Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
1983. július 14. "ÍsÉPÜJSÁG 5 A közoktatás kérdései Közlekedéspedagógiai nyári akadémia Debrecenben A motorizáció gyors és nagymérvű fejlődése egyre sürgetőbb közüggyé tette a köizlékecfési kultúra fejlesztését.- A külföldi és a hazai tapasztaltatok alapján Pált egyre közkeletűbbé az a felfogás-, hogy a közlekedés kulturiál'tabbbá tételének elsőrendű feltétele az emberek szemléletének, szokásainak, beidegződésének megváltoztatása, a közlekedési morál kiművelése. Ez a felfogás természetesen vezetett el a közlekedéspedagógia r en dk ívülii j el ént ősé gén ek felismeréséhez-, ez késztette az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácsot és az Országos Pedagógiai Intézetet arra, hogy 1979-ban együttműködési szerződést kössön a közlekedéspedagógiai kutatások kiszélesítésére és az iskolai gyakorlat gyorsabb fejlesztésének elősegítésére. Ennek az összefogásnak azóta számos eredVnényét tapasz tál híat tűik. Kutatók és gyakorlati szakemberek széles, kőre évenként vitatta meg a közlekedésre nevelés gondjait', tudományos konferenciák tárták fel az óvodai, általános iskolái, középiskolai korosztályok közlekedési kultúrája: növelésén sík lehetőségeit és módjait. Kiadványok egész sorozata is közreadta az eddigi eredményeket, s tárta- a szakemberek és az érdeklődők elé a megválaszolandó — és megoldandó — kérdéseket. A számos kiadvány közül az Ifjúság és közlekedés, Közlekedésre nevelés a középiskolában című gyűjteményes- kötetek váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Ebben az évben pedig, a köziek edé soe d a g ógi a tudomány- n.yiá válásának, s egyben az -elmélet ás a gyakorlat állt landó alkotó kapcsolata szer- "vezésének igényével jelent meg- egy állandó folyóirat- pótló periodiikia; a Köziek e- déspedagósiiai füzetek első száma, amelyet a tervek szerint évenként két-három további füzet követ. Ebben a folyóiratban helyt kapnak a közlekedéstudomány új eredményei mellett a legjelentősebb elméleti kutatások cs-akúgy, mint a gyakorlati tapasztalatok. A hazai eredmények mellett ismerteti a számiunkra lég tanulságosabbnak látszó külföldieket, s bőséges ismertetést ad a hazai és a határainkon kívüli szakiirodalomiróli. A közlekedésre nevelés iránti érdeklődés fokozódását jelzi az is, hogy nemrég a legiilietékesebbek, a pedagógusok és a közlekedési oktatók megalakították ennek a fiatal pedagógiai stúdiumnak az első társadalmi szervét, a Magyar Pedagógiai Társaság k özl eke dés pedaigó- giiai szakosztályát. Már az alakuló ülésen több mint százan vettek részt, s aizóta is számosán jelezték igényüket a szakosztály munkáiéba való bekapcsolódásra. Aiz állami oktatásnak, ez a fajta társadalmi segítése jelentős perspektívákat ígér. A szervezett állami közlekedésre nevelés körüli előrelépést ígérő mozgás egyik jele az is, hogy ez év július 6—7—8-án az Országos Pedagógiái Intézet és az Ország os Köz 1 ekedésbizto n sági Tanács Debrecenben rendezte meg az első közlekedés- pedagógiai nyári akadémiát. Ezen az elsősorban továbbképzési célú, de az országos tapasztalatcsere igényével is fellépő rendezvényen több mint százan vettek részt az ország minden részéről, elsősorban óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és sízákmumkás- képző iskolákban működő pedagógus közlekedési szak- referensek és a megyei pedagógiai intézetek irányító közlekedési szakreferensei, Az elhangzott előadások a köz’’ekedésped'agágia és -pszichológia elméleti kérdésein túl felölelték a szervezési, vizsgálati és oktatási tapasztalatokat is. Dr. Szabolcs Ottó, a közlakedéspe- dagógia tudománya és gyakorlata kapcsolatáról, dr. Rókusflalvi Pál a közlekedésipedagógia pszicho lógiiai tényezőiről tartott előadást. Dr. Perezel Tamás a pályaalkalmassági intézetnek azokat a tapasztalatait ismertette, amelyeket a korengedményes gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére irányuló érettségvizsgálatok kapcsán szerezték a középiskolai fiatalság körében. IA gyakorlat tapasztalatait szedte csokorba két további előadás, melyeknek előadói Galgóczi Imre és Jordán Dezső rendőr alezredes voltak, akik a Hajdú-iBihar megyei tapasztalatokat összegezték. Vaijtho Endre a közlekedésre nevelés Győr- Sopron megyei helyzetét mutatta be. Az országos öszzeg- zésre vállalkozott Jakubovits Elek előadása. Az egyes előadásokat képmagnós bemutatók és konzultációk követték, illetve egészítették ki. A résztvevők láthattak és megvitathattak óvodai, általános iskolai és középiskolai közlekedési foglalkozásokat. iEnnek a hyáiri akadémiának a megrendezése azért is igen időszerű volt, mert már fél évtizede annak, hogy kiépült az iskolai közlekedési szakreferensek hálózata. Ma már minden óvodában és iskolában van kijelölt, a legtöbb esetben már a valóságban is működő közlekedési referens. Azonban ezek ae óvónők, tanítók, tanárok eredetileg a ped'agágia más területére kaptak kiképzést, a közlekedésre neveléshez inkább kedvük, a kérdés fontossága feliismeréséből következő kötelességtudásuk van meg, mint szakképzettségük. Ezt a hiányt sürgősen pótolni kelil! Ezt a hiánypótlást kívánta elősegíteni ez a nyári akadémia. Ezért is lenne fontos, hogy anyaga a pedagógusok széles köreihez jusson el. Az ország oktatási intézményeiben ez idő szerint mintegy tizenkétezer szakr e f er ens teve ken yk e d i k és kaphatna az akadémia anyagának közreadásával segítséget munkájához az 1983'84-es tanévben. —la— Bevonulás az ünnepi {sátorba Mint arról egy korábbi hírben beszámoltunk, a szekszárdi német nemzetiségi baráti kör kórusa nemrég a Német Szövetségi Köztása- ságban vendégszerepeit. Az együttes a lan gén au i Liederkranz nevű vegyes kar meghívására érkezett a Duna melletti 12 ezer lakosú, hangulatos kisvárosba, amely 16 kilométerre keletre fekszik Uilmtód. A meghívó kórus ottjártuikkor ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, amelynek tiszteletére egy hatalmas, 1500 embert befogadó sátrat bérelt. Itt különböző énekkarok, zenekarok léptek fel, volt divatbemutató és diszkó iiiS. A szekszárdi német nemzetiségi baráti kör kórusa először a meghívott 30 énekkar egyikeként lépett fel, délután részt vett az ünnepi felvonuláson, majd egyórás műsort i,s adott a sátorban. Ez alkalommal a Ka- kasdon gyűjtött régi német dalok mellett befejezésül közismert d'alokat is énekeltek. így a sátor közönsége velük együtt énekelt. Ezt a fellépésüket a Bajor Televízió ís rögzítette. A következő napokban Ulm, München-, Biberach, Liaupheim idegenforgalmi nevazetességeit tekintették meg. Hazafelé Becsben időztek néhány órát. Vasárnap délutáni felvonulás LangenaUban Döntött a Legfelsőbb Bíróság KÁRTALANÍTOTT turisták Az Egri Közúti Építő Vállalat a múlt évben a Volán 4. számú Vállalattal szerződést kötött. Ennek értelmében négy alkalmazottja személyenként 7500 forint részvételi díj ellenében a Volán utazási iroda álital rendezett haltnapos autóbuszos ausztriai társasutazáson vett részt. A [bonyodalmak azzal kezdődtek, hogy a csoport későn érkezett Salzburgba. Az idegen- vezető javaslatára az utasók — a négy vállalati alkalmazott kivételével — úgy döntöttek, hogy a Városnézés maradjon el. A négy ellenvéleményre tekintettel, rövidebb autóbuszos városnézést rendeztek. Innsbruckiban és Grazban azonban ez elmaradt. Mindezek miatt a vállalat az alkalmazottai által kifizetett összegből a Volántól tízezer forintot visszakövetelt. Az Egri Megyei Bíróság az idegenvezetőn kívül, két utast és két autóbuszvezetőt hallgatott meg. Ennek alapján az derült ki, hogy a salzburgi és az innsbrucki városnézés formális volt, Grazban pedig teljesen elmaradt. A bíróság azonban azt is megállapította, hogy a programváltozás az utasok többségének elhatározása volt, ezért ítéletében kimondta: a Volán nem követett el szerződésszegést, és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a Volánt ötezer forint megfizetésére kötelezte. A döntés indoklása rámutat arra, hogy a vonatkozó rendelet értelmében, az utazási iroda felel a szerződésben vállalt szolgáltatásók teljesítéséért. Amennyiben ezt nem tartja be, a részvételi díjat arányosan le kell szállítania. Nem fogadható el a Volán és a megyei bíróság álláspontja, hogy a program a résztvevők többségének szavazata alapján módosult, tehát szerződésszegés nem történt. Az utazási szerződés ugyanis az abban megjelölt programmal, az egyes utasok és a Volán között jött létre. A kötelezettség teljesítése a résztvevők szavazatának többségétől nem tehető függővé. Tehát a Volán a megállapodást megszegte. A visszatérítés összegének megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság azt tartotta döntőnek, hogy az ilyen társasutazások elsődleges célja valamely ország történelmi, kulturális és egyéb nevezetességeinek megismerése. A Volán szerződésszegése éppen abban áll, hogy az építőipari vállalat négy alkalmazottját e nevezetességek megtekintésétől megfosztotta. Ezért — a 'részvételi díjhoz arányítva — személyenként 1250, összesen 5000 forintot köteles visszafizetni. MESZES GÖDÖRBE ESETT — MEGVAKULT Tragikus szerencsétlenség történt egy községi tanács udvarán. A községházát tatarozták és az udvaron frissen oltott mésszel teíi gödör tátongott. Nem fedték le, nem kerítették körül és így történt, hogy egy lakatos beleesett. Egyebek közt oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mindkét szemének látását nyolcvan százialékban elveszítette. Állapota véglegesnek bizonyult, és vaksági járadékot is folyósítottak neki. A bíróság a tanács teljes kártérítési kötelezettségét állapította meg, és baleseti járadék fizetésére kötelezte. Nemrég a rokkant ember a járadék felemeléséért pert indított. A járásbíróság abból indult ki, hogy a balesetet szenvedett lakatossal azonos beosztású dolgozók keresete jelenleg 4800 forint. A járadék összegének megállapításánál azonban figyelembe vette, hogy az illető havonként kétezer forint rokkantsági nyugdíjat kap, könnyebb fizikai munkával ötszáz forintot kereshet és ezerötszáz- huszonöt forint vaksági iára- dékiban is részesül. Mindezek alapján havi 775 forintot ítélt meg neki. IA megyei bíróság által jogerőre emelt ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A balesetből eredő munkaképtelenség vagy munka- IképesSég-csökkenés esetén, járadékul, az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét keli figyelembe venni. Kormányhatározat értelmében minden itizennyolcadik évét betöltött vak személyt — jövedelmi 'viszonyaitól és a vakság okától függetlenül — azonos ösz- szegű járadékban kell részesíteni. Ez a baleseti járadék szempontjából nem minősül ■társadalombiztosítási ellátásnak. Bevezetésével ugyanis a vakok szociális helyzetét kívánták intézményesen javítani, ezért a kárökozó felelősségének enyhítésére nem szolgálhat alapul. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a vaksági járadékot csökkentő tényezőként vették figyelembe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a baleseti járadék összegét 2300 forintra emelte. NAPOSLIBA-VÉSZ Az egyik áfész részére egy vállalat nagy mennyiségű másodosztályú naposlibát szállított. Az átvétel után két hét sem telt el és az állatok kétharmada elhullott. Az illetékes állategészségügyi intézet igazolása szerint a tetemek vizsgálata több, súlyos betegséget állapított meg. Ezek után az áfész a vállalat ellen kártérítési pert indított. A Legfelsőbb Bíróság marasztaló ítéletet hozott. Mint az ítélet indokolásálból kiderül, a vállalat, egyebek közt, azzal védekezett, hogy másodosztályú naposli- ibákért nincs szavatossági felelősség. — Kétségtelen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy a szabványban nem szabályozott, másodosztályú minőségű, gyengébben fejlett, kisebb súlyú naposállat csökkent értékű, ami árában is megmutatkozik. Az ilyennél nagyobb tartási költséggel és nagyobb elhullással kell számolni. A továbbtartásra azonban alkalmasnak kell lennie, nem szenvedhet súlyos betegségekben. Mindezekből következik, hogy a vállalat a kelésgyenge állatok szállításáért felelősséggel tartozik. Mentségére semmit sem tudott felhozni, tehát kártérítési kötelezettsége fennáll. HAJDÚ ENDRE Átmeneti