Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

/ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 134. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. június 8., szerda. Mai számunkból A PARTVEZETŐSÉG ÉS A KÖZSÉG POLITIKA (3. old.) SALART-TARGYALASOK (2. old.) NEMZETI ÜGY, TUDOMÁNYOS VÁLLALKOZÁS i(4. old.) SÁRGULÓ SZŐLŐK (5. old.) A TAÉV PAKSON (3. old.) A csomagolás ára Természetes mozdulattal hajítjuk a szemétbe a ki­ürült mosószeres flakont, festékes tégelyt, a rétegelt fóliáiból készült kávészacskót, vagy a pvc-ta sarkot, ami­ben az inget, a pulóvert, a harisnyát vettük. A cso­magolóanyagok megtették kötelességüket — megóv­ták az áru minőségét — nincs többé szükségünk rá­juk. Pazarlás? Aligha, hiszen a jó, a célszerű csomago­lás növeli az áru értékét. Sőt, még a kevésbé jó is: bajos lenne mondjuk cukrot, sót, paprikát vagy lisz­tet hazavinni zacskó nélkül. Ám a csomagolás nem csupán az áru értékét, hanem — annak megfelelő­en — az árát is növeli. Nem számlázzák ugyan kü­lön, de megfizetjük a mosogatószer flakonját csakúgy, mint azt a kartondobozt, amelyben a televíziót, a mo­sógépet árusítják. A csomagolás költsége benne van a termék árában. Előfordul, hogy többszörösen is, de ez már a vissza­élésék körébe tartozik. Az elmúlt években a nagy élelmiszerboltok sora szerzett be korszerű csomagoló­gépeket tökéletesen tisztességes szándéktól vezérelve: azért, hogy lehetőséget nyújtsanak a teljes önkiszol­gálásra, a gyorsabb vásárlásra. Kiteszik a puttóikra a tálcára halmozott felvágottat, süteményt, gombát, diót, gyümölcsöt, amely áttetsző zsugorfólia alól kel­leti magát; a vevő csak leemeli a csinos csomagot és meg sem áll a pénztárig. Ott pedig beütik a pénztár­gépbe azt az összeget, amit a csomagon álként fel­tüntettek. Csakhogy ez az ár — mint a népi ellenőrök vizsgá­lata kiderítette — nem mindig szábályszerű. Az ár­hatósági előírás szerint ugyanis ilyen esetlsen az árut a csomagolóanyag nélkül kell mérni, és annak árá­hoz kizárólag a csomagolóanyag árát szabad felszá­mítani. Van, ahol így is járnak el, másutt viszont tál­cástól mérik a téliszalámit, aminek következtében a tálcát a téliszalámi árában adják el, ismét másutt — ezt a ZÖLDÉRT-boltékban tapasztalták a népi ellen­őrök— a tálcákat kettévágják, de az egész árát csap­ják hozzá az áru árához. Az ilyen manipuláöiók ellen a fogyasztó alig tud védekezni; a nyerészkedés megfékezése az ellenőrök dolga. Azt viszont jó tudni, hogy a tálcán vagy zsu­gorfóliában kínált áruért többet fizetünk. És ezt érde­mes is tudni, mert van választási lehetőségünk: a saj­tot, a felvágottat, a zöldséget, a. gyümölcsöt többnyi­re kimérve is árusítják.1 Az olcsóbb és a drágább csomagolás közötti vá­lasztási lehetőséget újabban más módon is bővíti az ipar. Figyelemreméltó, hogy a takarékos eljárás egy nálunk gazdagabb országból, Dániából érkezett. Egy magyar kereskedelmi szakember járt ott és fedezte fel az úgynevezett fehér termékéket. Ezek onnan kapták nevüket, hogy egyszerű fehér csomagolópapírban lát­hatók és kaphatók. A dániai fogyasztók már tudják, hogy a fehér termék egyenlő a megbízhatóan jó mi­nőséggel, és — az egyszerűbb csomagolás révén — az alacsonyabb árral. Ezt a módszert próbálja a hazai élelmiszeripar is alkalmazni, több-kevesebb sikerrel. A magyar fehér termékéket a ta'karékosság jelképe, a perselyes malac különbözteti meg; ez látható a csomagoláson. Egye­lőre csak néhány gyár kísérletezik a csomagolás egy­szerűsítésével, de termékeikből már összegyűlt egy ki­állításra való, amelyet a közelmúltban tártak a nagy- közönség elé a főváros egyik ABC-áruhazaban. Régebben a szappan- és a fogpasztafogyasztás mennyiségén mérték egy-egy nép életszínvonalát, kul- túráltságának fókát. Manapság a csomagolásra for­dított összeg nagysága tölt be hasonló szerepet a nemzetközi összehasonlításban. A magas fajlagos csomagolási költség —■ tehát amikor filléres árut öl­töztetnek forintos ruhába — kétségkívül ésszerűtlen. Véték lenne azonban a másik