aiz már korántsem közömbös, hogy mennyiért. Márpedig a kiskereskedők többsége jókora felárral áru­sítja ezeket 'az álhiánycik­keiket. Elejét kell venni an­nak a gyakorlatnak, amely lehetővé teszi a TÜZÉP- telepek alkalmazottadnak és a maszekoknak mind szoro­sabbá váló összefonódását — hangoztatták. Kritikával illették a tégla­gyárakat is: véleményük szerint nem készültek fel eléggé a várható igények ki­elégítésére. Hiába növelték 17 százalékkal a termelésü­ket, ha a lakosság ennek a három-négyszeresét is meg­vette volna. Cserép sehol nincs — panaszolták a fóru­mokon részt vevőik, akik úgy vélték, hogy e hiány feszült­ségeit csehszlovákiai és ju­goszláviai kíshiatármenti for­galomból származó behoza­tallal enyhíteni' lehetne. Fe­lülvizsgálatra javasolták a gyártó vállalatok árkalku­lációját is, mert — vélemé­nyük szerint — emiatt nem állítanak elő kellő mennyi­ségben cserepet. Az ajánlott típusterveket eleinte örömmel fogadták az építtetők, mert így nem kel­lett szakmérnök után kutat­niuk, és a nekik tetsző há­zakat katalógusból, rövid úton kiválaszthatták. A ki­vitelezés során azonban, már mind élesebben mutatkoztak meg a gondok, hiányossá­gok. Kiderült példáiul, hogy a tervezők nem vetnek szá­mot az építőanyagok kínála­tává!, nem jelölnek meg al­ternatív lehetőségeket, s ez­zel gyakorlatilag úgy ad ki pénzt az építeni szándékozó, hogy nem került közelebb céljához. Nehézkes a szállí­tás; mintha a vállalatoknak nem fűződbe kellő érdeke a kisebb tételek fuvarozásá­hoz. Időnként viszont olyan tarifát állapítanak meg, amely, enyhén szóivá, irreá­lis — mutatták rá a tanács­kozások résztvevői. A Fogyasztók Országos Tanálcsa összegezte a lakos­sági fórumok tajpasztalatait, s eljuttatta azokat az illeté­kesekhez, kérve, hogy új in­tézkedésekkel javítsák az építőanyag-ellátás színvona­lát, lehetővé téve ezzel, hogy — társadalompolitikai cél­jainknak megfelelően — mi­nél többen juthassalak saját otthonhoz. Sikeres félévi tervteljesítés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ezekben a napokban érté­kelték a Bonyhádi Cipőgyár első félévi tervteljesítését. A legtöbb vállalathoz hasonló­an a cipőgyár sem mentes az üzem életét befolyásoló gon­doktól, közvetlenül a lét­számgondoktól. Telephelye­ket kellett létesíteni, hogy a termelés zavartalanságát biztosítani lehessen. Igaz, hogy a két telephely fenntar­tási költsége sokkal nagyobb, mintha ezt egy helyen kelle­ne létrehozni, hiszen a szer­vezés, az anyagellátás és egyéb termeléssel összefüggő költségek milliókat emészte­nek fel. A vállalat az 1983. I. fél­évi tervét 104,6 százalékban teljesítette. Az első félévi időszakban 835 343 pár cipőt készítettek. Ez a mennyiség kizárólag bőrcipő volt, a tel­jes termelési érték pedig 267 millió forint. A Bonyhádi Cipőgyár szo­cialista piacra 387 ezer, bel­földi szállításra 403 ezer, míg a nem rubel elszámolási ex­portra 26 ezer pár cipőt ter­melt. Az elmúlt időben a tűzöde szervezése befejeződött, így a modern, szabad ütemű sza­lagok várhatóan 15 százalék­kal emelni fogják a termelé­kenységet. A vállalat nagy figyelmet fordít arra, hogy megfelelő, modern cipőféleségeket gyártson és ezzel mielőbb betörjön a nyugati piacokra is. Erre a szakmailag jól föl­készült t errruel őappatr átus és a fiatal vezetés képes is. HORVÁTH JÓZSEF Olvasótábor Augusztus 1-én nyílik meg a szekszárdi Sötétvölgyben a német nemzetiségi olvasói tábor, mely a megyei úttörő­elnökség és a megyei könyv­tár hagyományos nyári ren­dezvénye. Az idén a megyé­ből közel száz általános isko­lás fiú és lány táborozik itt augusztus 10-ig bezárólag. Az OSZDMP második kongresszusán készült jegyző­könyvek első kiadásának címlap ja r­niin általi javasolt egész szer­vezeti szabályzatnak, hogy a pártszervezetek többsége fel­lépett ellene, s már az OSZDJVEP III. kongresszusa <1905-ben) a lenini fogalma­zással cserélte fel. A szilárd Iszkrásoknaik azonban sikerült megvéde­niük a szervezeti szabályzat összes többi' elvi jelentősé­gű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott a szervezeti sza­bályzaton, a szervezeti sza­bályzat egészét elfogadták az összes Iszferások, és az egész kongresszus” — írta •Lenin az első paragrafussal kapcsolatban megejtett sza­vazásról. Lenin győzelmét (Martov is elismerte, aki ké­sőbb azt írta, hogy az első paragrafus megszavazása so­rán elszenvedett vereslég je­lentőségét „a szervezeti sza­bályzat többi pontjának el­fogadása Lenin szempontjá­ból nullára redúkálta”. A SZAKADÁS: POLITIKAI EREDMÉNY V. I. Lenin az Iszkra hí­veinek soraiban végbement szakadást „a kongresszus egyiik fő politikai eredmé­nyének” tekintette. A több­ségire és kisebbségre való végleges elkülönülés az OSZDMP központi szervei­nek megválasztása során ment végbe. Miután a kong­resszus megfelelőképpen ér- Itéfcetle az Isizkra érdemeit, eliüsmervén azt a párt köz­ponti lapjának, felvetődött a központi lap szerkesztősége megválasztásának kérdése. A szilárd Iiszkrások azt java­solták, hogy válasszanak Le­nin, Plehanov, Martov ösz- szetételű munkaképes „hár­mas fogatot”. Ez a javaslat megkapta a szavazatok több­ségét. Martov azonban nyílt szakadásra törekedett és nem volt hajlandó részt venni a s zerikeszitősiég ö s s z é té telében. Lenin hívei a párt központi bizottságának megválasztá­sa során is győzelmet arat­tak. Marton és hívei kisebb­ségben maradtak. Így történt a kettészaka­dás bolsevilkokira és mense- vifcekre, amely ténylegesen )két párt — a valóban pro­letár, forradalmi bolsevik párt és a kispolgári', refor­mista, megalkuvó mensevik párt — megalakulásához ve­zetett., Kövétfcezik: Lenin és a párt. NÉPÚJSÁG Százmillió forint a viharkár A szőlő harminc százalékát verte el a |ég Szekszárdion a Csap utcaiak még kedden sem tértek iga­zán ..magúikhoz” ia rvasárna- pi viihlar után. Kár szinte minden háznál jelentkezett, de a biztosítási szabályok szerint csőik a padlószint fe­letti házrész tartozik a ház­tartási ibizltoslítás körébe. Niagy értékek mentek ve­szendőibe mindenütt. Horváth István villanyszerelő alagsori műhelye teljesen az iszap martaléka lett. De Szabó Zoltán kerarrtifcusnak a csa­tári pataktól távoli lévő mű­helyét is elöntötte a víz. Itt mintegy félmillió forint volt a kár. A városi tanács műszáki osztályának munkatársai megvizsgálltáik a helyzetet és csütörtökön árvíz sújtotta te- rületnék nyilvánították a Csap utcát. Ebben az esetben a biztosító fizet. (Ezzél írá­sunk későbbi részében még foglalkozunk.) A városi tanácson már ösz- szegezték a város, azaz a ta­nács kárát. Erről beszélget­tünk a műszáki osztály veze­tőijével, Füredi Ferenccel: — Több miint 15 millió fo­rintos kár keletkezett Szek- szárd Város közterületein. Ebben az összegben nincs benne a lakosságot ért kár. A közterületekről el kell szál­lítani az iszapot, a vízfolyá­sokat ki kell javítani, a csa­tornákat iíis rendbe kall ten­ni ... — Milyen területeken volt a legnagyobb gond? — A Tartsay lakótelep és környéke az egyik érintett terület, mivel kiöntött a Séd. Itt 600 ezer forintot 'kél! köl­tenünk az iszapelhordásrla és más egyéb feladatokra. A Kövendi Sándor utcában 350 ezerbe kerül az árkok és az átereszek megtisztítása. Csa­táron a Baranya paitak meg­tisztítására kétmillió