időszak után A pedagógiai intézet tapasztalatai Az intézet mögött álló tanév végével átmeneti időszakot zárt. Az elmúlt év szeptemberében, még mint pedagógus-továbbképző, pályaválasztási tanácsadó és nevelési tanácsadó kezdte, majd ezek összevonásával pedagógiai intézetként fejezte be a tanévét. Az átszervezéssel kapcsolatos munkák mellett természetesen az ősszel betervezett feladatokat, továbbképzéseket rendben meg kellett valósítani. A tapasztalatokról adunk most számot. * Említsünk elsőként egy követésre méltó tapasztalatot. E szerint az új tantervi felkészítőket nem a tanév végén, hanem a tanév előkészítésének időszakában, tehát augusztus utolsó hetében rendezik ezután. Ezt egyértelműen jónak fogadta el a tanév-előkészítésben részt vevő kétezer-kétszáz pedagógus. A szakmai munkaközösségek tanév eleji tartalmi orientálására, tanévi tevékenységéinek előkészítésére vonatkozóan a következő tanévtől, határozott elképzelései vannak az intézetnek. 'Néhány szám a megyei keretekben megvalósult továbbképző tanfolyamok eredményeiből. Iskolarendszerű továbbképzésben, illetve tanfolyamon összesen 1525 pedagógus vett részt. A megye 3838 pedagógusához viszonyítva ez a szám óriásinak tűnik. A fenti létszámból 225-en az MSZMP MiB Oktatási Igazgatóságán ideológiai- politikai képzésben vettek, illetve vesznek részt. Közülük 108-an a pedagógusók számára szervezett egyéves közművelődési, esztétikai, valláskritikai és magyar munkásmozgalmi speciális kollégiumot végezték. A Marxista—Leninista Esti Egyetem általános és szakosító tagozatán 64-en folytattak tanulmányokat. Tengelicen igazgatók és gazdaságvezetők részére két bentlakásos tan- folyamot szerveztek. A tanév során folyamatosan vezetett továbbképző tanfolyamokat alapvetően két csoportra lehet osztani: a tanítási napokat érintő és az ezeket nem érintő tanfolyamokra. lA megyén kívüli továbbképzések gondját is meg kell említeni. A pedagógusképző intézmények közül legbiztosabb partnernak tekintették az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Az egyetem megszüntette ta- inártovábbképző tanfolyamai t, a szaktudományi képzés jelentős fórumát. Egyéves továbbképző tanfolyamokat csak a Testnevelési és a Képzőművészeti Főiskola rendez, ez azonban megyénkben csupán 3—4 tanárt érint. A Művelődési Minisztérium a nemzetközi kulturális kapcsolatok keretében rendszeresen gondoskodik az idegen nyelv szakos tanárók külföldi továbbképzéséről. Ez megyénkben gondot jelent, az adott keretszámok betöltése nem ímegoldótt. Az intézet szervezte — a korábbi évekhez hasonlóan — a középiskolai és szakmunkásképzős tanulók kulturális és tanulmányi versenyeit. A tanulók a tanév során 11-féle versenyen vettek részit és közülük 8-ban országosan is érdemleges helyezést érték el. A pedagógiai intézet új feladatai közül ki kell emelni azt a törekvést, hogy a pályaválasztási tanácsadói tevékenységben nagyobb segítséget kívánnak nyújtani az iskoláknak. A nevelési tanácsadó kis létszámú csoportja kihelyezett vizsgálatokkal oldja meg feladatait. Tényleges nevelési tanácsadást, családgondozást a megye egész területére ellátni szinte lehetetlen. Az iskolaérettségi vizsgálatok azok, amelyeket teljeskörűen ellát az intézet. A pedagógiai pályázatokban megjelent dolgozatok tematikájú szinte az egész iskolarendszert érinti. E téren minőségi javulás tapasztalható. Csakúgy, mint az újítási mozgalomban. Fontos pedagógiai kísérlet folyt a megyében, amely 25 negyedik általános iskolai osztályban fejeződött be. Ez a nyelvi-drodalmi-kommuni- kációs kísérlet, amely a következő tanévben 19 ötödik osztályban folytatódik. * Egy tanév valamennyi tapasztalatát az adott terjedelemben elmondani nehéz. A pedagógiai intézet munkatársai, pedagógusai, ügyviteli és gazdasági előadók összesen harmincegyen, az új szervezeti formában hatékonyabban állnak az iskolaügy szolgálatában. Az intézet tevékenysége nem csupán az iskolavezetők problémáira terjed ki, de segítséget nyújt a családi környezetben előforduló pedagógiai gondók megoldásában is. D. K. J.