véglet is: elspórolni mondjuk a hullámpapírdobozt a sérülékeny televíziós készüléktől. Ami ma megfigyelhető nálunk — a korszerű, drá­ga és az egyszerű malacperselyes csomagolás egyide­jű jelenléte — az valóban nagyjából jelzi gazdasá­gunk fejlettség énék mértékét. S ami még fontosabb: lehetőséget nyújt a differendiált igények kielégítésére. GÁL ZSUZSA Kísérletek a gyakorlatnak Búzafajta-bemutató A KSZE i reg szemesei tel epén tegnap igen nagy érdeklődés mellett tartották meg oz immár hagyományos, aratás előtti bú­zafa jta-bemutatót. A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szerve­zette, a- megyei tainá'os mező- gazdasági éis élelmezésügyi osztállyá', a Növénytermesztési 'Minősítő Intézet, a. Vetőmag- termeV.te'tő és Értékesítő Válla­lat, valamint a- KSZiE Növémy- term esiztósi rendszer szervezte bem utal ón közel 200-iain vettek részt. A tamási művelődési hódban LcCtai'.'cs Csaba, a1 KSZE igaz­gatója nyitoTa rríeg au idei bte- miuririót. Ezt IdStaáSeo Peremei Mihály, a- rendszer termelési ■igazgatólhelyetl'ese számolt be o KSZE geibointaprcgramijótniak eddigi iiaiptosdtoíaltolinö!1, és is­mertette a további célkitűzése­ket. A jelen ét; o jövő perspek- tiviiku: búztai'cü'iái'íl dr. Szabó Miklós, o iNövé'nytermesztósi Minősítő Intézet osztályvezetője mut'aiJto be. A gyakorlati öemutaitária l-regszemcsém o kísérleti parcel­láik melléit került sor. Dr. Sza­bó Miklós asSzteSem 32 búza faj­ta legfontosabb jellemzőit is­mertette, így többek között á terméshozamot, a télállóságot, az állomány kiegve nsíifetfségét, telj eríltőkép ességét, siű tói pari értékét, és természetesen szó volt az egyes fajták érésű sor­rendijéről is. Az alapos faiV.aiis- menttelés soréin tóidért példáiul a 'kűsérfleffi tábla fontosabb talaj­vi-zsgá-laiti jellemzőkre, az össze­hasonlító tóísérléték területére kijuttatott tápanyagok mennyi­ségére, arra, hogy a tavaly ok­tóberi vetést követően mennyi csópatdlék hüllőit a talajra. lAz érdeklődők, akik 110 taigi- gozdaiságból- jöttek, s a KSZE­rendszer keretében összesen 224 ezer hektár búza termesz­tése a feladatuk, tájékozód­hattak a talajelőkészítés mód­járól1, az aftkalmoeott növény­védő szerékről, azok kijuittotá- sáinak idejéről és koncenltráitu- máiról. A szakemberek megiis­merkiedhették az őszi búza ta- Vaiszi tápaoyagel'láfásáaalk kor­szerű üzemi lehetőségeivel, a: fajta vetésidő-csínaszáim össze- függlésleivel:, vallálmlint a kor­szerű táipónyag-ellótásii módsze­rek összehasonlító vizsg'álaftó- malk mődjtalMall. A bűnüldözéstől az igazságszolgáltatásig Rendőrök, ügyészek, bírók országos tanácskozása A bűnüldözés eredményeiről és a. büntető igazságszolgálta­tás időszerű kérdéseiről, felada­tairól volt szó kedden' Buda­pesten. azon az országos ta­nácskozáson, amelyet a- fővá­rosi és a megyei rendőr-főkapi­tányságok vezetői, bírósági el­nökök, főügyészek, valamint a katonai bíróságok, illetve ügyészségek vezetői részére .rendeztek. Az apparátusi érte­kezletet, — amelyen részt vet­tek a bélügyi és az igazság­ügyi tárca vezetői, o honvédel­mi minisztérium illetékesei is — dr. Szilberéky Jenő, ai Legfel­sőbb Bíróság: elnöke vezette. 'Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­sze tartott tájékoztató előadást: a 'közrend, a közbiztonság és a törvényesség — miként mondta — alapvétőén, szilárd' helyzeté­ről, illetve a további javításáért végzendő rendőri, ügyészi és bírói teendőkről. lEgységes követelményként, a Xll. kongresszus határozatában és legutóbb -a- Központi Bizott­ság „félidős" értékelésében is megjelölt feladatként említette, hogy az élet minden területén vissza, kell szorítani ai tá-rsadai- Iom©Henes magatartásformákat. Rámutatott: még határozottab­ban, következetesebben' fel kell Tépni a szocialista; közerkölcsöt sértő, olyan jelenségekkel szem­ben, mint o könnyen törvény- sértővé válható morális laza­ságok az állampolgári életben, a -munkafegyelemben. Meleg­ágya lehet a bűnözésnek az anyagiasság, az -élősdiség, s eredendően bűn ai korrupció. Mivel