Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. június 11. ÜÉPÜJSÁG 3 Építők kitüntetése Az Építők Székhazában tar­tották pénteken az építők nap­jának központi ünnepségét, amelyen megjelent Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmunn Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter méltatva az építők munkáját, elmondotta, hogy a nehéz kö­rülmények között is jó eredmé­nyéket ért el az ágazat. Az épí­tésügy dolgozói ismét bebizo­nyították, hogy képesek megfe­lelni a változó követelmények­nek. Köszönetét mondott ered­ményeikért, amelyet az ország fontos beruházáséin, a lakás­építésben, a műszaki szervezés­ben és az építőanyagok terme­lésében értek el. A miniszter ezután kitünteté­seket adott át. A Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta Csáki János, az Országos Szak­ipari Vállalat igazgatója, dr. Gerő István, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet tudomá­nyos tanácsadója, Horváth Ká- rolyné, az Ajkai üveggyár csi­szolója, Mónok Imre, az Építők Szakszervezete Zala megyei Bi­zottságának titkára, Sülé János, a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat főosztályvezetője és dr. Sze­mere Mátyás, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat osz­tályvezetője. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát 36-an, bronz fokozatát 21-en kapták meg, nyolcvanon részesültek a Kiváló dolgozó miniszteri kitün­tetésben. Tegnap, Szekszárdon a Költségvetési Üzemnél is ünnepséget rendeztek az építőmunkások tiszteletére. A bensőséges ünnep­ségen Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese átadta Sokos Márton ácsmesternek az 'Elnöki Tanács ál­tal adományozott kitüntetést, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Müszergyár Párttaggyűlés a 2-es alapszervezetben Miután, a, megyei pártbizott­ság, a városi1, járási, községi és üzemi pártbizottságok — ai Köz­ponti Bizottság áprilisi határo­zata alapján - áttekintették a XII. kongresszus óta, végzett munkát, meghatározták ai fel­adatokat, most aiz alapszerve- zeteken a sor. Taggyűléseken tájékozódnak1 o határozatról, annak helyi vonatkozásairól, be­szélik meg' a. pártszervezet, a komim un'istáfc tenn'ivalárt. Az, hogy tájékozódnak, bi­zonyára túlzás. Ugyanis a ha­tározatot a tévében-rádióban hallhatták, az újságokban, ol­vashatták, a szokásosnál jóval több példány fogyott ai Népsza­badság aima számából, ame­lyikben a határozat megjelent, közben a rádió és a televízió sugározta a, Kádár elvtárssal ké­szült interjút, ai KB-ülést köve­tően igen rövid idő alatt jelen­tek meg a, Kossuth Kiadó gon­dozásában az ülés dokumentu­mai ... így, aki kiváncsi volt rájuk, már az ülést követő na­pokban megismerhette őket. A 'Mechanikai Mérőműszerek Gyárai Automatikai Művek szek­szárdi gyára, 2-es, az alkat­részgyártást, a, tmk- és a szer­számüzem kommunistáit tö­mörítő — alapszervezetének taggyűlése azt mutatta', hogy ismerik a, dokumentumokat. Egyébként más pártszerveze­tek taggyűlései is ezt tükrözik. Mégsem volt felesleges, hogy a b e s zárni 0'lóbain „ v égigm en te k” a, határozaton, kiemelve annak fontosabb részeit, és. körben is, majd a beszámoló második ré­szében már részletesebben szól­tak az alapszervezet működési területének helyzetéről, felada­tairól. Mint másutt, itt az MMG AM 2-es alapszervezetben is egyön­tetű ai kommunisták Véleménye: A Központi Bizottság reálisan, kritikusain' és önkritikusan érté- kelte-elemezte az ország, aipórt helyzetét, már ebben, is példát mutatva arra, hogy milyen le­gyen az elemzés „lent". „Na­gyon' jól látja, a, helyzetet a Központi Bizottság, — hangsú­lyozta, az egyik felszólaló - amikor rámutat, hogy az elnéző magatartás az állampolgári fe­gyelem, valamint a. munkafe­gyelem lazaságaival szemben milyen káros. Lazaság ugyanis nálunk ,is található." - „Hatá­rozottabban kell kiállni ok a kommunistáknak elveink és po­litikánk mellett - mondta, a, má­sik, — mert bizony, mi tagadás, sorainkban is előfordul, hogy valaki, mindent kritizál, szinte már-,már ellenzékivé válik. Az ilyen hangulatkeltés ellen fel kell lépnünk. Ám a határozat az okokrai is rámutat, miszerint c,z építőmunka, fokozódó nehéz­ségei tükröződnek ilymódon a pártban, esetenként ezért fa­paszta,Iható a, párt soraiban bi­zonytalanság. Ezért szükséges a rendszeresebb 'tájékoztatás, a különböző nézetek ütköztetése pártfórumokon. Mint ahogy Kádár elvtárs mondtai, ott vi­tatkozzunk, esetleg órákig is, ám utána, egységesen cseleked­jünk.” Természetes, hogy — lévén termelőüzem — ai határozatból a, gazdaságii 'építőmunka, kér­dései foglalkoztatják leginkább az itteni kommunistákat. Amint azt többen hangsúlyozták: ter­melési feladat van elég, ám egyre szorítobbaik a1 létszám­gondok. Sok az új munkalehe­tőség a' városban,, így az új munkahelyek egy része a mű­szergyártói kilépőkikel „töltő­dik fel”. Akinek az itteni fize­tésére 4-500, vagy akár ezer forintot is ráígérnek, azzal nem sokat lehet tenni, elmegy, akár 15 évi itteni munka, után is. Ám- amint azt megvizsgálták - jó néhány távozónak nem a, ke­resettel volt baja,, hanem a bánásmóddal. Megsértették - ihdokolaflaniul —, azért kérte ki a munkakönyvét. Éppen ezért igen. fontos megszívlelni azt, amit a Központi Bizottság, hatá­rozata a munkahelyi demokrá­cia erősítéséről mond. Mint az egyik felszólalásból kitűnt, sok a, gond a, termékek minőségével. Ez azzal függ ösz- sze, hogy a, betanított munká­sok - zömmel munkásnők — te­kintélyes része egyáltalán nem tudja,, mi az az alkatrész, amellyel dolgozik, milyen mű­szerbe. gépbe kerül, milyenek­nek kell lenniük az előző mű­veleteknek, így egyszerűién, „to- vóbbáramlik" a, hibás alkatré­szek tömege és a1 beszereléskor — jobbik esetben az alkatrész­gyártó meónál — derül k'i o hiba, A minőséggel, a, hatékony­sággal komoly problémák van­nak - erre is utal a határozat. Többet kell foglalkozni az em­berekkel, óm — mint arra, az egyik felszólaló rámutatott - nincs is szükség, külön, tanfo­lyamra), vagy előadásra, előfor­dulnak ugyanis, alkatrészhiány miatt állásidők, ezeket kellene kihasználni a dolgozók tájékoz­tató só ra, Éles reflektorfénybe került a, taggyűlésen, a, vezetők munkája,. Többségük nagy hozzáértéssel, amellett emberközel,ségben lát­ja el feladatát, de vannak, akik kilógnak a, sorból. Van olyan, aki tizenöt éve ugyanazt ’rosz- szul csinálja, és eddig senki se mondta, meg, neki. Nem törté­nik meg rendszeresen a vezetők minősítése, ezen sürgősen, vál­toztatni kell. Több azonban az ellenpélda, az egyik fiatal tech­nikusról például elmondták, hogy néha órákat tölt az üzem­ben, hol a,z egyik, hol a, másik gépen „ugrik be” dolgozni, sőt, azt is sokra, becsülik benne, hogy néha, segít a, munkása,sz- szonynak odébb vinni az alkat­részekkel teli, nehéz ládát. Ám vannak, olyanok is, akik csak az irodában ülnék, kiírják az egyes műveletekhez az anyagot, a szerszámot, de nem kíván- csiük arra, hogy végül is jól írták-e elő a, munkaműveletet. Pedig ha, néha kipróbálnák, ta­pasztalatuk, szaktudásuk gya­rapodna. Elhangzott, hogy az idén, új bérrendszert vezettek be a gyárban,, ez lehetővé teszi a korábbinál erőteljesebb diffe­renciálást: az kapjon többet, aki többet produkál. De aki keveseboet, látszódjék meg ez is a borítékján. A Központi Bi­zottság, Ihatározata szerint el kell fogadtatni a közvélemény­nyel ezt a, differenciálást. És ha érvényesül, bizonyára „meg le­het kötni” ai gyárban ai kiváló szakembereket, nem fognak munkahelyet változtatni. Ellentmondás van abban, hogy alacsony a létszám, ugyanakkor sok az állásidő. A munkaidő jobb kihasználásával ezen, lehetne változtatni. És fel kell lépni ama vezetői maga­tartás ellen, hogy „nem adok át létszámot, mert ha; ma, nem is, de holnap szükségem lehet rá . ..” Persze, az állásidő meg­ítélése azért nem olyan, egysze­rű. A gyár vezetése, műszaki kollektívája törekszik az import­anyagok, alkatrészek hazaival történő „kiváltására”, ám a hazai nem minden esetben fe­lel meg a minőségi követelmé­nyeknek. Ilyenkor jön az átál­lás, állásidő, átcsoportosítás. Előfordul az is, hogy egy-egy komplett műszer importját tud­nák pótolni - itt előállítani - minimális importalkatrész- vagy anyagigénnyel, ezt azonban a behozatali korlátozások akadá­lyozzák. A késve reagálás a körülmé­nyek változására, nemcsak a, központi vezetés, irányítás prob­lémája- Nekünk is időben mozdulni kell — hangzott el a vitában és Fehér Ferenc szer­számmaró, párttitkár összefog­lalójában. - A Központi Bizott- sáa határozatát továbbra is ta­nulmányozni kell, hosszú időre szabja meg feladatainkat, egy­ben, példát ad' arra, hogyan, kell elemezni, feltárni1, őszintén is­mertetni ai helyzetet és a, tenni­valókat. J. ). HÉTRŐL HÍRRŐL Ha két idegen ember kényszerül beszélgetni egymással, legkézenfekvőbb az időjárással kezdeni, aztán már megered a szó, mint a Medárd-napi eső — ami az idén mifelénk el­maradt ugyan, bár sokan várták. Medárd ürügyén A néphit szerint, ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog. Ha nem, akkor szárazság következik. Hazánk időjárá­sában észlelt jelenség ez a júniusi hőcsÖkke- nés. A megfigyelések szerint az eddig álta­lában melegedő időjárás gyakran hűvöseb­bé, szelesebbé és esősebbé válik. A napi kö­zéphőmé rsék let görbéje is visszaesést mutat. Meteorológusok szerint ezt a tengeri légtöme­gek beáramlása okozza. A tartós esőzéssel já­ró folyamatot egye'sék az európai monszun megnyilvánulásának tartják. Summa-summá­Locsolás Medárd helyett a bonyhádi Pannónia Téeszben. rum, nem esett, sőt, .június 8-án estig általá­ban kevés felhő, mérsékelt száraz idő volt. Az idén korán „kitavaszodott", hisz április 23-án már kalászé volt az őszi árpának, amely a szak­emberek szerint most már „befejezte életje­lenségeit". A késői gabonafajtáknál viszont a szem „berakodása" még nem történt meg, ami a megye vetésterületének 48 százalékát érinti. A mezőgazdászok „bizakodónak” tartják hi­vatásukat, tehát — ha tervszerűbben is, mint az elmúlt évtizedek gazdái, de hozzájuk ha­sonló módon — bizakodnak az időjárás ked­vező voltában. Medárd, tehát .nem hozott esőt, pedig kellene az öntözés... A mesterségesen előállított eső, azonban költséges olyannyira, hogy nem minden gazdaság engedheti meg magának. Amely üzemekben mód van az ön­tözésre — lásd a bonyhádi Pannái Téeszben —, ott még a legelőt is locsolják. Országos ösz- szehasonlításban a kihasználtság tekintetében leghatékonyabbnak ítélik a Sió bal parti ön­tözőfürtjét Sióagárd—Tolnü-Mözs körzetében. Akár esett, akár nem, a nyár a mezőgazda­ságot mindig a mondanivaló középpontjába állítja... Az aratásról a jövő évi kenyerünk jut eszünkbe. Gyakran emlegetjük a sütőipart ter­mékei minőségéért, az ellátás hullámzásáért. A bírálatot építőjellegűnek vették minden bi­zonnyal, hiszen arról hallottunk, hogy átszer­vezi a kenyeret és péksüteményt szállító já­ratait a Tolná megyei Sütőipari Vállalat, így Tolna nagyközségben és a környék települé­sein élők reggel 8 óra előtt is vásárolhatnak friss pékárut. Tanév végén Június első heteiben fokozottabb figyelem fordul az iskolák felé is. Például a szekszárdi járási-városi népi ellenőrző bizottság is vizs­gálta, hogy az elmúlt évben miként készültek fel az iskolák a meg növekedett létszámú osz­tályok fogadására. A tanévzárás közeledtét jel­zik az év végi vizsgák is, amelyek a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán is meg­kezdődtek, a szakosító, valamint a továbbkép­ző tanfolyamok hallgatói részére. Ezekben a napokban értékelték és jutalmazták a pedagó­gusok, az oktatásügy dolgozóinak - óvónők­nek, tanítóknak, tanároknak — elmúlt évi, né­ha évtizedes munkásságát is. Pedagógusok a tanórán kívüli nevelésért. Kihasználva az utolsó percek lehetőségeit is, az Országos Pedagógiai Intézet Szekszárdon rendezett a szakmunkásképző intézetek kultu­rális nevelőtanárainak továbbképzést. Két éve kezdtek rendhagyó gyakorlatot ezen a téren. Korábban a fővárosba hívták össze az érin­tett nevelőket, de hasznosabbnak bizonyult, hogy ezeket a szakmailag fontos értekezlete­ket egy-egy konkrét iskolához kihelyezve szer­vezzék meg. A hely kiválasztásánál, mindig az e téren elvégzett munka eredményessége dönt. így került sor ebben az évben a szekszárdi 505. sz. Szakmunkásképző Intézet kollégiumá­ra. A tanórán kívüli nevelőmunkárói esett szó a HÉTRE HÍRRE több napos programban, ahol az ország külön­böző pontjairól félszáz pedagógus vett részt. Művelődési Minisztérium közművelődési érté­keléseiben az iSkolák és közművelődési intéz­mények kapcsolatairól is szó volt. A program talán „leglátványosabb" eseménye a módszer­tani bemutató volt, amit a szekszárdi szak­munkásképző rendezett. A korszerű oktatás­technikai eszközöket felhasználva „dlaporáma” műsorokat készítették, azaz a több vetítőgép­pel vászonra bocsátott képek alá élő szöve­get és zenét is szerkesztettek. Ily módon te­szik érdekesebbé, emlékezetesebbé az iSkola társadalmi ünnepeit. Az országos rendezvé­nyen a felszabadulási emlékműsor, egy Szalag­avató '83 című és egy képzőművészeti kiállí­tás megnyitójáról készített műsorukat bocsá­tották vitára. Faluvédők Nem is életre való szervezet az, amelyik nem rendez tagjai között