forintot kell költenünk. Az Ivánvötgy alsó részének rendbehozata­la 1,5 millió forint. Ilyenek­ből jön össze a 15 mlilllió fo­rint ... SzeksZárdon a zárt csapadékelvezető csatornák 80 százaléka eldugult, ezek tisztítása 'kétmillió forintba kerül. — Sok helyen felvetik, hogy számtalan járható szur- diki út ment tönkre. — Igen. Négymillió forin­tot kell költenünk sürgősen a Klisbödő, a Nagyibödő, az Ivánvölgy, a Osötönyli völgy és még 30 vizfolyásos út jár­hatóvá tételére. — Ezeknek a völgyeknek a vízrendezése miikor kerül sorra? — Erre nem tudók vála­szolni. Kettőszázötvenmillió forintba kerülne, ha ezeket a völgyeket és vízfolyásokat rendezni akarnánk. Ennyi pénze most nincs a városnak. — És ezt a 15 milliót hon- nét veszik? — Még nem tudjuk, de en­nek ellenére folyamatosan végezzük a munkát. A pénz­ügyeknél a 'biztonságos hely­reállítások most fontosabbak. — Nagyon sok családi ház­ba vagy társasházba tört be a víz. Azokból a kiömlött pa­takokból, amelyeket a városi tanácsnak kell karbantarta­nia. 'Mi lesz velük? — Tárgyalásokat folytat­tunk az Állami Biztosító Tol­na megyei Igazgatóságéval és a tényék alapján megállapí­tottuk, hogy a csatári részen, a OSap utca és környékén, a Séd alsó részének környékén, a Sódköz, a iMaigura patak al­só részén, az Angyal-szurdok alsó részén az élővízfolyások kilépitek medrükből és ezént árvizét okoztak. Ezt a kérdéskört folytattuk a Biztosítónál. Piaipp Júlia, a Tolna megyei Igazgatóság ve­zetője válaszolt kérdéseink­re. — Az árvizes területen az alagsorba 'befolyt víz után is fizet a biztosító — mondot­ta elöljáróiban. — így megté­rítjük kárukat a Csap utcai­aknak, és mindazoknak, akik — természetesen, ha 'biztosí­tással rendelkeznék — a vá­rosi tanács által említett te­rületen laknak. — Milyen kórokat észlelt eddig a Biztosító? — Tolna megyében 185 he­lyen okozott kórt a szél, 16 esetben a villámcsapás, 58 helyen az árvíz és felhősza­kadás és 39 tulajdonosnak fi­zetünk jégkárt. — Ez nágyon kevésnek lát­szik ... — Jégkárra ilyen 'kevés embernek van biztosítása. — Nagyüzemek ? — Jégkárra nem kötöttek biztosítást.. Egyébként nyolc nagyüzemet ért kár, összesen 3300 hektáron, ennek zöme — 2400 hektár — kukorica. — Nagyüzemek köziül ki­nek „fizet” legtöbbet a biz­tosító? — A decsl Egyetértés Ter­melőszövetkezetnek. — 'Mennyit? —Csak az év végén tudjuk megmondani. — Auitókár ? — Az ment a leggyorsab­ban. Eddig 212 ezer forintot fizettünk ki 81 tulajidbnos- mak. — 'Merre Okozott károkat a vasárnapi esőzés? — Szánté az egész megye területén. A legnagyobb Szekszárdon, Bonyhiádon és Dombóváron volt. Természetesen a megyei tanácson már felmérték a mezőgazdaságot ért károkat. Magyar Lászlónak, a mező­gazdasági osztály szakfel­ügyelőjének tájékoztatása szerint 81 millió forint a nö­vényzetben és a mezőgazda- sági 'kultúrában a kár. Szek­szárdion és Tamásiban 1527 hektár szőlőterületen volt jégverés, ez 50 millió forin­tos kiesést jelent. A kukori­cában 3537 hektáron volt és van kiesés, almi 26,3 millió forint. Van a napraforgóban és természetesen az egyéb kategóriába sorolt növények­nél is kár, mintegy 5 millió forint. Százmillió forint összesítve a vasárnapi ítéletidő „ered­ménye”. A szőlők mintegy 30 százalékát verte el a jég. A Város tovább folytatja a ká­rok megszüntetését, az iszap ellhordását... a biztosító fo­lyamatosan méri fel és érté­keli a bejelentéseiket és a ki­fizetés is folyamatos... HAZAFI JÓZSEF Fotó: Kapfinger András. Szabó Zoltán műhelye két nappal az árvíz után Leomlott egy tartófal a Barátság utcában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents