Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. július 27. KÉPÚJSÁG 3 Az SZKP forrásainál (I.) Az elszigeteltség ellen Az Iszkra első száma és a szerkesztőség tagjai: Lenin, Plehanov, Martov, Zaszulics, lAkszelrod, iPotreszov, és Krupszk&ja Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903 júliusában és augusz­tusában zajlott le az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befeje­ződött a forradalmi mar­xista szervezetek egyesülé­sének folyamata és a Le­nin által kidolgozott esz­mei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosz­tály pártja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommu­nista Pártja — vezető és irányító erő a Szovjetunió­ban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi álla­mi és társadalmi szerveze­tek magja. ■A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresszus lé­nyegében véve alapító kong­resszus volt, hogy alapvétő elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideölógla alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa ki­nyilatkoztatta a pánt meg­alakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiá­nyában azonban a szociálde­mokrata szervezetek mind eszméi, mind szervezeti te­kintetben el voltak szigetel­ve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az i zm o s odó miunfcásmo zgalom - ■mai való egyesítését meg­akadályozta az opportuniz­mus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek elszi­geteltségét és kontárkodását, határozottan el kellett hatá­rolódni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az orosz- országi proletariátus egységes ■marxista pártjának prog- r ama lapjait, taktikai és szer­vezeti elveit. EGY SZENVEDÉLYES alom E munka óriási része a Le­nin által létrehozott illegá­lis összoroszországi politikai lapra, az Iiszfcrára hárult. En­nék első száma 1900 decem­berében jelent meg. Az Iszk- ránák igen nagy érdeme van a pártprogramnak és a párt létrehozását célzó szervezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszusának előkészítésében és összehívá­sában. Azóta, hogy a szerve­ző bizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előké­szítését, a véle kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföl­dön élt. „Az Oroszországgal való levelezés szörnyen meg­viselte az idegeit — emlé­kezett vissza Lenin harcos­társa és felesége, N. K. Krupszkaja. — Hetekig, hó­napokig várni válaszokat a leveleikre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandó­an bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől, mindez a legkevésbé feleit m'eg Vlagyimir Iljics jelle­mének ... Ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes, összeforrott párt létrehozásá­ról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokomszenvekre vagy ellenszenvékre alapozó összes különálló körök, amelyben nem leniniének semmiféle mesterséges válaszfalak, köz­tük nemzeti válaszfalak sem.” LENIN 33 (ÉVES VOLT... A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagya­tott raktárhelyiségben sike­rült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfi­gyelés alá vonta a küldötte­ket és néhányat közülük ki­utasított az országból. A résztvevők átköltöztek Lon­donba, ahol aztán a követke­ző 24 ülést megtartották. A kongresszus számára külön­böző munkásszervezétektől béreltek termeket. iA kongresszust a szervező bizottság megbízásából G. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban A munka felszaba­dítása néven marxiista cso­portót szervezett, és sokát tétt a marxizmus oroszországi ter­jesztéséért. „20 évvel ezelőtt semmik voltunk — mondta a szónok —, most viszont már nagy társadalmi erők ... Tu­datos kifejezést kell adnunk ennek az ösztönös erőnek programunkban, taktikánk­ban, szervezetünkben.” A képviseleti feltételeiknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétéi jogát csupán azok a szociál­demokrata szervezetek kap­ták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer ta­got egyesítették soraikban, összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói jog­gal. Túlsúlyban vották kö­zöttük a fiatal, erőtől duzza­dó és energikus forradalmá­rok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. Ök magának a pártnak a fiatal­ságát jelképezték. TÜLSÜLYBAN AZ ISZKRÁSOK Bár az IsZkra jelentős mér­tékben hozzájárult az oppor­tunisták élleni harchoz és sóikat tett a forradalmi mar­xisták tömörítéséért, a kong­resszus összetétele mégis he­terogén volt. Képviselve vol­tak a pártban akkorliíban meglévő különféle eszmei államiatok. A következetes proletár forradalmárokon kí­vül ott voltak az opportunis­ta irányzat képviselői is, akik a köri érdekeket védel­mezték az egész párt érde­keinek rovására. A követke­zetes marxisták, az Iszkra hí­vei 33 szavazattal rendelkez­tek. 10 szavazattal az inga­dozó közép, vagy ahogy ne­vezték őket, a .^mocsár”, s 8 szavazattal az Iszkra nyílt ellenfelei, az opportunista irányzat kifejezői. így az iszkrások többségben voltak és egységesen fellépve bizto­síthatták ;a forradalmi irány győzelmét minden megvita­tott kérdésben. „Ez á 33 isZk- rás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kér­dés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresz- szus végén szakadt ketté” ... — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszá­molóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd” isZkrásök- naik 24 szaviazatuik volt, az oppo rtuhi zrnusra hajlamos határozatlan, ingadozó iszk- rások, akik L. Mariovot kö­vették, 9 szavazattal rendel­keztek. Ez az erőviszony meghatározta az éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az iisZkrásók valamennyien egy­ségesek voltak. „A kongresz- szus az összes iszkrások bé­kés és barátságos együttmű­ködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbsé­gek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézet- eltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az isZkirások kö­zött nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: Program a harchoz. (II.) Vállalati intézkedések az építkezők ellátásának javítására Az építőanyag-ipari válla­latok az első félévben az elő­irányzottnál 84 millió téglá­val és 3 millió égetett cserép­pel többet adtak át a keres­kedelemnek, a magánépítke­zők igényeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akado­zó ellátást csak részben javí­totta, hogy a tárcához tarto­zó vállalatok május—június hónapokban — amikor a leg­nagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműsza­kot szerveztek. Az építőanyag-ipari válla­latok idei terveik kialakítása­kor számoltak a lakosság igényeinek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mér­tékben emelkedett — a taná­csok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fokozására elsősorban szerve­zési intézkedésekkel készül­tek fel, kisebb kapacitásnö­velő gépi beruházásra csak néhány gyár anyagi lehetősé­ge futotta. Egyebek mellett jó előre megszervezték az esedékes nagyjavításokat, ez­zel is csökkentve a berende­zések emiatt kiesett munka­idejét. A kereslet néhány termékből előre nem látott, nagyarányú növekedése mi­att év közben további intéz­kedések váltak szükségessé. Bonyhádi Zománcárugyár A pártvezetőségi ülés a gépek között kezdődött (Kissé rendhagyó módon kezdődött a zománogyári pártvezetőség ülése: körsé­tával az üzemben. A' téma előterjesztője Sági István, műszaki főosztályvezető in­vitálttá meg a vezetőség tag­ijait, mielőtt érdemben tár­gyalnák a műszaki fejlesztés helyzetét, problémáit, sze­rezzenek helyszíni tapaszta­latokat iis. Btár van a vezető­ség tagjai között műszaki i:s, többen azonban csak „,távo­labbról” ismerik, hogy mi valósult meg. a tervekből, milyen eredménnyel, melyek vannak folyamaiiban és me­lyeket kell — a várt ered­mény hiányában. — lezárni. (Az első állomás, a leszabó üzemben egy saját tervezé­sű és kivitelezésű — lévén a bonyhádi gyár szinte egye­düli a zománcedény előállí­tásában, speciális gépeket iszámára a hazai ipar nem gyárt, ilyeneket vagy impor­tálni kell, Vagy „itthon” le­gyártani — félautomata hid­raulikus simító-ínyt ró-pere- mező gép. Tehát olyan. mű­veleteket egyesít, amelyeket külön-,külön gépeken végez­tek. A giép révén tehát nő a termelékenység és várhatóan javul a minőség is. Mint a főosztályvezető elmondta, a gépet már kipróbálták, üzembe állítását a harmadik negyedévre tervezik. iA következő új gépnél — ehhez kiegészítő berendezést készítették, amely 5—15 szá­zalékos a nyagim eg faika r ít á st ihoz majd — az anyagellá­tással van probléma1. A du­naújvárosi hengermű nem képes elegendő lemezszala- igot szállítani. Üj'aibb „meg­álló”: a motorikus simítógép — éveik óta tart a kifejlesz­tése, menet közben újabb és újabb problémáik akadtak, lehet, hogy most sikerül az utolsót iis kiküszöbölni. A zisíirta la nító-saiVazó berende­zés — az együk legnehezebb és lég egészség télén,ebb, nagy­részt kézi munkaerőt igény­lő műveletsort korszerűsítik vele — bonyhádi produktum. Két éve kezdődött az építése, szerelése, most már túl van a próbaüzemen. Mint a tá­jékoztatásból kiderült, a be­rendezés bevált, sőt, a gyár iműisziakiii gárdája kész arra, hogy más cég éknek iis készít­sen-szállítson ilyen beren­dezést.' ÍÜjább gépek, újabb „állo­mások", mint a szitanyomást végző csoport, a védőperem- riázáró gép, a zsugorfóliás egységr aik ománylképző... Kér­dések, válaszok. IAiz ülés a pártirodán foly­tatódik. Noha írásos jelentés készült, abban azonban jó­formán „islágivortokiban” sze­repelnek az egyes műszaki fejlesztési témák. És termé­szetesen összesített számok a tavalyi műszaki fejlesztési tevékenységről — tervekről, tényleges ráfordításokról és eredményekről'. Ebből i's, a kérdésekből, váll aszókból és a vitáiból iis kitűnik: ered­ményes műszaki fejlesztés folyik a Bonyhádi Zománc- lárugyárban. Tavaly közel négymillió forintot használ­tak fel a műszaki fejlesztési alapból — ebből nyolcszáz­ezret egy angol, 2,1 milliót egy osztrák cégnek fizettek ki Iknow-how-idíjként, a ■többi jórészt a saját kivite­lezésű fejlesztésekre ment. lAz egyévi megtakarítás — amit a műszaki fejlesztés révén értek el — 4;3 millió forint. Zömmel gyártás-fej­lesztésből. Egyébként a gyártmányfejlesztés és a gyártásfejleszifés a fő terüle­te a gyáriban a műszaki fej­lesztésnek. Ami' a termelé­kenységet illeti, a múlt esz­tendőben 126 ezer munka­óra -r áf o rdítást taikarí t o tt ak meg. Huszonhét feladat volt Jélő” taValy, tizennyolcnak a teljesítését irányozták elő, ebből tizenegyet zártaik le eredményesen, kettőt pedig azért, mert nem vált be. Ez utóbbi arány nem rossz, hi­szen a műszáki fejlesztés kockázattal is jár, minde­nütt előfordul, hogy egyes kísérleteket negatív „ered­ménnyel” kell lezárni, abba­hagyni, lAz idei programból tizen­négynek a teljesítését terve­zik, 1,2 milliós ráfordítással és a tervezett megtakarítás 6,8 millió forint. Mindegyik vezetőségi tag­nak volt kérdése és a vitá­iban mondanivalója. Konkré­tan. rákérdeztek, az egyes fej­lesztési. témáikra, így például az egyik kísérleti gépre, ami már évek óta „füt”, aztán: la hulladékhíd nélküli tár­csavágásra. (Lemezből szab­ják ki a zománcedény-ialkat- irészeket és a végén hulla­dékként megmarad a „ki­lyuggatott” lemez, a „lyu­kak” közit is marad anyag. Az új módszer lényege, hogy e lyukaik — mértanilag ki­fejezve „érintő” körök, vagy egyéb idomok legyenek.) Több kérdés hangzott el a műanyag fülek gyártásának problémáiról, a három színt nyomó sziiitan.yomó gépről — „ritkán látom üzemben” — mondja a kérdező vezetősé­gi tag... Mint a válaszokból és a vitából kiderül — és itt már a pártszervezeteknek és a szak,szervezetnek is feladatai vannak — helyenként és időnként az érdekelt dolgo­zók nehezen alkalmazkodnak ia.z újhoz. Türelmes felvilágo­sító szóra van szükség, an­nak elfogadtatására, hogy néhia bizony szakítani kell az éves, vagy évtitíezes beideg­ződéssel, a megszökött mun­káimé z dúl átokkal, a korsze­rű technika sok esetben ke­vesebb fizikai munkát, ám nagyobb figyelmet igényel. Szembe kell szállni azzal a nézettel, hogy egy berende­zés akkor jó, ha a javítók­nak .karbantartóknak évekig feléje se kell, nézniük. Van ilyen gép nem is egy,, ám1 egy részük — közltük az úják is, akár importból származnak, akár a gyáriban állították elő, fejlesztették ki őket — gondos karbantartást, ellen­őrzést és időmként javítást igényel. Szorosabb együtt­működésre van szükség a műszaki főosztály és a többi osztályok között, helyes len­ne egyes témák meg.va 1 ásítá­sára komplex brigádot létre­hozni. ÍA vezetőség megerősítette azt a gyakorlatot, hogy bát­ran kell az új műszaki meg­oldásokkal foglalkozni, kí­sérletezni, vállalni a kocká­zatot is. Amelyik témáról pedig kiderül, hogy nem vá­lik be, le kell zárak Egyéb­ként i.s szakítani szükséges .azzal a gyakorlattal, hogy egyes fejlesztési feladatok hosszú évekig elhúzódnak. Eredményes műszaki fejlesz­tési tevékenység folyik a gyáriban., ezt tovább kell folytatni. J. J. A pártvezetőség tagjai la leszabóüzemben, a már elkészült, kipróbált és Rövidesen üzembe helyezendő hidraulikus simító-nyíró-peremező gépnél

Next

/
Thumbnails
Contents