akármilyen néven neve­zendő találkozót. Ne ássunk a kapcsolatterem­tés ilyetén megnyilvánulásainak gyökereihez. Lényeg, hogy találkoznak öregek és fiatalok, ebtenyésztők és horgászok, találkozhatnak te­hát kempingezők is. Mint ahogy meg is tették ezt az elmúlt napokban ezúttal a Baranya me­gyei Kemping Klub szervezésében. A kikapcso­lódás, pihenés, üdülés egyik formája ez is. A kempingezés nem újkeletű fogbiom szóhasz­nálatunkban, csak talán divatját éli. A „fa­lusi üdültetés" viszont újszerűnek tűnő kezde­ményezést rejt. Bár tudjuk jól, nincs új a Nap alatt. Olvashattuk, hogy Mórágyon, Váralján és Simontornyán erdős környezetben családi házakban kaphatnak szobát, akik a Tolna me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vendégeiként kí­vánják szabadságukat az említett települések valamelyikén eltölteni. Mire lehetne ez jó? Értékmentésre! A megváltozott faluképek elveszítették az adott települések tipikus, múltszázadi építésze­ti formákat őrző jeleit. Szakemberek, építé­szek, néprajzosok siráma hangzik megmen­téseikért. Megoldást jelentene, ha az Idegen- forgalmi Hivatal olyan házakat bérelne, olyan épületekben alakítana ki — természetesen más szervek, szervezetek, magánvállalkozók támo­gatását kérve, felhasználva -, amelyek kép­viselik nagyapáink építészeti stílusérzékét. iH'uszonnegyedik órás ötlet ez is, bizonnyal, de miért ne csatlakozhatná,n'ak a városvédők nyomába faluvédőként, mert unokáinknak las­san csak fényképeken mesélhetünk az egykori faluról, örvendetes, hogy a Duna—Tisza kö­zén már a tanyavilóg képének megőrzésére is kihasználjuk az idegenforgalom lehetőségeit. Gombatúra A pihenés, kikapcsolódás terén, amit a ter­mészet adhat, nem pótolja semmi. Egyre több család vagy kollektíva szervez túrát lakóhelyé­hez közeli erdőbe. A különböző növények szin­te vonzzák az emberi kezeket, azokat letépve a látványt meghosszabbítva otthonokba kerül­jenek. A gombák sem kivételek ezek alól. Ró­A szekszárdi piacon vásárolható gombákról a szakértői vélemény: Ehető! luk most azért essék szó, mert a megyei mű­velődési központ a tavaszi gombaismereti tan­folyamának záróprogiraimjaként gombatúrát szervezett Váraljára. Ez utóbbiakra hívjuk fel most a figyelmet. Valamennyien általános iskolai tanulmányaink során találkoztunk a közepesen mérgező légy- ölőgalócb és a susulyka, a pá'rducgaláca az erő­sen mérgező őzláb gomba, vagy a legvesze­delmesebb, fehér lemezeiről, gallér és bocs- koráról felismerhető gyilkos galóca nevével. A mérges gombák megkülönböztetésére az ehető gombáiktól nincs általános, közös ismer­tetőjel. Babonának tekinthető minden olyan hiedelem, hogy a mérges gomba az ezüst­tárgyakat megifeketíti. A vadon termő, étkezésre alkalimós gombák gyűjtése nagy gyakorlatot és tapasztalatot igényel. A gombamérgezés tü­netei jóval a fogyasztás után, a méreg fel­szívódása következtében jelentkeznek. Heves rosszullétet, görcsöket okoz. Néha halálos ki­menetelű. A gombamérgezés gyanúja esetén elsősegélyként orvosi szenet, erős hashajtót és fekete kávét adjunk, de legfontosabb, hogy haladéktalanul orvoshoz forduljunk. Nem ün­neprontásnak szántuk ezeket a sorokat, csupán figyelmeztetésnek, amikor jó pihenést kívá­nunk túrázni, üdülni indulóinknak. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents