Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 168. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. július 17., vásárnál) Mai számunkból POLITIKAI FORDULAT TOLNA MEGYÉBEN 1948-BAN (3. old.) száztíz éves A MEGYEI ÚJSÁGÍRÁS (4. old.) NYUGDÍJASÉVEK — ALKOTÓ ÉVEK? (5. old.) KORSZERŰ LISZTELLATÓ EGYSÉG A SZEKSZÁRDI kenyérgyárban (3. old.) Lehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcso­latok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáz­negyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a má­siknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista álla­mokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szov­jetunió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocia­lista elveinkből és céljainkból, népeink közös érdekei­ből következik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, ha­zánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — ál­lapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbön álló látogatás sa idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös fi­gyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jel­lemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden terü­letére. A .magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Nap­jainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a paksi atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csir­kegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel in­dult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csak­nem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkeres­kedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen ál­lunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a ja­nuárban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilliárd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar ex­port harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energiahordozókat, nyers- és alapanyago­kat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyanakkor, ismertek és kedveltek az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképé­nek tekintenék'. Kivitelünkben a gépek és berendezé­sek dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümölcs­behozatalának negyedét, almaimportjának kétharma­dát nálunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST-vállalkozásokról, a Szövet­ség gázvezetékről és a 750 kilovoltos villamos távveze­tékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemel­kedő állomásairól, mint a timföld—alumínium-egyez­mény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar—szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védel­mén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ bé­kéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjet­unió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóra váltásáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzet­közi szervezetekben, közösen munkálkodunk az eny­hülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély el­hárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk bé­kéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegy­verkezési verseny megfékezéséért, az amerikai száraz­földi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat- európai telepítésének megakadályozásáért, az atomhá­ború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek ér­tékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együt­tes érdekünk. Kádár János vezetésével párt- és korniánykiildöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott- első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn magyar sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti lá- és Minisztertanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a togatásra a Szovjetunióba. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MTI) Iskolatáskák - Zombáról Madrid Elfogadták a záródokumentum- tervezetet A madridi találkozón pén­teken a részt vevő országok képviselői — Málta kivéte­lével — elfogadták a záró­dokumentum-tervezet szöve­gét. Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fárado­zásainak eredményeként si­kerrel érhet véget az a mad­ridi tanácskozássorozat amely a Helsinkiben elfoga­dott záróokmány szellemé­ben az európai biztonság és együttműködés ügyének elő­mozdítására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a részt vevő or­szágokhoz a Bernben 1986- ban megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tár­gya a személyek, intézmé­nyek és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vi­ta után jóváhagyott terveze­tének részletei több változ­tatást mutatnak a semleges és el nem kötelezett orszá­gok márciusi tervezetével összevetve. így helyt kapott az a javaslat is, hogy ki­emelkedő kulturális személyi­ségek részvételével Buda­pesten tartsanak fórumot 1985. októberében és ennek előkészítését szintén a ma­gyar fővárosban rendezzék egy évvel korábban. Munkában a légi növényvédelem A fülledt, párás idő kedvez a kártevőknek, s fokozott vé­delemre kényszeríti a mező- gazdasági üzemeket. A MÉM repülőgépes szolgálata az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek megbízásából na­ponta 20—25 ezer hektárnyi területet permetez be a kü­lönféle hatószerekkel. Mun­káját némiképp hátráltatja a tartós meleg, 25 fok felett ugyanis nem tanácsos kiszór­ni a vegyi anyagokat, ezért a kora reggeli és — sötétedésig — a késő esti órákban száll­nak fel a gépek. Az egyik legfontosabb ten­nivaló most a szőlőperonosz- póra elleni védekezés. E fel­adatot, lévén, hogy a szőlő- ültetvények egy része hegy­oldalakban van, helikopterrel hatékonyabban végezhetik, mint a kevésbé fordulékony, merev szárnyú gépekkel. Ép­pen ezért 50 helikopterbrigád dolgozik a Tokaj, a Mecsek és más borvidékek szőlői felett. A biztonság érdeké­ben minden gépet külön sze­relő vizsgál át egy-egy fel­szállás előtt, és az esetleges hibáknál a szervizszolgálat is azonnal a helyszínen terem. A légi növényvédelem meg­lehetősen költséges, éppen ezért mind gyakoribb, hogy több szomszédos nagyüzem közösen bérel gépet, így egy- egy felszállással egyszerre nagyobb területet szórhatnak be, gazdaságosabb a munka. Kajak-kenu országos vidékbajnokság Szombaton Fadd-Domboriban a rövidtávú döntőkkel folytatódott a kajak-kenu orszá­gos vidékbajnokság háromnapos küzdelemsorozata. (Tudósítás lapunk. 6. oldalán.) Ké­pünkön: a bronzérmet nyert szekszárdi kajaknégyes. Pillanatkép a zombai üzemből ki azokat, amelyek gyártásá­ra aztán megbízást, illetve rendelést kap a szövetkezet. Az idén is mintegy harminc új típusú táskát — főként ha­zai alapanyagiból készült és saját tervezésű modelleket — vett gyártásba. A PIÉRT a mostani szezon­ra 120 ezer darabot rendelt, ezt a mennyiséget június 30- iig, a vállalt határidőre leszál­lította a szövetkezet. Közben megérkezett az 5200 darabos pótrendelés is, most ennek teljesítésén dolgoznak a szö­vetkezet bőrdíszművesei. Az új modellek egyike Az ország legnagyobb isko­latáska-gyártója a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet. A PIÉRT által forgalomba ho­zott táskáknak közel egyhar- miadát állítja elő bonyhádi, nagymányoki és zombai bőr­díszműüzemében. A szövet­kezet több miint harminc éve gyárt iskolatáskákat. Évről évre újabb típusokat alakít ki figyelembe véve a szigorodó előírásokat, de fő­ként azt, hogy a táska ne csak nagy befogadóiképességű, ha­nem esztétikus és könnyű is legyen. Az új típusok minta­kollekciójából a kereskede­lem szakemberei választják

Next

/
Thumbnails
Contents