felerősödtek az ilyen nemkívánatos jelenségek és az utóbbi években gyakoribbá vál­tak ai törvénybe ütköző csele­kedetek, ellenük a társadalom szervezettebb összefogására-van szükség: egyszersmind a. bel­ügyi, ügyészi és Igazságügyi szervek összehangoltabb fellé­pésével szigorúbban kell alkal­mazni a törvényi eszközöket, szankciókat a bűnelkövetőkkel szemben. A rendőri és a- vádhatóság! munkában — hangsúlyozta' a- legfőbb ügyész -, határozot­tabb és eredményesebb fellé­pést tesz szükségessé, hogy az utóbbi években az ismertté vált bűncselekmények száma1 nőtt, az elkövetőké pedig magas szinten stagnál. Most már több év átlagában az össz-bönözés­nek 'mintegy 60 százaléka va­gyon elleni bűncselekmény, s ezeknél az elkövetés okai kö­zött a munka nélküli jövedelem- szerzés, a luxusigények kielégí­tése játszik döntő szerepet. A társadalmi tulajdon- foszto­gatását esetenként a környezet közömbössége is elősegíti. Ma­gyarországon szervezett bűnöző alvilágról továbbra sem beszél­hetünk. Azonban a bűncselek­ményeik végrehajtását egyre gyakrabban, az előre fcitervelt- ség, ai benne résztvevők ,,mun­kaimegosztása" jellemzi. Nálunk is megjelentek a tilpp-adók, akik nem vesznek részt közvet­lenül a bűneselemények — első­sorban a betörések - elköveté­sében, ‘hanem főként ismeret­ségi körükből választják ki a későbbi károsultakat, bűntár­saikkal közük az elkövetés leg­alkalmasabb időpontját, mód­ját. Velük egy húron pendülnek az orgazdák. 'Felfigyeltek már a bűnüldöző hatóság-ok arra a rétegre is, amely eleve a bűn­cselekményekkel szerzett javak­ból kívánna 'megélni. A megelőzés, a felderítés hatékonysága- nagymértékben azon múlik — fejtette ki dr. Szí­jártó Károly -, hagy a bűnül­döző szervek a rutinmunka he­lyett érzékenyebben, gyorsab­ban reagáljanak a bűnözésiben tapasztalható új jelenségekre, s maguk is új módszerekkel, mozgékonyabb apparátussail lépjenek fel o bűnözőik ellen. Eredményesebb lehet, - rész­ben már az is — a felderítő munkai ott, ahol megerősítették a közterületi őr- és járőr szol­gálatot, új 'körzeti megbízotta­kat állítottak be, megfelelő fedhnilkával továbbfejlesztették az ügyeleti rendszert, akció­csoportokat szerveztek például az idegenforgalom folyamatos, vagy a- vendéglátóhelyek raz­zia^ szerű ellenőrzésére. Van miit javítani a munkán, mert például 1982-be-n, almikor egyébként 140 ezer bűnügyben jártak el, mint­egy 40 ezer bűncselekmény el­követőjét nem tudták felderí­teni a nyomozóhatóságok. A nyomozások időtartamán is le­lhet és kell rövidíteni, -például a rendőri, az -ügyészi, és a szak­értői szervek jobb, -szorosabb együttműködésével. (Folytatás a 2. oldalon.) Andropov és Koivisto megbeszélése Jucij AncVopov, az SZKP KB főtitkára, a- Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elinötós égének tag-jó keddien iM-oszlkvátbain- újabb miegibesizélést folytatott a hivatalos lártogtafáson a Szov­jetunióban tórfázkodó Maiun-o Koivisto fin-n köztársasági el­nökkel. A baráti légkörű és kölcsö­nös megértés jegyében, meg­tartott tailáíkoz-án- kölcsönös ér­deklődésre szá-mot tartó kérdé­sekről volt szó. Armand Hammer elutazott-Anmo-n-d Haimimer, az Ocoi- dentail Petroleum Corparaition igazgató tanácsának elnöke, altói Mairjtai J-ózsef míim-iszte-rel- nők-helyettes meghívására, tar­tózkodott hazáinkban, elutazott Budapestről. Újabb Vénusz-szonda A Szovjetunióban szerdáin- út- n'ak -indították a Vénusz—'16 jel­zésű automatikus bolygóközi állomást. így ismét tóét szovjet űrilalboraitóiiium tart egy időben, o .naprendszernek o .Földünkhöz legközelebb -eső bo-lygójb felé. A Vénusz—16-lhoz szerkezeté­iben és rendeltetésében is ha­sonló Vénusz—15-öt ez év jú­nius 2-án bocsátották fel, s már 1,5 millliá kilométerre 'tá­volodott el a Földtől. A -két bolygóközi állomás ez é-v ok­tóberének elején ér az estihüj- nóilasliil'lálg tóözeiébe. Igen nagy volt az érdeklődés a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet fajtái iránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents