Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
1983. június 10. Képújság 3 Szélesedő demokrácia, hatékonyabb ellenőrzés Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának dokumentumai, valamint a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata egyaránt kiemeli a demokrácia kiteljesedésének fontosságát. Mindez szocialista társadalmunk lényegéből fakadó követelmény, társad a Imi - ga zida sági el áréba la dá su nk fo n - tos feltétele, estköze, mely nemcsak jogot, hanem felelősséget is jelent. Jelenti egyúttal azt is, hogy a dolgozók szélesebb körű, aktívabb részvétele szükséges a döntéshozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzésiben és a munka hatékonyságának javításában egyaránt. Ugyanakkor az ellenőrzés hatékonyabbá tétele nélkül a demokrácia kiteljesedése nehezen képzelhető el. Az ellenőrzés lényegét leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az az erednie nyéket, tényeket szembesíti az elérni kívánt követelményekkel, a mindenkor érvényes előírásaikkal. Feltárja az e téren mutatkozó eltéréseket, javaslatokat tesz azok megszüntetésére. Feladata emellett az is, hogy feltárja az eredlményes módszereket, csökkentse a visszaélések lehetőségét, emellett mozgósítson és késztessen a jobb, hatékonyabb munkára. £ bevezető gondolatok után főbb vonásaiban tekintsük át az állami ellenőrzés 1982. évre vonatkozó fontosabb megyei tapasztalatait. A FM Ellenőrzési Főigazgatóságának Tolna megyei Igazgatósága az elmúlt évben 94 vállalatnál és szövetkezetnél végzett vizsgálatot, melyek a gazdálkodó egységek 46,1 százalékát érintették. 1982. évi ellenőrzéseink megállapításai az 1980. évi, hasonló gazdálkodói körben végzett vizsgálatokhoz képest nagymérvű emelkedést mutatnak. így: az eredmény növelő megállapítások az 1980. évi 53 millió Ft-ról 1982-re 67 millió Ft- ra, az adóhiányok 18 millió Ft- ról 32 millió Ft-na, az alapokat növelő megállapítások 46 millió Ft-ról 65 millió Ft-ra emelkedtek. Taipasztala tőink szerint a gazdálkodó egységeknél továbbra is gyakori hibaforrás az á l l óeszköz -Te n nta rtó sk én t e I szá - molt beruházás, valamint a bevételek és a költségek évek közötti szabálytalan elhatárolása. Számottevő összegű megállapítások származtak az évközi készletátértékelések elmulasztáséiból és a mezei leltár helytelen értékeléséből is. Továbbra is előfordul az értékcsökkenési leírás helytelen megállapítása, valamint az, hogy esetenként nem teljesített bevételek elszámolására is sor kerül. Egyes mez őg a zd a sá g i n a g y ü zelm ek nél azt tapasztaltuk, hogy az átminősített tenyészállatok értékét pontatlanul állapították meg, és a saját vállalkozásban Végzett beruházások teljesítményértékét helytelenül számolták, vagy határolták el. A pénzügyi-gazdásági ellenőrzések által észlelt hibák és hiányosságok emelkedése részben összefügg a belső ellenőrzés nem kielégítő helyzetével is. Elsősorban a kisebb vállalatoknál és szövetkezeteknél számos esetben megállapítható, hogy a belső ellenőröket átfogó vizsgálatokkal nem bízzák meg, gyakran nem a munkakörükbe tartozó feladatok elvégzésével fog la llkoztatjá k. Ugyanakkor egyes vállalatoknál — így pl. az egyik megyei minisztériumi vállalatnál, ahol A magyar belső ellenőrzési csoport működik - a belső ellenőrzési munka alapvetően pozitívan értékelhető.1 Az ellenőrzési csoport 1982- iberr több átfogó vizsgálatot, Valamint 12 soron kívüli célvizsgálatot végzett. A belső ellenőrzés hatékonyságát mutatja, hogy a feltárt hiányosságok alapiján prémiumcsökkentésre és fegyelmi felelősségre vonásra is sor került. Vizsgálataink során a gazdálkodó egységek egy részénél a számviteli és bizonylati fegyelmet rendben találtuk. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat számviteli rendje és okmányfegyélme évek óta jónak ítélhető, mérlegét és bevallását az esetek többségében IhiibátlanuI nyújtja be. A Datmandi Állami Gazdaság bizonylati fegyelme megfelelő, könyvvitele folyamatos és áttekinthető, rendelkezik mindazokkal a szabályzatokkal, melyek a megfelelő színvonalú számviteli munkához szükségesek. A számviteli r,end ®s a----------------------------- bizonylati fegyelem terén a gazdálkodó egységeikről kialakított összkép ugyanakkor korántsem tekinthető kedvezőnek. Revizoraink ugyanis a korábbiaknál több szabálytalanságot tártak fel a mérlegben kimutatott eredmény, a költségvetési kapcsolatok, az érdekeltségi alapok és a számviteli rend és bizonylati fegyelem vonatkozásában. A pénzügyi-gazda sági ellenőrzések néhány esetben olyan szabálytalaPságokat is feltártak, amelyék jogosulatlan, illetve kifogásolható személyi jö- vsdelmék keletkezését tették lehetővé. Az egyik megyei székhelyű vállalat 1980-ban és 1981-ben 299 ezer forintot fizetett ki 14 dolgozója részére lakásbérletként. A dolgozók egy része ugyanakkor egyáltalán nem fizetett térítési díjat. A vállalat lalkást bérelt olyan személynek is, akinek állandó lakása abban a városiban volt, ahol a lakást bérelték. Egy másik vállalat 18 dolgozójának vállalati bérlakást biztosít kedvezményes lakbérfizetéssel és egyes eseteidben térítés nélkül a dolgozók helyett átvállalta a fűtés és a Világítás költségeit is. Az átvállalt áiraimdiíj és tüzelőolajköltség 1980- ban 343 ezer forintot, 1981- iben pedig 287 ezer forintot tett ki. Ellenőrzéseink célja továbbá, hogy rámutassunk a gazdálkodásban rejlő tartalékokra. Három éve elemezzük például a mezőa 0zdasági na gyűzemek gazdálkodásának egyes termelési összetevőit és számítógépes modell segítséjével keressük azokat a kapaoitáskíhasználá'- si vagy szerkezetmódosítási és más lehetőségeket, melyek bizonyos fokú támpontokat adhatnák a hatékonyság javítására és a tartalékok feltárására. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a gazdálkodás szabályszerűségének vizsgálata mellett a valóság többoldalú, tényszerű feltárásával is segíti a vállalatok és a gazdaságiirányító szervék munkáját. Az iparvállalatok és szövetkezetek alkalmazkodóképességét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodók egy része még nem eléggé alkalmazkodik a gazdasági körülményekhez. A gazdálkodásban továbbra is gyakran a taktikai elemek dominálnak, esetenként túlméretezettek a beruházások és nem javult lényegesen a szervezési színvonal sem. De akad ellenkező példa is: Az egyik megyei vállalat vizsgálata során tapasztaltuk az alkalmazkodás jeleit, így a kereslet változását követő élén- keblb reagálást, a keresettebb termékek termelésének növelésére irányuló törekvést. A kereslethez való jobb igazodással összefüggésben új, importból származó gép beállítására is sor került. Ugyanennél a vállalatnál azonban megállapítottuk azt is, hogy a saját apparátussal indított gyártmány- fejíeszési munkák előkészítettsége nem volt megfelelő, így a termékek átfutási ideje viszonylag hosszúra nyúlt. Az új vállalkozási formák ellenőrzése ebben az évben a pénzügyi ellenőrzési szervezetet nehéz feladat elé állítja. Mindez egyrészt az új típusú szervezetek viszonylag jelentős számából, másrészt a feladat újszerűségéből adódik. ,1982. év végén Tolna megyében 23 önálló gazdasági munkaközösség, 65 vállalati gazdasági munkaközösség és 25 ipari-'szolgáltató szövetkezeti szakcsoport működött. Ebben az évben újabb vállalkozások alakultak és május végén a VGIMK-k száma 110-re, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok száma pedig 37-.re emelkedett. Az új típusú vállalkozási formák tevékenysége — az esetenként tapasztalt nemkívánatos jelenségeket leszámítva — nagyobbrészt pozitívan ítélhető ,meg. E szervezetek többek között hozzájárultak a háttéripari feladatok gazdaságosabb megoldásához, a feglévő termelőkapacitások jobb kihasználásához, a jó szakemberek megtartásához. Ugyanakkor a kívánatosnál és az elvártnál .sokkal kisebb mértékben segítették a lakossági szolgáltatási igényék jobb kielégítését. Az ellenőrzési munka több 'éves tapasztalata azt igazolja, Ihogy a megfelelően előkészített és jól végrehajtott vizsgálatok is csak akkor érik el céljukat, ha a megállapításokat az érintették tárgyilagosan mérlegelik és amelyéket előremutató, a munkát javító intézkedések követnék. Az ellenőrzésnek ■nem léhet elsődleges célja az, hogy a társadalomra káros jelenségeket intézkedéseivel büntesse (bár egyik célja ez is!), hanem az, hogy a vállalati, szövetkezeti kollektívák cselék- vő erejét a hibák megelőzésére, a hiányosságok felszámolására mozgósítsa. Arra kell törekednünk ___________valamennyiünknek, hogy a demokrácia az üzemeken belül is szélesedjék, htaté'konyobb legyen a belső ellenőrzés, a helyi párt- és társadalmi vezetők előzzék meg a gazdasági szabályozás szellemétől eltérő utasítások végrehajtását. A z ellenőrzés tehát nem ellenünk, hanem értünk van: jogaink gyakorlását segíti, de szóimon kéri kötelességeink teljesítését is. ANTUS GYULA Ifjúságpolitikai kutatások „A monkáisytáinipótOás fanmá'- íódálsáinalk társadalmi fényező,i" címmell aiz MSZMP KB Társa- dcfam,tudományi Intéz,ette jú- nliiuts közepén nemzetközi tudományos taimáaslkozáslt szervez közösen a, Magyar Tudományos Aklaidlóm iával. A tudományos eszmecsere jó tehetőséget kínál, hogy a bol'gár, a, csehszlovák, a‘ lengyel!, az NDK- beli, a szovjet és a, magyar tudósok ösis/ze,giezzék a,z ugyaniilyen. oímű korábbi, nemzetközi kutiaí.lás eddigi eredményeit. A szakemberek három fő témakörit vitatnak meg,: az ifjú- siáig gazdaságii, szociális problémáin, a fiialtlaíl nemzedék sztalkmali-lszoidilálllils helyzetét; a tudó mányo's tapasztalja tesere szerepét a' hatékony ifjúiságpo- IMIkla1 kiiim unká'liósábaln,. A magyar delegáció jó „munícióval” lát munkához1, hiszen hazáinkban több éve - az MSZMP KB ifjiúlsá gpolMrtiiktaii áil- láisíogWótsát követően, 1973 óta - folynak az ifjúságpolitika tudbmáinyos m egallapozá'sát szolgáló kutatások, s már nagy. számú, e témában vizsgálódó tanulmány érkezett a1 kutatás kacrcfiiniáifó tanácsához. A munka során több fontos eredmény szűlletett, és szükségessé vált egy országosan összehangolt és módszertanilag megiaito- pozoltt, megfelelő módon szervezett, hosszabb távú kutatási program kialakítása. Ezért elsősorban olyan kampltex kutatásokat támogatnak, amelyek révéin az ifjúsággal kapCsola- íois átfogó döntésekhez viszonylag rövid időn belül megfelelő tiudamáln.yos információik állhatnak rendlelklezésre. A gazdaság központi majorjában pedig azokat a gépeket, felszereléseket láthatták, amelyek a szilázs, szenázs, széna, báJázott anyag stb kijuttatását oldja meg. szinte emberi beavatkozás nélkül. Pálkovács Jenő Kapfinger András A termésátlagokat a jobb technológiával, ennek betartásával, megfelélő gépekkel —• — taiajmunka, betakarítás — lehet növelni, ugyancsak ajánlatos kihasználni a KSZE nyújtotta lehetőségeket, szakmai tanácsát, szervezi a gépekhez a növényvédelmi programok kidolgozását stb. A miniszter- helyettes azonban a gyepterületek jobb hasznosításának szükségességét hangsúlyozta. A tervszerű gyepgazdálkodás révén ej lehet érni a hektáronkénti 2,5 tonnát is, a jelenlegi 1,9 tonnás átlaggal szemben. Dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes elmondta, hogy a termelési rendszer, ifletf/e taggazdaságai jó úton haladnak a gyepgazdálkodás korszerűsítése tekintetében. Ezt az utat kell a jövőben is jármi; alaposabban végzett szakmái munkával lehetséges növelni a szálas takarmányok termesztését a jelenlegi területen is. Ugyanis a jövőben nem növelhető lényegesen a szállás takarmányt adó területek nagysága. Éppen ezért hasznos, ha olyan talajművelő, ápoló, betakarító gépeket, géprendszereket állítanak munkába, amelyek hatékony munkát végeznek. A szálastakarmány- űgy másik áldala az, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdaságokban a takarmány beltartalmi értékének Vizsgálatára, mert a túladagolás éppen olyan káros, mintha a szántóföldön menne veszendőbe. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a jövőben 'is fokozott figyelmet fordít a gyepgazdálkodásra, az e területen kiváló gazdaságokra, 'illetve módszereik elterjesztésére is. E célt szolgálta a siófoki, íll- fetőleg a pélpusztai tanácskozás. Pélpusztán ugyanis három gyakorlati bemutató vőlt. Az elsőn a szenázskészítés gépi módszerét mutatták be, a módszert a helyi igazgatóhelyettes, Velez Zoltán ismertette. A iu- cernaszéna-készítés gépi technológiáját ugyancsak a péll- pusztai igazgatóhelyettes ismertette. A szecskázógépek, géprendszerek alkalmazását réten, legelőn Csenki Imre, a KSZE fejlesztési főosztályvezetője mutatta be a nagyszámú résztvevőnek. KSZE-bemutató Június 9-e a KSZE növénytermesztési rendszer történetében jelentős dátum. Ezen a napon ugyanis a szálastakarmány-be- takarítás komplex programját mutatta be, ismertette meg a taggazdaságok szakembereivel, hogyan hasznosítsák a füvet, a lucernát, a szarvaskerepet, a takarmánycirkot, azaz a tömegtakarmányt Különös jelentősége van ennek a merőben új programnak abban is, hogy energiatakarékos termesztés-betakarítást ajánlott a KSZE, s kész együttműködni a továbbiakban iis csaknem kétszázötven part- nergazdaságávcíl1, sőt, a rendszeren kívüli állami gazdaságokkal és mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel is. A szálas takarmány betakarítása és hasznosítása témakörben két helyen tartottak tanácskozást; a siófoki művelődési központban és a Pélpusztai ÁI_ Járni Gazdaságban. Siófokon Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója köszöntötte a több mint háromszáz érdeklődőt, majd dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes A szálastakarmány-termesz- tés és gyepgazdálkodás időszerű feladatai címmel tartott előadást. Elmondta a miniszterhelyettes, hogy 1,2 millió hektáron lehet intenzív gyepgazdálkodást folytatni, most körülbelül ennek a területnek egyharma- dán folyik ilyen jellegű munka. Nagy tartaléka ez a mezőgazdaságnak, hiszen a nagy állatállománynak sok ilédús, illetve száraz szálas takarmányra van szüksége. A szálasok közül főleg a siló, a takarmánycirok kerül előtérbe a következő élvekben. Ez utóbbi növény a gyengébb minőségű földeken iis jól terem, 23—25 tonnát hektáronként. Az évelő pillangósok vetésterületét a jövőben növelni kell. A terméseredmények — 5,4 tonna széna hektáronként — kielégítőek, de van még számos olyan fajta, amely többször kaszálható, szárítása olyan időszakra esik, amikor sok napsütés van. A KSZE együttműködési tevékenységére jó példa: szovjet traktor, NDK-beli bálázó és Polgárdiban gyártott bálarendező gép, sorba kapcsolható, csak la traktoros kezeli ezt a szerelvényt. A füvet kaszáló gépet a szakemberek is érdeklődéssel szemlélik, igazi az iRK-2-eS rotációs kasza újdonság. Felsorakoztak a szálastakaitmány-betakaritó gépek A luceYnaszéna-készítés gépsora Dr. Magyar 'Gábor miniszterhelyettes tartott előadást
